Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! \ A MAGYAI? SZOCIALISTA- .MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA n. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ara 50 fillér 1957. MÁRC. 21. CSÜTÖRTÖK Elutazott Moszkvába a magyar kormány- és pártkiildöttség Szerdán a kora reggeli órák­ban a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége. A kor­mány- és pártküldöttséget Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának elnöke, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezeti. A küldöttség tag­jai: Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az MSZMP intéző bizottságának tagja, ipar­ügyi miniszter, Horváth Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, művelő­désügyi miniszter, Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, honvédelmi miniszter, továbbá Boldoczki János, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A magyar kormány- és párt­küldöttséggel együtt utazott Jev- genyij Ivanovics Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. A küldöttség búcsúzta­tására megjelent a repülőtéren az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a forradalmi munkás- paraszt kormánynak több tagja, az állami és társadalmi szervek több képviselője. A búcsúztatá­son megjelentek a baráti álla­mok követségének vezetői és több más, Budapestre akkredi­tált külképviselet vezetője. A magyar kormány- és pártkül­döttség a TU 104-es személy­szállító repülőgépen 5 óra 30 perckor indult el a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába. •♦ww ♦♦♦♦♦♦ Mtmmm A Bolgár Vöröskereszt baráti adó mány a (Szófia) Magyarországra uta­zott a Bolgár Vöröskereszt kül­döttsége. Mintegy 200 000 leva értékben élelmiszereket, takaró­kat, rubaneműeket, valamint ajándékcsomagokat hoz magá­val. A bolgár vöröskeresztes küldöttség visszatérőben 70 ma­gyar gyermeket visz négyhónapi üdülésre Bulgáriába. Bemutató előadás a gyümölcsfák és a szőlő metszéséről A TTIT agrártudományi szakosztálya érdekes bemutató elő­adást rendez március 22-én, délután 2 órai kezdettel a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságával együtt a kecskeméti Me­zőgazdasági Technikum tangazdaságában. (Kisfái 7.) Az előadók — Szabó Árpád tanár és Bognár Károly tudo­mányos kutató a gyümölcsfák és a szőlő metszéséről tartanak előadást, amelyet bemutatás kísér. A nagy érdeklődésre számoltartó bemutatót filmvetítés követi. A rendező szervek arra számítanak, hogy — elsősorban mező- gazdasági szakemberek, állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek képviselői — nagy számban jelennek meg. A TTIT közlése szerint a háromnegyed 2-kor a Kecskeméti Városi Tanács épü­letétől induló autóbusszal lehet legjobban megközelíteni a be­mutató színhelyét. : ♦ '— "--1­--------- ■ . --------^ .....................1 ♦ 2 ( Is mét dolgozik ) | az Izsáki tőzegbányai Április 1-től 200 köbmétert termeinek naponta ! majdnem kétszeresére emelik ésf legalább 200 köbméter lesz a| napi termelés. Ez sem sok, mert? azelőtt 5—600 köbméter tőzegetJ hoztak a felszínre naponta. Azt a cél, hogy fokozatosan növel-f jék a termelést legalább eddigj a szintig. Sajnos, a termelést elég későn indult meg. Tavasz-! szál már nem sok segítséget tudj adni a vállalat a 'szőlőtermelők-? nek. Ha azonban folyamatosan? növelik a termelést, őszre, illet-1 ve jövő tavaszra, reméljük, nem-t csak a szocialista szektorokat,! hanem az egyéni gazdákat is el? tudják látni műtrágyával ■ clúsí-t tott tőzegkorpával, ezzel sokat* segítenének szőlősvidékeink —? egyik legnagyobb — eddig rrég| megoldatlan problémáján. * 1955. decembereben szűnt meg a termelés az izsáki tőzegbányá­ban. A vízszint emelkedett a Kolontón és elöntötte a bányát is. A Keceli Tőzegbánya Válla­lat nem tudott megbirkózni az akadályokkal. A Kolontó vize ugyanis összeköttetésben áll a Dunavölgyi főcsatornával. Az összekötő csatornaszelvény Szalkszentmárton határában torkollik az Átok-csatornába. — A csatornákat nem tisztí­tották már hosszú idő óta. El­iszaposodtak. Van ugyan egy zsilip, de azt sem tudják meg­felelően használni — mondja Merkler Ferenc üzemegységve­zető, aki a megyei Talajerőgaz­dálkodási Vállalat alkalmazott­ja. A telepet ugyanis átvette a keceli vállalattól a megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat; A vízszint most csökkent és szabaddá vált a többszáz köb­méter, évekkel ezelőtt kitermeli tőzeg. Ezt szállítják most a csil­léken a vasútállomásra és szállí­tószalag »rakja« a vagonokba. Ez már műtrágyával dúsított tő- •aegtBégyoy h*h oly kiváló talaj- erőutánpótló a szőlőben. Merkler Ferenc üzemegység­vezető és Torma István műsza­ki vezető elmondják, hogy a termelés megindult a bányában. Egyelőre naponta csak 100— 120 köbmétert dúsítanak. Áp­rilis hó 1-től azonban a jelen­legi alkalmazotti létszámot Hammarskjöld Kairóban (New York) Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára elutazott Kairó­ba. A repülőtéren kijelentette, hogy az egyiptomi fővárosban folytatandó megbeszélése után esetleg Jeruzsálembe is elláto­gat. Tárgyalásainak nincs meg­határozott napirendje. Inkább puhatolózó jellegűek a megbe­szélései. A NEMZETI FÜGGETLENSÉGRŐL (?. oldal) MUNKÁS HATALOM NAPJAI KECSKEMÉTEN (3. oldal) KECSKEMÉT KULTURÁ­LIS ÉLETE A DIREK­TÓRIUM IDEJÉN (4. oldal) képek a tanács köz­társaság IDEJÉBŐL (4. Oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) MÓRICZ ZSIGMONDI VIRAGNYlLAS (5. oldal) JÓHÍRÜK ORSZÁGOT, VILÁGOT BEJARJA (5. oldal) ÉSSZERŰSÍTÉS, VAGY CSAK létszámcsökkentés (6. oldal) Dicsőséges évforduló Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyar- országon létrejött a proletariátus diktatúrája, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Európa ebben az időben az első világháború következ­tében forradalmi erjedésben volt. Ehhez az erjedéshez döntő lökést adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme is. Az első világháború befejeztével, a központi hatal­mak háborús vereségével, olyan helyzet állott elő a legtöbb európai országban, amelyben a munkásosztály számára le­hetségessé vált a kizsákmányoló osztályok hatalmának meg­döntése, Közép- és Kelet-Európa országaiban trónok dőltek össze. Nyugat-Európában pedig a munkásság harcos megmozdu­lásai mutatták az új idők kezdetét. Az uralkodó osztályok rémülten látták uralmuk ingadozását és keresték a kivezető utat a forradalmi helyzetből. Jól segítségükre sietett a jobb­oldali szociáldemokrácia, amely gátolta a munkásosztály for­radalmi harcát és minden erejével azon-igyekezett, hogy meg­mentse a bomladozó, széteső kapitalista rendet. Magyarországon a háborús összeomlás ugyancsak forra­dalmi helyzetet teremtett. 1918 őszén a régi államgépezet összeomlott, a munkások és parasztok forradalmi harca győ­zelmet aratott. Azonban a harc eredményét nem annak győz­tesei élvezték. Koalíciós kormány jött létre, amelyben a szo­ciáldemokrata párt vezető szerepet játszott. Így a kormány célja nem a forradalom vívmányainak továbbfejlesztése volt, hanem a burzsoá rend visszaállítása. Francia Kiss Mihály w»iajstrana Ä gyilkosok „látogatása" Solton — Kivégzés kardvágásokkal (6.) 1920. május vége felé az 1.- sz. Szegedi határzászlóaljban hadnagyként -tényleges szolgála­tot teljesítő Schmidt Rezső, Héj- jas Ivántól, a különítmények parancsnokától azt az utasítást kapta, hogy Soltra érkezvén le­tartóztatásokat és kivégzéseket foganatosítson. Az utasítás in­dokolása az volt, hogy a község környékéről olyan értelmű je­lentések érkeztek, amely szerint egyes zsidó birtokosok és bér­lők kommunista agitációt foly­tatnak és fegyveres felkelésre készülnek. Schmidt Rezső a parancs kéz­hezvétele után legmegbízhatóbb embereit vette magához a zász­lóaljából. Köztük volt természe­tesen elsősorban Francia Kiss Mihály, Korb Géza és rajtuk kí­vül még vagy tíz személy. Me­net közben Izsákra tértek be, ahol csatlakozásra szólították fel az ottani ÉME titkárát, Balogh Ferencet, aki még maga mellé rendelt a helyi ébredők közül néhányat, így a damásdiakat, a kullaiakat, akik, mint a helyi karhatalom tagjai, fegyverrel és kézigránátokkal voltak ellátva. Az útközben felerősödött cso­port kocsikon Soltra érkezett. A gróf Nemes-féle majorba men­tek, ahol a vacsorát és az éjjeli szállást biztosították maguknak. Másnap reggelén innen indul­tak tovább Gyármajorba. Ide megérkezve, a kocsikat, egy ki­vételével visszaküldték. Majd tájékozódást kerestek arra vo­natkozóan, hogy a majorban hol laknak — általuk nevezetten — a kommunista zsidók. Mikor a tanyák hollétét megállapították, azokat körülvették és kutatást rendeztek. összetoborozták a munkásokat, akiknek Schmidt Rezső, Francia Kiss és Balogh Ferenc antiszemita jellegű be­szédet tartott. A major veszélyeztetett lako­sai mihelyt meghallották, hogy az ébredők, helyesebben a hír­hedt gyilkosok Soltra érkeztek, jórészt elmenekültek. Mégis si­került Engel Pál, Levkovits An­dort és Kertész Gábort még a majorban találva elfogniok. Ez­után kocsikat szereztek, ame­lyekre foglyaikkal együtt felpa­koltak és visszaindultak gróf Nemes-major felé. Az első ko­csin ültek az elfogottak és né- hányan a banditák közül. Meg­beszélt taktika szerint ez a ko­csi gyorsan előrehajtott, s mi­helyt a major fasorába érkez­tek Engelt, Levkovitsot és Ker­tészt rettenetes ütlegelések, kín­zások után kardvágásokkal ki­végezték. Az áldozatokat a hely­színen temették el. (Folytatjuk) ; ; ♦ A forradalmi tömegek rövidesen kiábrándultak ebből a ? kormányból. Ilyen helyzetben született meg a dicsőséges í Kommunisták Magyarországi Pártja, amely élére állt a törne- • : gek harcának. Károlyiék számára egyre lehetetlenebbé vált * :: a kormányzás, mígnem átadták a hatalmat a magyar ? munkásosztálynak. | :: A Magyar Tanácsköztársaság létrehozásával a kommu- J :: nisták valóra váltották azt, amit az előző hónapokban a dől- ; : gozó tömegeknek ígértek. Megteremtették Magyarországon { ; először a dolgozó nép igazi szabadságát, megszüntették a í : nagybirtokosok és nagytőkések népelnyomó uralmát. A For- ? :: radalmi Kormányzótanács egyesapásra megszüntette gyárak, * :: bankok, közlekedési vállalatok és a nagybirtokok magán- < ; tulajdonát. Bevezették a nyolcórás munkanapot és ugyan- . : akkor az általános munkakényszert, azon elv alapján, hogy : ; aki nem dolgozik, ne is egyék. A nőkről, proletáranyákról és | :: gyermekekről való gondoskodást a Magyar Tanácsköztársa- ? : ság egyik legfontosabb kötelességének tartotta. Így hát nem ? :: kell hosszan kutatni az okát annak, hogy az áprilisi tanács- | i; választások alkalmával a dolgozók milliói városban és falun { : egyaránt miért szavaztak a proletariátus diktatúrájára. A katonai vereség és az elkövetett politikai hibák követ- ; keztében a munkásosztály hatalma elbukott. De a Magyar * ú Tanácsköztársaság legfőbb jellegzetessége, alapvető tanul- 5 :: sága számunkra nem hibáiban, hanem ragyogó eredményei- | :: ben rejlik. Abban, hogy először vette kezébe akkor a magyar * i; munkásosztály a hatalmat, abban, hogy bátran és a dolgozók j :: érdekében nagyszerűen használta ezt a hatalmat, abban, hogy j : hősi önfeláldozással testével védte meg a rátörő imperialista ? : rablók ellen. Számunkra rendkívül időszerű tanulság, hogy Z : minden erőnkkel szilárdítsuk a proletariátus diktatúráját és í : elevp tegyünk lehetetlenné mindennemű ellenforradalmi * :: próbálkozást. | ' * ftHOWWWWWWWWWWWmMHHWfWmUtHWMWttwwtWHKWWW««

Next

/
Thumbnails
Contents