Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-15 / 38. szám

0 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B A'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ara SO fillér 1957. FEBRUÁR 15. PÉNTEK A kecskeméti „h rozs" diadalútja Hz idén már 5000 holdon aratják a kiváló rozsfajtát A gyakorlat sürgeti a fajta elismerését-.égi probléma a Duna—Tisza közén, hogy alacsony termést ad a rozs. Mivel megyénk az ország legnagyobb rozstermesztő vidé­ke, égető szükséggé vált tehát egy olyan rozsnövény létrehozá­sa, amely gazdaságosan ter­meszthető, vagyis a silányabb homokokon is viszonylag jó ter­mést ad. A Duna—Tiszaközi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet egyik kiváló kutatója, Bauer Ferenc elhatározta, hogy létre­hoz ilyen rozsfajtát. A nemesí­tést azzal kezdte, hogy a Petkusi (német) rozsfajtából kiválasztott öt aszálytűrő anyatövet. Ennek a német rozsnak az az egyik leg­nagyobb előnye, hogy magas ter­mést hoz. A rozsról tudni kell, hogy idegen beporzó növény. Az új fajtát úgy hozták létre, hogy az említett Petkusit külön­böző más fajtákkal vetettek körül. A fokozatos rákeresz- tezések nyomán született meg a kecskeméti heterózis rozs. A kis parcellákon történt kí­sérleti termesztés bebizonyította, hogy ez az új rozsfajta, minden olyan jó tulajdonsággal ren­delkezik, amely alkalmassá teszi a homoki termesztésre. Jól termékenyül, gyenge homo­kon is kiváló termést ad, erős szalmája van, tehát nem dől le jobb termés esetén sem. Érde­mes megemlíteni, hogy a Mátra- szentlászlói Fagykísérleti Állo­más kísérletei szerint egyben a legkiválóbb fagyálló fajta is. Ugyanolyan körülmények között 25—30 százalékkal kevesebb fagykárt állapítottak meg a »h rozsnál«, mint az egyéb rozsfaj­táknál. A kutatás további célja az volt, hogy megállapítsák, miként válik be az új rozsfajta a köz­termesztésben, a nagyüzemi par­cellákon. Az eredmények azt bizonyít­ják, hogy a kecskeméti rozs megállta a helyét mindenütt, egyéni gazdaságban, termelőszövet­kezetben, állami gazdaság­ban. A többévi köztermesztés eredmé­nyei tanúsítják, hogy a közis­mert Fleischmann rozsfajtából 15 százalékkal, a köztermesztés­ben levő rozsokból pedig 23—25 százalékkal alacsonyabb volt a terméshozam, mint a kecskeméti rozsból, ugyanolyan talajon, A kecskeméti Üj Tavasz Tsz 1956-ban háromféle rozsot aratott. A termelőszövetke­zet által termesztett rozs 9,10 mázsát, a Fleischmann 13,04 mázsát, a kecskeméti rozs pedig 16,83 mázsát ter­mett holdanként. Az állami gazdaságok már négy éve termesztik. Ez idő alatt 8— 30 százalék terméstöbbletről szá­molnak be. Az ősszel megyénk 12 gazdasága 1800 holdon ve­tette el a »h rozsot«. Érdemes megemlíteni, hogy az Országos Növényfajta Kísérleti Intézet kísérleti gazdaságában, Tápiószelén, kukorica elővete- mény után jó minőségű homok­talajon 28,34 mázsa rozs termett tavaly. Egy másik feljegyzés sze­rint ugyanabban a gazdaságban a Lovászpatonai rozs 89,1 ka- tasztrális hold átlagában 11,67 mázsát termett, addig a kecske­méti rozs 27,4 hold, átlagában 18,93 mázsát. Ez utóbbi térhódí­tására jellemző, hogy míg 1953/54-ben csak 71 holdon, addig az elmúlt ősz­szel már 5000 holdon vetet­tek belőle. Hozzá kell tenni, hogy az emlí­tett területen kizárólag önkéntes vetőmagcsere útján történt a ve­tés, minden kényszer nélkül. Bauer Ferenc szerint, aki most az intézet növénytermesztési osz­tályának vezetője, az elmúlt ősz­szel akár 10 000 holdon is vet­hettek volna kecskeméti rozsot, de mert nincs elismerve a fajta, az állami gazdaságok úgy keze­lik, mint szokványrozsot és a gyorsbeadásba ezt is beszállítot­ták. A szakemberek, a termelők egyre sürgetik a fajta el­ismerését. Ezt eddig különböző kifogások­kal utasították el, de a »kecske­méti homok szülötte« kiállta a próbát. Reméljük, hogy a fajta- elismerés rövidesen megtörténik és néhány év múlva a Duna-- Tisza közén -elterjedt gabona­fajta lesz a kecskeméti heterózis rozs. Megindultak a traktorok Több mint 20 gépe ssánt már a Dusnoki Gépállomásnak Négy község — Hajós, Miske, Dusnok és Fájsz — tágas határa tartozik a Dusnoki Gépállomás körzetéhez. Ezen a tavaszon több mint 2000 normálholdnyi talajmunkát kell elvégeznie a gépállomás 27 szántótraktorból álló gép­parkjának. A javításokat — két gép kivételével — már befejeztek, s mind a négy községben — elsősorban a homokosabb tala­jokon — megkezdték a szántást. A fajszi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben négy gép végzi az ősszel üzemanyag- hiány miatt elmaradt mélyszántást. Ugyanitt két Zetor a mű­trágyát szórja. A miskei brigádból kettő, a hajósiból már hét traktor dolgozik: kettő—kettő a Haladás, a József Attila Tsz-ben s az erdőgazdaságban, egy pedig az egyéni gazdák­nak szánt. Dusnok határában eddig négy gép állt munkába. De ahogyan a talaj szikkad, fokozatosan megkezdi a talaj­munkát valamennyi gép. Szilágyi elvtárs, igazgató szerint a zavartalan munka fel­tételei biztosítottak, üzemanyagot, kenőolajat elegendő meny- nyiségben kaptak. Hi történt Jánoshalmán ? Szóbonya besséde nyitotta meg az ellen­forradalmi akciók sorát (1.) A minap egy jánoshalfni- val találkoztunk. Újságírói kí- váncsiskodással megkérdeztük tőle: mi történt arra maguk felé október 23 után? A válasz egy­szerűen az volt, hogy nem tör­tént semmi különösebb, hiszen emberéletben nem esett kár. Ami volt, az volt, dehát az csak olyan »ártatlan« ellenforrada­lomnak számít. Az ártatlan szó megragadta a figyelmünket és körülnéztünk Jánoshalmán. Az alábbiakban olvasható lesz, hogy milyen bőrbe bújtak ezek a bé­kés bárányok, de az is, hogyha gyilkosság nem is történt, de Jánoshalmán is hamisítatlan el­lenforradalmi készülődés Volt a Népköztársaság megdöntésére. A nagygyűlés előzményei Az október 23-i események zavaros hullámai hamar eljutot­tak a szőlő és gyümölcs ország­déli metropolisába: Jánoshal­mára. Anélkül, hogy a legkisebb mértékben szóval akarnánk .il­letni a jánoshalmiak politikai — esetenként megnyilvánuló — ál­lásfoglalását, mégis megemlítjük, hogy a szélsőséges jobboldali demagógia nem egyszer maradt hatástalanul, 1947, augusztus hó 31-én a fasiszta Pfeiffer Zoltán kapta a választások legtöbb sza­vazatát, ami arra mutat, hogy az ordító, de semmit felmutatni nem tudó szájhősködés talajra, követőkre talált. Pfeiffert az or­szággyűlés még azév szeptembe­rében kiűzte az országgyűlésből, de Jánoshalmán a féir-vezetett- ségből még nem mindenki von­ta le a szükséges következtetése­ket. Ami október 23 után tör­tént, az ugyancsak erre vall. A községben láthatóan »for­radalmi« készülődés volt tapasz­talható. Az első napokban, majd utána a forrósodó közvélemény (Folytatás a 2. oldalam) Üj munkástanácsot I választottak jj a Jakabszáilási Gépállomáson \ A Jakabszáilási Gépállomás* dolgozói szombaton választották | meg az állandó jellegű munkás-* tanácsukat. Elnöknek titkos sza-| vazással Tóth János kiváló trak-1 torost, az MSZMP tagját válasz-• tották meg. | Az ideiglenes munkástanács J elnökét, Mold Józsefet, régi hor-; thysta főjegyzőt és Rőfi Gézát, | akik a december 12—I3-i sztráj-í kot szervezték és ezzel anyagi-í lag is megrövidítették az üzem* dolgozóit, nem választották be azt új munkástanácsba. I | a mészkéulé főzéséit Egyelőre 30 mázsa kénpor-f bői a jövő héten megkezdi a? mészkénlé-főzést a Kiskunhalasit Földművesszövetkezet. Az egész j permetezési idényre mintegy 50* mázsából készítenek törzsoldatot. J A BÁCSKAI ÁLLATTENYÉSZTŐK GONDJAI (3. oldat) NAGY IMRE MINISZTERELNÖKI TEVÉKENYSÉGE (3. oldal) EGY KÖNYVÉGETÖ PEDAGÓGUS (3. oldal) A MEGYEI MŰVELŐDÉSI TANÁCS MUNKATERVÉBŐL (4. oldal) LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ BERKEIBEN (j. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) MEGKEZDIK (5. oldab ARANYKEZŰ JUCA NÉNI (5. oldal) ÁPRILISBAN NYÍLIK AZ ÁLLAMI GAZDA- ’ SÁGOK BOLTJA (5. oldal) BERLINI R O M A N C Üdítő, szórakoztató mai sze­relmi történetet visz a vászonra két fiatal német szerző, a mai Berlin bonyolult, ellentmondásos életéből. A »Berlini románc« című vidám német film érdekes­sége, hogy hosszas válogatás után keresték meg a film fiatal főszereplőjét — a nem hivatásos művészek sorából. Uschi, a vi­dám, álmodozó, romantikus ber­lini kislány, Annekatrin Bürger első szerepe a filmvásznon, de játékán a fiatalos báj, az üde humor mellett a jellemábrázo­lás mélysége sem hiányzik. A szereposztásnak ez az új mód­szere tette lehetővé a rendező­nek, hogy igazi berlini miliőt tudjon teremteni. A két fiatal, a film főszereplője, mulatságos és keserves kalandok után végül megtalálja egymást, de a heppi- endből érződik, milyen nehéz a sorsa a fiataloknak a nagyhatal­mi zónáktól szabdalt Berlinben. A film végig fordulatos, jó szó­rakozást ígér. A rendező Ger­hard Klein és az operatőr Wolf Göthe, jó munkát végzett. — Képünk: Uschi (Annekatrin Bür­ger) nagy sikert arat a vállalat divatbemutatóján, mint műked­velő mannequin. Kirabolta a postarabtó anyját Megkezdték a postarabtó ügyének tárgyalását Mondják, a rablók nem szen­timentális emberek, sőt ha ér­dekük úgy kívánja, sutba dob­ják még az oly nagyratartott vagánybecsületet is. Ez történt Nagy Lajos, a kecskeméti el­lenforradalmár postarabló ese­tében is, akinek ügyét most tárgyalja gyorsított eljárás ke­retében a fővárosi bíróság dr. Felföldi különtanácsa. 12 rendbeli lopás és egyéb bűncselekmények miatt előzetes .etarioztatásból az októberi ese­mények folytán szabadult Kol­lár István lajosmizsei lakos, mintha mi sem volna természe­tesebb, elvállalta a megyei bör­tön javítási munkálatait. Kollár itt összeismerkedett az előzetes letartóztatásban lévő Nagy La­jossal, a kecskeméti ellenforra­dalmát- postarablóvai. Kollár később rendszeresen vitt üze­neteket Nagy Lajos anyjának és hozott attól egyet s mást. — Kollár azonban rájött, hogy a betegen fekvő öregasszonynál egy kis »mellékkeresetre« is szert tehet. így azután a leg­utóbbi látogatása alkalmával, félredobva a vagánybecsületet, kirabolta Nagy Lajos anyját. Kollárt, akit Lajosmizsén úgy emlegetnek, mint a falu réme, a rendőrség letartóztatta és el­lene bűnvádi eljárást indított:

Next

/
Thumbnails
Contents