Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

OKTÓBERBEN LÁTTAM OW'OOOOQüüGüUQüüQUtíütWUütíüuoüü (Egy »for Az október végi napokban Kecskemétre és környékére is rá­telepedtek a fekete vihart jelző felhők. Itt bolyongtak délelőtt és délután, már dörögtek, csat­togtak, de a keramitkövezet nem vizes lett, mint vihar utáni cső­ben, hanem néhol véres, melyet gyilkos golyók által ütött sebek eresztettek ki, nem egyszer tel­jesen ártatlan emberek ereiből. A nép hangulata nagyon fe­szült volt. Az utcákon úgy mo­zogtak, mint egy felbolygatott' méhkas lakói. Először csak tap­solt a tömeg a Szabadság téren, ahol éppen csillagtalanították a pártbizottság épületének hom­lokzatát. Ezután nemsokára egy csoport jelent meg a börtön előtt s kiszabadították a közön­séges bűnözőket, rablókat és gyilkosokat egyaránt. Itt a dühöngő és mindenféle jelszavakat kiabáló csoportban láttam meg egyik régi ismerő­sömet, akivel az ötvenes évek kezdetén együtt dolgoztunk a Gépgyárban. Azóta Gyuris Jó­zsef, ez a hosszú, barna fiú, sok munkahelyet keresett és hagyott el, mert a becsületes munkát mindig nehéznek találta. De ar­ról is meggyőzte önmagát, hogy aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. Itt a rabok kiszabadításánál akarta magát »nemzeti hőssé« r a d a l itt á re. art avatni. Amikor a börtön kapu­ját betörték, nyúlánk alakjával az elsők között furakodott a fa­lak közé, ahol gyors ütemben egy dobtáras géppisztolyt vett magához és egy őrbundát akasz­tott vállaira, majd tovább állt. Itt bolyongott a »szajrévai« vá­rosunk utcáin és csak akkor hagyta el Kecskemétet, amikor sűrűn ropogtak a puskák és gép­pisztolyok. Akkor, amikor felvet­ték velük a harcot a magyar ka­tonák és tüzelőállást foglaltak el a golyószórósok. Azt már nem tudom, hogy mi­lyen közlekedési eszközzel jutott a várostól 20 km-re eső Ágas- egyházára, de ott ütötte fel a fe­jét ez a 27 éves legény. Itt szer­vezett egy kisebb létszámú ban­dát, amellyel megjátszották a »nagy forradalmárt«. Tevékeny­ségüket ablakok betörésével kezdték a tanácsházán és ifj. Szegedi János ablakánál folytat­ták. Mivel vidám és mellé »va­gány« gyerekekből állt a banda, tevékenységüket »zeneszó« mel­lett folytatták. »Gitároztak«, ami az ő nyelvükön azt jelentette, hogy rövid sorozatokat adtak le. Betörték a helyi földműves­szövetkezet kirakatait és a benne lévő árut elvitték, hogy miért, erre csak ők tudnának választ adni. Nekem az a véleményem, hogy a forradalmároskodásért 'képe) így vették fel a fizetséget, A »munka« után nagyot ittak az ágasegyházi borokból és itt is »példát« mutatott a bandavezér. Bizonyára cl is fáradtak már a nagy »munkában«, mert egy traktorra ültek és úgy járkáltak összc-vissza a községben, közben egyct-cgyct »gitároztak«. így telt el egynéhány nap, vi­szonylagos csendben, közben jó­kat iszogattak. Nem bántotta lel­kiismeretűket az általuk okozott több ezer forintos kár. November 4-ik, vagy 5-ik napján széthul­lott a banda és a »vezér« egye­dül maradt, beosztottak nélkül s megszűnt vezérkedni. Egyre ke­vesebbet ivott és kezdett józa- nodni. Akarta, vagy sem, de be kellett látnia, hogy vége a szá­mára szép időknek. A csillagta- lanítás korszaka lejárt, mert ott a faluban is megjelentek a csil­lagos sapka,jú katonák és életük kockáztatásával bizonyították, hogy van, volt és lesz is szolida­ritás a szocializmust építők tá­borában. Géppisztolyát eldugta a földe­ken lévő szárkúpok egyikébe és csapzottan őgyclgett az elmúlt pár év alatt épített új házsor mellett. Talán arról gondolko­dott, hogy október utolsó nap­jaiban forradalmár, vagy betörő volt-e? •—h —c egy vasöntő ismerőse M Jó ha tudják a gazdák: Hogyan kell védekezni a téli araszolók ellen Lopásért és titkos kéjelgésért 1 év 2 hónap A kiskunfélegyházi járásbíró­GYÜMÖLCSÖSEINKBEN a téli araszolok közül leggyakrab­ban a téli kisaraszoló — alma­zöld színű — és a téli nagyara- szoló károsít. A kettő közül a téli kisaraszoló okoz több kárt. A kisaraszoló tojásai világos al­mazöldek, kikelésük előtt piro­sas árnyalatúnk, a nagyaraszoló tojásai nagyobbak, csontsárga színűek. KOKA TAVASSZAL, amikor az idő kissé felmelegszik, a fa koronáján, ágain lerakott tojá­sokból előbújnak a hernyók. Ezeknek egy pár hasi lábuk van, így csak araszolva mászhatnak, i— erről a jellegzetes mozgásról kapták a nevüket. A frissen kelt hernyók közül sok selyemszálon, pár arasznyira leereszkedve függ, míg egy erősebb széllökés el nem szakítja a szálat cs_ a hernyót messzire sodorja: így terjedhetnek. A kisaraszolók tel­jesen, a nagyaraszolók csak félig a rügyekbe rágják be magukat, majd a virágokat és a lombot is lerágják. Virágzás után a gyü­mölcsben is mély odvakat rág­nak. A kisaraszoló hernyója se­lyemszálával pár levelet össze­húz és az így készített rejtekben húzódik meg nappalra. A nagy­araszoló szabadabban él. Ha sok a hernyó, a fák teljes levélzetét, sőt a gyümölcsöket is lerágják s az egész termés veszendőbe megy; FEJLŐDÉSÜK május első fe­lében már befejeződik és hama­rosan befúrják magukat a föld­be. A kisaraszolók a felső talaj­rétegben szilárdfalú gubót készí­tenek, a nagyaraszolók 12—15 cm. mélyen gubó nélkül, kis földüregben feküsznek. A nyarat bábállapotban a földben töltik. Késő ősszel előbújnak a földből a kisaraszoló világosszürke szár­nyú hím, és a repülni nem tudó nősténylepkéi. Ezek rajzása az időjárástól függően október ele­jétől januárig tart, míg a nagy­araszoló október végétől decem­berig rajzik. A nőstények fel­másznak a fára és megterméke- nyülésük után tojásaikat a rü­gyek mellé, a kéregrepedésekbe helyezik el, s ezek a tojások te­lelnek át. A VÉDEKEZÉS hernyófogó fivekkel történik. A kb. 15 cm. széles, vízhatlan papírból készült öveket felerősítjük a fák törzsé­re, alul és felül hézagmentesen megkötjük és a közepén 5 ujjnyi szélességben 2—3 mm. vastagon hernyóenyvvel bekenjük. A fel- * felé igyekvő nőstények a hen./ó- enyvbe ragadnak, tojásaikat az övre, vagy az alatt lévő törzs­részre rakják le. Ezért a fagyos idő beállta előtt a hernyóenyves öveket leszedjük és elégetjük. Az öv alatt, a fatörzsön levő tojáso­kat karbolineumos oldatba már­tott kefével tisztítjuk le. VEGYI ÜTŐN rügyfakadás után, de még a fehérbimbós ál­lapot előtt egy százalékos Holló 10, perzselésre érzékeny fajták­nál 2 százalékos Hungária Ma­tador (DDT) vagy Nikéről, ihlet­ve 0,0 százalékos Holló 10 per­metezésekkel a fiatal hernyókat sikeresen elpusztíthatjuk. Szűcs József Csehszlovákiában újfajta kis­méretű, hordozható, távolbalátó felvevőgépet szerkesztettek az ipar és a tudományos kutatás számára. A készülékkel lehetsé­ges közvetlenül a gyártási fo­lyamatok közelében felvételeket készíteni. A felvételeket tetsző­leges hosszúságú kábellel a szomszédos kutató laboratóriu­mokban elhelyezett televíziós vevőkészülékhez lehet továbbí­tani. Ilyen körülmények között közvetlenül megfigyelhetők a gyártási folyamatok, vagy ha éppen tetszik: operációkról lehet népes hallgatóság előtt tudomá­nyos előadással kísért közvetíté­seket rendezni. Nem mindennapi módot eszelt ki N. István fiatalkorú nagykő­rösi lakos arranézve, hogyan te­hetne szert egy kis pénzre, mi­előtt elhagyná az ország terüle­tét. Nevezett átjött Kecskemétre és kiadta magát a Bács megyei Építőipari Vállalat műkerti épít­kezésén újonnan kinevezett éj­jeliőrnek, mi több, annak rendje és módja szerint át is vette a szolgálatot. Az est leszállta után azonban ság visszaesésben elkövetett köz- veszélyes munkakerülés, titkos kéjelgés és lopás bűntettéért egy év és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte Batanovics Istvánné alkal­mi munkás, férjétől különváltan élő kiskunfélegyházi lakost, Batanovics Istvánné már évek óta nem dolgozik rendszeresen, munkahelyeit sűrűn változtatja és munkakerülő életmódot foly­tat. Emellett férfiakkal tart kap­csolatot, azokat lakására hívja és a titkos kéjelgésért kapott pénzből tartja fenn magát. Egy ilyen alkalomkor G. Pál zsebé­ből 280 forint készpénzt is ello­pott. ( ' Felhasználják a televíziót az utcai forgalom közvetlen ellen­őrzésére is. A felvevőkészüléke­ket rendkívül forgalmas utca­kereszteződéseknél helyezik el, a közlekedési szakemberek pe­dig a dolgozószobáikban elhelye­zett leadok útján figyelhetik meg minden zavaró körülmény­től mentesen az utcai forgalom folyamatait, az előforduló hibá­kat. * Az NDK második ötéves ter­vében is nagy helyet szánnak az ilyen megoldású televíziós készü­lékek gyártásának és az ipar­ban, az orvostudományban, a tudományos kutatásban felhasz­nálásának. a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem az éjjeli őr­séggel törődjön. Az építkezés környékén alig »tisztult ki a le­vegő«, kapta magát és az őrize­tére bízott raktárhelyiségből őr­bundát, pufajkát és több más ruhaneműt csomagolt össze, majd egy a helyszínen levő kerékpárt is ellopva elhatározta, hogy át­lépi a magyar határt. Pechére azonban a rendőrség karjaiban lalálL »menedéket«. TELEVÍZIÓ « waködatbmi ! Disszidálni akart a tolva j éjjeliőr JCedots a „KEDVES“? Tegnap este, villany gyújtás után fél hét tájban egy kis süte­ményre éhezve, bementem a »Kedves«-be. Alighogy helyet foglal­tam, hozzám lépett egy magas feketeruhás férfi, — valószínűleg a pincér — s igy szólt: — Kisasszony, magános hölgyeket nem szolgálunk ki. Keressen egy partnert .*. Megütköztem. Miért mondja ezt nekem? Kecskemét nekem olyan város, — mivel Jánoshalmán lakom és dolgom volt itt bent, — ahol sem utódom, sem boldog ősöm, se rokonom, sem ismerő­söm nincs. Hát akkor milyen partnert keressek? Nem tudtam, hogy újabban a becsületes magános nők, asszonyok arra vannak kárhoz­tatva, hogy még cukrászdába se mehetnek el. Vagy csak cpp a »Kedves« ilyen kivételezett hely? Erre kér választ: Majer Lászióné ——r\i—■■ — Katymáron Hunyadi néven új termelőszövetkezet alakult. Részben saját földjükön, részben pedig a volt Petőfi Termelőszö­vetkezet földjén fognak közösen gazdálkodni. A szövetkezet a na­pokban kapta meg az ideiglenes működési engedélyt. — Szakmaron és szállásain, nevezetesen Felsőereken, Rézte- ieken géphasználati és juhte- nyésztő szakcsoport alakult. A költségeket a szakcsoport tagjai közösen viselik és a jövedelmet is közösen osztják el. — A géderlaki Úttörő Ter­melőszövetkezet feloszlott, he­lyette új termelőszövetkezet ala­kult Rákóczi néven. A szövetke­zet tagjai maguk dolgozták ki az alapszabályt. 150 holdon, 25 tag­gal kezdték meg a közös gazdál­kodást. — Egyre több műtrágya ér­kezik megyénkbe a tavaszi fej- trágyázásokhoz. Az Ausztriából érkezett linzi só, amely a mi pétisónk hatásfokának felel meg, mint nitrogéntartalmú műtrá­gya nagy keresettségnek ör­vend. Kiskőrösön 11 és fél va­gon, Soltvadkerten 8 vagon, Izsákon pedig 4 és fél vagon linzi sót tárolnak. — Hetedikén nyitotta meg kapuit a kalocsai téli fürdő. — A Megyei Képzőművészek Munkacsoportja folyó hó 8-án tartotta ez évi első csoportérte­kezletét. A tagság további bizal­mat szavazott Kiss Zoltán cso­portvezetőnek. Az értekezleten igen értékes hozzászólások hang­zottak el, különösen a Művész- telep öt villájának művészekkel való benépesítéséről. Ilá fizetett a kiöltözködésre Van az úgy néha, hogy az em­bernek nem sikerül az, amit el­tervez. így Járt Kundián Erzsé­bet kecskeméti »hajadon« is, akit a rendőrkapitányság há­rom héttel ezelőtt kórházba szál­lította Budapestre, nemibeteg­sége miatt. Kundián Erzsébet a napokban kikerült a kórházból és azonnal több helyről 5000 fo­rint értékű ruhaneműt lopott a fővárosban. Olyan elegánsan ki- Sltözve érkezett vissza Kecske­métre, hogy öltözete egyből fel­tűnt a rendőri szerveknek, akik már várták is a vasútállomáson; Ez esetben azonban már nem a kórházba szállították. Lesz-e elég pétisó az idén? Tél. végén, tavasz elején évek óta azt kérdezik a termelők: lesz-e elegendő pétisó? Az el­múlt évek tavaszán ugyanis nem mindenki jutott hozzá. Az idén is feltettük ezt a kér­dést a Műtrágya és Növényvé­dőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalatnál. Onnan azt a meg­nyugtató választ kaptuk, hogy ez év tavaszán nemcsak az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek pétisó igé­nyét tudják kielégíteni, ha­nem olyan mennyiséggel rendelkeznek, hogy az egyéni termelőknek is elegendőt tudnak adni. san aláírt megrendelés és hiteligénylés beküldése alap­ján. Az egyéni termelőket a helyi föídművesszövetkczct látja el műtrágyával. Ajánlatos, hogy az érkező kül­demények ütemének megfelelő­en a termelők azonnal vegyék át a szükséges mennyiségű pétisót, vagy más műtrágyát. Ez azért is fontos, mert amíg a készlet el nem fogyott, a további külde­mény elraktározásáról a szövet­kezet nem tud gondoskodni. Az őszi gabonák tavaszi fejtrágyázásúho® cél­szerű a pétisót már most át­venni, A Péti Nitrogénművek által gyártott mennyiségen felül nagyobb mennyiségű nitro­génműtrágya kerül behoza­talra. A behozott nitrogénműtrágya a pétisóval teljesen azonos össze­tételű és hatóanyagtartalmú, melyet a termelők linzisó néven ismernek. A földművesszövetkezetekbe, termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba máris érkeznek a szállítmányok. Tassra például — ahol 640 mázsát igényeltek — 300 múzsa már megérkezett. A termelőszövetkezetek ellá­tásáról a Münőszer kirendelt­sége gondoskodik, szabáiyo­Kerékpár, varrógép írógép, motorkerékpár elfekvő új gyári alkat­részekből kiárusítunk, elsősorban szövetkeze­teknek és állami szek­toroknak. Bajai Vas és Fém KTSZ, Dózsa György utca 30. 142 hogy amikor a kiszórás idősze­rűvé válik, a műtrágya minden termelő rendelkezésére álljon. Ha a gazda a vetés állapotá­tól függően 40—80 kg. péti- sót kiszór, 1—3 mázsás ter- méstöbbletet érhet el. Mészkénlé­főzésre a megrendeléseket és a szál­lításhoz szükséges edényze- tet mielőbb küldje be a FJK vegyiüzeméhez: Kecskemét, Munkácsy utca 8. sz. 140 A 44. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti fuvaroz- tatóit, hogy fuvarfelvevő IRODÁJÁT Áthelyezte Kossuth tér 3. szám alá (volt ÁVH-épület). Mindennemű fuvarrendelés a fenti helyen (telefonszám 27-78) eszközölhető 6—16 óráig. 151 44 sz. AKÖV.

Next

/
Thumbnails
Contents