Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-10 / 34. szám
/ tiéO£r SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKl/N MEO-VEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ara 50 fillér 1957. FEBRUÁR 10. VASÁRNAP Megindult a munkaközvetítés, kifizették az első munkanélküli segélyeket Az elmúlt héten Kecskeméten 4s megkezdte munkáját a Munkaközvetítő Iroda. Több mint 500 jelentkezőt vettek már nyilvántartásba és sajnos, eddig csupán hatvan dolgozót tudtak csak munkához juttatni. A munkaközvetítést nehezíti, hogy a vállalatok egy része nem jelenti be munkás- igényét, holott műszaki vezetőt, szakmunkást és adminisztratív dolgozót csak közvetítés útján lehet felvenni. A Munkaközvetítő Irodán úgy vélik, hogy a március 1-én meginduló közmunkák jelentős enyhülést hoznak majd a munkaerő-fronton. Az átmenetileg munka nélküliek számára pénteken kifizették a tanács pénzügyi osztályán az első munkanélküli segélyeket. Egyelőre csak tizenketten részesültek segélyben, főként a begyűjtési hivatalok volt dolgozói, köztük Selmeczi György 390, Kiss Gyula 450, Szilágyi Lajos- né 300 forint segélyben részesültek. Az elbocsátottak zömének még nem járt le a felmondási ideje, s munkabérrel még ellátottak, Az átmenetileg munka nélkül maradottak közül sokan nem tudják, hogy 80 százalékos vasúti kedvezményre jogosultak A kedvezményre jogosító űrlapot a vasútállomáson kell kérni, s a tanács igazolásával érvényes. Újjáépültek j a Baja környéki halásztanyák \ ♦ ♦ A bajai Űj Élet halászati tsz halásztanyáit az elmúlt évif jegesár nagyrészt rombadöntötte. A szövetkezet most a saját erejéből és jelentős állami támogatás segítségével újjáépítette halászházait. A régi tanyák helyén új, korszerűen megépített és minden árvízveszéllyel szemben védett halászházak épültek a Feketeerdő, Rezét, Cserta, Kádár vízterületeken. Az építkezések teljesen befejeződtek és a szövetkezet már fel is szerelte az új. házacskákat. Valamennyi tanyán márvány tábla figyelmeztet aX múlt évi jegesárra és a szövetkezet erejéből, a nép államának segítségéből születő eredményeket hirdeti. A bajai halászok napokban költöztek be az új halászházakba. “I Helyi szerző operettjének előadására készülnek Lajosmizsén ( Kecskemét járási tudósítónk jelenti: ) Nemrégiben egy lelkes, tizenkét tagból álló öntevékeny kul- túrcsoport alakult Lajosmizsén. A kis csoport nagyszerű tanulási kedvvel, fáradságot nem ismerőén próbálnak egy darabol, amelynek legfőbb érdekessége, Vasárnaptól tovább járnak a kecsKeméti buszok A Kecskeméti Gépkocsiközle- fcedési Vállalat igazgatósága közli, hogy február 10, illetve 11-től meghosszabbítja járatait. Február 10-től a tanácsházától induló járatok (1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-06) vasárnap és ünnepnap reggel 6.15-től indulnak és az utolsó kocsi 19.45 órakor indul (kivéve a 20.15-kor induló 1-es és 4-es vonalak kocsijait). Hétköznapokon február 11-től kezdődően a 4-es és 6-os vonal kocsijai 5.15-kor, az 1-es 5.40-kor a nagyállomástól, a 2-es, 3-as, 5-ös járatok 5.45-kor indulnak a tanácsházától és este 18.45-ig közlekednek, kivéve a 19.45-ig közlekedő 1-es és 4-es járatot. A keddi és pénteki piaci napokon közlekedő Kecskemét— Fülöpszállás—Szabadszállás járatok új indulási ideje: Kecskemétről 5 óra és 14.30 óra, Szabadszállás: 6.30 és 16 óra indulással. Kecskemét—Tiszakécskc járat új indulási ideje Kecskemétről: 5 és 15 óra; Tiszakécskéről 6.30 és 16.30 óra (kedden és pénteken). Kecskemét—Lászlófalva járat: Kecskemétről 6 és 13 órakor, Lászlófalváról 6.45 és 13.45-kor naponta. Kecskemét—Helvécia járat: Kecskemétről 10.30 és 15 órakor, Helvéciáról 11.10 és 15.40-kor indul naponta. Kecskemét Hetényegyháza járat: Kecskemétről 5.30, 10.30 és 15.30-kor, Hetényegyházáról 6, 11 és 16 órakor indul minden nap. hogy a községben írták és a zenéjét is olt szerezték. Hogy ki az író? — Kőműves Rezső, aki éveinek számát tekintve nem éppen fiatal, de amint darabja is mutatja, szívét tekintve alig múlhatott még húsz éves. A zeneszerző személye is közismert Lajosmizsén, ő a község legjobb zongoristája. Még csak annyit az új operettről, hogy címe: »Boldogság beütemezve«. Több mint tízezer egyéni gazda szerződött le zöldségtermelésre a kecskeméti konzervgyárakkal A kecskeméti konzervgyáraié a feldolgozáshoz szükséges nyersanyag nagyrészét szerződés útján biztosítják az egyéni gazdáknál. A két kecskeméti konzervgyár 10 300 egyéni gazdával kötött zöldségtermelésre szerződést az idei gazdasági évben. A Kinizsi Konzervgyár részére 1500-zal több gazdálkodó termel, mint az elmúlt évben: ösz- •szesen 8500 a leszerződött termelők száma. Előzetes számítások szerint a gyár részére 2800 vagon nyersanyagot termelnek Kecskemét és Kiskunfélegyháza gazdálkodói az idén. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár a megyén kívül 400 dunaíöldvári termelővel szerződött le korai borsó termelésére. A konzervgyárait a szerződő gazdáknak hatékony segítséget adnak a termeléshez. A Kinizsi Konzervgyár a korai palántaneveléshez az idén is mintegy 5000 melegágyi ablaküveget, húsz va-' gon trágyát oszt ki legjobb tér-» melői között. A konzervgyáraki az esetleges elemi károkra is fel-j készültek. Ezért többmillió pa-X lántát nevelnek, hogy a szerződőt felek még időben pótolhassák azt esetleges károkat. | RÉSZLET AZ ÚJ FEHÉRKÖNYVBÖL (2. oldal) HETI KONFERANSZ ft. oldal) HARCBAN A NÉP BIZALMÁÉRT (3. oldal) HATÁR MENTÉN TÖRTÉNT (3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) NŐI SZEMMEL GYERMEKEKNEK (<>. oldaü A HOMOK FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT (6. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (6. oldal) SAKK SPORTMŰSOR BÉLYEGGYÜJTÉS KERESZTREJTVÉNY (8. oldal) rv* Jól sikerült falugyűlés Szeremién ( Bajai járási tudósítónk jelenti: ) Falugyűlést tartottak a minap Szeremicn. Varga Antal, a Bajai Járási Tanács elnöke beszélgetett a falu időszerű kérdéseiről a község dolgozó parasztjaival. A most megjelent mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet kapcsán rengeteg kérdés, vélemény hangzott cl. A termelőszövetkezetekben dolgozók azt kérték, hogy az illetékesek átmenetileg nyújtsanak számukra nagyobb segítséget, amíg kialakít ják saját alapszabályukat, a jövedelemelosztás új rendjét, a nagyobb hasznot biztosító értékesítés módozatait. — Ténylegesen tanácsadónk legyen a járási tanács mezőgazdasági osztálya — kérték többen is — de úgy, hogy ne avatkozzon szövetkezetünk belső életébe. Sokan érdeklődtek az állattenyésztési társulások iránt is. Varga elvtárs kérdéseikre kijelentette, hogy ezek megalakítása nem a tanácsok, hanem a dolgozó parasztok feladata. Ha jónak látják, szervezzék meg, a tanács segíteni fogja őket ebben. Mások a vetőmagakciók iránt érdeklődtek és megnyugodva hallhatták, hogy az idén is sor kerül rá. Az idén is lesz vetőmagakció cs nemcsak kalászosokat, hanem lakarmányfélék vetőmagjait is beszerezhetik ezúton a termelők. Megelégedéssel vették a sze- remlei gazdák, hogy régi kérésük teljesül: az elsőfokú pénzügyi hatóságok jogkörét rövidesen a községi tanácsoknak adják vissza. A községekben történik az adókivetés cs a felszólamlások, panaszok mind clintézhctök lesznek anélkül, hogy adóügyek miatt bárkinek is utazgatnia kellene. Befejezésül ismét a földkérdésekre terelődött a beszéd. A járási tanács elnöke lelhívta a község választott szerveinek figyelmét arra, hogy a rendelet végrehajtása során nagy munka vár rájuk. Felelősségteljesen, az igazság és méltányosság szem- előtt tartásával nekik kell végrehajtani sok régi sérelem orvoslását, a kérdések békés, elégedettséget kiváltó rendezését. Természetesen a rendeletben megjelölt keretek szigorú szem- előtt tartása mellett végezhető jól ez a munka is. Egy-egy jó megoldás tömegeket állít majd a tanács mögé, de a felületes, vagy rossz munka sokak jogos bírálatát váltja ki. A szerenJlei jól sikerült falugyűlés világosan megmutatta, hogy a falu keresi az utat a békés és szocializmust akaró egészséges kibontakozás fele. A munkástanácsok és a technika Akár telezik, altár nem, saját bőrünkön érezzük: ma szegényebbek vagyunk, mint tavaly, bár az volt a kívánságunk, hogy holnap jobban éljünk, mint ma. Ha közhelynek is hal, mégis el keli mondani, hogy e kívánság teljesítése attól függ, miképpen dolgozunk, hogyan emelkedik a termelés, Nem úgy gondoljuk a termelés gyorsítását, mint régebben: az emberi erő megfeszítésével, hajszával. E nélkül kell a régi eredményt elérni, sőt túlszárnyalni. S ez nem a holnap, hanem a ma égető problémája. Ha nem hajszával, akkor hát hogyan? A technika világszerte hétmérföldes léptekkel halad előre. Üj és új meglepetéseket tár a tudomány a nagyközönség elé. A technikát kell megnyergelni azért, hogy az üzemben kíméletesen dolgozhasson a munkás. Ez egy olyan fontos momentum, melyről a munkástanácsoknak nem szabad elfeledkezni. Ennek pedig egyetlen egy módja van: a technikai színvonal emelése, Sajnos, egyes munkástanácsüléseken, igazgatósági üléseken erről a fontos feladatról beszélni úgylátszik »nem ildomos«, vagy talán »nem időszerű«? Hát akkor miről folyik a vita? A bérezésről, személyi problémákról, a forgalmi adó csökkentéséről s még ki tudná felsorolni mindazt, amely eltereli a figyelmet erről az egész munkásságot érintő nagy horderejű kérdésről. Ebből adódik az is, hogy számos munkástanács olyan dolgokkal törődik, amely az érdekvédelmi vagy a mozgalmi szervek feladata. A munkástanács ne szaladgáljon szénért, autóért, üzemanyagért, — ez az anyagbeszerző, a gépkocsielőadó, stb. feladata. A kulturális és sportügyeket hagyják a szakszervezetre, a dolgozók politikai tájékoztatását pedig az MSZMP-re, a munkásosztály vezető pártjára, annak tagjaira. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mozgalmi szervek »tisztán« csak mozgalmi kérdésekkel foglalkoznak, hiszen azok elsődleges feladatuknak tekintik a munkástanácsok segítését céljaik megvalósításában. Ne ámítsuk magunkat. Az ország sebeinek begyógyítása- reánk hárul. Ezt pedig csak úgy lehet gyorsabbá tenni, ha élénkítjük a termelést, több és jobb terméket adunk óráról- órára, napról-napra a fogyasztóknak. Igaz, ennek ármunkának ezer ágazata van. A módszert megtalálni nem könnyű, de feltétlenül szükséges. Közülük néhányat említünk meg. Helyes lenne, ha a munkástanácsok a legkiválóbb szakemberekből — mérnökök, technikusok, idős munkások — bizottságokat hoznának létre, amelyek úgy ismerik az üzemet, mint a tenyerüket s e tudás birtokában olyan problémákat tárnának a munkástanács elé, amely ezt a fontos óhajt, kívánságot testesíti meg: a több, jobb termelést. E tervek felölelhetnék a gépesítés módját, ütemét, új termelési módszerek meghonosítását, újítások bevezetését, stb. Csak ennek birtokában képes a munkástanács az ésszerű gazdálkodás göröngyös útján előrehaladni, csak így tudja biztosítani azt, hogy minden munkás megtalálja a számítását és gyakorlatban is valósággá váljon: több termék, magasabb bér — jobb élet.
