Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-09 / 33. szám

PETŐFI NÉPE ^ JhÁJ ^ '%/ / ^; u ••HUt<M>m»tHH>HU»UUH(«M«<MM uA^ POLITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM------------------r------------------------——— Ára 50 fillér 1957. FEBRUÁR 9. SZOMBAT i QlyeLataiil&liiamfrk, zaieeslek : Előadói estek az újjászervezett HIT terveiben A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat a múlthoz képest jóval több önállósággal, kezdeményezéssel gondoskodik a lakosság művelődési igényeinek kielégítéséről. A nagyobb önállósággal együtt az anyagi eszközökről való gondos­kodás is arra készteti a Társulatot, hogy kiszélesítse, bővítse tevé­kenységi körét. Szakítani kívánnak azzal a régi módszerrel,, hogy a TTIT tevékenységének fő irányát az előadásos propaganda képezte. A legközelebbi hetekben már nyelvtanfolyamokat is indít a Társulat. Az igényeknek megfelelően akár 8—10 féle nyelvokta­tást is megszervezhetnek; ezzel a múltban egyetlen szerv sem foglalkozott. Az irodalmi, művészeti ismeretek közvetítésénél is '.etérnek a sablonos formákról, ehelyett például zeneesteket,'hang- lemezbemutatókat rendeznek hivatásos művészek közreműködé­sével, szavalóesteket előadóművészek fellépésével. Ez a módszer amellett, hogy jóval nagyobb érdeklődő közön­séget vonz, mint a régi típusú előadások, olyan anyagi bevételt biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet gazdaságilag is önálló legyen és minél kevesebb állami segítségre szoruljon. műszak 103,lVos eredmény! Beköltöztek az új bajai bérház lakói Baján, az SZTK épülete mel­lett most készült el az új 21 la­kásos városi bérház. A boldog tulajdonosok már átvették a lá­tások kulcsait a tanácstól és be is költöztek új otthonukba. A bajai lakásfront enyhítését további építkezések vannak hi­vatva még szolgálni. A tavasszal tovább folyik két újabb bérház építése, amelyek előreláthatólag az év vége előtt elkészülnek még. Itt számolunk be a hivatalok­ból újabban átalakított lakások­ról is. A volt MDP városi bizott­ságának épületét és a Bajai Tan­gazdaság diákkollégiumát is la­kások céljaira alakították és ad­ták át. A Tangazdaság kollé­giuma a Ságvári térről a volt VIII körzeti .pártházba költö­zött. A Bajai Gyapjúszövetgyár el­sőnek az országban tért át a há­rom műszakos termelésre ja­nuár első napjaiban. A nehézsé­gek ellenére a munkástanács a dolgozókkal vállvetve a január hónapra előírt tervfeladatot 102,1 százalékra teljesítette. Ez a tel­jesítmény a múlt év januári eredményének 8ti,f> százaléka. Az új esztendő első hónapjá­ban nagyobb részt szöveteket gyártottak az üzemrészekben. Több ezer méter szövet készült:! a rendőrségi ruhákhoz kék, sö-f tétkék a MÁV dolgozóinak, fe-; kete a villamos és az autóbusz-! üzemek dolgozóinak egyenruha-| jóhoz. A szövetek nagyobb ré­szét már elszállították a konfek- ] ciós üzemekbe, így már ott isj ütemesen haladhat a munka. Ezenkívül sok ezer méter ka­sha szövetet, 15 000 méter taka-j rőt is elszállítottak a nagykeres­kedelmi vállalatokhoz. KÉSZLET AZ ÜJ FEHÉRKÖNYVBÖL MTA A (2. oldal) T, ÉHEZÉSRŐL <:i. oldal) r 0 Útjavítási munkák Agasegyházán : Az elhanyagolt, kátyús utak sok bosszúságot, s számtalan ko­csikerék gyors pusztulását idéz­ték elő az ágasegyházi határban. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága a napokban foglalkozott ezzel a problémával és határo­zatot is hozott ebben az ügyben. Községi közmunkák keretében kívánják megjavítani a körül­belül két kilométernyi utat és mellette kétoldalt árkot is ás­nak. Ez a munka több, mint 4254 köbméter föld megmozga-j fásával jár. A munka elvégző- • sére 40 000 forintot irányoztak; elő, s így egyben a munkanclkü-; liek foglalkoztatását is biztosí-f tani tudják a községben. AzJ ideiglenesen munka nélkül ma-; radottak mellett arra is számít a; tanács, hogy a gazdák önkénte-l sen, külön fizetség nélkül is hoz-j zájárulnak majd a munkákhoz,; hiszen kinek-kinek egyéni érdé-; ke is a kátyús út kijavítása. | A TAGFELVÉTELRŐL (3. oldal) LÁTOGATÁS A BAJAI MÚZEUMBAN (4. oldal) AKIK A DÉLI-SARK TITKAIT KUTATJÁK (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON SPORT (4. oldal) (5. oldaJ) EGÉSZOLDALAS RÁDIÓMŰSOR (6. oldal) szombaton déleiül mutáljál te | Eriire kapnak termelöszövetlíezeleink 500 új termelőszövetkezet alakult .miín lö-id Az októberi eseményeket követő hónapokban a termelőszövet­kezetek elég nagy százaléka feloszlott. Ez a folyamat azóta foko­zatosan csökkent. Január 15-ig mintegy 500-ra tehető az újjáala­kult és újonnan alakult szövetkezetek száma. Jelenleg 1999 mező- gazdasági termelőszövetkezet dolgozik, csaknem egymillió holdon. az új honvédtiszli egyenruhák tervül Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a Helyőrségi Tiszti Klub épületében az új honvédségi tiszti egyenruha­tervezetek bemutatójára; Az új egyenruhák bemutatko­zása iránt nem csupán a katonai körökben, hanem a fiatal lányok körében is nagy az érdeklődés, A. HOMOK felvirágoztatásáért !llllll!ill!l!l!ll!!; ülltnHIltHiiftflllilllllDtWHIitHtOWttttIHIHtii Ilii!IIII1I1II / Természeti kincsünk: a tőzeg IIL A bevezetőben arról írtunk, hogy a cikksorozat célja: a talaj­erőutánpótlás lehetőségeinek ku­tatása a Duna—Tisza közi ho­mokon. Abból indultunk ki, hogy ez a vidék mindig trágyabeho­zatalra szorul. Jelenleg is nagy probléma a talajerőutánpótlás. Az előbbi két cikkben a som- kóróval és a zöldtrágyázás lehe­tőségeivel foglalkoztunk. Ez a szántóföldi termesztés gondjain segít. Megyénkben azonban nagyterületű gyümölcs-, zöldség­es szőlőkultúra van. A homok hősei, akikről a bevezetőben már írtunk, sok ezer holdon hoz­tak létre a futóhomokon növényi kultúrát. A szőlőtermesztő gaz­dáknak talán még nagyobb pro­bléma a talajerőutánpótlás, mint a szántóföldi termesztéssel fog­lalkozóknak. Szerencsére megyénk gazdag egy természeti kiiicsben, a tőzeg­ben. Kecelen, Sükösdön és Izsá­kon nagy tőzegtelepeink vannak. A tőzegtrágyázás már régóta fog­lalkoztatja a megye szakembe­reit. A Szőlészeti Kutatóintézet telepén, a kecskeméti Miklóste- lepen pedig tudományosan fog­lalkoznak e problémával. A miklóstelepi lőzegtrégyázási kísérletek Miklóstelepen a kísérletet 25 <—50—75 mázsás katasztrális hol- dankénti tőzeggel és műtrágya­adagokkal végezték olymódon, hogy 25 mázsát évente, 50 má­zsát kétévenként, 75 mázsát pe­dig háromévenként dolgoztak be a szőlősorok közé. Az ellenőrző parcellák egy része 100 mázsa ístállótrágyát kapott évente, a másik része pedig 200 mázsát kétévenként. A kutatók Bognár Károly ve­zető kutató irányításával első­sorban arra a kérdésre szerettek volna feleletet kapni, hogy szük- eéges-e a nyerstőzeget előzetesen erjeszteni, komposztálni, vagy nyersen jó eredménnyel haszno­sítható-e? Az adatok azt bizo­nyítják, hogy nincs szükség a tő­zegkorpa erjesztésére, mert meg­felelő mennyiségű műtrágyával bedolgozva jól bomlik. A másik probléma, amit ku­tattak, azt célozta, hogy meny­nyire alkalmas a tőzeg a homok­talajok kedvezőtlen vízgazdálko­dási viszonyainak megjavításá­ra. Az eredmények , azt bizonyít­ják, hogy a tőzeg jobban meg­tartja a vizet, mint az istálló- trágya,. Megállapították azt is, hogy a tőzeg enyészete, bomlása las­súbb, mint az istállótrágyáé és ez igen előnyös, mert hosszabb ideig képez a homokban víz- és tápanyagmegkötő értéket. Magasabb terméseredmények Kedvezőek voltak a termés- eredmények is. Hét eszténdő alatt megállapították, hogy ia tő- zeges parcellák sem mennyiség­ben, sem minőségben nem adtak kisebb termést, mint az ellenőr­zött istállótrágyás parcellák. Sőt az esztendők nagyobb hányadá­ban a tőzeges parcellák termet­tek többet. Röviden összefoglalva az el­mondottakat, a tőzegkorpa tehát alkalmas a homoktalajok vízgaz­dálkodásának javítására, s a sző­lőnövény táplálására. E tekintet­ben legalább egyenlő értékű az istállótrágyával, és ezért a ho­moki szőlők trágyázására bát­ran ajánljuk. Eddig a kísérletek. Sajnos, a gyakorlatban még nem alkal­mazzák a miklóstelepi kutatók kiváló eredményeit. Ennek több oka van. De erről majd a kö­vetkező cikkben. , (Folytatjuk) Sok és fontos problémával küzdenek mostanában a ter- ! melőszövetkezetek. A zárszámadás befejeztével készítik az | idei terveket, azonkívül sok vita folyik az alapszabályról, a ( gazdálkodás mikéntjéről, a kilépett tagok ügyéről. Az is isme­retes, hogy a nehéz napokban több termelőszövetkezet fel­oszlott, vagy saját akaratából, vagy pedig külső nyomásra. A gyorsan pergő események egymásutánjában sok helyen nem láttak tisztán a szövetkezeti tagok. Sok támadás érte őket, úrrá lett a bizonytalanság. Sokszor emiatt mondta ki a feloszlást a tagság, nem pedig belső meggyőződésből. Azóta már számos feloszlott termelőszövetkezet alakult újjá. Eddig 14-nek adtak működési engedélyt a megyében, de legalább még ennyi, vagy több termelőszövetkezet újjá­alakulására számíthatunk. Például a lászlófalvai Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága is elhatározta, hogy hatálytala­nítja a régebbi felosztási határozatot és újból együtt gazdál­kodnak, A széthurcolt jószágállományt, felszereléseket vissza­adják. Ezenkívül új paraszti társulások is alakulnak egymás után. Ha beszélgetünk a falusi emberekkel, kiderül, hogy a parasztság egésze nem ellensége a szövetkezés gondolatánál«:, sőt kimondottan szükségesnek tartja az összefogást, a társu­lást. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét és előnyét lassan elismerik. Sok esetben a múlt években sem a szövetkezéssel álltak szemben, hanem a szövetkezetfejlesztési módszerekkel. Ismerjük azokat a súlyos hibákat, amelyek sokat rontottak szövetkezeti mozgalmunkon. Most kezdenek újjáéledni termelőszövetkezeteink, de még mindig rengeteg problémával küzdenek, sok segítséget várnak. A munkás-paraszt kormány rendeletéi, amelyeket a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban kiadott, bizonyítják, hogy a kormány továbbra is megkülönböztetetten támogatja a nagyüzemi gazdálkodást, természetesen csak azokat a ter­melőszövetkezeteket, amelyek valóban úgy gazdálkodnak, hogy elismerést érdemelnek. Még elsorolni is sok a termelőszövetkezetek problémáit. Egyik legégetőbb a kilépett tagok ügyeinek rendezése. Ez nem könnyű dolog, mert gyakran vannak ellentétek a kilé­pettek és a szövetkezeti tagok között, viták vannak a földek­kel kapcsolatban, sokan a régi saját földjüket szeretnék visz- szakapni, pedig ennek a kérésnek a teljesítése sok mindentől függ. A rendelkezések szerint a közgyűlés dönt a kilépő ta­gokkal történő elszámolás módjáról, a velük való előzetes megegyezés szerint. A közgyűlésnek azonban mindkét fél érdekeit szem előtt kell tartani. Csak akkor adhatják vissza a kilépő termelőszövetkezeti tagnak az áltála bevitt földet, ha az nincs betagosítva, ha már betagosítottálc, akkor első­sorban a termelőszövetkezet betagosítatlan földjéből mérhe­tik ki a szükséges területet, amennyiben ilyen nincs, akkor a tábla széléből kell kihasítani. Lényeg az, hogy a termelő- szövetkezet összefüggő tábláit nem lehet széjjeldarabolni. Természetesen arra is kell vigyázni, nehogy a kilépő tagokat anyagi károsodás érje. Ezért annyi és olyan értékű földet kell nekik kiadni, amennyit, illetve amilyet annak­idején a szövetkezetbe bevittek. Igazságosan, emberiesen kell tehát elintézni ezeket az ügyeket, mert arra kell gondolni a szövetkezeti tagoknak, hogy minden ellenségeskedés csak a szövetkezeti mozgalom­nak árt. Annál is inkább fontos a gyors és jó rendezése a szövet- kezetek problémáinak, mert nemsokára megindulnak a tava- í szí munkák és akkor nehezebb lesz az ügyek rendbetétele. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents