Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

Termőföld a víz alatt A párttól kérnek segítséget a lakiteleki dolgozó parasztok Vadregényes Tiszapart. Elmo- esarasodott, ingoványos, náddal borított területek. Szárcsák, vad- ludak, különféle vízimadarak se­regeinek tanyája. Azt gondolhat­nánk mindez már a múlté, vagy mégis tévedünk? Igen, ha e múlt­idők romantikájából keresünk egy darabot, nem kell messzire menni. Lakitelek, Alpár, Tiszaug, Tiszasas, Tiszaújfalu, Bokros. E községek határai egymással szomszédosak, bár közigazgatá­silag három vármegye választja el őket egymástól. Lakói roman­tikában gazdagok, de földben szegények. Azért mondom ezt róluk, mert mintegy 10 000 hold íöldjük a víziszárnyasok biro­dalma. 70 zsák kukorica egy holdon Ezek az emberek — nerri- minthu nem lenne érzékük a romantikához — mégis inkább termelni szeretnének azon a tíz­ezer holdon. Hiszen nem volt ez mindig így. Csak mióta a nyári gátat megépítették és arra kis­méretű, rosszul tervezett zsilipe­ket terveztek. Azóta rabolja el tőlük évröl-évrc a Tisza és a nyári gát mögé lefolyó belvíz termőföldjeiket. Egy lakiteleki öreg paraszt, Auer Sándor bácsi elmondja, hogy valamikor ezen a területen holdanként 70 nagy zsák kukoricája termett. De sze­rette ezt a talajt minden nö­vény! Megadta minden évben a 15—16 mázsa búzát, a 22 mázsa ősziárpát, vagy a 70—30 mázsa hereszénát holdanként. Számoljunk csak egy kicsit, mit jelentene a lakosságnak, ha ezen a 10 000 holdon biztonságo­san termelhetnének. Vegyük csak a legjava 4000 holdat 20 mázsa átlagos kukoricaterméssel. Piaci árát becsüljük óvatosan 150 fo­rintra mázsánként. Ez 12 millió forintot jelent. Mellesleg a nép­gazdaságnak sem volna közöm­bös a 80 000 mázsa többlet ku koricaíermés. Emellett a többi 6000 holdon is termelhetnének ogyet-mást, Mibe kerülne a zsilip építése? Nézzük, mennyibe kerülne a vízmentesítés. Négy zsilipet kel lene építeni. Nagyobb nyílásúa- kat, mint az eddigiek, mert 100 millió köbméter víz elvezetésé­ről van szó. A zsilipküszöböket is mélyebbre kell építeni, mint a régiekét, mert a mostaniak nem tudják az egész vizet elve­zetni. Szekeres László vízügyi mérnök hozzávetőleges számítá­sai szerint a négy zsilip és egy 6000 méter hasszú csatorna épí­tési költségeit 3 millió forint bő­ven futná. Ezeket az adatokat a kecs­keméti járási MSZMP ideigle­nes intéző bizottságánál hal­lottam. E községek dolgozó pa­rasztjai ugyanis nem tartják meg­változtathatatlan istencsapásnak a jelenlegi helyzetet. Szeretnék mihamarabb visszahódítani a ví­ziszárnyasok társadalmától ter­mőföldjeiket. Annál is inkább, mert — mint mondják — a mo­csár terjeszkedik és újabb terü­letek válnak vizenyőssé. Nemrég lapunkban is napvilágot látott Nagy Józsi bácsinak, az alpári Hazafias Népfront elnökének nyilatkozata, aki kijelentette: — Mi, dolgozó parasztok társadalmi munkával is hozzájárulnánk az építkezéshez, államunknak csak a műszaki kivitelezést kellene vállalni. Lakiteleken is hasonló gondo­latokkal foglalkoznak. Itt. a párt- szervezet elevenítette fel ezt a régen, vajúdó problémát. A dol­gozó parasztok most bizakodás­sal fordulnak a párt felé és re­mélik, hogy a párt és a tömegek összefogott erejével sikerül majd minden akadályt elhárítani a kérdés végleges megoldása elől. Megbeszélés a járási MSZMP intéző bizottságával Hogy az ügyet minél előbb dűlőre vigyék, a lakiteleki MSZMP-szervezet és a dolgozó parasztok képviselői a napok­ban felkeresték a járási MSZMP ideiglenes intéző bizottságát. Az intéző bizottság pedig felkért vízügyi szakembereket, vegye­nek részt a megbeszélésen. Csorba László lakJteleki dolgo­zó paraszt elmondta, hogy közsé­gük területéből 3000 hold esik Ki a termelésből a víz miatt, pedig ők azon is termelni akarnak. Minden áldozatra készek és nem azt kérik, hogy az állami beruházásból építsék meg a zsi­lipeket. Az államtól csak köl­csönt kívánnak, öt év alatt visz- s/afizetnék. Ezután számolgatni kezdtek. Háromezer hold lakiteleki terü­let vízmentesítése egy zsilippel nem is kerülne olyan sokba. A költségekből egy-egy hold tulaj­donosára 100—120 forint jutna. Auer Sándor szerint sokan már most kifizetnék ezt az összeget, ha a munka elkezdődne. A be­szélgetés átcsapott a tervkészí­tésbe. A járási intéző bizottság azt javasolta, hogy a vízügyi szakemberek készítsenek költ­ségvetést a zsilip építésére. — Azok megígérték, hogy február 15-re elkészítik. — A lakiteleki MSZMP-szervezet és az érintett gazdák pedig hozzanak létre egy bizottságot, amely az érde­keltekkel tárgyal. Szervezzék meg a társadalmi munkát és nézzék meg, mennyi pénzt tud­nának biztosítani azoktól a gazdáktól, akik már most haj­landók anyagi áldozatot hozni az építkezés érdekében. Az intéző bizottság ugyanakkor magára vállalta, hogy tárgyal az illeté­kes szervekkel e terv mielőbbi kivitelezése érdekében. Simó Tibor elvtárs, a járási MSZMP ideiglenes intéző bizott­ságának elnöke a megbeszélés végén azzal búcsúzott a lakite­leki dolgozó parasztoktól: — Bármilyen ügyük van, fordulja­nak ezután Is bizalommal a párthoz, úgy, amint most tették. A párt és a nép összefogott ere­jével a legnagyobb nehézségek­ből is kilábolunk. Vannak még, akik másképpen gondolkodnak: Kiskőrösön például egy pedagó­gus arra biztatta tanítványait, hogy disszidáljanak. Parasztsá­gunk és dolgozó népünk túlnyo­mó többsége azonban hazafia­sabb gondolkodású: hazánkban a jólétet, a szocializmust akarja megvalósítani. Ezen az úton pe­dig segíti, vezeti őket a Magyar Szocialista Munkáspárt. A lakitelekiek azzal az érzés­sel távoztak, hogy nem volt hiá­bavaló útjuk. A járási MSZMP is segíti a Tiszát visszaűzni a medrébe. Nagy Olló A szénhiány és a félegyházi fürdő Köztudomású, hogy Kiskun­félegyháza nem áll a legjob­ban a vízellátás terén. A vá­ros rendelkezésére álló kutak megközelítőleg sem elégítik ki a város szükségletét. Sokhe­lyen 1—2 km-re kell vízért járni. Ez a tisztálkodás körül­ményeit is eléggé megnehe­zíti. Fürdőszobás lakás igen kevés van a városban. A vá­rosi tanács kezelésében lévő fürdő azonban segített a tisz­tálkodás problémájának meg­oldásában. De csak segített, mert a fürdő jóideje nem működik.- Illetékesek a szénhiányra hi­vatkoznak. Nem vitatjuk, elismerjük, hogy a szén- és energiagazdál­kodás országos probléma, Azonban a fürdő végered­ményben közegészségügyi in­tézmény és egy 42 000 lakosú várost nem lenne szabad fürdő nélkül hagyni. Illetékeseknek sürgősen gon- doskodniok kell a megfelelő szénmennyiség beszerzéséről és a fürdő haladéktalan meg­nyitáséról. . —ba— (kO tvt Ualt tntcfr Buffalo. Biti) Negyven esztendeje, hogy meg­halt William Frederick Cody ez­redes, aki »Buffalo Bill« néven fogalommá vált az egész vilá­gon. Cody ezredes egyike volt a Vadnyugat messze előretekintő úttörőinek és nagyszerű tervek megalkotóinak. Egy amerikai szenátor megállapította róla: A félegyháxi „áldisszidens“ \ — valódivá lépett elő A Petőfi Népe ja­nuár 22-i száma egy cikket közölt, átvé­ve a »Félegyházi Közlönyből«, amely azzal foglalkozik, hogy Bolgár Jenő­ről, aki a félegyházi Porcelánbolt veze­tője, — amíg sza­badságát Budapes­ten töltötte, — az a hír terjedt, hogy disszidált. A »kap­zsi« rokonok ha­mar megjelentek la­kásán, de a tanács illetékesei megaka­dályozták a kapzsi rokonok bútorrab­lását, s Bolgár Jenő is megjelent a vá­rosban. Mindebből az az igaz, hogy Bolgár Jenő valóban meg­jelent a városban, sürgősen eladta bú­torát, lakását (itt egy pillanatig sem lehet szó Bérezi dr. »honfoglalásáról«), majd ismét eltűnt, fedezetül használva fel a »Félegyházi Közlöny« cikkét. El­tűnésekor a »haver­jai« ismét budapesti kiruccanásról- be­széltek, de: : : .Szombaton szám­talan képeslap és levél érkezett Kis­kunfélegyházára, — Becsből. Feladója Bolgár Jenő és csa­ládja, miközben »bájosan ecsetelik« hogyan majszolják Bécs utcáin a ba­nánt és naran­csot milyen bárok­ban fordulnak meg éjjelente. A baráti köre tu­dott-e, vagy sem a disszidálásáról, ezt ma már nehéz len­ne megállapítani, de hogy akarva, akaratlanul * elősegí­tették, ez bizonyos. S nem utolsó sor­ban elősegítette ezt a »Félegyházi Köz­löny« cikke is. Ami­kor a cikk a Petőfi Népében megjelent. Bolgár Jenő már árkon-bokron túl volt. Egy tanulság azonban ebből is van. Az újságnak alaposabban utána kell néznie, hogy egy megjelenő adat mennyi Igazságot tartalmaz, r~ba~ É rdekessége A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Itt az angol népautó Anglia egyik legnagyobb autógyárában elkészült az első brit népautó, a »Mindenki kocsija«. A négyüléses csukott kocsi 80 kilo­méteres. sebességgel közlekedhet és 130 kilométeres távon 4,5 liter üzemanyagot fogyaszt. Kéthengeres, léghűtéses, öt lóerős motor hajtja majd a kocsit, amely a szakértők véleménye szerint jobb a német Goggomobil-nál, az olasz Fiat kiskocsinál és a francia két­üléses Citroennál. A tervek szerint a gyártás első szakaszában hetenként 1000 kocsit hoznak forgalomba. A kocsi ára különböző adókkal együtt nem haladja meg a 300 fontot. Űi rithafém lelőhelyek Kazahsztánban Bedrov, a nurinszkij geológiai expedíció kutató-vezetője kö­zölte, hogy Ortautól 20 kilométerre ritkafémek lelőhelyére buk­kantak. Az új wolfram, molibdén lelőhelyek igen nagy területre terjednek ki. Egy másik expedíció kutatásai közben dús higany- lelőhelyeket fedezett fel. Kazahsztánban számos új szénmezőt is felfedeztek. A turgai szénlelőhely kétszerakkora szénkészlettel rendelkezik, mint a karagandai szénmedence, amely pedig a har­madik helyen állt a Szovjetunióban. Csókolózni veszélyes! Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága elutasította miss Mary Lyons kártérítési követelését, amelyet egy csók folytán elszenve­dett csonttörés miatt emelt. Miss Lyons utazás közben megcsó­kolta egy gépkocsi vezetőjét, s ezzel annyira elterelte a figyelmét, hogy a kocsi nekiment a legközelebbi telefonoszlopnak. A leány többszörös csonttörést szenvedett és fájdalomdíjat követelt a fejét vesztett vezetőtől; Mesterséges tavasz a folyókon Igen nagy gondot okoz a Szovjetunió szibériai nagy íolyóin a hatalmas téli jégréteg. A közlekedést is csali igen költséges el­járásokkal állíthatják helyre e fontos víziutakon. Most újfajta módszert dolgoztak ki a víziutak téli szabadontartására. Amint ismeretes, a tiszta fehér hó csaknem teljesen visszaveri a rávetődő napsugarakat. Ez a sugárvisszaverődés jelentősen meglassítja a téli jégtakaró olvadását. A fekete felületek viszont elengedik a nap hősugarait. Most a kísérletek arra irányulnak, hogy a hó- és jégmezőket apró szénporral szórják fel. Az Irtis folyón szénsalak­kal 18-szor meggyorsították a jég olvadását. A jégtakaró 48 óra alatt megolvad, pedig az átlagos napi hőmérséklet mínusz 5—6 Celsius-fok volt. Kerekeken járó daxli Az angliai Shrowsburyban pár héttel ezelőtt egy gépkocsi el­gázolta Mrs Eldrett Liz nevű tacskóját. A kutya két hátsó lába megbénult. Gazdája egy párnázott kétkerekű állványt szerkesztett a kutyának. A tacskó hamarosan hozzászokott az újfajta pótlábak­hoz, ma már ugyanolyan virgoncán száguldoz a két lábán és a két keréken, mint bármelyik négylábú társa. Infravörös sugárzással megszüntetik a malacelhullást A Felsőbabád! Állami Gazdaságban kísérletképpen az újszü­lött malacokat infravörös sugárzással kezelik. A tapasztalatok szerint ugyanis a néhány napos malacok elhullását, különösen hideg időben, főleg az okozza, hogy a fiatal állatoknak életük első ,tíz napján igen rossz a hőszabályzó képességük. A hideg kutricában nagyon lehűl a testhőmérsékletük, s különféle huru- tos megbetegedéseket kapnak. Ezen segít az infravörös lámpák alkalmazása. A kutricák fölött egy-egy lámpát helyeznek el, s a malacok tíz napos korukig ennek melegében sütkéreznek. A ki- : sértetek igen jól beváltak. Nemcsak az elhullás szűnt meg telje* : sen, de a malacok sokkal erősebben fejlődtek. Legutóbb az infra­vörös lámpával felszerelt kutricákban 41 kocától egyenként 10 malacot választottak le, mégpedig a szokásos 15 kilogrammos választási átlagsúly helyett 21 kilóval. A bevált módszert ez évbún több más állami gazdaságban is alkalmazzák »Nagyrészt Cudy ezredes bölcs előrelátásának és fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy az Egyesült Államok érdeklődé­se ráirányult ennek a terület­nek a megművelésére.« Buffalo Bill éles szemót nem kerülte el az a lehetőség, hogy ha a préri ki­száradt földje vízhez jut, a jövő nemzedékek jó életet, új tele­püléseket építhetnek ott. Lelki­szemei előtt látta a megművelt földeket, a végtelen gaboname­zőket ott, ahol régen száraz fű­szálakat kuszáit a szél. A Shoshone-gát (amelyet ké­sőbb Buffalo Bili-gátnak keresz­teltek el) az ő sürgetésére épült tel, s amikor 1909-ben elkészült, a világ legnagyobb duzzasztó­művé lett: vize százezer hektár megművelését biztosítja. A Sho- shone-völgyben, 11 kilométerre a gáttól épült fel Cody váro6, amely szintén az ezredes nevét viseli. Az Egyesült Államok határain túl a sokoldalú ezredesről úgy beszélnek, mint az Egyesült Ál­lamok történelmében egy feje­zet utolsó megszemélyesítőjéről, egy olyan fejezet képviselőjéről, amely telve van vállalkozókedvü és merész férfiakkal, asszonyok­kal, akiknek úttörő szelleme Nyugat-Amerika feltárását ered­ményezte. Buffalo Bilit, a fehér­lovas hőst szívükbe zárták a gyerekek Amerikában csakúgy, mint Európában. Az ifjúság sze­mében a romantika és a kaland egyik megtestesítője lett, szomja­san lesték a hősük életéről szóló elbeszéléseket, s lélekben vele együtt vettek részt végnélküli vágtatásaiban és a bivalyvadá­szatokon, amelyekről nevét is kapta. Buffalo Bill már 14 éves ko­rában ott lovagolt a ponny- gyorsposta fogatában — ez volt Amerika nyugati részének az egész kontinenst átszelő express postaszállító rendszere — és vit­te a postai szállítmányokat Mis­souriból a tőle 3120 kilométerre levő californiai Sacramentóba mégpedig 10 nap alatt. Minden ponny gyorspostának naponta kb. 120 kilométert kellett meg­tennie. Mikor a Pacific Távíró Társa­ság vonala 1861-ben elkészült, a ponny gyorspostaszolgálatot is megszüntették és Cody leiden tő­ként belépett az Egyesült Álla­mok hadseregébe. Ott szolgált 1865-ig, a polgárháború vegéig. Utána a kansasi vasúttársaság­gal kötött szerződést, amelynek értelmében ő látta el bivalyhús­sal a vasútvonal építőit. Tekin­tettel arra, hogy az épülő vonal- szakaszon 1200-an dolgoztak, na­ponta 12 bivalyt kellett elejtenie, úgyhogy a munkálatok egész ideje alatt 4280 állatot lőtt, na­ponta néha százat is. A gaxdag nagybácsi Az amerikai bíróság elutasí­totta Bob Wilkinson 25 éves illi- noisi lakos különös kártérítési követelését. Bob elmesélte egy fiatal lánynak, akit feleségül akart venni, milyen dúsgazdag nagybácsija van. Négy héttel később a leány már a nagynénje volt. (A »Frankfurter Rundschau«-b61.) 4PRLK1 bátor lovasa

Next

/
Thumbnails
Contents