Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

Hozzászólás a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet alapszabályához Az igazságosabb jövedelemelosztásról, a helyi normákról A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag szabályzata lényegében a helyi sajátosságoknak, viszo­nyoknak megfelelően van kidol­gozva. Én egyetértek a működési (szabályzattal, csak egyes részle­teket nem tartok helyesnek. Nem célszerű szerintem a háztáji állatállomány túlsá­gos növelése. Kormányzatunk a mezőgazdasá­got a belterjesség felé akarja fejleszteni, ez pedig főleg a ter­melőszövetkezeteknél kell hogy érvényre jusson. Ha termelőszö­vetkezeti tagnak hárem tehén és két anyasertés, stb. lesz a birto­kában, ez azt eredményezheti, hogy a későbbiek folyamán a közös állatállomány számára nem lesz elég takarmány, mert a tag­ság zöme a megtermelt takar­mányt elsősorban a háztáji gaz­daság részére akarja biztosítani. Végeredményben tehát az a ve­szély fenyeget, hogy nem a kö­zös állomány fejlődik, hanem a háztáji állatállomány. Ezenkívül 'hiányos szerintem a jövedelem elosztása az állatgon­dozók és a fogatosok részére. Tudvalevő, hogy a szövetkezésnek egyik fon­tos tényezője, hogy a meg­termelt javak a végzett mun­ka arányában legyenek el­osztva. Viszont a Vörös Csillagban az állatgondozók állami áron vásá­rolhatják meg a termelőszövet­kezettől a fejadagot. Tehát a jó elgondolások mel­lett — véleményem szerint — ezeken a pontokon módosítani kellene. Annak ellenére, hogy a mun­kaegységre való dolgozást több termelőszövetkezetben elvetik, én ezzel is kívánok foglalkozni, an­nál is inkább, .mert ugyanakkor (számos közös gazdaságban ezt tartják helyesnek. Egyes szövetkezeteknél he­lyi normákat alakítanak ki, vagyis megszüntetik azt, hogy egyes termelési ágak­nál, vagy munkafolyamatok­nál könnyen lehessen mun­kaegységet szerezni, máshol viszont aránytalanul kevés a munkaegység-kereset. Ez he­lyes, mert növekszik a tag­ság munkakeflve, igazságo­sabb a munkaegység-számo­lás. A másik jövedelemelosztási mód, (amelyet a Vörös Csillag is le­fektet alapszabálj'zatában, ami­kor a termés egy része jut a tag­nak, másik része pedig a szövet­kezetnek és a munkaegység ket­tős változata. Ezek szerint a ka­pásnövények a tagoknak, vagy a munkacsapatoknak lesznek ki­adva az igények figyelembevéte­lével, és a termés nagyobb szá­zaléka a közöst illeti meg. A többi munkálatok, például a trá­gyahordás, aratás, cscplés, silő- zás, takarmánybegyűjtés, stb. munkaegységre történik. Termé­szetesen az egyéb jövedelem szétosztása is csak munkaegység­re történik, Probléma a fogatosok, állat­gondozók és egyéb szemé­lyek részesedése. A fogatosok a kapásterületek át­adásával egyidejűleg a tagok­hoz, vagy a munkacsapatokhoz lesznek beosztva. A fogatosok ál­landóan ott dolgoznak annál a munkacsapatnál, vagy azoknál a tagoknál, ahová beosztást nyer­tek. Nyilvánvaló, hogy a kapá­soknál megkapják azt az átla­gos jövedelmet, amit a tagok, vagy a munkacsapat elért. Pél­dául egy munkacsapat 20 hold kukoricát vállalt megművelni. Az elért átlagtermés katasztrá- lis holdanként mondjuk 20 má­zsa, tehát az összes termés 400 mázsa. Ennek 00 százalékát, azaz 240 mázsát kell a közösbe adni, a többi 160 mázsa felosz­tásra kerül. A munkacsapat a fogatossal együtt négy fő volt, ezért egy tagra jut 40 mázsa. Ezzel elérjük azt, hogy a foga­VvVVWWWV\/VWWWV>IVWVVWVWV^ TELEVÍZIÓ a halászai szolgájában A Szovjetunióban bevezetik a távolbalátást a halászatban. Speciális televíziós felvevőgépe­ket engednek le 1500 méter mélyre. A halászok így figye­lik meg, milyen halak élnek bi­zonyos pontokon • és merre vo­nul a legtöbb hal. (Az »őst. Volksstimme«-ből) Norvégia is épít atomhajót Norvégiában egy atommeg­hajtású hajó térvén dolgoznak. A norvég tudósok már annyira haladtak a munkával, hogy amennyiben a hajó építését azonnal megkezdhetik, 1959-ben már vízre is lehet bocsátani. — (A »Neues Deutschland«-ból.) tos állandóan a kijelölt munka­csapatnál dolgozik, érdekelt lesz a minőségi munkában, a mun­ka időbeni elvégzésében, Csak néhány elgondolást ír­tam le azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetekben folyó vitát némileg elősegítsem. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet alapszabály­zata helyesen van elkészítve, de nem alkalmazható sablonosán. Weich Albert, a Bajai Járási Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója. — Február 15-én kezdik meg a Lottó sorsjáték-szelvények áru­sítását. Az OTP fiókjai most ke­resik a szelvényárusokat. Az árusok 20 fillér jutalékot kap­nak szelvényenként s ez jó ke­reseti lehetőséget nyújt az át­menetileg munkanélküliek szá­mára. — A múlt heten alakult a Kiskunmajsai Építőipori Ktsz. A kisipari * termelőszövetkezeten belül kőműves, asztalos és vil­lanyszerelő részleg dolgozik. A szövetkezet a volt Vegyesipari Ktsz-ből alakult át. — Homokmcgyen a múlt szer­dán alakult meg az MSZMP- szervezet 14 taggal. Ugyanakkor alakult meg a dunapataji rend­őrőrsnél is az MSZMP alapszer- vezet nyolc taggal. ■ ■■ w ......................— — A Gáspár—Kozma csatorna Rekettyefelső, Kistelek terüle­tén befejezéshez közeledik. E-: a csatorna körülbelül 400 hold szántóföldről vezeti le a vizet» A kiskunhalasi tanács a csator­na földmunkálatainál mintegy 60—80 munkást foglalkoztat. — Kiskunma jsán januárban* 75 900 forintot fizettek be a dol­gozó parasztok adóba. Jánoshal­mán pedig 300 000 forintot. Tom­pa községben 21 788 forintot fi­zettek be adó címén. — Harmincnyolc évig dolgo­zott egyfolytában a Kecskeméti Városi Tanács pénzügyi osztá­lyán Zana Károly né, akit most nyugdíjaztak. Pénteken délután búcsúztak cl tőle munkatársai, akiktől egy kristályvázát virág­gal, a szakszervezettől pedig egy dísztálaf kapott ajándékba. Hogyan lehet megjavítani a falusi áruellátást ? •Sürgető feladatok a földmfivesszövetkeztti kereskedelemben (Lapunk egy korábbi számá­ban hasonló címmel már foglal­koztunk ezzel a kérdéssel. Ab­ban a cikkben a földművesszö­vetkezeti nagykereskedelemről, az ipari üzemekkel való közvet­len kapcsolatról esett szó. Az alábbiak témája a földműves- szövetkezetek tavaszi idényre való felkészülése.) A készletek íeltöifésc — helyi lehetőségek [elhasználásával Az elmúlt hónapok felvásár­lási rohamát elég sikeresen áll­ták ki a földművesszövetkezeti boltok, de az árukészlet mint­egy 48 százalékkal csökkent. Nem könnyű ezt pótolni, mert a nagykereskedelmi készletek meglehetősen hiányosak. Sajnos, a szövetkezeti embereknek olyan tapasztalataik is voltak, hogy az egyes nagykereskedelmi vál­lalatok nem megfelelő arány­ban osztják el a meglévő árut, sokszor a szövetkezetek hátrá­nyára szolgálják ki az állami kiskereskedelmet. Az áruhiányon azonban sokat segíthetnek a szövetkezetek a helyi lehetőségek felhasználásá­val. Kezdeményezések már van­nak. A kunszentmiklósi járás­ban seprőkötési; terveznek; Ti- szakécskén a helyi ktsz-nél ren­deltek lábbelit. Kecskeméten ugyancsak a ktsz 10 000 darab melszőollót készít a szövetke­zeti boltoknak. Ezek a példák mindenütt követhetők. A vetőmagforgalom most már teljesen a földművesszövetkeze- tekre hárul, a terményförgalmi vállalat kikapcsolásával min­denfajta magot ők osztanak el; Ez pedig sürgős munka, Egy­Megyénkben nagyot fejlődött a zöldségtermesztés. Csak egyet­len példa: amíg 1954-ben alig 3—4 vagon korai paradicsomot exportáltunk, tavaly mar meg­haladta a 300 vagont s az idén 8—800 vagon várható. A föld­mű vesszővé tkezelekre vár, hogy a zöldségmagvakat idejében megrendeljék és forgalomba hozzák. Ez annál is könnyebb, mert az ellátó vállalat a Bács megyei megrendeléseket soron- kívül szállítja. Nem kevésbé fontos a gyü­mölcsfaápoláshoz szükséges vé­dekezőszerek, szerszámok, per­metezőalkatrészek beszerzés e. Évek óta nagy erőfeszítéseket te­szünk a pajzstetü leküzdésére. A harc sikere a folyton emelkedő mennyiségű exportgyümölcsben mutatkozik, — de még bőven van tennivaló. Vannak jó példák, de hibák iá A dávodi és hercegszántói bolt­vezetők minden gyümölcster­melő gazdát meglátogattak, hogy mennyi olajra lesz szükségük? A Kecskeméti Földművesszövet­kezet arra törekszik, hogy a közületi áron kapott * kénporbó! olcsóbb mészkénlevet adjon a gazdáknak. De van olyan tapasz­talat is, hogy egyes földműves­szövetkezetek az ilyen, termelés­sel kapcsolatos munkát mellé-- késnék, kényszerű rossznak tara­jak. Pedig a termelés elősegítése- szorosan összefügg a kereske­delmi vonallal. Hiszen a zöldség­félét, gyümölcsöt a szövetkezet vásárolja majd meg, s nem- mindegy, hogy mennyi és mi­lyen minőségű árut kap a ter­melőtől. De ez a mennyiség é» minőség ugyancsak összefügg a gazda vásárlóképességével is: ha­tóbb a pénze, nyílván többet vá­sárol, Kapcsolatot a lakban Is! A földművesszövetkezet, a he­lyi tanács mezőgazdasági cso­portja és a községi szakagronó- musok között szorosabb kapcsa- ■ latokat kell teremteni. Ez a kap-i csolat meg,vei szinten megvan:* de hiába a felsőbb hatóságok jó elgondolásai, ha a végrehajtó« szerveknél éppen az emitter: szoros kapcsolat hiánya miatt elsikkad a megvalósítás. (Keiretkem számunkban e nagykereskedelmi elosztás Izei-' tősségének problémáiról írunk:,' H®S?Óct@k és cl deniok fiáéin iiiiliIBMllili^ Feljegyzés az orgoványi népgyűlésrő! Heródek iír üsclmci (2.) Heródek, ahol csak tudta, ül­dözte a népi demokrácia híveit. Községi agronómusnak egy 1»0 holdas kulák fiát, Tekes Móri­cot, készültek beállítani. Ez bá­torította fel Baskinét, — akinek férje Héjjasék és Francia Kissék bandájában gyilkolta az orgová­nyi parasztokat, — hogy a ta­nácsházán megtámadja Tétinét, a községi agronómust, Heródek és néhány cimborája azonban nemcsak ezekkel a cse­lekedetekkel tűnt ki, ők nagyobb vonalban szervezkedtek. Törvényellenesen tovább működ­tették a kormány által betiltott nemzeti bizottságot. Az előadó bemutatta a gyűlés részvevőinek az orgoványi községi nemzeti bi- Kottság 1956. évi december 31-i Élésére szóló meghívót. A nem­zeti bizottság illegális ülését a tanácsháza elnöki iredájában tartották és ott napirenden sze­repelt a tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének beszámolója a^ eddig végzett munkáról, a nemzeti ■ bizottság új elnökének megválasztása, a tanács végre­hajtó bizottságának átszervezése és egyéb kérdések. Heródek ezen a gyűlésen lemondott a nemzeti bizottsági elnökségi tisztségről azzal, hogy nem jó, ha ott is és a tanácsnak is ő az elnöke. He­lyette egy Csorba nevű embert választottak a nemzeti bizott­ságba elnöknek. Vagyis Heredek befészkelte magát a tanácsba és mint megbízott tanácselnök be­számolt az illegális, a törvény ál­tal feloszlatott szervnek, amely döntött abban, hogy a faluban mi történjék. Úgy látszik, nekik ilyen elképzelésük volt a nép­uralomról, a demokráciáról. (He- ródeket néhány nappal ezelőtt eltávolították a tanácsból.) A proletárdiktatúra kérdései Az előadó ezután a proletár- uralma és diktatúrája a volt (diktatúra kérdéseiről beszélt, uralkodó kizsákmányoló osz- banfisúlyozva, hogy ez a többség tályok felett, A dolgozók érdeke azt kívánja, hogy a régi rend em­berei, a népi hatalom ellenségei számára a demokráciát most szűkítsük, korlátozzuk. Míg .a becsületes dolgozók részére ez­zel egy időben azt szélesítjük. A kormány bevezette a statáriu­mot. A fegyverrejtegetést, a nép elleni szervezkedést példamuta­tóan bünteti. Ez a dolog egyik oldala, Ezzel egyidőben történnek in­tézkedések a demokrácia széle­sítésére, de nem az ellenség, hanem csak a népi demokráciá­hoz hű, széles dolgozórétegek számára. A demokrácia szélese­dését jelenti üzemekben a mun­kástanácsok létrehozása és hogy falun a beszolgáltatás eltörlése után a termelők terményeikkel megkötöttség nélkül rendelkez­nek, a termelőszövetkezetek gazdálkodásába a tanácsok fö­löslegesen »most már nem avat­koznak bele, az egyéni gazdák azt termelnek, amit éppen kifi- 'zetőnek tartanak. A demokrácia szűkítése, for­radalmi korlátozása és bizonyos területen a dolgozók részére való kiszélesítése, a jelen helyzet egyik sajátossága, a kiélezett osztályharc egyik követelménye. A demokrácia forradalmi korlá­tozása most a dolgozók nagy többségének érdekeit szolgálja. /z értekezlet végén az elő.adó az MSZMP felépítéséről és mun­kájáról beszélt. Az MSZMP já­rási intéző bizottsága. azon dol­gozik — mondotta, — hogy a párt valóban a munkások és a parasztok pártja legyen. A most belépettek zöme 1945—46 óta párttag és a szocializmus tiszta eszméinek szolgálata . érdekéber. léptek a párt soraiba. A kecs­keméti járásban az MSZMP tagjainak háromnegyed része munkásokból és parasztokból áll; A tagság összetételének további egészséges fejlődése érdekében javasolták, hogy az alapszerve­zetek ideiglenesen függesszék fel az alkalmazottak felvételét. Az MSZMP községi szerveze­tek a kecskeméti járásban kez­denek új módon dolgozni. Helyi akcióprogramjuk kimunkálásá­ban és végrehajtásában kezde­nek a tömegek élén a dolgozók­kal együtt harcoló, tényleges vezetőerővé nőni, Uossássálás A beszámolót vita követte. Földi elvtárs, az Útfenntartó Vállalat dolgozója felszólalás* során azokat a hibákat bírálta amelyek az ellenforradalmi ese­mények kirobbantását megköny- nyítették. Javasolta, hogy a? ellenséges elemeket sem a hadse­regben, sem üzemekben ne tűr­je meg a kormány. Az volt & baj — mondotta, — hogy alio,' simogatni kellett volna, oi; gyakran ütöttek, ahol viszont ütésre lett volna szükség, ott csak simogatást láttunk. Az el­lenséggel éreztetni kell, hogy s proletárdiktatúra ütni is tud. Földi elvtárs beszélt még »0 szabadság« és »függetlenségi újdonsült bajnokainak furcsa logikájáról. Ezek az urak idegen pénzen fenntartott, az ameriká' politikai és pénzügyi támogatá­sától függőhelyzetben lévő »Sza­bad Európa« nevű rádió irányí­tása alatt tevékenykedtek. Tény­leg függetlenséget és szabadsá­got akartak? A függetlenséget féltették? Vagy inkább saját hatalmukat? A felszólaló véle­ménye szerint inkább erről, az utóbbiról volt szó. A nagy érdeklődés mellett lezajlott ülésről nagyobb önbi­zalommal, tisztultabb látókörrel távoztak Orgovány dolgozói. (Nt két heten belül minden szövet­kezeti boltban ott kell lennie a lucerna, vöröshere, napraforgó, baltacím stb. magjának, hiszen erősen közeleg a vetés ideje, Amiből először vizsgáznak a iöldművesszövetkezetek Különös-figyelmet a zöldségmagvak megrendelésére! A part felépítésé es munkafa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents