Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

ff PETŐFI VEPi: Mióta statisztika létezik, az­óta számai mindig gondolkodó­ba ejtették az embert. Így van ez ma is. Példa rá. hogy mást ne is említsünk, Kecskemét do­hányellátási helyzete. Nem. ki­sebb dolog bizonyul e tekintet­ben a Kecskeméti Dohányelosz- to statisztikájából, mint az, hogy még tavaly kötbérezni kellett a dohányárusokat: vigyék el a szerződés értelmében lekötött árukat, — addig ma nincs az a mennyiség, ami órák alatt el nem fogyna a boltokban. Szol­gáljon ennek bizonyítására az, hogy manapság akármelyik tra­fikba nyit be a vásárló, nem ta­lál a polcokon mást. mint egy pár doboz Ardát. amit a rossz nyelvek szerint Szófiában csak úgy kap az ember, ha két cso­mag lágymányosi Kossuthot is vesz hozzá. Nézzük, miről beszélnek ezek után a fentebb említett, statisz­tika számai. Tavaly februárban 1 700 000 forint szállt Kecske­méten a levegőbe, 12 millió ci­garetta, 100 000 csomag dohány és 43 000 szivar füstjének alak­jában. — Jó, jó — mondja erre a dohányos olvasó —. de mi lesz az idén februárban? — £s a kérdezőknek igazuk van, mert számukra ez az izgalmasabb kérdés. Annál is inkább, mivel a tavalyi hó, valljuk be, nem <mindenkit érdekel. Az ellenben már annál inkább, hogy hódol­hat-e az illető ez év februárjá­ban kellemes szenvedélyének? Bármennyire is furcsán hang­zik. mégis azt kell mondanunk; ez ma már a nikotin »rabjain<-< múlik. Meglepődött a kedves olvasó? Pedig nem vicceltünk. Csupán azokra gondoltunk, akik egész kis házi trafikot horda­nak össze lakásukon, akik foly­ton vásárolnak, öleik csak azt nem veszik meg, ami nincs. Mi a helyzet ezekután? Elég cigaretta lesz-e februárban? — Erre csak azt tudjuk válaszolni, Fokozottabb az árvízvédelmi felkészültség, azonban még mindig nem elég biztosak a gátak JÉGTÖRŐK A BAJAI TÉRSÉGBEN II Ülést tartott a területi árvízvédelmi bizottság Szombaton, február 2-án Dal- los Ferenc elvtárs elnökletével ülést tartott a területi árvízvé­delmi bizottság. Az értekezlet, melyen az adva lévő helyzetről jelentést tett a budapesti és a bajai Vízügyi Igazgatóság, meg­vizsgálta a közeli hetekben eset­leg bekövetkezhető jeges árvíz elhárításának lehetőségeit és határozott az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzését illetően. A területi bizottság megálla­pította, hogy bár az októberi ese­mények az árvízvédelmi objek­tumokban kárt nem tettek, a novemberi sztrájkok azonban eléggé hátra vetették a bajai térségben a gátszakadások hely­reállításának munkálatait. Így azzal a helyzettel kell számolni, hogy jóllehet az idei jeges árvíz elhárítására eszközökben jobb a felkészültség a tavalyinál, a gá­tak és védtöltések biztonsági helyzete azonban kisebb. A beható vita során az ülésen jelenlévő vízügyi szakértők több olyan javaslatot terjesztettek elő, melyek kivitelezését a területi bizottság szükségesnek tartva, észrevételezni fogja azokat a Éjfélig szabad a ki járás Közöljük olvasóinkkal, hogy a Megyei Rendőrkapitány­ság, egyetértésben a katonai parancsnoksággal, az üzemek és hivatali szervek kérésére úgy határozott, hogy 1957. február I 1-től a megye területén hajnali 4 órától éjfélig, azaz 24 óráig : | szabad kijárást engedélyez. í A húsfüstölő, a rossz kémény és a gyermekjáték okozott tüzet az elmúlt héten kormány felé. Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a bajai Duna- szakász jeges ármentesítéséhez egy komolyabb jégtörő f lot illára lenne szükség, az ország anyagi helyzete azonban ma még ezt nem tudja biztosítani. Erőnkből azonban már futja az első »lép­csőre"', ez pedig a következő: Valószínű, hogy mig a jelen tu­dósításunk megjelenik, már meg­érkezik a bajai térségbe az első két »fecske« — két folyami jég­törő hajó. A felsoroltak mellett jelentős részét képezte a területi bizott­ság értekezletének a Duna menti lakosság számbavétele és felké­szítése az esetleges jegesár elhá­rításának idején. Egyöntetű volt a jelenlévők véleménye a tekin­tetben, hogy a tavalyi nagy. je­gesár idején a honvédségi alaku­latok mellett Bács megye Duna menti lakossága és mások is a kellő szervezettség ellenére is sokat segített a védelmi mun­kákban. Lévén azonban feltűnően nagy a tavalyi jegesár, a tapasztala­tok arra figyelmeztetik a terü­leti árvízvédelmi bizottságot, hogy szervei útján mielőbb is­mertesse a lakossággal, hogy milyen veszéllyel és anyagi kár­ral járt a tavalyi jegesár és ké­szítse fel azokat a várható ve­szélyre. Az alapos szervezés mel­lett így biztos, hogy a Duna menti falvak népe az első hívó szóra megmozdul majd saját ér­dekében, ha jelzik a veszélyt. HERÖDKK ÉS A DEMOKRÁCIA (3. oldal) HOZZÁSZÓLÁS A KIS­KUNFÉLEGYHÁZI VÖ­RÖS CSILLAG TSZ ALAPSZABÁLYÁHOZ (3, oldali HOGYAN LEHET MEG- JAVÍTANI A FALUSI ÁRUELLÁTÁST? (3. oldal) LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ BERKEIBEN (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) TERMŐFÖLD A VÍZ ALATT (5. oldal) HÁROMOSZTÁLYOS LESZ A LABDARÜGÓ NEMZETI BAJNOKSÁG (6. oldal) Gázfejlesztő készülék A Kiskunfélegyházi Gépgyár gyártmányainak egy nagy részét a gázfejlesztő előállítása teszi ki. Többféle súlyban készülnek. Általában a belföldi piacon kerül értékesítésre. Csak kisebb mennyiségben jutott külföldre. Ez évben mintegy 1200 00« forint értékben gyártanak gázfejlesztő készülékeket. Az elmúlt hét péntekjéig hét esetben vonultak ki a kecs­keméti tűzoltók. A hét tűzeset közül három jelentősebb, s ebből kettőt a gondatlanság okozott. Özv. Molnár Istvánná kunba- racsi lakos egy nádfedeles épü­let eresze alatt állította fel a húsfüstölőt. Ezt a gondatlansá­got megtetézte még azzal, hogy nem kísérte figyelemmel a füs­tölőt. A füstölő január 26-án lángolva kezdett égni és felgyúj­totta Molnárné istállóját és ko­csiszínjét. E két épület teteje leégett és mintegy 2100 forintos tárt okozott a húsfüstölő. A másik jelentősebb tűz ugyancsak 2G-án volt Bugacon, ahol Csóka János, Felsőmonos- 4or 19CL számú tan.váj a gyulladt1 ki. A tüzet a rossz ■ kéményből kipattanó szikra okozta és kö­rülbelül 8500 forint értékű kárt okozott. Leégett a tanya tető­zete és a padláson tárolt hús és más élelmiszerek is a tűz marta­lékává lettek. Ismét tüzet okoztak a játszó gyermekek. Ezúttal Kiskecs- keméten, a II. számú utca 5. sz. alatt lakó Horváth Sándor szalmakazlát gyújtották fel. Ezenkívül két kisebb tűzeset is volt 29-én. A Batty hány utca 12. számú ház kéménye és a Gép­gyárban tárolt pakura fogott tü­zet. A tűzoltóság gyors közbe­lépése, illetve az üzemi tűzoltó­ság erőfeszítése eredményeként a kár ezeken a helyeken jelen­téktelen volt. TORVENYEREJU RENDELET a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű ren­deletben szabályozta a mező- gazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait. A rendelet mindenekelőtt ki­mondja, hogy az ezzel kapcsola­tos jogviták rendezését 1957. ok­tóber 31-ig be kell fejezni. A folyamatos termelés érdekében az 1956—1957-es gazdasági év­ben minden termelő részére an­nak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan haszná­latát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet ha­tályba lépésekor gazdálkodik. Az 1957—58. gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára es használatára a jelen törvény- erejű rendelet alapján végrehaj­tott rendezéssel kialakított ál­lapot az irányadó. A kártalanítás céljaira szolgáló ingatlanokról A rendelet értelmében a vitás kérdések rendezésére és a kár­talanítások céljaira szolgáló in­gatlanokat úgy kell kijelölni, hogy állami, kísérleti, tan- és célgazdaságnak» valamint tér­melőszövetkezetnek a törvénye­sen kialakított területét elhelye­zésében megváltoztatni, vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt ki­lépésekkel kapcsolatos földki­adásokra. A termelőszövetkezet­ből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet elsősorban a termelő- szövetkezet tagosítatlan földte­rületéből, ilyen hiányában a táb­la szélén fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartalékterü­letből kártalanításra kizárólag a 25 katasztrális holdnál kisebb szétszórtan fekvő területet lehet, felhasználni s a földek kijelölé­sénél megegyezésre kell töre­kedni az érdekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerződést köthetnek. Az 1957,, október 1-ig végrehajtott ilyen! földcserék nem esnek illeték aláj (Folytatás a 2. oldalon.) í ^5—U> «?”«««■ azaz, hogy a dohányzókon múlik... Nagy a kereslet a halasi csipkéből Igen- sokan fordulnak levél­ben, vagy személyesen a ha­lasi CsipKeházhoz, hogy külön­böző mintájú csipkéket vegye­nek. A kereslet akkora, hogy vevők túllicitálják az árakat is Így például 5—600 forintos csip­kéért 900—1000 forintot adnak vásárlók. Sajnos, a csipkekészí­tők nem tudnak eleget tenni az egyre növekvő igénynek. pen a dohánygyárak javuló munkája eredményeként feb­ruárban már megkapja azt a mennyiséget, amit tavaly feb­ruárban kapott. Hát ezért írtuk azt. kedves olvasó, hogy ma már a vásárló­kon múlik, hogy lesz-e elegen­dő cigaretta, avagy sem. — Sándor — hogy a Dohányelosztóban ép­pen, amikor ott járva a várható kilátásokról érdeklődtünk, jelen volt. az országos Dohányellátó Központ egyik vezetője is (név- szerint Kondás László), aki So­mogyi József, az elosztó vezető­jének a hozzánk hasonló kérdé­sére azt válaszolta, hogy: = A kecskeméti elosztó ép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents