Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-03 / 28. szám
ICcctkeméleft Dobi írisz játékának nagy erényei. Pikáns kedvességgel énekli Zerkcvitz egykori bomba-slágerét a »Bükjei szoknyáról«; A greteszkségre való törekvés jó oldala játékának, de néha túlzottan eluralkodik mozdulatain, s elnyomja Sárkányné ábrázolásának más vonásait. Temes Gábor, Csató rendőrío- galmazó figuráját külső megjelenésében ragyogóan intonálja. Bokacsattogtató bárgy óságánál csak korlátolt karrierizmusa nagyobb. Kár, hogy nem teszi játékát kissé árnyaltabbá A DOKTOR ŰR főszereplője, a legtöbb nyiltszíni taps birtokosa kétségtelenül Puzsér, a betörő, aki zseniális tréfával pontosan »jótevőjének« lakására tör be és a legnevetségesebb helyzetet produkálja abban az emlékezetes éjszakai jelenetsorban. Csorba István színészi fejlődéséről már sokat írtunk. Most nyugodt lelkiismerettel megmondhatjuk, hogy talán ő volt az egyetlen, alti Molnár B’erenc szándékait a legteljesebben meg.» valósította. Blazírt és finomlelkű, nevetséges ! és neveltetően fölényes, ravas^ és ellágyulásra képes romantikus egyszerre. És ami talán a legnagyobb erénye, játéka mentes tninden túlzástól? Pedig mennyi túlzásra ad lehetőséget ez a szerep! Kitűnő kabinetalakítás Cseresznyés szerepében, az eddig — valljuk be — teljesen érdemtelenül mellőzött Sülé Gáza. Már a Marica grófnő-ben vállalt szerepe is megmutatta oroszlánkörmeit, ebben az előadásban teljes erővel mutatkozik meg sokoldalúsága. Ragyogó figurát nyújt csetlő- botló bunfordisagával a két rendőr, Nagy László és Mojzcs István. Az epizóqisták közül kétségtelenül a legjobbak sorába tartoznak, Lenke szerepében Borbiró Andrea, Bertalan szerepében pedig Nyerges Ferenc nyújt jó hozzájárulást az együttes játékához. Hasonlóképpen a szokott kitűnő teljesítniényt nyújtja Hegedűs Erzsi, a detektívregényels iránt rajongó Marosiné színpad- ravitelével. Két mulatságos színfolt az előadáson Zóni Gyula és T. Szabó Lászjó régimódi tanárja. Csáky Lajos Min neoet Ki az a szamár? *— Jobb lábat fel! — kiáltja a reggeli tprnagyakorlatnál az őrmester. Müller újonc bal lábát nyújtja ki szomszédja jobb lába mellett, mire az őrmester dühösen felhorkan: — Ki az a szamár, aki mindkét lábát felemelte? (Österreichische Volksstimme) Egyszer meghalni... Haldoklik a kofa. Férje vigasztalni próbálja: — Nézd, egyszer úgyis meg kell halni. Erre az asszony rámordul: — Épp ez a baj. Ha többször kéne, fene se bánira... (A »Volksstimme«-ből> Egy évtizedparadicsomnemesítési mérlege: J Tízéves paradicsomnemesítő tevékenységre tekinthet vissza a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Ez az évtized eredményekben gazdag munkával telt el. Megszülettek a világhírű kecskeméti paradicsom- fajták. Mészöly Gyula Kossuth- dijas kutató irányítása mellett az intézet kiváló kollektívája 15 újfajta paradicsomot hozott létre. Ebből négy már »túlesett« a fajtaelismerésen, öt most van fajtaelismerés alatt, a többi is erre vár. Az elismert négy fajtát a termelők megszerették és egyre nagyobb mértékben termesztik. A napokban a paradicsomne- nesítők témakollektívája összejött és országos hírű szakemberek tárgyalták meg a paradi- csomnemesítés eddigi eredméÚJFAJTA PARADICSOM született a kecskeméti homokon nyeit. Beszélgettek arról is, hogy milyen úton haladhatnak tovább a paradicsomnemesítésben. Három feladatot jelöltek meg. Először is a már meglévő fajtáit fajtafenntartó nemesítését, további tökéletesítését, szaporítását. Az intézet a Kecskeméti 363-as nevű paradicsomfajtából S34 kilogramm vetőmagot küldött szét, elsőfokú szaporításra. A K 42-esböl 250 kilogrammot, a Kecskeméti Törpéből pedig 445 kilogrammot. Meg kell említeni, hogy az intézet az elmúlt évben 390 magántermelővel, 63 termelőszövetkezettel és 51 konzervgyárral, vállalattal, intézettel, iskolával volt összeköttetésben, amelyek foglalkozta]- paradicsomtermesztéssel. Az intézet második feladata, Az intézet által előállított egyik paradicsomra jta, a K 42-es. Nagy bogyója, korai csaortfajía, de egyben korai konzerv- gyártásra is kiválóan alkalmas. Hoidankéat 200—229 mázsa átlagtermést hoz. Magas C vitamintartalmú gyümölcse van. 1956-ban ismertek el ezt a fajtát. A termelők szeretik, mert korai és bőtermv. Kezdő szerelmes A legfontosabb.. $ Egy fiatal író így szólt Sacha ♦ Guitryhoz: »Monsieur, ön már ♦ötször kötött ! házasságot. Én imost szeretnék megnősülni, mit ftanácsol? Mire Sacha Guitry így válaszolt: »A legfontosabb, hogy miÍ néi csinosabb asszonyt vegyen el. Csal- így remélheti, hogy később valaki megszabadítja tőle.« t {österreichische Volksstimme) I Miír 3952-ben 'elismerték a K 363-as fajtát. Országszerte termesztik, Kiteáp-késci érésű, kiváló konzervfajía. 160—280 mássá, terméshozama van, síma, nags7 bogyói» fajta, ssáraz- aayagtartaima 6—7 százalék, cukortartalma magas. A kecskeméti konzervgyárak nyersanyaga nagyrészt ebből a ía jlátró! Keni' ki. hogy az egyik korai bolgár he- terózis paradicsonxfajtánál, a No lOx Bizon-nál korábban érő paradicsomot állítson elő, amely üveg alatti haj tatásra alkalmas. Az eddigi eredmények biztatóak, valószínűleg sikerül egy olyan paradicsomfajtát előállítani, mély 12 nappal korábban érik, mint az fcmíííett bolgár fajta. A harmadik cél betegségekkel szemben ellenálló fajta létrehozása. Ennek érdekében egy perui v ad paradicsom faj tát (hir- zutum) kereszteztek a K 15-tel. Eddig 15 tövet ültettek ki, májusban még 20-at kiültetnek dugványozással. Az eddigi kísérletek szerint egyes tövek valóban ellenállnak a legveszedelmesebb paradicsombetegségnek, a do- hanymozaik vírusnak, üe a terhogy szeremés sárga színű és apró bogyó- fti jú. A cél az, hogy további ke- f resztezéssel a bogyó nagyságát j növeljék és elérjék a piros színt, I amellett a paradicsom ellenáll- j jón az említett vírusnak. ' Nagy gondot és türelmet ki- | ván a nővé ny nemesi í és. Az inté- j zetben 50 ezer növény közül vá- i lógatták ki a további nemesítésre szolgáló anyagot, 505 anyatövet. A lelkes kollektíva minden dicséretet megérdemel és mi eok sikert kívánunk további munka- ; jukhoz, amellyel íélbecsülhetet- * len segítséget nyújtanak a ma- ■ gyár mezőgazdaságnak. Az ő igyekezetük eredményezte azt, : hogy a termelők rátértek az új, népgazdasági szempontból sok- J kai hasznosabb paradicsúmlajtükJ termesztés érd Lz nekem oöbasem » *!l©KTOR ÚR Ferencnek ez a korai darabja, de a szatíra csomagolása a köny- nyed mulattatás erejével, a konzekvenciák levonásának szándéka nélkül teremt szellemes fordulatokat. Távol áll tőle minden moralizálás és elvet kelléktárából az ábrázolásnak minden súlyosabb tonnáját, nevettetni, szórakoztatni akar elsősorban. Azt mondják, hogy Molnár Ferencet nagyon könnyű rendezni, hiszen centiméterre előírja és kiszámítja, hol, milyen helyzetben kell elcsattannia a szellemes párbeszédeknek. A színpadtechnika brilliáns ismerete megkönnyíti a tájékozódást a rendezőnek, a színésznek. Pedig, lám nem éppen ez a helyzet. A kecskeméti bemutató legalábbis azt igazolja. A molnár- ferenci légkör nem bontakozik ♦ ki a színpadon teljes gazdaságában, könnyedségében. A rendezőt az »új« színpadi műfajjal való találkozás kissé bizonytalanná teszi, bár néhány ötlete »kitűnően célba talál. * A »IM3KTOR ŰR« figurája [kissé halványra sikerült. Jánoki jSándor a tőle megszokott gazdag Tábrázoló erő kelléktárát nem [használja ki teljesen. Nem tűnik a néző szemében a »Doktor űr« '— ellenkező előjellel — P uzeér- : hoz hasonló, vagy még nagyobb : vagánynak, gátlástalan paragra- fuscsavarónak, a jogi formulák zsonglőrjének, mint ahogy azt Molnár Ferenc elgondolta. Ez a .szordínós ábrázolási mód csökkenti írem egy helyen a »doktor úr« szereplésére épülő helyzetek : komikumát, könnyedségét. : Ugyanígy kissé elsikkadt — az egyébként dicséretre méltó ig'ye- ; kezettel Szendrci Ilona megbetegedése miatti próbanélküli beugrásra vállalkozó —“Dobi írisz alakításából Sárkányné »nagysá- jgos asszony« személyét körül- jlengő erotikum, Bár vannak PUZSÉURA kell gondolnom, az utolérhetetlen bájú vagányra, a szakképzett betörőre, aki néha — úgy érzi az ember -— becsületesebb és következetesebb, mint nagyhírű védőügyvédje, aki az ügyvédi érvényesülés gátlástalan íurfangjaival akar »köztiszteletben álló« közéleti személyiséggé lenni. De aki karrierje támaszának és talpkövének tartja, ha minél több betörés, rablás történik Budapesten. Mert hiszen az alvilág »nagy alakjai« úgyis hozzá fordulnak majd védelemért. És ez a védelem mindenre kész, tisztára mosdatja a kasszafúrót, ártatlan angyalkát csinál a kéjgyilkosból, mert ez így szokás, — így volt szokásban — az akkori Budapesten. Azt lehet mondani, hogy szatíra Molnár MOLNÁR FERENC újra felfedezésének izgalma már - az •Olimpia« budapesti bemutatója idején bejárta a sajtót. Arról esett szó, milyen méltatlan és értelmetlen műsorpolitikai balfogás volt leparancsolni a színpadról a kihegyezett helyzetek és fordulatok, a szellemes dialógusok varázslóját, a színpad nagy bűvészét. Az idősebbek még emlékeztek a régi forró színházi estékre. Az »ördög«, a »Liliom«, a »Vörös malom« bemutatójára és színpadi diadalút- jára — hogy csali a legjellemzőbbeket említsem. Nekem is nagy emlékem, hogy láttam a Liliomot Csortos Gyulával, a közelmúlt színházi nemzedékének legnagyobbjával. Bizony így volt ez és most, amikor rágom a tollat, hogy valami »magvasat«, »iránymutatót« írjak, nem tehetek róla, a köny- nyed molnárferenci elegancia az én elefántlábon indulni szándékozó bírálatomat is meglövöl- .dözi a humor nyilaival^
