Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

MS HÍREK a—

Tavasz az utcán

Nemcsak a? illatozó virágok jelzik a tavasz közeledtét, hanem az utcákon megjelenő pattogatott kukoricát árusító néni is. Amikor téli álmából ébred a természet, előkészíti az öreg rostát, parazsat érlel benne s úgy pattognak a tengeri szemek, mint Ják gallyain a rügyek.

Legszorgalmasabb vevői a gyermekek. Szerénykedő szorgalommal helyezik Zsófi néni kezébe a forintokat és néhány másodperc múltán már ropogtatják a tavasz első »gyümölcsét«.

Vannak örökös tagsággal rendelkező, felnőtt vendégei is, akik gyoKíorsavtúltengésben szenvednek és házhoz szállítja nekik a sseresznyevirágformájú orvosságot.

A délután belehajlik a szürkületbe, amikor hozzákezd a pakoláshoz. Naponta ötven-hatvan liter tengerit is elad, s hazafelé menet már jókedvűen szorítja hóna alá a megüresedett vesszőkosarat.

S így észrevétlenül is beleragyog az áldott öregkor jósága a fiatal szívek tavaszába.

Rendőrüsd it játszottak,

de rajta vesztettek

Tóth Mihály 22 éves és H. Szabó Imre 23 éves fiatalemberek ittas állapotban rendőröknek adták ki magukat. A kiskunfélegyházi vasútállomás környékén igazoltatásokat végeztek, sőt személyi igazolványokat is vettek el. Mindkettőjük ellen megindult az eljárás.

Minden negyedévben

iíj kiállítás less a kiskőrösi kultűrháxban

A fővárosi Műcsarnok ebben az évben négy kiállítást rendez Kiskőrösön. Jelenleg az elmúlt évben megrendezett Országos Magyar Karikatúrakiállitás anyagából összeválogatott kiállítás vonz nagyszámú érdeklődő közönséget a kultúrházba. ahol Kassovitz Félix, Sándor, Toncz

MI IS AZ A

SPRITZ-CUPRAL

%

— A Zeneművészek Szakszervezete kecskeméti bizottsága régi szokást elevenít fel, amikor az idén március 4-én, a Béke-szálló összes helyiségeiben cigánybált rendez. A készülődés már megkezdődött. Előreláthatólag a Béke-szálló tánczenekara, a Bugaci csárda cigányzenekara és Karácsony Kálmán, a kiváló dalénekes szórakoztatja majd a vendégeket.

— A Kecskeméti Gépállomás

Nyárlőrincen is megkezdte a szerződések kötését a tavaszi munkákra. A gépállomásnak már egy traktora is megérkezett a községbe As a közeli napokban megkezdi a munkát.

— Üzemi baleset történt a napokban Baján a Bútorgyárban, Deák Jánosnénak egy vaslemez zuhant a fejére. Sérülésével kórházba kellett szállítani. A felelősség megállapítására megindult a vizsgálat.

— Maros János sarai lakos 3.y, erdőn fát szedett. Közben nem figyelt arra, hogy. a közelben több társa fát dönt. Az elzuhanó fa maga alá temette. A Bajáról kiszálló mentők szabadították ki a fa alól és súlyos bordatöréssel szállították a kórházba. Pár órával a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe.

— Köszönetnyilvánítás. Őszinte köszönetét mondunk mindenkinek; rokonok, jóbarátok, munkatársak és ismerősöknek, akik szeretett jó édesanyánk, özv, Kalocsay Pius Pálné Máté Anna temetésén megjelentek, koporsójára virágot, koszorút helyeztek és együttérző részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek,, — A gyászoló család. 3468

Tarján István:

az Óvatos üjsagíró

Cikkét nem írja alá. Hej, pedig nem is rég Megkívánta: nevét hirdessék öles betűk.

Ha van újság a í’ovarvilágban — gondolom —, Hozzá hasonlók lehetnek: a tetők.

— Adjék Isten, János bá.

— Adják, ha van mit, Estván gazda. Miért vág olyan savanyú képet?

— Hát azért, mert má ki se tudom mondani,

=■» Mit?

t Hát ezt az új szert, Várjon, mindjárt elolvasom a papirt, Ahá, megvan, Sprítz-Cup- ral.

— Hát ez meg miféle új nya- vaja?

— Nem nyavalya ez, hanem inkább nyavalya ellen van,

— Ne vicceljen kend,

— Nincs nekem most ahhoz kedvem, komolyan beszélek. Egy újfajta permetezőszerröl van szó, amelyről azt olvastam, hogy a gombabetegségek, különösen az alma- és körtefák legveszedelmesebb kártevője, a varasodat ellen jó eredménnyel használható, mert szintén réz- tartalmú, mint a. bordóké. Külföldön a monilia, peronoszpóra ellen is sikerrel alkalmazzák és azt mondják, hogy nálunk is már jó eredménnyel próbálták ki.

— Ne mondja. Ez engem is érdekel, hiszen nemsokára permeteznem kell a gyümölcsfákat.

— Na látja.

— Csak most már azt mondja meg, hogyan kell alkalmazni?

— Arra kell ügyelni, hogy a gyümölcsfák permetezésére rügy- fakadás előtt és mikor még pirosbimbósak az ágak, egy százalékos, virágzás után pedig fél százalékos töménységű oldatot kell használni. Virágzás után ugyanis a fél százaléknál erősebb pemietlé perzselést okoz. Azt mondja a használati utasítás, a sikeres védekezés előfeltétele, hogy a gombabetegségek spórái már a fertőzéskor, illetve a kivirágzás előtt mérgező anyagot találjanak a gyümölcsfák levelein.

— Aztán mondja, nincs ebbe valami svindli?

— Dehogyis van, ez már kipróbált védekezőszer és előnye, hogy mész sem kell hozzá, sőt gyorsabban oldódik a rézgálíchér

nál, tehát hamarabb lehet belőle készíteni permetlevet. Maga is csak örül neki, ha nem kellany- nyit veszkődni. Itt csak az előírt mennyiségű szert kevés vízzel, csomómentesen elkeveri és erős keverés közben száz literre egészíti ki a vízmennyiséget. Nem is kell előzetesen beáztatni, mert gyorsan feloldódni és azonnal permetezhet vele.

— Nahát ez érdekes. Aztán hol lehet ezt kapni?

— Megvásárolható a földművesszövetkezeteknél és a növényvédőszer boltokban. Négy forint hatvan fillér kilója, Azt mondják, világosszürke, szagtalan finom por.

— Tudja mit, én is veszek.

Várjon, elkísérem a szövetkezetbe.

Tibor és a többi ismert magyar karikalúrislának életünk fonákságairól készített szellemes karikatúrái nevettetik, gondolkoztat- ják a látogatókat. Sokan látogatták azt a fényképkiállítást is, amely nemrégiben a Petőfi romániai sírhelyét kutató magyar bizottság munkájáról, és a feltárt dokumentumokról számol be. A következő hónapokban értékes képzőművészeti kiállításokat rendeznek még klasszikus és ma élő festők alkotásaiból.

Gépesített éjjeliőr

Egy New York-i áruházban minden be- és kijáratnál különleges gépeket szereltek fel, amelyek az éjjeliőr szerepét töltik be. A gépek .feltartóztatnak minden olyan élőlényt, amely zárás után akar az áruházba behatolni. Az első hét folyamán az automataportások kilenc egeret, négy macskát és egy könyvelőt "tartóztattak« le.

3000 éves holttest

Kínában a közelmúltban, időszámításunk előtt 1788-ban eltemetett. holttestre bukkantak. A koporsó piros lakkal volt befestve, faszénnel, gyantával és mészszel volt megtöltve. A nő holtteste még nem indult oszlásnak és rultázata is csaknem teljesen ép volt.

f eehnikum ^gy szakiskola.v

Folyóiratokban, szaklapokban, de az újságok hasábjain is mind gyakrabban olvashatunk olyan témákról, amelyek mezőgazdaságunk belterjességének problémáit taglalják. Nézzünk egy-két tényt. A Szovjetunió népsűrűsége általában 10 fő négyzetkilométerenként, az Egyesült Államoké 20 fő azonos területen, (lazánkban pedig ez a szám körülbelül 107 főre tehető. Az említett államokhoz viszonyítva sűrűn lakott ország vagyunk. Az Egyesült Államokban egy mezőgazdasági dolgozó 8—9 egyéb foglalkozású számára biztosit mezőgazdasági termékeket, a Szovjetunióban 7—8 dolgozó számára, hazánkban pedig 2—3 dolgozó számára. Ezek az utóbbi adatok mezőgazdaságunk alacsony termelékenységére utalnak.

Ha a módszer tekintetében vannak is különböző nézetek,

a cél világos; egy főre jutó viszonylag kis területről nagyobb mennyiségű terményt kell biztosítani. Ezt csak úgy érhetjük ci, ha mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában fejlesztjük.

Mjangos zakatolással nagyo- ■*-* kát prüszkölve indul a vonat. Egy zöld lödenkabátos fiatalember már alig tudott rá felugrani. Káromkodva törölgetie izzadó homlokát és valami olyasmit mondott, hogy a. mai vasutasokban nincsen semmi belátás. Az egyik utas, egy idősebb bácsi, ezt már nem állhatta meg szó nélkül.

— Miért nem indult öt perccel hamarább, akkor nem kellett volna futnia.

— Ja, könnyű magának fater- kám — válaszolt a fiatalember, miközben úgy foglalt helyet, hogy mindenki jól láthassa a legújabb divatú csőnadrágját és vadonatúj, zöld bélcamintás nyakkendőjét. — A magafajta ember már nem sokat ad az eleganciára, de ml a külsőségekre is sokat adunk, Csak a nyakkendőm megkötése eltartott vagy egy félóráig. — Az öreget szemmel- láthatóan bosszantja ez a piper- köc nyegleség.

— Látom, látom, de éppen az a baj, hogy maguk csak a külsőségekre adnak. Ha valamelyikük elkezd valamit, százával rohannak utána. — Kicsit hallgat, majd hozzáteszi: — Épp úgy, mint azok, akik kiszöktek. — A többit már csak magában gonIgaxtt volt

az

OO

O

REGNEK

— Megkezdte működését a

kiskunfélegyházi MEDOSZ (Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete) szervező bizottsága,

— A Gajosmizsei Háziipari Szövetkezet varró részlege nagyobb mennyiségű hímzett lányka kötényt készít a Budapesti Divatáruháznak. Ez munkaalkalmat és jó mellékkeresetet jelent több lajosmizsei édesanyának, akik mint a szövetkezet: »bedolgozó" tagjai varrogatjók a kiszabott ruhácskákat,

— A soltvadUcrti alapszervezetben a múlt hónap folyamán megválasztották a pártbizalmiakat. Azóta a pártbizalmiak többször leiátogatták a hozzájuk tartozó elvtársakat, és elbeszélgettek velük a község problémáiról.

— Visszalépc*t a termelőszövetkezetbe s meg két új tag követte. Hegeúűs Béla 21 holdas dolgozó paraszt az elmúlt ősszel kilépett a kiskunmajsai Április 4 Tsz-ből. Ügy látszott akkor, hogy az egész szövetkezet feloszlik. A tagság zöme azonban megmaradt s szilárdan kitartott a közös gazdálkodás mellett. Ezt látva Hegedűs Béla is meggondolta magát: visszalépek Avisz- szalépőkön kívül új tagokkal is gyarapodik a tsz. — Rékasi Antal társával együtt a napokban kérte felvételét.

— Torkő Sándor nagybaracskai gazdálkodó farsangi poha- razgatás után az istállóba ment megetetni jószágait. Az egyik lova megbokrosodott és többször megrúgta. A mentők beszállították a bajai kórházba, ahol májrepedést állapítottak meg. Állapota súlyos.

Ennek egyik feltétele, hogy emeljük egész mezőgazdasági dolgozó társadalmunk általános és szakmai műveltségét. A szakmunkás nem »hat ökröt hajtó szakmunkást«, nem »kukoricát kapáló szakmunkást«, vagy »tehenet vakaró szakmunkást« jelent, hanem olyan dolgozót, aki mezőgazdaságunk szükségszerű fejlődésének meg tud felelni. Mindinkább olyan dolgozók kellenek, akik értenek a modern gépi fejeshez, a kombájn működtetéséhez, a járvasilózó kezeléséhez, a nemesebb vetőmagvakhoz, a nagyobb teljesítőképességű állatok ápolásához.

A fejlődésnek ez az iránya szükségszerűen felveti az általános- és szakképzettség fokozását. Nem elég, hogy legyenek egyetemi szinten képzett szakembereink. Nem elég, hogy legyenek középfokon képzett szakembereink, — az általános mezőgazdasági műveltséget kell emelnünk. Nem elég, hogy az irányítók ís- ! merjék a haladó gazdálkodás kérdéseit, hanem azokkal is meg kell ismertetnünk, akik közvetlenül oldják meg a termelés időadatait.

♦ Ezek a körülmények a szakiskolák jelentőségét mindinkább {aláhúzzák, Helytelen tehát az a {felvetés: »technikum, vagy

{szakiskola?« Az elmondottakból {kitűnik, hogy szükség van az {egyetemre, kellenek a mezőgaz- fdasági technikumok, nélkülözhe- ítetlenek a különböző szakisko- flák. Ha ebben a szellemben {szemléljük a különböző mezö- fgazdasági oktatási intézményeiket, azok szerepét, akkor ért- Ihető, hogy

i a becsületes szakmunkás, az | igyekvő technikus, a na- | gyobb látókörű mezőgazdász

♦ közös célért küzd: azért.

I hogy ahol eddig egy kalász | termett, ott a jövőben kettő I teremjen, ahol eddig 10 liter { tejet fejtek, ott a jövőben 20 X liter legyen a hozam, ahol í eddig egy embert tartottak | el, ott a jövőben két ember t számára biztosítsanak hol-' í napot.

illa mindannyiunkat ez a törek- |vés hat át, akkor nem lehet »meghatározó körülmény, hogy {szakmunkás, technikus, vagy {mezőgazdász vagyok, hanem az la döntő: a maga helyén ki mit ítész mezőgazdaságunk íejleszté- Jséért. Stein János igazgató,

| Kalocsa,

♦ Mp7őcazdasáei Technikum

többet. Azaz, hogy mégis. Két 1 nap múlva reggel, éppen mikor I a lcisunokáját kísérte az iskola-1 ha, szemközt jött velük egy cső- j port. Alig találkoztak össze, ] meglepetten ismerte fel közöt- j tűk, akivel együtt utazott, aj csőnadrágos fiatalembert. Most j katonák kisérték, határőrök. j

Egy pillanat alatt átsuhan j rajta a vonatos út minden emlé- j ke. Mit is mondott akkor ez a ] legény? Aki akar, úgyis kimegy, j Hát most itt van ... Mikor egy- j más mellé értek, az öreg a fiúi szemébe akasztotta pillantását és j megszólalt: j

— Látod, fiam, látod, pedig j megmondtam előre. Figyelmez- j tettelek. De te nem hallgattál az j idősebb szavára.

jt katonák ránéznek a bá- } csira, egyet bólintanak j és kisérik tovább a csőnadrá-1 gost, meg a többit, a bácsi pedig j ellenkező irányba a lurkó kis- j unokát. Két kísérés és mégis < mennyi különbség! A fiú még i hátratekint egyszer. Nem tudni, j mit gondol. Talán azt, hogy iga- j za volt az öregnek.

Majcr Lászlóné *

gátnak, majd megint az öreg szólal meg.

— Most már jó lesz. Nem fognak már ezrével menni a mézes madzag után. Már hamarabb meg kellett volna erősíteni a határokat, mielőtt még az a rengeteg nép elment.

— Ugyan öregem, ha valaki ki akar menni, nem számít annak sem határsáv, sem más. Én mondom magának, csak kimegy az. — Fütyül a vonat, félbeszakad a beszélgetés, a szerelvény befut a. kis határmenti állomásra. Az öreg feláll és feddő, de azért atyai hangon igy szól az elegáns legényhez.

— Aztán nehogy eszébe jusson kimenni, mert akkor örökké csak hontalan marad. Ne hagyja itt ezt a mi szép országunkat. Nekem több okom lett volna rá fiatalkoromban és látja, mégsem mentem. — Búcsúzik és leszáll.

A vonat pedig megy tovább, s viszi a fiatalembert, aki talán már el is felejtette az öreg szavait. A bécsi sem aondol véle

dolja, s lia olvasni lehetne a homloka mögött, valószínű az motoszkál a fejében, ez a jam- pec gyerek is át akar lépni a »szomszédba«.

— Hej, ha tudná maga öregem, hogy milyen jó sorsuk van azoknak — szól válaszként a »kényesöltözetü« fiatalember.

— Miért? Maga talán olyan jól tudja. Járt már ott?

— Még nem. De tudja, — és itt lehalkítja a hangját, — ha volna egy-két megbízható haverom, hát bizony rászánnám magam. Az unokatestvérem már kinn van Kanadában és azt írta, hogy már régen eldobta azt az ócska rongyot, amiben kiment. Pedig, ha látta volna, hogy milyen gyönyörű rucivolt az. Azt írta, hogy kint olyat kapott, hogy nálunk talán a miniszterek sem járnak különben,

— A papír sok mindent elbír — legyintett az öreg, — akkor hinnem, ha látnám. Higgyen nekem, ez csak mézes madzag. — Egy ideig mind a ketten hall-