Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

■TltiUMtmUMiHMMUttMIMtMM« MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA II, ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ára SO fillér 1957. FEBRUÁR 26. KEDD Gyűlik megyénk dolgozóinak pénze a takarékban 24 százalékkal emelkedett a betétösszeg A városok és a falvak lakói ma már nem azon igyekeznek, hogy mielőbb elköltsék keresetüket, inkább arra törekszenek, hogy minél több pénzt gyűjtsenek össze nagyobb bevásárlásaikra. Ezzel magyarázható, hogy a fővárosban és a vidéken is napról napra több pénzt helyeznek el takarékbetétkönyvben. Január 1-hez viszonyítva február közepén Budapest lakosságá­nak takarékban elhelyezett megtakarításai közel 10 százalékkal, a vidéki lakosság megtakarításai pedig mintegy 16,5 százalék­kal gyarapodtak. Bács-Kiskun megye dolgozói az átlagot jóval meghaladva, csaknem 24 százalékkal nagyobb összegű takarék- betéttel rendelkeztek, mint az év végén. A lakosság pénzének takarékbetétbe áramlása állandóan gyorsul. Naponta — országos viszonylatban — már 3,5—4,5 mil­lióval emelkedik a betétállomány. A viszonylagos emelkedés a mezőgazdasági jellegű megyékben a legnagyobb. Ez arra mutat, hogy — amint megyénkben is tapasztalható — napról napra növekszik a parasztság bizalma a bankban és a pénz értékálló­ságában. Elítélték a kiskunmajsai bestiális eiienforradalmár gyilkosokat A megyei bíróság Lengyel ta­nácsa népes hallgatóság előtt hirdetett ítéletet ifi. Patyi Ist­ván, többszörösen büntetett kő­műves és társai: Kolompár Má­tyás büntetett előéletű drótos, valamint Pekó István napszá­mos, kiskunmajsai lakosok bűn­ügyében, akik bestiális módon meggyilkolták a 61 éves Nemé- nyi Józsefet, a kiskunmajsai ta­nács dolgozóját. Az ellenforra­dalmi gaztett bírói ítéletének in­doklásában a következő tényál­lás szerepel. 1956. október 27-én vásár volt Kiskunmajsán. Déltájban a ta­nácsháza körül nagy tömeg ve­rődött össze. Az elsőrendű vád­lott, Patyi István levette a ta­nácsházáról a zászlót, s azt a környező utcákon körbevíve tö­meget toborzott. IVIajd. a vádlot­tak Békás i J. Gergellyel — aki időközben nyugatra szökött — egy kb. 40—50 főnyi tömeg élén eimentek Neményi József laká­sára és felszólították, hogy men­jen velük. Neményi velük is ment, de a tanácsházához érve. bemenekült annak épületébe, de ott leütötték, majd kihurcoltók a tanácsháza elé. Itt egy 7—8 főnyi csoport, köztük a vádlot­tak és Rékasi elkezdték a ma­gával tehetetlen embert kegyet­lenül rugdalni. Neményinek ek­kor csak úgy sikerült megmene­külni, hogy a felesége rávetette (Folytatás a 2. oldalon.) (Budapesti k «■■■■Hl művészé • | „líiaázLója KISKUNFÉLEGYHÁZA ELLEN* Amint körülnézünk a kiskun­félegyházi Móra Ferenc-kultúr- ház szervezési irodájában, látjuk, hogy a falakat sűrűn borítják a plakátok és a pénztár előtt a jegyre várakozók tömege áll. Egyik plakátról Tabányi Mihály képe, másikról Rátonyi Róberté, Németh Marikáé, ismét egy má­sikról Sárái Jánosé és Gencsi Sárié mosolyog a kíváncsisko­dókra. A jegyvásárlók szokatlan (il­letve talán csak számomra szo­katlan) tömege azt jelzi, hogy itt valami készük Megkérdezzük a kultúrház igazgatóját, — Hát igen! Itt valami készül — válaszolja mosolyogva. — Fő­városi művészek »inváziója« Kis­kunfélegyháza ellen. Most 26-án a Fővárosi. Operett Színház nagy­sikerű »Csárdás király né)*'-jenek főszereplői közül Németh Mari­ka, Rátonyi Róbert, Gyenes Magdal Puskás Sándor és még mások látogatnak el. Március 6-án Lehár: »Mosoly országa« nagyoperettjét láthatja a közön­ség parádés szereposztásban. 11-én a budapesti Petőfi Szín­ház nagy sikert aratott Molnár Ferenc: »Olympia« című vígjá­tékát mutatja be teljes budapesti szereposztásban, főszerepben Bánfi Zsuzsával. Március 18-án olyan népszerű művész szerepel a városban, aki még soha sem járt Kiskunfélegyházán: Sárdi János, és a Kínából most haza-1 tért Járóka Sándor és zenekara.| A havi műsor befejezéseként pe-| dig a Budapesti Vidám Színpa-\ dot kértük fel vendégszereplcs-t re, akik boldogan vállalták aj »Fő az optimizmus« (vagy Otóka\ kalandjai) című előadásukat Ka-X bős Lászlóval a főszerepben. í Nagy és komoly műsorterv ez,| és kétségtelenül indokolt is aj kultúrház igazgatójának a derűst hangulata. Magunk részéről* mind a szereplőknek, mind aj kultúrháznak sok sikert kí-j vánunk, a közönségnek pedig:! — jó mulatóst, kellemes szóra-* kozást! —ba J MUNKÁBAN A KEREK­EGYHÁZI gépállomás KOMMUNISTÁI (3. oldal) ARANYOSZLOP A HÄZ- NÄL A JÖ GAZDA- ASSZONY (3. oldal) AGYONVERTÉK A SZOMSZÉDAI (3. oldal) BAJAI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4, oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEK (5. oldal) NYÍLT LEVÉL EGY KECSKEMÉTI IGAZGATÓHOZ (3. oldal) VÁLTOZÁS AZ AUTÓ­BUSZ MENETRENDBEN (3. oldal) RENDET KELL TEREMTENI AZ ISUBDN DALLOS FERENC, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet a mélykúti pártnapon A Magyar Szocialista Mun­káspárt mélykúti szervezete va­sárnap pártnapra hívta a köz­ség kommunistáit és dolgozó pa­rasztjait. A kultúrteremben többszázan gyűltek egybe, hogy meghallgassák Dallos Ferencnek, a megyei tanács VB-elnökének beszámolóját. A pártnapot Tör­köly János, a községi tanács el­nöke nyitotta meg. Dallos elvtárs beszámolójában részletesen foglalkozott az idő­szerű gazdasági és politikai kér­désekkel. — Az elmúlt négy hó­nap alatt erőteljes léptekkel in­dult meg a konszolidáció. Meg­szilárdultak az állami szervek, megindult a termelés és meg- ..erősödtek a karhatalmi szervek. Természetesen vannak még igen komoly gondjaink. Az ellenfor­radalmi erők a katonai vereség nyomán a rémhír és az uszítás módszeréhez folyamodnak. Te­vékenységüket áthelyezték az iskolákba. Gyalázzálc a kor­mányt, kicsinyeltetik az időköz­ben elért eredményeinket és akadályozzák a bizalom légkö­rének kialakulását. ■— Ezekkel a kísérletekkel szembe kell nézni, Egyrészt úgy, hogy fokozott erővel tudato­sítjuk a kormány intézkedé­seit a lakosság körében, másrészt úgy, hogy határozot­tan fellépünk azokkal szemben, akik akadályozzák az élet nor­malizálódását. — Sokan — folytatta beszédét — tartózkodnak az október 23 utáni események ellenforradal­mi megítélésétől. Ezek nem akarják komolyan figyelembe venni az akkori tényeket és na­gyon hamar felejtenek. Hova jutottunk volna? Nagy Imre kormányában egyre csökkent a kommunisták száma. Polgári ele­mekkel cserélték fel őket, akik fel akarták adni a szocialista vívmányokat. A Nagy Imre kor­mány legfőbb gondja az volt, hogy lefoglaltassa a párt összes vagyonát. Nem határolta el ma­gát a szovjetellenes erőktől. Bárdosi- és Szálasi-időket meg- csúíoló fasiszta izgatást engedé­lyezett. Kiszabadították Mmd- szentyt, aki politikai programot hirdetett a régi rend és az egy­házi nagybirtokok visszaállttá^ sóra. Vajon mit szóltak volna a mély-' kútiak, ha 1200 földhözjutta­tott családtól visszavették volna a földjüket, Nagy Imre a többpártrendszer­nek lett a patrónusává. Abban az időben 25—30 párt volt már, ami mindenképpen nem az épí­tést, hanem a belső viszályok felszítását jelentette volna. No­vember 3-án új kormány alakult, amelybe már bevonták az ellen­forradalom vezetőit is. Ha no­vember 3-ig ennyi minden tör­tént, akkor nem kell nagy fan­tázia ahhoz, hogy néhány nap múlva hova jutottunk volna. Így az október 23-ával kezdődött ese­mények vitathatatlanul ellenfor­radalmi jellegűek. Beszéde további részében Dal- los elvtárs foglalkozott az is­kola, az ifjúság és a nevelők kérdéseivel. A pedagógusok magatartását illetően nem lehet általáno­sítani. De meg kell állapítani, hogy egyes iskolákban történteket j (röplapok, fasiszta jelszavak fal­ira firkálása) komoly mértékben i befolyásolták magatartásukkal. ] Nem érvényesül egyes iskolák- ^ (Folytatás a 2. oldalon) Minden tanácsnál gyűlnek a kérelmek, amelyekben a földügyekkel kapcsolatos sérelmek orvoslását kérik. Kecskeméten már jóval több mint , 200, Kiskunhalason pedig 150 ilyen kérvény érkezett a végre- j hajtó bizottsághoz. A helyi tanács feladata eldönteni, hogy J jogos-e vagy jogtalan a kérelem, hiszen jól ismerik a helyi viszonyokat, a kérelmezők körülményeit. Az eddigi tapasz­talatok szerint a tanácsok végrehajtó bizottságai igyekeznek a rájuk bízott feladatot jól elvégezni, tudatában vannak felelősségüknek. Több helyen gyűléseken ismertetik a ren­deletet. Ök maguk is alaposan áttanulmányozták. Nem köny- nyű a helyzetük. Nehéz igazságot szolgáltatni, mert az élet a legbonyolultabb eseteket produkálja. A tapasztalatok szerint a rendelet nagy megnyugvást keltett a termelőszövetkezeti tagoknál és az állami gazdaság dolgozói között, mert kimondja, hogy a vitás kérdések ren­dezésére s a kártalanítások céljaira szolgáló ingatlanokat úgy kell kijelölni, hogy állami, kísérleti, tan- és célgazdaságnak, valamint termelőszövetkezetnek törvényesen kialakított terü­letét elhelyezésében megváltoztatni, vagy csökkenteni nem szabad. A rendelet hatására több termelőszövetkezetben, ahol vita folyt arról, hogy feloszoljék a közös gazdaság, vagy sem, elhatározták, hogy cgyüttmaradnak, vagy újjáalakulnak., j Az egyéni gazdálkodóknál még bizonytalanság tapasz- j j talható. Sokan vannak, akik »az ősi földet« szeretnék vissza. ♦ | Ez természetesen nem oldható meg, hiszen akkor az évek í 1 során kialakított állami gazdasági és termelőszövetkezeti táb- i t Iákat kellene felszabdalni és azt mindenki tudja, hogy az ; t ilyen »földrendezés« csak újabb sérelmek kiindulópontja lehet. í ♦ Ezt pedig mindenképpen el kell kerülni. Igazságosan,- minden t I fél megelégedésére kell rendezni a földügyeket. t A rendelet megalkotását sok vita előzte meg. Igyekeztek $ j az alkotók minden kérdésre körültekintően, igazságosan meg- : I fogalmazni a paragrafusokat, azonban az élet sokrétűbb és ; f- gazdagabb minden paragrafusnál, minden törvénynél. Máris t felvetődnek problémák, amelyek tisztázásra várnak. Jelentős : területet tesznek ki például megyénkben a termelőszövetke- í zetekbe bérletként bevitt ingatlanok, a beérkezett kérelmek- 3 bői arra lehet következtetni, hogy ahol a bérlet már lejárt, a í; tulajdonosok kérik a föld kiadását, illetőleg a rendeletnek megfelelően állami tartalékföldből történő kártalanításukat. £ Minthogy itt területi korlátozás nincs, félő, hogy jelentős •; részét a rendelkezésre álló területnek ezek kártalanítására » kell kiadni. Helyes lenne, ha itt is megállapítanák azokat a i területi korlátozásokat, amelyek a kártalanítás egyéb esetei- j nél megvannak. Ilyen esetben ugyanis lehetőség van 25 hold- j nál nagyobb ingatlan szerzésére, ez nincs összhangban a ren- 5 delet többi intézkedésével. J Sok a bizonytalanság az ötszörös szorzat miatt is. Az igaz, hogy egy hold gyümölcsös, vagy szőlő legalább akkora jövedelmet biztosít gazdája számára, mintha öt hold szántó- földön munkálkodna. Azonban sokakat éppen az ötszörös szorzat tart vissza az új szőlő- és gyümölcstelepitéstől. Nem beszélve arról, hogy megyénkben a becslések szerint 6—8000 hold olyan parlagterület van, amely csak szőlő, gyümölcsös t és erdőtelepítésre alkalmas és éppen az ötszörös szorzat miatt J nem hasznosítják. } A kártalanítási, illetve földvisszaigénylési kérelmet csak | az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjesztheti elő | február 28-ig. A határidő néhány nap múlva lejár, tehát min- | J denkinek érdeke, hogy kérelmét eddig az időpontig eljut- * t tassa a helyi tanácshoz. $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents