Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

-V

£ &IÜIÍ#

^:kk *

Köveítfsvíő: TÓT II LÁSXTiÓ

Szabó László szinuiltánjai Svédországba»

Wa ggeryd H 20 ■=» 2—4, Tran as

Szabó László nemzetközi nagymester jelenleg Svédországban szimui- wulvörútou van az ettani szövetség meghívására. Eredményeiről az alábbiakat közli a Felőli Népe sakkrovar tóval:

Eddig 10 szimultánt tartottam. Eredmények: Malmö -r2íí G—1, Lund t24 3—3, Kalmar +20-3, Wüxjü +33 «=7, Hultsf erdei* -f 33=1—1, Eksjö

+ 18--i+—1, Jönköping +24=4—1,

h 27-3,

20 = 2 Göteborg +20-4.

Március elején Stockholmban lesz néhány szimultánom. Stahlberg svéd nagymesterrel rádiójálnzmát váltottam döntetlen eredménnyel.

A szimultánok meglehetősen i'á- rasztóak. Eddig 2000 kilométert tettem meg.

Hamarosan játszmát is küldök a Petőfi Népe sakkrovatának.

vezércscl Bócs, lftöS

Robatsch Dückstein

1. 1|13, Hcíi 2. dL (13 3. C4, Fg4 4.

ca-. Fis: 5. gt’.\ Vd5: 6. e3, e3 (e6I>: 7. IkH, Fó4 ». Fd2. 1+3: \h be:, ed:' tq. ed:. Hgc*7 11. Ebit, 0—0 12. Fd3 (ÍZ. Bb7:9, Hd4;I), Lau« 13. Vc:>. Vní 14. Lb.>! (Most tűnik ki, milyen erős' vu.it 11. tthU

14. —, 15 15. f4, Kh8 16. Fe2, Vh3 17. Ff 1, Vgl 18. h3, Vg6 19. Ű5: (A g7-gyaiog elleni támadás bevezetése.)

10. —, ab 20. Bcő, Hc|8 21. ^c3, Beli 22. hí. Hí7 23. 1Í5, Vh6 24. Bgl Bg3 25. FŰ4, c6 26. Fg2, b6 Világos e szellemes védelmet is szétzúzza. ;

Hogyan készül a versenyekre

«OTV1 PÍ2VTIK VUAOBÄJHOM'.» í

Március 2-án kezdődik Moszkvában a világbajnoki páros mérkőzés láotvinnik és SzmLszlov között. A nemzetközi sakkélet e kiemelkedő eseménye időszerűvé teszi annak a tanulmánynak a közlését, amelyet Botvinnik világbajnok tollából közöl egy nemrég a Demokratikus Nénid Köztársaságban megjelent kötet 111 szovjet mester-játszmával. Botvinnik e tanulmányában röviden összefoglalja, milyen szempontokat keli a mestereknek szem előtt tartani, ha lelkiisméretesen akarnak felkészülni a versenyekre, vagy páros mérkőzésekre. ltovatunk-olvasói bizonyára érdeklődéssel tanulmányozzák majd Botvinnik alábbi fejtegetéseit:

A versenyre való felkészülést a ícmkirodalom átnézésével kezdem, uügy megismerjem az új, érdekes átszmákar. Azonnal feljegyzek minion érdekes kérdést és egyúttal megjegyzem ellenfeleimnek minden játszmáját, akikkel majd meg kell mérkőznöm. A tanulmányozást, különösen ezen mesterek stílus-sajátosságaira és kedvelt megnyitási változataira fordítom, mert ez a verseny minden játszmájához való felkészüléshez hasznos. Ezután azon megnyi- tásbeli változatokkal foglalkozom, amelyeket a sorra kerülő versenyen alkalmazni szándékozom. Közbevétó- ieg megjegyzem, hogy nézetem szerint a sakiiversenyzu.nek nem kell minden ismert megnyitást játszani tudni, vagy éppen játszani. Egy mérkőzéshez teljesen elég a világos számára 3—4 megnyitási rendszer és ugyanannyi a sötét számára is —, inig ha csak ,,ül*‘ és nem rendelkezik. ilyen rendszerekkel, akkor alig számíthat jó eredményekre. Viszont, ua csak egy megnyitási rendszert játszik, ez szintén hátrányos: mert először az ellenfél joL felkészülhet rá. másodszor pedig a látóköre szűkül és sok állásban úgyszólván i, úszik“.

Tehát a megnyitási sémákat át kell venni! Ez azonban egyedül nem elég, néhányat ezen sémák közül, nevezetesen azokat, amelyekben bi- sonytalan, edzo-jalszpuikban keil gyakorolni. Azonban ügyelni kell arra. hogy olyan legyen az edző-játékos, hogy ezen edző-játszmákból semmit ne mondjon el, mert különben a kiszemelt ellenfél éitcsüihvl ezen változatokról. Ennek pedig .az a következménye lenne, hogy ugyanolyan jól tudná kezelni, mint maga a ' játékos, a miáltal a megnyitásra való felkészülés értéktelenné válik.

Az előkészítő játszmák nempsak a megnyitási változatuk cm lékbevésését • kell, hogy megkönnyítsék, hanem általában az edzést meg kell, hogy javítsák. Különösen azoknak a mestereknek ajánlom már régóta, akik rendszerint erős időzavarba jutnak, hogy ezen hiányosság ellen küzdjenek. Sajnos, csak nagyon kevesen fogadják meg e?l a tUqácscn. Az edzőmérkőzéseken mindenekelőtt az időre kell vigyázni és csak azután a játék, minőségére ps eredményére. Ezeket a gyakorlótokat mindaddig kell folytatni, míg a célszerű időbeosztás kimunkálódon. Ug.y vélem, hogy ez a módszer mindazokat, akik „az időzavar-betegség“-ben szenvednek, meggyógyítja. Ily módszerrel más fogyatékosságok is leküzdhetők: a különleges edző-játszmákban a műi- a gyakqrlatban kipróbált megnyitási repertoárt az illető versenyhez végleg rögzíteni lehet. Ezután már csupán az egyes tornajátszmákra való felkészülés marad. Aki gyenge a végjátékban, annak több tanulmányt kell clpmczm és az edző- i játszmákban végjátékra kelt törekednie, hogy ab pan kellő tapasztalatot gyújtson. Ugyanilyen módszer alkalmazható a kuzépjaték hézqgai- , nál is, habár itt a kereté# valamivel nehezebben oldható meg.

Öt pappal a verseny előtt minden j sakk foglalkozást be kell szüntetni,

— a pfnemesre kell szánni ezt. á? időt.! Ez szükséges, hogy ne vesszen kar- ua a mérkőzés öröme. Még megern- j ménéin a tökéletesítés lehetőségét, amelyet én mindig alkalmazandónak tartok.

Miben all a sakkmester művészete? Főleg állások elemzésének képessegében. A mesternek, aki a sakktabia mellett ül, gyorsan és a bábok elmozdítása nélkül kell elemezni, a változatok kiszámítása, vagy az alias megítélése szintén az elemzés művészetéhez tartozik. Az otthon kidolgozott elemzésnek megvannak a maga ' különös sajátosságai; a mester nincs időhöz kötve és mozgathatja a bábokat. Eltekintve az elemzés és a gyakorlati játék közötti különbségtől, sok Közös* vonásuk van. Közismert, hogy majdnem minden kiemelkedő mester kitűnő elemző volt. A következtetés önmagától adódik. Aki kiemelkedő sakkjátékos akar lenni, annak magát az elemzés terén is tökéletesíteni kell. Szükséges azonban az elemzés és gyakorlati játék közötti egyik lényeges különbség jellegzetességet megemlíteni. Míg a játszma elemzési munkáját a bíráló beállítottságú ellenfél állandóan ellenőrzi, addig az otthon kimunkált elemzés könnyen szakszerűtlenséghez vezethet. Ez elkerülendő — és hogy a rossz elemzés ellen küzcljürtk — legjobb, na egyes elemzőmunkát nyilvánosságra hozunk. A közölt elemzés bírálata a saját tökéletesítésünk legjobb módszere.

Magától értetődik, hogy a „foirte- lepetjén*; tett megjegyzéseket nem lehet elemzésnek tekinteni, Ilyenfajta „elemzések” alkotása értéktelen, sőt gyorsan rossz szokássá válhat.

Mindez tanács, amelyet én tapasztalataim alapján adhatok. Lehetséges, hogy egyik-másik sakk játékos kevésbé alkalmazhatja; ezért nagyon elővigyázatosan keli megközelíteni és az egyéni sajátosságokat és megszo- kunságokat sem mi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Megyénk sakkélete

Kiskuníéle^yházá sakkozói is megrendezik a Téli Kupa küzdelmét. A február 17-én dőlt versenyen öt t. osztályú ver senyző indult. Játéknapok szerdán és szombaton este (i órakor, továbbá vasárnap délelőtt 9 órakor.

Baja csapatbajnoki versenyei megkezdődlek a kórház, a vasút, Métpp.r, a $zpaitakusz és a yizügy, nyolcas csapatainak részvételével. A mérkőzéseket Vasárnaponként játs; szák. Eddigi eredmények: Vízügy- Vasút 5:3, Szpartakusz— Meteor 4:4. Kórház—Vízügy ü.5:l.3. M út 5.q:2.5.

IXfi

13 m,M%mi

k irí m fii M m • Jü fi 1

IÉWÉ

27. Bc6:!. Hc6: 28. de:, Vc6 20. Vb2,‘ hü 30. *T3, Kh7 31. Bgo, Vei 32. Ybl. BccG 33. Vfy:, Kh

8 (Vclt:?-rc 34. Bh6:f)

34. Fe4, Vclf 35. Ke2, Vc4f 36. Fd3, Va2;t 37- to. Befő 38. £tUQ:i! Feladni. ;

Világos részéről pompásan vezetett; játszma.

Királycspl

Csehszlovák bajnokság középdöntője,: 19^6

1.

Fc4,

Podgorny Stulik

e4, e5 2. f4. ef: 3. Hf3, Fe7 Hf« 5. Hc3, Hei: ti. He51

x in timt

.., feÉ . ÉÜ

...fi ... ö

.

' -'T

A kezdő gyűjtő előtt felvetődik kérdés: hogyan gyűjtsön, mit csináljon gz ajándékba kapóit, vagy a vásárolt bélyegekkel? Már az előzőekben szóltunk arról, hogy milyen tág tere van a. bélyegek rendszerezésének, hányféle gyűjteményt készíthető nk- a rendelkezésre álló bélyeganyagból, mennyire gyönyörködtető cgy-egy szép gyűjtemény, ha jól fel*

Hogyan gyújtsunk?

dolgozzuk. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan lesz. egyébként értéktelen bélyegből is citpk.

Míg a vásárolt bélyegeket általában leáztatva kapjuk, addig az ajándékba helyesek, kis kivételiét,

borítékon vagy levelezőlapon vannak. Az ismerősök, jóbarátok félreteszik számunkra a bélyeget.

Mit nem szabad leáziatni ?

A napi postában, az ajándékba kapott levelezésben sokszor olyan érdekességek is meglypuhuik, amelyek abban a pillanatban, ha azokról a bélyeget levesszük, értéktelenné válnak. fppen ezért rendkívül fontos, hogy minden küldeményt gondosán megvU>gálj\mk: szabad-o azokról a bélyegeket leáziatni.

3. A klasszikus bélyegeket, tehát egyes államok első béiyegkjbpesátá' sait, általában magán a borítékon gyűjtjük. Nemcsak a bélyeg, hanem az azon lévő bélyegző is érdekes és értékes gyűjtési terüld. Bar a klasz- szikus bélyeget a bélyegzővel együtt is hamisítják, mégis ezek a „futott“ küldemények ebből a szempontból megiiywgtatqfchak. a bélyegeket lcágtatui nem ajánlatos.

2. A posta több esetben különleges bélyegzőt használ kiállításuk, ünnepségek. vásárok, évfordulók, stb. alkalmából. Ha ilyen különleges bé- lyegzös küldemény kerül ív kezünkbe. ezt így tegjvik el, a bélyeget a borítékról ne vegyük le.

3. Vannak úgynevezett repültlapok, \ agy levelek, amelyeket egy- Cgy legipostajarat megnyitás ak »r, vagy alkalmi repüléskor adnak fel.

4. Vegyes bérmentesítések, különösen az Inflációs küldemények, csak a borítékon értékesek, Lcúzl*Uya » legtöbb esetben csak törnepbéíy:.3- crtékíik yan. lyqlönöscn fel kgU hívni a gjüjtök figyelőiét az 1.VÍ5- 46. évi magyar inflációs k fii de- méhyekre, amelyeket külföldön jv előszeretettel keresnek.

(Folytatása kövctkci'ik)

Ké*j o^úidonsufeOK. .\usztvia: l ír. T. Korner arcképp ábrazöio fi.zzbél$eg.

Egyip. ; lü m. címletű bélyeg a Szuezi-csiú ji na látképével, „Ki & támadókkal Port Szaidból“ felirati + Portugália: 100 évps a vasút, emlék- pár, az első. 0s a legmodernebb mo:j- dony ábrájával.

hí|M k

Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel taggyűlés és csereösszejövetel.

jSontsó László titkár

r

rlí'l mutpjar iatálm/my.

Slsiii

W& wm,

<%&?;■ . mm

i

....1

If

i

mm

Síi

:§k

\

i

Euwp és Kérész megnyitásclmélotit művei 5. eö-lépést adják, mint leg-| természetesebb folytatást. G. He5!- Levenfis szovjet nagymester által \ ajánlott lépés, amely ebben a játsz-J mában kerül gyakorlati alkalmazás-f is. t

ti. —, HdG 7. Fb3. Fh4f 8. g3!, fg:f 9. 0—0. gl\:t 10. Khl, FíG 11. d4. bü| 12. Vh5, Fb7t 13. Kh2:, gö? 14. VhG,| Fg? (Világos nem esik csapdába: :j.| Vg7:?-re Vh4f)

Í5. H1‘7:!. HfC: 16. Hd6:f, cd:

Fiit, Kc7 IC. Eh6:. Vgö (Jobb qó, üc arra is nyer 19. Fgaf 20. Fdb:, Bd8: 21. Hb5f, KcG 22. ah 23. Bi'Gt, c|G 24. Fc8t)

19. Fk'3:, sötét feladta.

Gregus Pál uUraluing-líutató es Klapka György műszerész dekes új találmánnyai lepte ■ 1 meg a szakköröket. A »Suno- j touchc« elnevezésű ú.ilajtn kézi "en ke

t zuhanyszórófej egyetlen kézmoz37-X és \ett| érde KUlit rne;;

{Julattal átaktkíthntü ^trahan, gal működő masszázs-fejjé. A finom tust szóró fejben a víz nyomása működteti az ultrahang inasszírozó, készüléket, melynek, hatása jótékony a bőrre.

A

li 1 I II

zsidétemp

© m

Az 1840. XXIX. le. az ország egész területen, így vároMmUhau is, szabad letelepedést engedélyezett a Zsidók számára. Ettől kezdve szabadop tecéKcnykcdhet- nck a kereskedelem minden agában, amely (evékenv- .ségiik a lakosság szempontjából az ezt megelőző idplx n lyiíit. N árosunkbaq cía^öf ms-bap engedélyt négy óüuJai zsidó, de a 'mint a telekvásárlás területén körlet eur 4-4 * ** a ^iwussa.g szén . irr),_v is hasznosnak bizonyt i kapott letelepedési en * kere .edelem, vah*mi;

. ♦ látozva voltaK.

Tattahower gOndofCltQii . A telekvásárlással kapcsolatos megkötőitségek

A holttá nyilvánított gyalo; veszélyesebb.

Néipeiy 6ántí't.

*

Az első futárlépés fontosabb lépésé.

Egy nyílt vonal egy nyílt sebhez.

hanem hat

Vasáru a p i

B*aw S p »

ló játszik.

Labdavqgás

Kecskeméten délután fél 3 órai kezdettel a széktói sporttelepen a Kecs- . kentéU Pózsa mérkőzik a Kőbányai J Lombikkal (volt Bp. Szikra). Élőméi'- ‘ kőzést a Kecskeméti Építők játszik. Baján a Bajai Bácska (volt Bájai V. Lobogó) u liáesaimási iTtőfit látja VcmJcgUI ii városi .sporttelepe)!, ív isk u n t'éi cg y Úti za u az ni össze léi cl ü KIK iiiutatko^ik bt- a Kiskunhalasi Kinizsi elleni mérkőzésen. É két. utóbbi mérkőzés is délulán 3 órakor kezdődik.

Kosárlabda

KecsheméU gcitöl kezdve zépisUólai ke közösek. A

n va.i.niiap kora i'e&~ folynak a megyei kö- iárlabda bajnoki merlin k. mérkőzései a

első templomuk építését akqdáiypk elé álljtolta. a leg-| tihilom ellenére vásárolt telket csak hat pontból álló

♦ feltétel elfogadása melleit la^thattáK meg. Ebben az

♦ ♦ építők kötelezték magukat, hogy a megszerzett telkpn sakklő nem ugrik, hanem» kizárólag csak oktatással és istentisztelettel kapcsolat

♦ tos épületeket emelnek. Ezekül a n építették fel lsl^-ben

* Ja még 141a is meglévő, klasszicista stílusa templuntM- játszma leg-| kát. (Ez qz épület ma a Középmagyarországi’ Uzénif élelmezési V. használatában van és X udvarán látható.)

gyakran hasonlítJ városunk főterén álló díszes zsinagógát ifj. Zit% terbarth János pesti műépítész tervei szerint 1864—

♦ 1871-ig építették, móreszkromantikqs stílusban. MintNémely sakkjátszmában nem négy,t hogy ez a stílus nem olyan általános, mini klaszI szicista, vágy a barokk, ezért röviden erre is Kitárunk. I A íQmantieizmns — mmt ti^závirág életű stílus —

♦ a XIX. század második felében jött létre. Ebben a kor- I ban a megváltozó termelési rend nyomán kialakuló

S if t polgárság kezdi elfelejteni a 48-as szaradságmo^galrmia:

♦ eszméit. „A világos, tiszta és szigony antik felfogás be- I Piarista Cimuá'juni, fi lányoké ozj lyett a középkor misztikus gondolatvilága kezdi yqqUj-Kollégiúm tornatermében kerül-\ zaui. v középkor utáni vágyódás az irodalomban és nek U'bonyolítá.sra. A bajnokságban! H képzC»müveszetben egyaránt jelpptkezik és létre- 1 kecskemétieken kívül Félegyháza,f ffpzza az áfniodozó ínis^iikümoí kecfyciő, középkorért Kiskót'ös és KquszentmikhVs dfákjai# ielkesedü, romantikus irányzíjtot.“

vesznek részt. — Baján a déli ié-» Más nyelven szólva: a romántieizmust a klassz! izs/A’< diákjai mérik erejüket a* mus szigorú kötöttségei alól való felszabadulás és cnközepiskotás bajnokságért. Ebben aj nek nyomában létrejövő egyéni szabadság éryényesü- esuportbqu a bajajak, halasiak, ki*-# lése eredményezte.

Ifxsai : v és bácsalmásiak tulálkoí-f A zsinagóga lervezüje is erezte ezt a nőivés/.eti szabadl;. i; I ságot és munkája közben a középkorba kalandozva,

♦ alkotását a mór építészeti stílus fofjnanyelvén szjíjalBirkózás X tatta meg. Itt még azt kel! megjegyeznünk, hogy 'mórKecskemét—Szolnok Lilalkuzó ; zf stílusunk az arab épitőniüvészet Szicíliában és öpaUj-Kolíéglvuú ! t| nyolorsaágbáu kiálakuh Változafát éévezzttk.

oralror. KlstfünféJegyházán* i.gy hatszáz férfi Imaszéket inagáhá foglaló templom

:nc:jak délelőtt 10 órakor a K;$-f építésének gondolata először 1859-ben vetődött fel. A •sas és a Szegedíj tervezéssel először Weehselmann budapesti nuicpítészt

r t m ü

Gimnázium,

^sidotemplom

10

UgL

kunfélegyházi

Haladás i-.JéHioga.s.i birkózón><+•}:.»-i .-ízták meg, aki megbízásénak 1862-ben «•'tt eleget, de

uT-.nt-t e,-.t is terv’eí a tcmpíűraépítö

Tanítókep.

Literi

liiöí- launár a-m» a ziíicr

bizottság nem fogadja el. •artU áltál készített terveket már a helytartótanács is elfogadja, s niég ebbec az évben — pénzhiánnyal küszködve ugyan, —■ de meg- ky/.d»k az cpúkezest. A kivitelezés mppkáit Obprmayet szolnoki vállalkozó árverés utján n> (“rte pl ps több évi kpny.s/.ers/.qnpt' i|tán‘, Laib mérnök műszaki oljepőrzcsf mqiU+l 1871-ben fejezte bp.

\ 'templom hőpd°kZ4ta a főUrjáraiml együtt szimmetrikus, amelyen a nyílások keretezése és a díszítő- t.igqzajok szlule valamennyi niotívuma körzővel, vo- nauóval megszerkeszthető. A fóhomlók^at szimmetria tengplycben \^n elhelyezve az 55 qi cspesmpgasságv perzsakupola. Ezen 'is mégía 1 álható az arab és mór épf- ga^:}ag, geometriai díszítse*

Ez a kupola nem a Zitteroartb-íei v alapján épül: kupola. 1911. július 8-i földrengés alkalmávál áz eredet hagyiT-4álakú KúRőlft iclrebllipnt. majd teljesen |eb:nv toltak a ina is látbafó pefzsakupoíát építették helyébe. Ugyancsak a földrengés után épült a templom líá kóczí úti oldalán lévő üzletsor is.

Bent 1» templomtér Kel pícia^p SäffcV

tok épülték az egyházközség nm tagjai részéve, autó- Ivek a főhomlokzat mellékbcjáróin át közelíthetők meg. Eelsö |ér|phatárqlásét faszpj’kp^ettt sí^födépt képezi, mftqjyct az arab építőmjívpszct utó|érhptctlen szpjiségií arabeszkjeivel díszítették. (Arabeszkén a geometriai, valamipt a pövéuyvilág^ól vc(t motívumok összefonódásából. vagy a Keleti textil- és szőnyegművészst díszeiből kialakított síkqíszílményt kell érienünk. AUalába^, az arabok és mórqk alkalmazták nagy előszeretettel épíiéo'Ztíti síkok és tagozatok díszítésére. Az arab-cszkek hatását fokozza a rendkívül sokféle élénk szín.)

A tőbejáraUa| szemben, a templom keleti oldalág van a szónoki emelvény a frigyszekrénnyel és aa oxgona-karzatfal* Ez volt a templom liigili^os^hb része Via .szomorú látvány fogadja :i belépőt. A másodilj világháború aiqtt mind a férfi, miqd á lutrzatok0.11 Jévc női imaszékeket íciszaggaltáK és jsm’erétkn helyrf szállították. Különben a gazdátlan épület minden /.ív gáháV? mxgüUáj»ü*,tÓk a úll^tu|ás nypiqai* Ncnnyak a tpniplom szépsége, de az épület állaga .is n/ipról-napra pusKlul. s ha a müomióH» épületekét örzó illetékes tu::n cU non? ci vépypsitik iflpjebpu a müemlé}£{+ védőiméi* 1 szóló 1949f évi 13. sz. törvényerejű rrúdélef :-í akkor :i mulasztás beázás következtében 11 födém be mp|ásáva| is járhat.

t>;if ezért qz épületért, miiit minden más elhanyagolt imleralekért, hiszen építészeti múltunknak e* is Pútól hát a ti an érteke, s ez az epiil"t is clß^cini mtmkJi.»4 ^ verpjtékc iiyopiüh épült*

Juhász István, a 'J 1 i'J tagja