Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-23 / 45. szám
Éhes disznók és a MAKK v A fegyveren harcban vereséget szenvedlek, a tüntetésekhez már nincsenek számukra meg- szédített, elkábított tömegek, maradt hát még a suttogás és a ragasztópapírra írt, vagy újabban kézinyomdával nyomtatott kis felírat. »Magyar munkások! Követeljetek Kádár lemondását.« — kérik eseugve a »Ke. F. I.« aláírás mögé bújt ellen forradalmárok. Ahhoz nincs merszük, hogy ok maguk álljanak ki nyíltan céljaikért, hát alázatosan meg- követik a munkásokat, hogy lennének olyan szívesek kikaparni számukra a gesztenyét. Ez a »gesztenye« egyre kisebb, egyre szerényebb. Mind- szenty még gúnyosan hccceJő- dött uszító beszédében, amikor »erről a bukott rendszerről« szólott, úri barátai és fegyveres brigantijai akkor meg uralták az utcát, s lám, mai 1 r.i ti ni ti Ilkátok a k á í v h ti I é s e követői már a könyörgésre fanyalodtak. Hát igen, változnakV az idők, az éhes disznó immár. • csak álmodhat a makkról... j) (Folytatás az 1. oldalról) S ez az álom szemmel lát-\ urau^jj fjem kétséges, hogy no- liatóan csalóka, semmi jóval (/ vem bér 4-e nélkül ma már ők nem kecsegteti az éhes disznó- ' lennének e sokat szenvedett or- kat. Pláne, ha így, kétbalkezes Xgz^0 uraj módjára csinálják: a munka-V K^rt ^ ottéber sokat kérik - a munkáskor- £ a/ k8veté időszakot many eltávolítására! Bar más-/;. ellenforradalomnak, kent sem, de így ka Ionosén \ nem fogják soha visszakapni (' Mert milyen forradalom az, lyáraikat, földjeiket, vissza- Q aliol a nép érdekeinek l.ép\ iselőit, a kommunistákat életre- balálra üldözik és becstelen módon kivégzik? Ahol minden part szerezni a földi paradicsomot jelentő hatalmat és úri semmittevést. Nem, uraim! Ma már más szelek fújnak. Ma már a hercegszántói iskolásgyermekek is tudják — hiszen Kecskeméten , szabadon szervezkedhet! k, közöttük a Mi ndszenty-féle legsötétebb reakciós párt is, csak a kommunista párt nem. Ahol a proletárhatalom legszilárdabb fegyveres védői, a közbiztonsági szolgálat katonái és tisztjei ellen soha nem látott hajtóvadászatot indítottak és még családjaikat sem kímélték. Milyen forradalom az, amelyet a nyugati tőkések olyan előszeretettel támogattak propagandával, pénzzel és fegyverrel. «egjéBköen is ellenforradalom volt a falakra is felírták, — hogy 0 Az események ellenforradalmi j ziája ellen. A falvakban .-.orra az elleniörradaimárok számú-/) jellegét igazolják a kecskeméti | visszajuttatták a vezető helyekA szakember levelesládájából Mit lehetne tenni as ilonca ellen ? ra nem terem más virág sem lés a megyei események is. Lé- ina, sem a jövőben, mint kri-v tépték a munkások vörös zászla- zanícm — a sírjukra.« mát, megbecstelenítették a mun—pl— kások ötágú vörös csillagát, megyek jelképei voltak és maradnak a nemzetközi munkásosztály' összefogásának, a világ burzsoáKedves Pali bátyám! Levelűben aggodalommal írja, hogy községükben is felütötte fejót az ilonca. Kérdi: miféle kártevő ez és hogyan lehet ellene védekezni? Az ilonca az egyik legveszedelmesebb szőlőkártevő. A pille barnásszínű szárnya aranyos fénnyel tündöklik és több rozsdabarna sáv van rajta. Hernyója sárga, később sötétzöld. Rendkívül fürge mozgású és a legkisebb érintésre elmenekül. Az ilonca július folyamán rajzik cs élete nem egészen egy hónapig tart. Ezalatt rakja le halvány, kénsárga tojásait a levelek színére, 50—70 darabot egy csomóba. Kb. két hét múlva kikelnek a hernyók, amely'ek a tőkenyakon a karórepedésekbe vonulnak s ott telelnek. A következő évben igen különböző időben jönnek élő. Az elsők már a rügyek pattanásakor ott vannak, a legtöbb valamivel később. A hernyók gyakran már a fesledező rügyekbe befurakodnak, általában azonban a kifejlett leveleken találjuk. A szőlő leveleit rágják ie nyelüknél úgy, hogy azok hirtelen barnán leszáradnak. Végül a tőke úgy fest, mintha leforráz- tak volna. Még veszedelmesebb az ilonca a termésre. A hernyó beveti magát a virágzó fürtbe, nagy részeket kirág belőle, esetleg lerágja magát a főkocsányt, iWt a védekezés módja? A sárgaméreg, (Novenda) előállításával olyan védekezőszerhez jutottunk, amely az ilonca- hemyókat jól irtja. Ennek a szernek 2 százalékos oldatával közvetlenül a nyitás után és a metszés közötti időben kell permetezni. A nyitás utáni permetezést azért hangsúlyozom, mert a futóhomokos részeken a kibontott tőkéket a homok ismét befedheti s ezzel számos ilonca- hernyó menekülését segítjük elő. Nemcsak a kibontott tőkéket, hanem a szőlőkarókat is alaposan permetezzük meg sárgaméreggel, mert a karók repedéseiben is tömegesen telelnek a hernyók. A permetezésnél arra is ügyelni kell, hogy a szórófejet 5 cm-nél távolabb nem szabad tartani, mert így nagy erővel hatolhat a permedé a karó és a tőke repedéseibe. Üdvözli: Szűcs József re a falu volt kizsákmányolóit, kulákokat, főjegyzőket, földbirtokosokat és fegyveres támaszaikat, a nép által mérhetetlenül gyűlölt csendőrséget. Nem forradalom ez, hanem ellenforradalom a javából. Haiaii»k-c az eilenforradatmiiroK 7 Sokan azt mondják, hogy nemzeti felkelés volt és az aki részt vett a harcban, az igaz hazafi. Vajon hazafiaknak lehet-e nevezni a régi úri világ képviselőit, akik irányították a mozgalmat? Ezek fojtották vérbe a Magyar Tanácsköztársaságot és utána gazdasági romlást, óriási munkanélküliséget teremtetlek hazánkban. A nagy proletár költő József Attila irta róluk: »Sok urunk nem volt rest, sem kába birtokát óvni ellenünk, s kitán- torgoít' Amerikába másfél millió j emberünk.« Ezek az úgynevezett hazafiak i lökték be hazánkat a második világháború vérzivatarába, ahol 600 000 magyar veszett el. A há- ború ellen küzdő, haladó szellemű embereliet százával végeztették ki, köztük Rózsa Ferencet, Sehőnherz Zoltánt, Bajcsy-Zsi- linszky Endrét, hogy néhány nevet is említsek. De hogyan lér össze a liazu- fiassággal a hazának okozott majdnem 20 millió forintnyi kár, a munkásosztály megfosztása a hatalomtól, a régi földbirtokos és tőkés rend visszaállítása? Hazafiság-c, hogy .sokezer magyar fiatalt k(csábították a hazából az ismeretlenbe, a nyomorba? Jó ho lista ti ist Sielt a cégér,». Kiskunmajsán — az egyébként nagy an tiszta és ízlésesen berendezett földművesszövetkezeti boltok sorában — furcsa látványt nyújt a halasi út' mellett levő vasbolt kirakata. Nagybetűs tábla hirdeti felette: »Szociálisa iparunk termékei« — ám a kirakatban egyetlen arva zacskó növényvédőszeren kívül csak por, szemét és papirdarabkák hevernek. Nem, nem gyanúsítjuk a bolt vezetőit azzal, hogy szándékosan fest így a hangzatos felírat alatt a kirakat belseje. l)e beszélni kell végre erről a dologról is, mert nem a maisai vasbolt az egyetlen, amely ilyen látványt nyújt. Az elmúlt hónapok sorún nem lehetett rossz néven venni, ha rendetlenség, felfordulás volt egyes üzletekben, hiszen a felvásárlási lázban elég munkát adott maga az árusítás. De azóta lett volna idő az árut rendberakni, a polcokat leliszlogatni, akirakatokat szépen, ízlésesen berendezni. Fontos »apróság« ez. Mert ahogyan nem szeretünk szennyes tányérból enni, piszkos ruhában járni, éppúgy bántja a szemünket a rendetlenség és a szeméi másutt is. A jó boltnak is kell a cégér. — legalább a rendes, tiszta kirakat formájában. Nem lehet hazafi az, aki a haladás ellen harcol. Ök pedig a mai világ leghaladottabb társadalmi rendje, a szocialista rend ellen indultak harcba. Amit az I ellenforradalom vezetői hangoztattak, hazaárulás és nacionalizmus. Ady Endre mondta: »a nacionalizmus nem hazafiság. aki ellensége a haladásnak, a jebbra- törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadsagának, az Itarx ■ áruló, ha örökösen nem is tosr egyebet, mint a nemzeti himnuszt cue feli.« Hazánk 12 esztendőn út elért eredményeit és vívmányait akarták megsemmisíteni. Ez nem hazafiasság. Ha voltak is hibák az elmúlt esztendőkben, egészében véve a haza ügye felfelé iveit, mégpedig a dolgozók cs nem a kizsákmányolok javára. Vad nacionalista hangulatot szerveztek a Szovjetunió elleti. Ezek az urak soha nem emelték fel szavukat a Habsburg-uraloni, a fasiszta háború, a nemzetközi imperialista járom lerázása érdekében. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink pedig szocialista, baráti kapcsolatok még akkor is, ha ezekben a kapcsolatokban voltak a múltban hibák és félreértések. Kis népünk önállóságát, szocialista mivoltát csak akkor őrizheti meg, ha minden erejével összefog a szocialista országokkal. Ettől az erőtől akarták megfosztani hazánkat ezek az urak. Végezetül: ki az igazi hazafi a fiatalok között a jelenlegi helyzetben? A diák. a maga tizenva- lahány évével, akit kétes értékű elemek elbolondltottak és nagy nemzeti ünnepünket, március 15-ét zavargásokra akarja felhasználni? Vagy az a munkás- I fiatal, aki kemény elhatározással dolgozik minden erejét megfeszítve, hogy nemzetünk kijusson a gazdasági pusztulásból? Azt hiszem, a válasz világos Tudjuk, hogy a diákok óriási többsége becsületes, rendes fiatalember, de egyeseket elbolondltottak közülük. Ezért azt ajánljuk a diákoknak, hogy fogjanak össze a munkásfiatalokkal a szocialista haza érdekében és ne hagyják félrevezetni magukat. Miért itllt Se a liatalság egy résre a* rllentorradabim stekeríSeV A falu szolgálatában tatoknak. Ugyanakkor pedig egyes vezetők szép szólamokat hangoztattak a szocializmusról.' Ilyen körülmények között sok ifjúmunkás beleesett az ellenforradalom hálójába. A másik oka. annak, hogy az ifjúmunkások egy jelentős része szimpatizált az eseményekkel, abban rejlik, hogy az ellenforradalom és vezérkara nem állt ki nyíltan, hanem álcázta magát, mondta ki, hogy »Kérem. , lén most ellenforradalmat csiná- röletek egytagban maradjanak. hanem a szocializmus neNemcsak mezőgazdászi, ma- {vében a proletariátus, a forra- temaíikusi feladat is. {dalom, hazánk szent függetlenKogy mi történik még a ta- {«égének nevében beszélt a de- nácsházán? A »mindenes« — az jmokráciáról és szabadságról. Ez Igazgatási — osztályon 13 disszi- {sok ifjúmunkást tévesztett meg dált kijelentő lapját írják. Ha- {miközben a Kisgazdapárt köz- iászfl bácsinak, a féllábú cipész- {pontjában arról tárgyaltak, hogy nek elintézik, hogy semmis le- Ja 1®0 munkáson aluli gyárakat gyen az iparengedély iránti, né- {kapják vissza tulajdonosaik. — hány hete benyújtott kérelme. {Több faluban már 26—27-ér újból kerékpármegőrző lehet {megjelentek a kakastollas csend - ugyanis, mint azelőtt. A tisztvi- {örök és mindez csak a kezdet selőnő mintha az apjával be- {volt. szélne, oly kedves a rokkanthoz. | jjem utolsósorban ok volt még S amit félve kérdez az ember: {hogy az ifjúmunkások egyrésze már fizetik az adót is a solti jmegtévedhetett, hogy a kommu- Unácsházán. Hétfőn délelőtt hu- jnlsták pártja írem volt szerve- szan jelentkeztek, de »háznál« jzett, szétesett, is fizetnek a tanács embereinek. { v , ,, t«,,».*«,-* Megértik a Soltiak, hogy nekik | Nem voM> akl a* '"A7^ot is kell segíteniök az államot, { megmondta, volna. amely rendezi ügyeiket szabá- *Nagy Imre & Losonezi-féle kor- lyozza védi a mind embersege- lmányQ50port nem hog felhívta tebb formákat kereső eleiünket. |volna erre a figyeimet, harcba Percegnek a tollak, kattognak {hívta volna a demokrácia és a an. írógépek, nélia telefon cseng, {szocializmus erőit, maga is égig s valóságosan, de lélekben is ka- {dicsérte az ellenforradalmat. Ez- lapot emelek a solti tanács dől- Izei elárulta az. eszmét és telje- gozói előtt. Ügy láttam, tudják: {sen megzavarta a nép, köztük az szép hivatás az övék. Szolgálni {ifjúmunkások fejét is. a falu népét, együtt élni, ölülni » a beszámoló második részéi, vele, ha úgy adódik, szenvedni {mejy a Magyar Forradalmi Ifjú- is, süllyedni, vagy7 emelkedni. Imunhás Szövetség szervezeti Ahogy ők dolgoznak: csak eme.- {kérdéseivel, terveikkel, javaslá- kedni lehet! _ fiaikkal foglalkozik, keddi száTar ián icirák lmunkban közöljük* Az elmúlt 12 évben lényegesen megváltozott az ifjúmunkások helyzete a Horthy-rendszerrel szemben. De nem változott meg úgy, ahogyan lehetett volna és ez bizonyosfokú elkeseredettséget váltott ki magából. Sok fiatal szakmunkás volt. aki keveset keresett, s abból még voltak levonások, ezért nem tudtak megfelelően ruházkodni, szórakozni. Kevés lakás jutott a fiaA SOLTI tanácsház folyosójára félig-meddig már tavaszi szél zúdul be ezen a hétfői dél- előttön. De jönnek ügyes-bajos dolgaikkal a falu lakói is. Kívánságaik, problémáik — ahogy előadják a különböző irodákban — meglehetős tükörképet nyújtanak ennek a 9000 lakosú községnek az életéről. És élni akarásáról ! Kilenc órakor beülök Szabó István VB-titkár szobájába, s félóra múlva tíz ügytől zsong a fejem. Köpke félóra alatt tíz különböző ügyben döntött, intézkedett a titkár, akit — idevalósi lévén — jónéhányan »Pistánkénak szólítanak. És ez nagyon jó. Mert az államhatalom helyi szervének egyik vezető funkcionáriusát a magukénak érzik, vallják a Soltiak. (Később tapasztaltam: másokat is.) Ha bürokrata volna, bizonyára mereven állnának, vagy ülnének előtte az asszonyok, férfiak, s otthon, maguk között »tisztelnék-« meg olyan jelzőkkel, amilyeneket nem bírna el az újságpapír. AZ ÜGYEK. Lakás-, munka- nélküli segélyügy. Egy idősebb bácsinak meg szeptemberben megszűnt a szerződéses munkaviszonya, ő nem kaphat segélyt. Megérti az öreg és békével táamilyen jóleső érzés hallgatni a kérést (a villany kultúra!), olyan problematikus az ügy. Oszlop kell, talán transzformátor is, költséges, de az asszonyok vállalják a kiadásokat. Viszont a megyének is van beleszólása a dologba. A tanácstitkár a napokban személyesen elintézi Kecskeméten. »De hátha a falu nyakán marad a költsegmegíérítés! Szűk a kceségfejlesztési keret« — aggódik Maróti tanácselnök. Bizony, az asszonyokkal még tárgyalni kell, hogy »pácban« ne hagyják a pénztelen tanácsot, ha már ők is sutba hajíthatják a petróleumlámpát. FŰLDÜ GYEK: teker vény esel;, a legbonyolultabbak. Nő a termelési kedv, — mint Sági bácsi, a kézbesítők »lelke« mondja — mindenki harcol a földért. S mert az őszi — már érvénytelen — tagosítás sok »kalamajkát« csinált, nem kicsi most a tanács gondja. Csereingatlanokat kell visszacserélni. Orosz Gábor gazdasági felügyelő a tömegével beérkezett visszaigénylési kérelmek fölött töpreng: 427 hold állami tartalékfölddel rendelkezik, ebből kell az igényeket kielégítenie. Ügy azonban, hogy a 25 holdnál nagyobb összefüggő tevő/ik. Két leányka viszont a megyei tanács üdülőjében dolgozott, az üdülő szűnt meg, velük mi lesz? Probléma, még a fiatal »Pista bácsi« sem tud pontos választ adni. Megígéri azonban, hogy sürgősen utánanéz a dolognak. Most az írógép kattog, Erdélyi Lati »személyazonossági igazolvány«-ához kap községi igazolást, elismerő szót is, amiért — belöllvén tizenhatodik életévét — önszántából jelentkezett. Egy asszonynak az útlevélkérel- inét továbbítja a megyei rendőrkapitányságra a tanácstitkár, a másiknak bizonylatot állít ki az ingatlanairól, mert szőlőt vesz Dunavecsén. Balázs néninek az »általános jövedelemadó bevallás «-hoz ad pecsétes írást, amely szerint az öregasszony férje elmúlt 65 esztendős, nincs otthon 17 éven felüli munkabíró gyermeke, tehát adókedvezményben részesítendő. És így tovább, és így tovább. EGYÉNI ÜGYEK, de jócskán van olyan, amelyiknek a helyes elintézése változtat a falu képén is. Itt van például a villany. Özvegy Török József né egy másik asszonnyal együtt sürgeti, bogy az ö házukba, a perifériára is juttassák el a villanyfényt- S