Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

MEGFONTOLTAN - EMBERSÉGESEN ­sokoldalúan Kískunmcrjsctn hozzáfogtak a földrendelet végrehajtásához Sok egyéb mellett valamely hivatali szoba látogatottságából is le lehet mérni egy község népének hangulatát, érdeklődé­sének irányát, gondjának-bajá- nak természetét. Mólosban és szüret után az anyakönywezető vállán kopik a nemzet iszin sza­lag. Betakarításkor az adóhiva­tal küszöbét koptatják legin­kább. Most, ezekben a hetek­ben Kiskunntajsón a 13-as szo­ba, a mezőgazdasági csoport irodája a legzsúfoltabb. Az egyik gazda gyümölcsfacsemetét irat, a másik földátíráshoz kér Igazolást, a harmadik sürgeti a megrendelt tőzegtrágyát. De a legtöbb ember — tízből legalább hat — kérvénnyel a kezében ko­pogtat be., s sik földet nem kapott helyette. Ha így van: jogos a kérése s teljesítik is.:: Aránylag egyszerű özv. Szi- kora Fülöpné ügye is. Földdel lépett a tsz-be, közben azonban őt más munkakörbe helyezték. ,Á földet a tsz nem. használta, hanem csereingatlan címén oda­adták valakinek. Most azt kell eldönteni, hogy telekkönyvileg kinek a nevén van a föld? Ha még Szikoránéén. akkor vissza­adják s a jelenlegi tulajdonost másutt kártalanítják. Ha pedig az utóbbi a telekkönyvi tulaj­donos, akkor Szikoráné kap má­sutt földet ; t ? Az ügyet persze bonyolítja, hogy az illető föld­darabot jelenleg kishaszonbérlő műveli s a tulajdonos csak a szerződés lejártával veheti saját a kérés is nyilván jogtalan, hi­szen a szövetkezeti táblába be­szántott földjét úgysem kaphat­ja meg, legfeljebb. — ha tény­leg kevesebb csereingatlant ka­pott — pótlólag kártalanítják. Megfontoltan, emberségesen és sokoldalúan kell elbírálni eze­ket a kérelmeket Kiskunma jsán is, — nemcsak a panaszosok, de az egész falu parasztságának ér­dekeit szem előtt tartva. Nem lesz könnyű munka. De ha a rendelet betűit lelkiismé- rettel töltik meg, — sikerül, (hulld Jtiut ts rttu siuj (Iái Kecskeméten Villáminterjú a Mozarf-hangverseny szüneteben A hétfő esti kecskeméti hangverseny szünetében felkerestük Csenki Imrét, az Állami Népi Együttes Énekkarának művészeti vezetőjét, aki elmondta, hogy Angliában és Olaszországban ven­dégszerepeit utoljára az énekkar. Most összekapcsolták műsoru­kat a MÁV szimfonikus zenekarral és az októberi események óta most indultak először vidéki szereplésre, melynek első állomása Kecskemét volt. Végül megkérdeztük Rissay Pált, mi a véleménye a kecske­méti közönségről: — A kecskeméti közönséget már régóta ismerem. Többszín jártam itt a Gördülő Operával és mindig hálás publikum foga­dott. Igazán megkapó az a szeretet és odaadás, amellyel ezt a hangversenyünket hallgatták. Épp az imént beszélgettem Lukács karnaggyal, akinek ugyanez volt a véleménye. De hát ez így is van rendjén Katona József és Kodály Zoltán városában. Hafdu.fy Miklós MUmSWACS / . Önállóság — különleges módon Földet, földet, földet! Babinyec Anna agronómus asztalán már halomba gyűltek ezek a géppel, vagy tintával, gyakorlott, vagy betűvetéshez nem szokott kézzel írott lapocs­kák, amelyek a múlt években elszenvedett igazi,,vagy vélt sé­relmek orvoslását sürgetik. Föl­det, földet akar mindenki! Az is, aki néhány éve önként mon­dott le róla, vagy aki kora mi­att nem is tudná művelni, de bérbe akarja adni. Már így — nagyjából pászííva a megjelent rendelethez — is látszik, hogy a követelések egyrészo jogos, más- része teljesíthetetlen. Hogyan döntik majd el? — A kérvények mindegyiké­hez megszerezzük a szükséges adatokat, kivizsgáljuk, ^ hogy úgy van-e a helyzet, ahogyan az illető állítja — mondja Ba- binyec Anna. — Majd javaslat­tal ellátva a végrehajtó bizott­ság elé terjesztjük. Végső fo­kön ez dönt majd. Belelapozunk néhány ilyen kérvénybe. Jogos?... Cz^rkó Ferenc öt sorban írja meg panaszát. 1952-ben 4 hold földjét a honvédség gyakorló­Hctfőn délben, mint a tűzoltó parancsnokság jelentette, a Kecs­keméti Hűtőipari Vállalatnál mii szaki hiba következtében rob­banás törlént. Égy olajtartály felrobbant cs ebből kifolyólag ammóniagÚEÖmlés történt. A rob­banást kővetően szerencsére em­A/Tinden fiatalembernek egy- szer van életében olyan pillanata., amikor kis szorongás­sal indul el otthonról. Ez az időszak általában 21 éves kor­ban következik be. S ahova ■félve mennek a fiatalok, az a sorozás. Amikor már a kiegé­szítő parancsnokságon vannak, összetalálkoznak barátokkal, ■feloldódik ez a feszültség, s vi­dám hangulatban telik el az idő. A minap sikerült bekukkan­tani a kalocsai kiegészítő pa­rancsnokságra, ahol éppen dus- noki JiatalolMt soroztaic. Az első szobában tír. Villányi Imre so­rozóorvos éppen Pelőfalvi Jó­zsefet vizsgálja. — Van valami panasza? — Különösebb nincs, tahin csak. annyi, hogy gyengén látok. Az orvosán látszik, nem elő­ször végzi ezt a nehéz, körülte­kintő munkát. Nem hisz a szó­nak, próbára teszi a szálas fia­tal legényt. S a próba mindent igazol. Petőfalvi József valóban gyengébben lát az átlagosnál, de elég jól ahhoz, hogy katona kezelésbe, ■. 5 Jogtalan ?... Kertész F. László annak ide­jén 4 hold saját cs 10 hold kis- haszonbérleti földdel lépett a Vörös Csillag Tsz-be. Kiléptekor a saját földjét visszakapta, — most a kisbérletet is követeli. De a rendelet értelmében ezt csak a volt tulajdonos, vagy annak özvegye kérheti, s ha az vissza­kapja, vele köthet ismét szerző­dést a régi bérlő. Van vagy féltucat olyanfajta kérelem, mint Bartus Sán- doméé. 1952-ben 1 fi hold földet felajánlott az államnak. A föld állami tartalékként 1955-ben ta­gosításra került s jelenleg is szövetkezeti táblában van. Mint Ilyent pedig visszaadni néni le­het. Ha azonban a kártalaní­tások rendezése után marad ál­lami tartalék s ezzel Bartusné hajlandó megelégedni, akkor kaphat földei. Csak így tudják teljesíteni Fülöp Péterné kérel­mét is, aki 1951-ben ajánlott tel 9 holdat. Sipos Sz. Elek négyoldalas le­vélben megírt panaszét is alapo­san meg leéli vizsgálni. Tizenegy holdját tanyával együtt az Al­kotmány Tsz-be tagosították. Állítása szerint kevesebb és gyengébb minőségű, szétszórtan fekvő földet kapott cserébe. Ez berélctbcn nem okozott kárt a mérges gáz és anyagiakban is csak igen csekély kár keletke­zett, mert a vállalat mindjárt ér­tesítette a tűzoltóságot és a dol­gozók sem vesztették cl a fejii­legyen. Az orvos atyailag meg­veregeti a fiú vállát, s csak ennyit mond: — Jól van, fiam. jó kálóiéi lesz belőled. következő szobában a szo­ciális bizottság székel. Itt a bevonulok panaszait, szociális állapotát vizsgálják felül. A széken egy fiatal fiú ül és izga­tottan gy drogéit kezében sap­káját, Czár Lajosnak hívják és hattagú családot tart cl. — Apám már 8 eve külön él tőlünk. Van egy hétéves, egy 15 éves, egy 14 éves testvérem, akik iskolába járnak. Másik két testvérem 18 éves, de azokat most racionalizálták, A bizottság elnöke közbevág: — Édesanyja dolgozik? — Sajnos nem. 40 éves, de több éve beteg. En tartom el a családot abból.\ a fizetésből, amit a Terményforgalmi Válla­latnál kapok, mert földünk sincs. A bizottság tagjai összencz- nek. Néhány perc telik el, s már kész is a jegyzőkönyv, ami Kiss Pált, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat mun­kástanács elnökét ügy ismerem, hogy nem szalad a szomszédba egv kis leleményességért. Ám hiába igyekszik most, csődöt Nem is volna baj a tervvel. Igen szép célkitűzések voltak benne. No, persze a végrehajtás­hoz pénz is kell. A hizlalást, a meszes pince kitakarítását, a lol lfosztast meg kell fizetni. Sót mi több, a bérmunkába vállalt göngyöleg javításához is meg­felelő összeg kell. Ez nem jelenti azt, hogy más termelőmunka nem folyik az üzemben. Mégis mi történt? A minisz­térium ugyan elfogadta a 200-as törzslétszámot, de a tervezett munkákhoz csak feleannyi bért engedélyezett, mondván: — Ke­veset kapott az ipar, csak eny- nyit tudunk adni. — Az az ér­zése az embernek, hogy a bér­alap meghatározásánál még min­dig az a régi elv dívik: — Nem számít, ki, mit akar végezni, mennyi a bérszükséglete, az a lé­nyeg, hogy mennél kevesebbet adjunk. — A béralap pedig még arra sem elegendő, hogy a tör­vényesen előírt munkaköri beso­rolásnál a minimumot megad­hassák a munkásoknak. — Nem próbálták az adminisztratív és kisegítő állományúak létszámát csökkenteni? — kérdem Kiss elvtárstól. — Nem, mert az itt megta­karított bért sem tudnánk más­hová felhasználni, azt a rende­let értelmében be kell fizetni. Ellenben az egésznek az az ér­dekessége, hogy ha valakit el­javaslalial él a Honvédelmi Mi­nisztériumkoz. »Kérjük, egy évre mentesítsék Czár Lajos, sorkötelest a katonai szolgálat teljesítése -alól.« A sorozóbízoltság szobájában is beszélgetnek a leendő kato­nákkal. Á sorozóbizios százados sorra megkérdi a fiataloktól: — Van-e valami problémája? A leendő katona nem szól semmit, csak a fejét rázza, az­tán lassan mondja: — Nincs. — Majd felkapja a fejét, s kérdezi: — Miitor kell bevonulni? A százados arcán egy röpke mosoly fut végig. — Számítson rá, bajtárs, a jövő hónapban katona lesz! A folyosó megtelik hangosan vitatkozó, beszélgető fiatal em­berekkel. Élményeiket mesélik, s egy-cgu vidámabb részletnél jóízűen kacagnak. A csoportból kihallalszik egy bariton: — Fiúk, a jövő hónapban be­vonulunk. — aém — mond a leleményesség, mert a minisztérium az önállóság je­gyében úgy gúzsba köti kezü­ket, hogy az atyaisten se tudja kiszabadítani, ha így megy még sokáig. küldünk szabadságra, altkor minden ellenszolgáltatás nélkül 50 százalékos bért fizetünk. A célszerűbb az lenne, ha meg­adták volna az áltálunk kért bért és mi megtaláltuk volna a foglalkoztatás módját, A következmények Nem múlt el nyomtalanul mindez a vállalat életében. Drá­gult a termelés. Nem volt hizla­lás, az áru minősége romlott, s így az eddigi 50 százalékos exportkiliozatai 17 százalékra csökkent. Ezenkívül drágábban szerezték be a tojást, mint aho­gyan eladták. Nem volt szerző­désük a MÉK Vállalattal, a piacon .az árak hullámzottak, s ennek megfelelően a tavalyi egy forint 4 filléres tojást az idén 1 forint 80 fillérért vásárolták. Ezt az 1.80-as tojást még külön nagyság szerint szortírozva bel­földön 1 forint 00 fillérért juttat­ták a vásárlókhoz. Hasonló a (Folytatás az 1. oldalról) háborodása, mert ezek a ban­diták nem átallották közönséges bűnügyük elkövetését , azzal a jelszóval végrehajtani, hogy — a forradalom nevében. Fegyverrel a kézben így vittek el 110 000 forintot a máriavárosi posta- Ciókbói, s niikor lefogták őket, úgy igyekeztek beállítani magu­kat a vádlottak padján, mint a forradalom nemzeti mártírjai. Egy ilyen közönséges bűncse­lekményt akart Nagy Lajos, a mindvégig tagadó bandavezér íorradalmisággal magyarázni. De csak akart, mert éppen ezzel bizonyította, högy bűnöző volta mellett — nc-m más, mint egy agyafúrt ellenforradalmár, Bár a végrehajtás szerencsére nem történt meg, mégis azt kell írnunk, hogy a máriavárosi posta kirablása — csak pótmegoldás volt. Az igazi nag^fogás a tisza- kécskei postán levő 1 500 000 fo­rint lett volna. Mint a tárgyalá­son kiderült, ez ügyben Nagy Lajos unszolására Virág Imre már el Is indult, akit Nagy és Szabó követtek volna, de aki túl nagynak találta a másfél millió elrablásának rizikóját, vissza­fordult. Ezután rabolták ki a máriavárosi kispostát. Igen ritka még a bűnügyek történetében is, hogy egy postát fényes nappal raboljanak ki, de még ritkább az, hogy egy ilyen banda a lefogás után még a bör­tönben is olyan érintkezést tu­dott megszervezni, ami szinte helyzet az exportra küldött to- jásszállítmányoknál. Ezekben olyan áru volt, amelyet dara­bonként 1.60, 1.51-ért, 1.63 fo­rintért vásároltak, s exportra 1.50 forintért számlázták. Ehhez járult még az is, hogy a meglévő létszámot sem tudták 8 órán át úgy foglalkoztatni, mint ahogy szerették volna. A munkástanács megpróbálta menteni a menthetőt. Kihirdet­te, hogy önkéntes jelentkezés alapján fizetés nélküli szabad­ságot biztosít. Tizennyolc-húsz dolgozó jelentkezett; Ennek el­lenére sem sikerült elérni a kí­vánt. célt. Végeredményben a vállalat havi tervét 53.7 száza­lékra teljesítette, a ehhez 47.1 százalékkal több bért használt fel az engedélyezettnél. Ennek a következménye a sorbanállás. hogy például a tojásbélyegzökei, — amely jelentéktelen összeg, —- sem rendelheti meg á vállalat; Nem csodálkozunk, ha az ilyen önállóság nem tetszik a vállalat munkástanácsának, a dolgozóknak. Nem tucRuk, mi­lyen formula alapján született ez meg. Mindenesetre nem Ilyen önállóságra van szükség. Ezt tu­domásul kell venni a minisz­térium illetékeseinek is. páratlan a maga nemeben. Több cellát átfúrtak, állandóan leve­leztek, s mindezt annak az. érde­kében, hogy Nagy Lajos tisztára moshassa magát. Van azonban egy régi mondás, — aki nagyon védi, az támadja is magát. A tárgyalás menete ezt fényesen bizonyította. Kiderült ugyanis, hogy Nagy Lajos, aki s börtönben azzal fenyegette tár­sait, ha nem úgy vallanak, ahogy ő diktálja, az esetben, ha meg­fordul a helyzet — kinyírja őket, nagyot tévedett. Nagyot bizony- mért fenyegetőzései arra kény- szeritették Szabó János és Virág Imre vádlottakat, hogy külön kérjék az ügyészség védelmei Nagy Lajos hosszú keze ellen és külön beismerő vallomást tegye­nek arra vonatkozóan, hogy s postarablás szervezője és érdem irányítója Nagy Lajos volt. A különtanács ilyen előzmé­nyek után hozta meg a követ­kező ítéletet, módosítva a2 ügyészség képviselte vádat. Tár­sadalmi tulajdon sérelmére visz- szaesésben elkövetett rablás, va­lamint fegyver, lőezer és robba­nóanyag rejtegetés bűntettéért Nagy Lajost, 14 évi börtönre S/.abú Jánost 12 évi börtönre Virág Imrét 12 évi börtönre és mindhárom vádlottat egyes jo­gainak 10 évig történő gyakorlá­sától eltiltotta. Az. ítélethirdetés után a per­orvoslattal kapcsolatban mine az Ügyész, mind pedig a védők három nap gondolkodási idői kértek. tér céljára igenybevette s ma­Koblmn᧠a kecskeméti Sim to listáim a két. SOROZÁSON — ^ I! n I ü í J A váílnlut tervez — n minisztérium végez Elítélték $c kecskeméti postarablókat i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents