Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-20 / 42. szám
’• a ßaiai Szombaton este bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a Bajai Gázmű'Vállalat dolgozói a Gázmű fennállásának 70 eves évfordulójáról. Az ünnepségen megjelentek a Magyar Szocialista Munkáspárt városi intéző bizottsága, a megyei tanács, a városi tanács és a Magyar Nemzeti Bank képviselői is, bogy kifejezzék elismerésüket a Vállalat dolgozóinax, jó munkájukért. A vállalat munkástanácsának elnöke ünnepi beszédben ismertette a Gázmű 70 éves történetét. iCSG-ban egy ausburgi cég kezdte meg építését. 1887 február hó 18-án szolgáltatott gázt először a mű. A két világháború visszavetette a Vállalat fejlődését és mindkét csetbeij évekig szünetelt a gázszolgáltatás. Hősies munkát végeztek a Gázmű dolgozói az 19313-os árvíz idején. Sikerült megmenteniük a milliós értékeket jelentő berendezést. Az októberi események sem okoztak zavart a gázszolgáltatásban. A gyúr dolgozói tudták, hogy sok család otthonának melege függ munkájuktól. A tervekről szólva a munkástanács elnöke beszámolt arról, hogy ebben az évben 2 millió forintos beruházással egy új 5000 köbméteres gáztartályt létesítenek. Beszéde végén a munkásta- nácselnök pénzjutalmat osztott ki a vállalat legrégibb és legjobb dolgozói között. A városi tanács elnöke üdvözlő beszéd keretében ugyancsak pénzjutalmat adományozott a Vállalat vezetőinek és dolgozóinak. Az ünnepség részvevői ezután közös halvacsorán vettek részt. ara-» «kw Csak “íj « « n n közös érővel lehet eredményt elérni A szőlőilonca elleni védekezésről beszélgettek a tudományos kutatók és a gazdák Rémen Több mint 1000 hold szőlő van a rémi határban, amelyből 300 hold az utóbbi években alig volt megművelve. Az elhanyagolt szőlőkön fellépett a szőlőilonca és ellepte az egész határt. Tavaly alig szüreteltek termest a gazdák. A helyzet komollyá vált, az idén nem ismétlődhet meg a tavalyi eset, ezért nagy védekezési ankétot rendeztek a községijén, ahová a környékbeli községek gazdáit is meghívták, mert a szőlőilonca már más községekben is fellépett. A megbeszélést a megyei tanács kezdeményezte és a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Kertészeti Kísérleti Munkaközösség rendezte. Katona Zsigmonű tanszékvezető, egyetemi tanár a kipusztult szőlők újratelepítéséről j tartott előadást. Bognár Sándor tudományos kutató a szőlőilonca kártételéről és az ellene való védekezésről beszélt. Fehérvári Gusztáv kutató pedig a szőlő- és gyümölcskártevők elleni legmodernebb védekezési módszerről tartott előadást. \ szakemberek megállapították, hogy csak úgy lesz cfedmé- uycs a szőlőilonca elleni védekezés, ha valamennyi gazda összefog és minden szőlőt beperme- teznek a szükséges védőszerek- kcl. Először tavasszal a nyitás és 9 metszés közölti időpontban 2 százalékos sárga méreggel kell a •zőlötőkékct lemosásszerüen be- permetezni. Karós művelés esetén a karókat is, mert a tőkék és a karók repedéseiben telel ót a kukac. Ezzel a kártevők zöme elpusztul, később, június elején l százalékos Bernit nevű szerrel szükséges permetezni, amely a megmaradt kártevőket is elpusztítja. Ha még mindig maradna hernyó, akkor július elején a Voíatox nevű szerrel biztos hatást érhetünk cl. Az érdeklődésre jellemző, hogy a kultúrterem zsúfolásig megtelt, még a folyosókon is tolongtak a részvevők. Az ankét második napján a Tassi Növényvédő Állomás » gyakorlatban mutatta be a kártevő elleni védekezést. Rövidesen hasonló ankétot rendeznek Sükösdön is. vwvv»wv%o^vvvvvyvvvs^jvv^"/<fvvvvN Ablaktalan egyetem A frankfurti egyetemen az előadásokat a jövőben ablaktalan termekben tartják. Az egyetem új auditóriuma, amely most épül, teljesen ablak nélkül készül. Az építkezés vezetője, valamint az egyetem elnöksége azon a véleményen van, hogy modern előadótermeket ablak nélkül keli megépíteni, mert csali így lehet biztosítani, hogy az utca lármája és a kettős fény ne zavarja az előadósokat. Az új, 3000 személy befogadására alkalmas nagy előadótermet venHárom választás Az ellenforradalom napjai Hercegszántón Akárki is művelte eddig (a Fel- szabadulás Tsz-re gondolt), coki oda senkinek! Visszaadjuk a vagyonát, földjét mindenkinek, elég volt a szocializmus vívmányaiból — fejezte be gúnyosan beszédét Túri főjegyző úr. E leplezetlen restauráció.? uszító beszéd után újra megválasztották a »nemzeti bizottságot«. Egytől egyig a nagygazdák kerültek bele, csupán egy volt horthysta zászlós enyhítette az egyhangúságot. A kommunisták természetesen kikerültek a bizottságból. K é 1 nap viszonylag csendben telt el. Mi, kommunisták sem voltunk tétlenek és a rendőrőrs épületében tartott összejövetelünkön olyan határozatot hoztunk, hogy újabb választások tartását kíséreljük meg, amelybe becsületes, a néphez hű embereket igyekszünk elfogadtatni. Közben az ifjúság tömegét is megmozgattuk, az iskola kommunista Igazgatójának leváltása ellen tiltakoztunk. Ugyanis helyébe a volt egyházi iskola igazgatóját tették, aki fellépését rögtön a délszláv nemzetiség elleni uszító beszéddel kezdte. Az ifjúság küldöttei be is mentek a »nemzeti bizottsághoz«, ahol Dorányi János elviére November 1-én tillátorokkal szellőztetik. ismét kora reggel működésbe lépett a hangszóró. Nem volt demokratikus az előző választás — harsogta — meg kell ismételni. A változatosság kedvéért ezenkívül most »forradalmi« bizottság megválasztására hívta a falu népét. Egyesek ekkor már nyíltan hangoztatták, hogy »nekünk nem kellenek a kommunisták«. A tanácsházán gyülekeztünk, amikor egyszerre csak felmoraj- lott a tömeg. Egy ember lépett be a szobába, magas, szikár alak, merész sasorrai, melyhez hasonlót a hitlerista filmekben lehetett látni. Ez volt Túri József egykori főjegyző úr, aki elérkezettnek látta az időt arra, hogy visszakövetelje G0 holdját, hatalmas házát, személyautóját és mindenekelőtt elvesztett hatalmát. — Azért jöttem — mondotta —, hogy megszervezzem a pártokat, elsősorban a kisgazdapártot. Vannak it kommunisták — nézett körül, s rögtön hozzátette, •— de nekünk »rákosisták« nem kellenek! Ezután még kijelentette, hogy egyúttal a járási köz- igazgatás megszervezése ügyében is jár, s aki itt van, az írja alá azt az ívet, amely valami dr. Horváth Zoltán nevű személyt, a sógorát követelte a járás élére. Amikor már többen összegyűltek, Túri egy asztalt cipeltetett ki a tanúcsháza cic, fölállt rá, s onnan beszélt. — Visszajöttem hozzátok, kedves testvéreim — kiabálta. Testvérének fogadta szavaiban most az egyszerű parasztokat, napszámosokat, akiket pedig évtizedeken át kizsákmányolt, mikor látástól vakulásig dolgoztatta őket földjein. — Visszajöttem —folytatta —, hogy megszüntessük azt a nyomort, amit a múlt rendszer okozott nektek. De először elmentem a templomba és hálát adtam az istennek, hogy újra visszanyertem a szabadságomat. Mi, a szűzanya népe, vagy nyugodtan mondhatjuk, Mindszenty atyánk népe vagyunk. De ahhoz, hogy ne legyen többé nyomor, nektek igazi vezetőre van szükségetek. — S mintha csak előre megbeszélték volna, a végszóra felharsant egy hang: hát itt van a Túrj úr, legyen az a vezető. Néhányan helyeseltek is hozzá. Ezután ismét a közbeszóló hallatta hangját: Mit keres Dujmov és Feodor a nemzeti bizottságban, le kell váltani. Voltak már béresek és kanászok a vezetők, most legyenek újra a gazdagok! A közbekiabálók megbízatása ezzel véget is ért, mert ismét Túri kezdett el beszélni. Megköszönte a falu népének a bizalmát, hogy megválasztotta őt a község vezetőjének. (Én összeszámoltam a «szavazatait«, ösz- szesen öten, vagy hatan kiáltották a nevét, a mintegy 300 főnyi tömeg mélyen hallgatott. De ez az' apróság nem zavarta Túri urat.) — Mivel én lettem a tanácselnök — folytatta —, meg fogom tisztítani a tanácsot. Egyébként ín jobban szeretem a községi elöljáróság kifejezést (hja, akit egyszer főjegyző úrnak szólítanak!), de egyelőre csak maradjon tanács. Tetszik nektek a tanácsháza, ugye, nem? — kérdezte most már tegező megszólítással, mint régen. — Nos, akkor holnap ki fogjuk pakolni és én újra visszamehetek az én kedves kis szobámba. (A tanácsház épülete ugyanis valamikor az övé volt.) A gyümölcsösömbe pedig a mai naptól kezdve senki ne merje betenni a lábát! (Ez meg a termelőszövetkezete lett.) ]ft e g v 6 «S J ii U szociálist sb v í v m aí ai y a i 11 k st i [ November 3-re | tűztük ki az új választást — s az eddig másutt működő Tun József főjegyző űr úgy látszik értesülhetett tervünkről, mert újra megjelent községünkben. Túrit azonban a határőrség és a rendőrség fogadta, s azt követelte tőle, hogy hagyja el a község területét, Túri tiltakozott, le- \ állással fenyegette a határőrség és a rendőrség parancsnokait és rögtön áttelefonált Dá- vodra és valami Teazári nevű embertől fegyvereseket kért. Rendet kell csinálni Hercegszántón — mondotta a telefonba —, még ha egypár embert agyon kell lőni, akkor is. Valahonnan budapesti egyetemisták kerültek a tanóesliázára. Amikor tájékoztattuk őket a község helyzetéről, egyikük sírva fakadt és azt mondogatta: mi néni ezért harcoltunk Budapesten. .; Túri nekik is kézzcl-lábbal igyekezett magyarázni, hogy öt a nép választotta meg s jogosan Intézkedhet Hercegszántón. Heves vita alakult ki és a vita befejezéseként Túri főjegyző úr menekülni kényszerült Herceg- szántóról. Néhány emberén és «hasonszőrű barátain kívül senki Inéin sírja vissza. ♦ A november 3-ra kitűzött véA kapitalista társadalomból a szocialista társadalomba való átmenet egész történelmi korszakot fog át. A szocialista forradalom győzelme a legmélyebb, a társadalmi elet minden területét átható fordulat az emberiség történelmében. Ebben a forradalomban megsemmisül a termelőeszközök magántulajdona és a hatalmat a dolgozókat maga köré «tömörítő munkásosztály veszi kezébe. A szocialista átalakulás azonban nejhez harcban megy végbe. Ez a harc, mint ahogy maga a szocialista átalakulás is, kiterjed a társadalmi «let .minden területére. A harcban a kommunista párt által vezetett mun* Jk ás osztály és a vele szövetséges dolgozó tömegek szétzúzzák a kapitalizmus erőit, átformálják, szocialista útra vezetik a kispolgári rétegeiket, a szocializmus szellőmében nevelik az értelmiséget és a társadalom más csoportjait. Ebben a harciban a munkásosztály is megerősödj.« és leküzdi magában a múlt maradványait. A szocialista átalakulás folyamata a felszabadulás után hazánkban is •elkezdődött. Ezt a folyamatot szakították: meg az október 23-án kirobbant események. Ezek az események vitathatatlanul a szocialista fejlődés során létrehozott vívmányaink megsemmisüléséhez és a kapitajizmus restauráció jóhoz vezettek volna. Az A11 cntorradalroi erők céljaik elérése Érdékében jgyekezteU: eltorzítani és Tbefehntítení mindazt, amit á magyar dolgozok a felszabadulás utáni 12 év Alatt alkottak. Pedig ebben az iüő- jfzakban a magyar nép történelmi jrlcntőségiJ eredményeket vívott kJ, A wártcllcnzék esytévzc <k> különböző értelmiségi csoportok, akik a „sztálinisták** elleni harc címén arra is alkalmat találtak, hogy megzavarják a dolgozók tisztánlátását cs elősegítették a -felszabadulás utáni fejlődésünk minden eredményével való szembefordulást. Sokan azt állították, hogy Magyarországon nem is szocializmust építettünk, hanem valamiféle bürokratikus társadalmi rendszert alakított ki a régi pártvezetőség, amely nemcsak hogy nem szocialista, de nem is népi és nem is demokratikus. Az csalt természetes, hogyha mindent elvetünk, amit 12 év alkotott’, akkor vissza kell térnünk ahhoz, ami Magyarország on 12 év előtt volt: a Kapitalizmushoz. Ezt a következtetést a jelszavak sem másíthatják meg. A felszabadulás után teljesen megváltozott a hatalom jellege és az ország politikai rendszere. A kommunisták vezetésével a dolgozók nehéz harcokkal szorították ki a hatalomból a tőkés-, feudális osztályok képviselőit. A néptől idegen államhatalmi és államigazgatási apparátust átalakítottuk. A magyar dolgozók éppen ezért nem akarhatták a régi visszaállítását. Tehát ki kell mondani, hogy a Magyar Népköztársaság államhatalma és államrendszere lényeges vonásait tekintve a magyar dolgozó nép államhatalma ős állam- rendszere, a proícJariátiLs diktatúrája volt. Ugyanakkor o kínai r]v<ácsainknak teljesen igazuk van. amikor a Zscmnizsibao cikkében — „Még- egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól1* — megállapítják, hogy Magyarországon a proletariátus diktatúráját a sző igazi érteimében u«-üi teremtettük mos;. mi után nem zúztuk szét következetesen az ellenforradalom erőit cs mivel az állami és gazdasági vezetés bürokratikus eltolódása következtében a tömegek cselekvő részvétele, alkotó kezdeményezése nem bontakozhatott ki a politikai, társadalmi és gazdasági életben, A felszabadulás után a kommunisták élenjártak abban a harcban, amely a súlyos károkat szenvedett ország újjáépítéséért és szocialista átalakításáért folyt. Megszületett a földreform. Később a dolgozók állama vette kezébe a fő termelőeszközöket az iparban, közlekedésben egyaránt, államosítottuk a bankokat és a nagykereskedelmet. A 3 és első ötéves tervek időszakában gyorsan fejlődtek az ország termelőerői. A mezőgazdaságban elkövetett súlyos hibák ellenére a szövetkezeti gazdaságok egész sora jött létre, kialakult az állami gazdaságok hálózata és megszerveződött a gépállomások rendszere. A szocializmus gondolata és gyakorlata mély gy ökeret eresztett a falun. A sikereket és eredményeket a gazdaság fejlesztésében beárnyékolták a gazdaságpolitika hibái. A népgazdaság irányításában bürokratikus módszerek uralkodtak cl. Mindent felülről, központilag irányoztak elő. Nem. fejlődhetett ki a munkások demokratikus cselekvő részvétele az Özeinek igazgatásában. Súlyosan meg lettek sértve a szövetkezetek szervezésében az önkéntesség elve!, hibákat követtünk el a, parasztpolitik4* bau és a mezőgazdaság fejlesztésében. Az elkövetett hibák ellenére letagad hatatlanok azok az eredmények* amelyeket a népgazdaság fejlesztésében elértünk. Csak ezekre az eredményekre támaszkodva lehet kijavítani az elkövetett hibákat és biztosítani a népgazdaság további fejlődését, a dolgozók jobb életét. Munkások, parasztok és értelmiségiek érdekei azt követelik, hogy erősítsük és fejlesszük a termelőeszközök szocialista tulajdonát. Az ország politikai és gazdasági átalakulásával párhuzamosan, kulturális forradalom is kibontakozott hazánkban. A középiskolák és egyetemek kapui megnyíltak a munkások és parasztok gyermekei előtt. Felnőtt munkások és parasztok tömegei kapcsolódtak he a tanulásba. A művelődés terén elért- nagy eredményeinket is kísérték azonban azok a hibák, amelyek beárnyékolták egész szocialista építésünket. A művelődés, a tudomány, a művészet, a nevelésügy terén különösen súlyosan hatott nemzeti hagyományaink lebecsülése, háltérbeszorítása, a Szovjetunió tapasztalatainak merev másolása. Fejlődésünkről elmondható, hogy a jót kísérte .a rossz és szocialista építésünk eredményeit torzították a hibák. A mi fejlődésünk tanulságai azonban nem azt követelik tőlünk, nem azt követelik a munkások, parasztok és értelmiségiek érdekei, a nemzet érdekei, hogy a rossz minit elvessük a Jót is. Szocialista vívmányainkról le kell bántanunk azokat a torzításokat, amelyek a Rákosi— Cierö-féic vezetés hibái miatt ráíta- tódtak. Szocialista vívmányainkat a. nemzet egészséges erőinek közösen munkálkodva kell megőrzői és fejleszteni. ilasztásbol semmi sem lett, Túri {ismételt próbálkozása láttán a í jobbérzésű emberek hazamentek. |Mi november 4-re halasztottul* Jel az új választást. * November 4-én, | *. ■ ........... ii ■—■■■■.......... »v asárnap örömhírre ébredtünk. {Megalakult a forradalmi mun- í kás-paraszt kormány — újságolják egymásnak fellélegezve az emberek. Most már a tanácsháza [hangszórója is, mintha csak kicserélték volna, másként, vidámabban beszélt. »Ma délelőtt kerül sor a végleges nemzeti bi- [zottsag megválasztására« — harsogta. [ A bizottságba mind napszá- ;mos, volt zsellér és dolgozó parasztokat választottunk. [ F.zzel véget értek az ellenforradalom napjai Hercegszántón. •A szovjet hadsereg testvéri segítsége megakadályozta, hogy a kivógzendők listáján szereplő 46 [hercegszántói kommunista az ■ellenforradalom áldozata legyen. : Soha többé ilyen helyzetet! — ;ezért harcolunk most már az új [szellemű pórt sorai között.; i Bulin Mikié* | Október 27-én | ért el Hercegszántóra az ellen- forradalom szele. Reggel már teljes erővel bömbölte a hangszóró, hogy a tanácsháza előtti térségen »munkástanács« választás lesz és minden becsületes ember feltétlenül ott legyen. Ekkor már a huligán elemek ordítozva követelték a vörös csillagok eltávolítását, a piros zászlók levételét. Délután fél 3 tájban egy 30— 40 főből álló kurjongató csoport érkezett a tanáesháza elé, nem- zeiiszínű zászlókat lobogtatva. Aztán sebtében összeállítottak egy névsort, s azt felolvasva kikiáltották a »munkástanács« tagjait. Ebben a névsorban még kommunisták neve is szerepelt, a tanácselnöké, a rendőrparancsnoké' slb. »A választást« egy autóbusz érkezése zavarta meg. Fiatal, elsőéves tanítóképzős hallgatók szálltak ki belőle, egy tanáruk vezetésével. Egyik diák elszavalta a Nemzeti dalt, majd egy asztalra állva a tanár szónokolt. Habzó szájjal véres, uszító beszédet mondott. A lényege az lett volna, hogy nem tűrjük a szovjet csapatokat az országban és fegyverrel a kézben harcol- ! juk ki a függetlenséget. A gyű- j lesen jelenlévő néhány részegen ■ kívül azonban senki sem muta- : tott hajlandóságot a fegyveres ; harcra.
