Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

SOK KICSI sokRA M eGYI Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban százötven taggal is- ■ rét megalakult a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. A febr. i--i fizetés után 2090 forint ér­tékű betétet alapítottak, de az o^ész havi befizetés összege elő­reláthatólag meghaladja majd H3 5000 forintot. A hírről magáról —, amelyet az OTP-től kaptunk — ennyit ír­hatunk. De tekintsünk egy perc­re a hír mögé is és látogassunk el abba az üzembe, ahol az ese­mény történt. „Farkas néni bankja“ Nagyon kedves, idős asszony Farkas néni. Az idén már nyugdíjba szeretett volna men­ni, hogy helyt adjon a fiata­labbaknak. de munkatársai bí­rálnia továbbra is a munka mellett marasztotta. Amikor szó volt arról, hogy az üzemben ismét megalakult a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár, amely­nek már három év óta nagy si­kere van a gyárban, a munkás­tanács és a gyár vezetősége együttesen úgy határozott, hogy a takarékpénztárt továbbra m Farkas néni kezelje. Több mun­kás a megalakuláskor megkér­dezte, hogy ki vezeti a KST-t?, mert ha Farkas néni. akkor ők is belépnek. A disznóölés meg a iélikabát T. I.-né ügyes, szorgalmas, ta­karékos kis asszonyka. Már ta­valy Is tagja volt a KST-nek. Havonta 100 forintot fizetett be, s csaknem minden befize­téskor elmondta Farkas néni­nek: — Aztán vigyázzanak ám a pénzre, mert disznóra kell; : Farkas nénit mindig megmo­solyogtatta ez a kijelentés, mert ó tudta legjobban, hogy a pénz milyen biztos helyen van. Év végén azután, amikor az. 1200 forintot kifizette T. I,-nének, jóíelkűen megkérdezte: — Na lesz-e malac, lelkem? Az asszonyka vidáman vála­szolt, hogy persze, hogy lesz! S most, hogy újra megalakult a KST, T. I.-né újra az elsők között volt, aki elhatározta, hogy havonta 100 forintot fi­zet be. — Megint a disznóra? — kér­dezte Farkas néni. —- Ä, dehogyis, most nagyka­bátra spórolok, magamnak. Szé­pet akarok venni nagyon .;: Ny. B. a feleségének szerez meglepetést A fiatalember teljesen inkog­nitóban nyilatkozik csak tervei­ről. Jaj, nehogy a felesége meg­tudja, mert akkor nem sikerül a meglepetés! Nekem is úgy árulta el, hogy nem mondom tovább, vagy legalább is a ne­vét mélyen titokban tartom, —- Tudja, az asszony sokat kínlódik a mosással. Nehéz munka is, az igaz. . Mosógépet szeretnék neki venni karácsony­ra, ha sikerül. Ezért fizetek be minden hónapban 200 forintot. Az asszony zsebpénzre adja, de én nem költőm el. biztosan megörül majd neki, — moso­lyog kedvesen. Kedves, fiatal férj. Aranyos T, I. néni, őszintén kívánjuk, hogy szép terveik sikerüljenek és nemcsak a maguké, hanem a többieké is. Fiatal lányoké, akik az üzemben dolgoznak és így spórolják össze a stafirung- ra valót, nagycsaládos szülőké, akik szépséges terveiket e meg­takarított forintok árán akar­ják majd valóra váltani. r^r. Éné v­A SZÖVOSZ igazgatósága megtárgyalta a méhészet aktuá­lis problémáit és határozatot hozott a méhészek szövetkezeti szervezetének kialakítását ille­tően. A határozat többek között a következőket mondja: «-To­vábbra is hatékonyan kell tá­mogatni a földművesszövctkeze- tek kebelében működő szövet­kezeti méhészszakcsoportokat. Biztosítani kell, hogy a méhé­szek szakcsoportokat, sőt ahol a gazdasági feltételek megvannak, önálló ' méhészszövetkezeteket alakítsanak, A méhészszöveíke- zetek és szakcsoportok •tagjait messzemenő beszerzési, értéke­sítési és egyéb előnyökben kell részesíteni. A szövetkezeti rend­szeren kívülálló méhészek a szö­vetkezés előnyeiben •— legalább ts ilyen irányú előnyeiben — nem részesülhetnek.« Többek közölt így szól a ha­tározat. Mindehhez hozzá kell tenni azt, hogy a méhészszak­csoportok és méhészszövetkeze­tek szervezése nem új probléma. Mégis ismételten fontos felada­tot jelent, tekintettel a méhészet súlyára népgazdaságunkon belül. Az utóbbi időben sokféle elkép­zelés volt egyesek részéről a mé­hészetet illetően. Voltak, sőt van­nak olyanok — és ez elsősorban budapesti kezdeményezés — akik az eddigi többé-kevésbé bevált szövetkezeti formát elvetik és új szervezeti formákat akarnak lét­rehozni. Megyénkben is akadt ilyen jelenség. Méhészszakcso­portjaink zöme azonban tovább­ra is a földművesszövetkezetek­kel karöltve akar dolgozni, így látják biztosítva saját és a nép­gazdaság érdekeit, A SZÖVOSZ igazgatóságának álláspontja szerint a szakcsopor­tok, illetve szakszövetkezetek alakításánál kizárólag a legtelje­sebb önkéntesség elve alapján lehet eljárni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden méhész saját elhatározásából dönt ab­ban, hogy hogyan kíván méhész­kedői. Az igazgatóság határozata a továbbiakban így szól: «-Létre kell hozni földmüvesszövetkezeti szervezeten belül az alulról fel­épülő demokratikus választás út­ján a szakcsoportok és szakszö­vetkezetek képviselőiből a járási cs megyei választmányokat és szakbizottságokat. Ezek a járási és megyei központok mellett mű­ködjenek. Ugyanígy meg kell választani a méhészek országos választmányát és központját is. Az igazgatóság nem emel kifo­gást a méhészegyesületek szer­vezése ellen abban az esetben, ha az egyesület munkája a mé­hészek szempontjából nem jelent erőltetett kettősséget és nem irá­nyul a szakcsoportok és .szakszö­vetkezetek. ellen. Az igazgatóság véleménye szerint az egyesületek legfőbb feladata a méhészek tár­sadalmi érdekvédelme kell hogy legyen.« Megyei központunkhoz sok méhész tanácsért fordult a szer­ződéses termeltetéssel és hasonló problémákkal kapcsolatban. Erre az alábbi választ adjuk: A méztermelési szerződések kötését tói óbbra is a földműves- szövetkezetek, illetve a méhész- szövetkezetek bonyolítják. A szö­vetkezeti (szakcsoport) tagok ré­szére biztosított, szerződéses ked­vezményekben kizárólag a szak­csoport, illetve méhészszövetke­zeti tagokat tudjuk részesíteni. Azoknak a méhészeknek a ré­SZÜLETÉS: Szatmári Károly és Rozsnyai Erzsébetnek Erzsé­bet, László Károly és Kisóczkl Erzsébetnek Károly. Csömör István és Ancsa Molnár Irén­nek Irén, Balogh Péter és An­csa Molnár Erzsébetnek Erzsé­bet, Ritter József és Klamm Ilonának László, Szemerédi De­zső & Lukács Erzsébetnek De­zső, Rácz László és Nagysze- . ben Jolánnak László, Farkas Imre és Tallér Erzsébetnek Er­zsébet, Kü György és Snyehola Jolánnak Erika, Király Balázs szere, akik bár előzetes szállítási szerződést 195G őszén megkötöt­ték, de azóta a szakcsoportból, vagy méhéezszövetkczetből ki­váltak, a fenti kedvezményeket biztosítani nem tudjuk. Azt javasoljuk a méhéeaszak- csoportok, illetve szakszövetke­zetek vezetőségének, hogy ismé­telten kérdezzek meg a tagságok mielőtt e felhívás nyomán dön­tést hoznának. Tudjuk azt, hogy a szövetke­zeti életben és így a méhészet munkájában is eddig sok hiba fordult elő. Nem szándékozunk azt sem letagadni, hogy egyes szervek sokszor súlyosan meg­sértették a szövetkezeti demok­Fercnc és Tolnai Erzsébetnek Mária nevű gyermeki születeti; házasságot kötöttek: Tóth Elek Harkai Margittal, István János Tóth Rozáliának Szente László Daczi Máriával, Matos László Trubin Erzsébet- lel, Kurgyis Antal Lévai Erzsé­bettel, MEGHALTAK; Szalui Imre 00 éves, Mclesinger Zoltán négyhónapos, Fodor Béla egy­éves, Szabó István, 55 éves, Szlovák János háromnapos; Szilácki Sándomé Zsebő Teré­zia 63 éves korában. gokban, amelyhez az egcsz tag­ság döntése szükséges. Mi ezt a jövőbeli el akarjuk kerülni. Azt akarjuk, hogy méhészeink való­ban a legteljesebb önkéntessé­gen alapuló szövetkezei« fnémá­kat hozzanak létre, amelyek elő­segítik saját érdekeiket, de ugyanúgy a népgazdaság fejlő­dését is szolgálják. Befejezésül még csak annyit, hogy nemsokára széles megvita­tás céljából kibocsátást nyer az új szövetkezeti alapszabály, amely tartalmazza a méhészet problémáit is. Ugyancsak a kö­zeljövőben fog megjelenni az illetékes szervek intézkedés- tervezete is a méhészetet ille­tően. , P, M, (!jú) esi ÄNCJSZiERtEiNI Oedemes tanulni Ulóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is '■ nt. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kézbe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni taliz­mánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha si­vatagon menne át, hanem virágos kerteken .;.« (Kodály) A hangszeres zene iránti foloozúdó érdeklődés késztet arra, hogy pár szóval tájékoztassam Kecskemét város leendő hangsze­res tanulóit, hogy milyen hangszert válasszanak maguknak. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy odáig már Kecskeméten is sokan el­jutnak, hogy zenét tanulni jó, szép és hasznos. Odáig már keve­sebben, hogy a zenei írás-olvasás alapelemeinek elsajátítása nél­kül nincs semmi értelme a hangszertanulásnak. Akik azonban megértik és rászánják magukat a tanulásra, a hangszerválasztásra nem fordítanak gondot. Vagy zongora, vagy hegedű, ritkán cselló. A többi hangszerre pedig elenyészően kevés a jelentkezők száma. Vajon miért? Az a meggyőződésem azért, mert itt, Kecskeméten nincs alkalom a hangszerek színes sokféleségének a gyakorlati megismerésére. Nem tudunk olyan élményt nyújtani, ahol a hall­gató rádöbbenne, hogy milyen sokféle hangszer vár reá, hogy hangját egész éleiére emlékezetébe véshetné. IJithatná, hallhatná és így megismerhetné nemcsak a hegedűt és a zongorát, hanem a brácsát, fuvolát, oboát, fagottot, trombitát, kürtöt, harsonát, tubái, stb., hogy csak a leginkább használatosakat soroljam fel. Sokan még mindig abban a téves hiedelemben élnek, hogy a ■fúvóshangszerek ártalmasak az egészségre. Semmivel sem ártal­masabbak, mint az éneklés, vagy a hangos beszéd. Az olyan em­berek (például katonazeneszekj, akik egész életükben a fúvós- hangszereken játszanak, semmivel sem egészségtelenebbek, mint a vonóshangszereken játszók. A fúvóshangszerek építésének, technikája ma már olyan ma­gas fokon áll, hogy a fúvóshangszerek is egyformán alkalmasak a Legmagasabbrendú müvek legművészibb előadására is. Zenekari szempontból pedig nélkülözhetetlen akár az egyik, akár a másik. A fúvóskamarazene propagálására alakult a budapesti fúvósötös. A tudásuk ma már oly magas fokon áll, hogy világviszonylatban is a legjobbak közt tartják számon őket. Ideje volna már Kecs­keméten is meghallgatni őket. Soltoknál döntő a hangszerválasztásnál a hasznossági szem­pont is. Nos, ez előbbiekből világos, hogy melyik hangszerekből lesz nagy a kereslet. Vonósok közül a brácsa, gordon (nagybőgő), a fúvósok közül a fentebb felsoroltak kivétel nélkül, mint legál­talánosabban használt zenekari hangszerek. Nem kísérletezem itt azzal, hogy az egyes hangszereket írás­ban ismertessem, mert azokat- igazán megismerni csak úgy lehet, ha látjuk és hangjukat is halljuk. Remélhető azonban, hogy az Állami Zeneiskola hamarosan rendelkezni fog elegendő erre a célra, alkalmas hanglemezzel és akkor előadássorozatban fogjuk megoldaná ezt a- problémát. Hamarosan cl kell jönnie, annak az időnek is Kecskeméten, hogy rendszeresen m.ükü'Jjék a szim­fonikus zenekar, de egyéb más zenekarok is, hogy ezen keresztül is megismerkedhessenek az érdeklődők úgy az értékes zenei mű­vekkel, mint az ezek előadásához szükséges hangszerekkel. Ádám József, az Állami Zeneiskola iaazaatóía ráciát és a méhészek megkérde­zése nélkül döntöttek olyan dol­A fesztiválra késsül MOSZKVA Az ifjúság ünnepe még egy kissé távolinak tűnik, de már sokakban megérlelődött a kérdés: milyen lesz Moszkva ünnepi köntöse? Erre a kérdésre M. Ladur, az ismert, kiváló művész válaszol, aki a VI. Világifjúsági Találkozó szovjet előkészítő bizottságának művészeti részlegét vezeti. Képzelje el, hogy repülőgépen érkezik Moszkvába — mondja M. Ladur. — A gép a vnukovói repülőtéren száll le. Amikor ki­nyílik az ajtó, a zöld repülőtéren egy élővirágokból álló ötszirmú rozetta tárul szeme elé. Ez a fesztivál emblémája, amely az öt világrész ifjúságának békéjét és barátságát szimbolizálja; A városba vezető úton színes festmények és különböző nyelvű üdvözlő feliratok fogadják a vendégeket. Az úton szobrot helye­zünk el, amely egy virágfűzéres kislányt ábrázol, aki Moszkva felé mutat. Szálljunk be az autóbuszba és hagyjuk el az aranyo­zott boltívet. Az utcák, terek díszítésén számos moszkvai művész dolgozik. A főváros főútvonalát, a Gorkij utcát, a VIT-en részvevő nemzeti küldöttségek zászlajával és címereivel díszítik. Számos kirakatban soha nem látott sokoldalú iparművészeti kiállítást rendezünk, amelyek a szovjet művészek alkotásain kívül, kínai, indiai, afrikai és sok más nép iparművészeti remekeit is tartalmazzák. A fesztivál részvevőit Moszkva történelmével is megismertet­jük. A Puskin teret például csodálatos orosz mesevárossá változ­tatjuk. A látogatók a sétányokon a világirodalom kiemelkedő sze­replőivel találkozhatnak. A Moszkva folyó kikötőjénél például a fiatalok a Don Quijote-ot és hű szolgáját megelevenítő színésze­ket láthatják. Az ifjú sarkkutatók számára is sok látnivaló akad. Az égjük sétányon szivárványt és északi fényt «építünk« fel. Az »Udarnyjk« filmszínházzal szemben levő teret pedig a filmkedvelők veszik maid birtokukba. Itt a világ filmművészetének kiemelkedő alko­tásait mutatjuk be. A tudomány és a technika eredményeivel a vendégek a Lenin- hegyi Moszkvai Egyelem épülete előtt és a Politechnikai Múzeum újonnan épült terén ismerkednek meg, A főváros díszítői külön alkotásokat szentelnek a világ leányai­nak. Az elgondolások szerint az egyik téren egy hatalmas, sok­színű kamillát «növesztenek«, amelynek levelei az országok zászlói­ból állnak. A virág közepén fehér szirmokból kialakítják a külön­böző nemzetiségű leányok összefogását jelző csokrot. II OS tk éneiért erm e I o k! A munkás-paraszt kormány a rostkender átvételi árát fel­emelte. Az új felemelt kenderárak: lobmentes lombos rostkenderkóró • Ft/q. Ft/q. Minőségi 135.— — i. osztályú 125,— 113.— II. osztályú 90.— 81..— III. osztályú. 40.— 38.— Az átadott minden mázsa rostkenderkoró után 25 forint értékű Ingyenes textilvásárlási utalvány jár. Gépezántást, műtrágyát, vetőmagot, művelési előleget a termelők kamatmentes hitelben kapnak. A megállapított új kenderárak úgy a. termelőszövetkezetekre, mint az egyéni termelőkre érvényes. Részletes felvilágosítást adnak és szerződéseket kötnek a Vállalat felügyelői és a helyi termelési felelősek. Siess szeriidést kötni! sss és Jakab Ilonának Edit, Fórizs —-t. ** ***** Ä méhészet néhány problémája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents