Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
PETŐFI l\IÉPE POLITIKAI NAPILAP ♦ ii. Évfolyam, 20. szám Ára 50 fillér —---------------" -------------------- S 19 57. FEBRUÁR 1. PÉNTEK ♦-- ■ -------—: I A sajtó ünnepe I ős feladata (3. oltlal) H liszakécskeiek éltek alkotmányos jogaikkal (3. oldal) ELINTÉZTE A PÁRT Engedélyezték Lakóteleken a lisztasere-telep felállítását : *serves> a pártot (3, oldal) Az 100I-es telep 1001 mondja (4. oldal) I 'jánoshalmi Uj Alkotmány Tss> ifiéi tervei (5, oldal) árnyékában (6 oldal) ; iiMmMmwtMmMMw»«,,«,,,,,,; Az elmúlt hónapokban a harc lényege az volt: kié legyen a gyár, a föld Kádár János beszéde a Magyar Szociaiista Munkáspárt XXÍ. kerületi aktívaértekezlet' tcsinü<Z$‘zöM6tUe<zdi <L<*lfy6.z6íc Mj.ucjd%ácól i::!ílilll!lű!ll!llll!!il!llilll!l!illillílil!!ll!!llilllllillllll!iilllIlillIÍII!!Iilllll!illllil!l!!llií!ii!Í!!l!l!!ll!iillil!H!iilllll!Ílll!l!ll!ll!l"lic A kisipari termelőszövetkezetek dolgozói között elterjedt az a téves nézet, hogy az 58. életévét beíötlött dolgozó nyugdíjba mehet. Ezt a téves hírt a 34 —1956-os számú kormányrendeletből magyarázzák. Nem veszik figyelembe, vagy nincs tudomásuk az 1—1957. (I. 8.) számú] végrehajtási utasításról, ámely olyan kitételt tartalmaz, hogy csak azt az 58. évét betöltött dolgozót lehet nyugdíjazni, akinek 1956. okt. 23-tól 1957. március 31-ig szűnt meg a munka- viszonya, illetve a munkaviszonyát az illető vállalat ezidőben szakította meg. A végrehajtási utasítás kitér még arra is, hogy csak azokat a dolgozókat lehet nyugdíjba küldeni, akiknek meg van a tíz év munkaideje. A rendelkezés kétségtelenül jól van megfogalmazva az ipari dolgozók nyugdíjigényének rendezésére. De nem jó ez a megfogalmazás a kisipari termelőszövetkezet dolgozói számára. A kisipari termelőszövetkezetben dolgozó tagok munkaviszonyát « szövetkezet nem szüntetheti meg, csak fegyelmi határozat »lapján, Szükséges lenne egy olyan intézkedés, ami végérvényesen rendezné a kisipari termelőszövetkezetek öreg munkásai szár mára a nyugdíjjogosultságot! A szövetkezetek vezetőségéhez már sok javaslat érkezett. Reméljük, hogy a kormány rövidesen intézkedik a kisipari termelőszövetkezetek dolgozóinak nyugdíjproblémájáról. — gém — Belerúgott a rendőrbe 8 hónapra ítélték A bajai járásbíróság hatósági közeg elleni erőszak és könnyű testisértés bűntette miatt nyolchónapi börtönre cs választói jogának gyakorlásától való háromévi eltiltásra ítélte Petrovics Lajos 20 éves vaskúti lakost, mert a nevezettet Baján 1956. május hó 19-én körözés folytán bekísérték a rendőrségre, ahol kihallgatása során K. P. rendőr- törzsőrmesterbe belerúgott és rajta nyolc napon belül gyógyuló tóbeket okozott, I i A Magyar Szocialista Munkás X párt XXI. kerületi ideigien* I intéző bizottsága aktívaértekez J letet tartott, amelyen íelszóíal | Kádár János, a forradalmi mun | kás-paraszt kormány elnöke is $ Az elmúlt hóftupos issemé i.Te * során — mondotta Kádár elvtári I — a harc lényegében a hatalo I mért folyt. A megvert burzsoá I zia a hatalom visszaszerzéséér I folytatott harcot. E harc lénye- | ge, hogy kié legyen a gyár, e t föld. A burzsoázia most is azor j töri a fejét, hogyan árthat a | munkások hatalmának. Ezt a | kártevést, bármiben formát ölt- ! sön, ártalmatlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzdjön a munkáshátalom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma soklcal előbbre lehetnénk. Tehát a valóban forradalmi mun- kásegyseg fejlesztése, megszilárdítása egyik legfőbb feladat, aminek megoldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal is, és minden becsületes dolgozóval együttműködve kell küzdenie. A kommunistaellenes hangulatkeltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták »'sztálinisták«, »rákosisták«, ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az ellenforradalom, a reakció, inest más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vádakkal igyekeznek eltávolítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kommunisták bátran, határozottan lépjenek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek alapos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. Végei vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakultatív vallásoktatást, a nagy kapitalista országokba már a polgári forradalmak ide jén, a XVIII. és XIX. század ban megvalósították. Ezt a he lyes elvet azonban manapsá, sokhelyütt furcsán alkalmaz zák: a szülőket meg sem kérde zik. a gyermekeket lelki terror ral kényszerítik a jelentkezésre Sok helyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levitéz- Ictt oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokat, akik nem jelentkeznek vallásoktatásra. A kormány a szükséges rendelkezéseket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terrornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszervezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fanyalodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsütetű hitoktató hihetetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmér- gezést űz a gyermekek körében. A munkás- tanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szólva megállapította, hogy a lemondott csepeli közDonti munkástanács tevékenysége nem a munkáshatalom érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit. en j a Szabad Európa-rádió »taná- I csainak« megvalósítását szol- igálta. Ezért mondotta ki a fel- j oszlatást is. j A munkástanácsok az ellen- j forradalom zűrzavarában jöttek I létre, s így beférkozhcletl. mos oda nem való elem. Az ilyen elemek ottléte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szükséges, egyes tanácstagok visszahívásával, az oda nem való elemek kitételével — a nép javára, a munkások javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása természetesen nem jelent, olyan varázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkáshatalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmekben, népi demokratikus rendünk megerősítésében. A kommunisták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor végezhet igazán hasznos és eredményes munkál, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Mielőbb helyre kell állítani s párt erejét — mondotta. Az ellenség reszket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé válik. Tudatosítanunk kell azonban minden munkásban, a munkásság ügyéért dolgozó és dolgozni akaró minden munkástanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshatalom megszilárdításának, a konszolidációnak, a nemzet felvirágozá- sának döntő fontosságú tényezője. R párt nélkül nincs munkáshatalom A párt és a kormány fő bá • zisa — hangsúlyozta Kádár Já nos elvtárs — a munkásosztály . és a vele szövetséges dolgozó parasztság: • (Folytatás » 2, ©MaloMj < Ésszerűen, gazdaságosan... Zilált gazdasági életünk okozója nem az októberi eseményekben, hanem az azt követő sztrájkos időszakban keresendő. Ez idő tájt történt az áruházak és áruval telt vasúti kocsik kirablása, a termelés nélkül kifizetett 9,5—10 milliárd forintnyi bér. Ez juttatta a tönk szélére az országot. Ez volt a valóság novemberben. A kormány bízva abban, hogy a népben szunnyadó életerő feltámad, s megmenti saját országát, megteremti a boldogabb jövőjének alapját, megteremtette az egészséges munka feltételeit. Nem csalódott. Bányászaink, szőkébb hazánkban, a Bajai Ruhagyár, a Kecskeméti Gépgyár, Kecskeméti Gyufagyár békebeli termelése minden szónál ékesebben hirdeti, ha : nehezen, lassan, de a régi mederbe terelődik a termelés, a i munkakedv. A fejekben még nem tisztázódott minden. Sokan még j nem látják világosan az összefüggéseket, de az önálló- : ság birtokában egyre terebélyesedik ez az óhaj: termeljünk : ésszerűen és gazdaságosan. j Ez maga olyan szerteágazó probléma, annyi ága-boga j van, mint egy évszázados tölgynek. Nem foglalkozhatunk : minddel, csak a legégetőbbekkel. Üzemeinkben egyre több becsületes dolgozó azon gondol- ] kodik, miként tudna egy fillérből tizet varázsolni. Nehéz fel- j adatra vállalkoztak. Valahol mégis csali el kell kezdeni. Aki 3 az üzemben él és nyitott szemmel jár, látja, hogy az ésszerű, 1 gazdaságos termelés előfeltétele imitt-amott hiányzik, — J nem ösztönző a bérrendszer. — Ha dolgozom, ha nem, ak- j kor is megkapom az előírt órabért — mondják többen. Majd j így egészítik ki: — Mi pedig nem látogatók akarunk lenni • az üzemben, hanem keresők. | Ésszerű, jogos ez az indok? Igen! E bonyolult probléma | megoldásához egy kormányintézkedés kevés. A műnk ásta- | nács, a vállalatvezetőség és a pártszervezet vállára nehezedik I a megoldás módja. E téren úttörőnek kell lenni. Lehet, hogy I sokaknak az új intézkedés kellemetlen is lesz, de gazdaggá I tenni a gyárat, megelégedetté jogos tulajdonosait, a munkás- f ságot csak óhajokkal nem lehet. • j Régi, de örök magyar igazság: fillérből lesz a forint. A :: kormány takarékossági intézkedései e gondolat jegyében i: fogantak. A példát csak követni szabad, mert enélkül nincs • felemelkedés. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban gyakran j1 hallani: Ha eltöröd az üveget, saját zsebedből veszed ki a k nyereség egy részét. — Igaz, a figyelmeztetés még nem álta- : lános, de azzá lehet tenni. Van még anyagpocsékolás? Rendezetlenek a kiszállások? ' Sok a felesleges telefonbeszélgetés? Pazarolják az energiát? : Sok az akta? indokolatlan a szerszámtörés? Tegyük szívünkre : a kezünket, s bátran, őszintén mondjuk meg: igen. Örök probléma ez! Többen azt mondhatják, nem mond- , :unk újat. Igazuk van azoknak, akifc így vélekednek. Annyi ; aizonyos, s ebben mindannyian egyetértünk, egy ország : gazdagságát, a nép elégedettségét a termelt javak mennyi- : sége határozza meg. Ezért lesz »örök probléma« az ésszerű • Gazdaságos termelés. Nem azért, mert termelünk, hanem ■ ízért, mert enélkül nincs élet, nincs felemelkedés. » 4 az élelmiszeripari minisztérium-j ba a lisztcsere-íelcp felállítása] érdekében, A válasz már meg is: érkezett, melyből idézünk né-» hány sort: $ »Megvizsgáltattam a iakitelcki} cseretelep kérdését. Tekintettel f arra, hogy a község lakóinak] kívánsága jogos, intézkedtem,! hogy a Bács-Kiskun megyeit Malomipari Egyesülés gondos-} kod jón a helyi lisztcsere-telcp • felállításáról.« | A fenti sorokat Nyers Rezső { élelmiszeripari kormánybiztos; irta alá. S Néhány héttel ezelőtt a laki- teleki dolgozó parasztok képviseletében egy idős tanácstag felkereste Simó Tibor elvtársat, az MSZMP járási ideiglenes intézőbizottságának elnökét. Tolmácsolta a lakiiHekieknek azt a kérését, hogy állítsanak fel a községben is lisztcserc-tclepet, mert 8—10 kilométer távolságra van a legközelebbi cseretelep. Mint január 16-i számunkban megírtuk, az MSZMP járási elnöksége foglalkozott ezzel a kérdéssel cs javaslatot terjesztett
