Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-23 / 18. szám
/ ♦ I A lengyel f választásokról «► I (2, oldal) í FAGYOS AJÁNLAT I Qi, oldal) ♦ *> i Milyen legyen as EPOSZméletY (3. oldal) ügy rémhír halálára.,. (3. oldat) Tizenegy éves a földműves- szövetkezeti mozgalom Január 30-án a földműves- szövetkezetek, a szövetkezeti szervek tagjai és dolgozói ismét megünneplik a földművesszövetkezeti mozgalom kezdetének évfordulóját, 1946-ban az infláció, a gazdasági tespedtség egyik legnehezebb időszakában alakultak megyénk földművesszövetkezetei. Legtöbb helyen a falusi lakosság által összeadott gabona és egyéb termékek, valamint az államtól kapott gépek képezték a szövetkezetek közös vagyonát. (Mert akkor még forint sem volt.) Szövetkeztek a parasztok, hogy saját kereskedelmi egységekkel rendelkezzenek, továbbá, hogy a kapott gépekkel segíteni tudják egymást a szántási és vetési munkálatokban. Lassan indult a mozgalom, és hogy ma már megyénkben a földművesszövetkezetek zöme népszerűvé vált és sok milliós vagyonnal rendelkezik, az az állami támogatáson kívül elsősorban a tagság és a dolgozók lelkes munkájának köszönhető. Mindez azonban nem jelenti az;, hogy nem adódtak olyan hibák, amelyek gátolták az egészséges fejlődést és amelyek nélkül ma már a szövetkezeti mozgalom még erősebb lenne. Nézetem szerint az egyik alapvető hiba a szövetkezeti demokrácia megsértése volt, vagyis az, hogy egyes szövetkezeti szervek (járási, megyei és országos szervek egyaránt) felrúgva a tagság akaratát, jóformán azt tettek a szövetkezeti mozgalommal, amit akartak; Mégis, alapjábanvéve az a nézetem, hogy földművesszövetkezeteink kiállták a legnehezebb próbát és ma is olyan szervezetek, melyeket szeret a parasztság és a jövőt illetően még jobb munkát vár tőlük. Ha már a jövőt említettem, hadd mondjam el néhány szóban a magam és 6ok szövetkezeti tag és dolgozó véleményét ezzel kapcsolatban: Szabad, valóban demokratikus íöldművesszövetkezeteket altarunk, ahol a tagságé lesz a döntő szó. Az irányító szervekre ilyen körülmények között is szükség van, de azok valóban irányítsanak, ne pedig a föld- művesezövetkezetek munkáját végezzék el, sokszor rosszul. Azt akarjuk, hogy a íöldművesszö- vetkezetek még jobban, mint eddig, biztosítsák falun a dolgozó parasztok termelvényeinek értékesítését, legyenek gazdái a kereskedelemnek és hatékony munkát végezzenek a termelés szervezése terén. Mi október előtt és után sok olyan lépést tettünk, amelyek a bürokrácia megszüntetésére, a jő gyakorlati munka megindítására irányultak. Mindez persze kevés, mint ahogy az új és jó elgondolásokat sem tudja néhány ember, sőt megyéi, vagy országos központ j sem maga megvalósítani. Ehhez ! a földművesszövetkezeti tagság és az egész parasztság akarata kell, csak így remélhetjük azt, hogy a földművesszövetkezetek eleget tesznek mindazon követelményeknek, melyet joggal elvár tőlük a parasztság. riukavícs Miklós Hótakaró alatt szunnyadoz- nak a szőlőtőkék a Vaskúti Állami Gazdaságban. Kint csillogó hószemeket vág arcunkba a jeges téli szél és csendes a határ, do bent a gazdaság székhazában serény munka folyik. Az idei tervet készítik, most már tényleg önállóan, minden felsőbb beleszólás nélkül. Szőcs Antal, a gazdaság igazgatója, örömmel újságolja ezt, szívesen ad felvilágosítást a gazdaság helyzetéről, eredményeiről is. megkérdezzük, hogy mennyi termésre számítanak? — Az idén is annyit tervezünk, mint tavaly, az elmúlt évben 22 mázsát számítottunk egy holdra. Van olyan területünk, ahol 40—50 mázsa is megtermeli a kadarkából, ami jó termésnek számít. Boraink is kitűnő minőségűek, 12—13 fokosak, Itt kell megemlíteni azt tz újfajta permetezőszert, amely kiválóan bevált. 15 holdon alkalmaztuk először kísérletképpen. Bizonyára hallottak már róla, DNRB néven hozták forgalomba, nagy előnye, hogy nem kell hozzá mész, csak vizzel fel kell hígítani és olcsóbb is, mint a rézgálic. Nemcsak hogy bevált, hanem valamivel magasabb termést is értünk el, mint a rézgáliccal permetezett szőlőkön. Értesüléseink szerint ha- zailag is előállítható, tehát sokat nyernénk széleskörű alkalmazásával. ígéretet kaptunk, hogy az idén többet kapunk belőle, tehá; s nagyobb 1 őrületet tudunk majd* permetezni. : Most még téli csend van at gazdaságban, de mihelyt ki-i nyílik az idő, megindul a se-f rény munka nemcsak a szolé' szetben, hanem a szántóföldön is. A terv szerint 100 hold diny- j nyét is vetnek az idén, ami* szintén újdonság lesz, növelikJ a lucerna vetésterületét is. t Júlia! i A báremszínii kandúr (3. és 4. oldal) f Keresztül-kasul Bulgárián (4. oldal) nyeiről is. — Gazdaságunkban több ezer hold szőlő van —- mondja. — Főként kadarka. Kihasználtuk az enyhe napokat és már megkezdtük a szőlőtelepítést, tervünk szerint tavaszra 150 hold szőlőt telepítünk. A telepítésre szükséges vesszőket saját gyö- kereztető iskolánkban neveljük. Most is kétmillió kétéves gyökeres vesszőt szedünk fel harminc holdról. Ugyanekkora területen tavaszra ismét telepítünk szőlö- gyökereztető iskolát. A felesleges gyökeres vesz- szőkkel mi lesz? — kérdezzük kíváncsian és hirtelen kiszámítjuk, hogy ha a kétmillió gyökeres vesszőt egymásután raknánk le, akkor Kecskeméttől Kievig érne a sor. — A társgazdaságoknak adjuk szőlőtelepítésre — hangzik a válasz, — mintegy másfél milliót adunk el, ami nagy jövedelmet jelent gazdaságunknak. Ha már a terveknél tartunk. fiz MSZMP megyei intéző bizottság« megbeszélést tartott « szakszervezeti vezetőkkel A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intéző bizottsága a tegnapi napon megbeszélésre hívta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezetőit és területi bizottságainak elnökeit. A megbeszélés alkalmával kötetlen vitában mondották el a szakszervezeti funkcionáriusok bírálatukat a múlt hibáival kapcsolatban cs kialakították azokat a legfőbb tennivalókat, amelyek a szakszervezetek érdekvédelmi és nevelő jellegének kidomborítása érdekében a legszükségesebbek. Rendeiet az önkényesen elhurcolt vagyontárgyak visszaadásáról és az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezeteknek eredeti fogaikba való visszahelyezéséről Az 1956. október 23-a utáni események miatt számos termelőszövetkezet súlyos anyagi károkat szenvedett. A termelőszövetkezetekből kilépettek egy A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában Hideg az üzem — de jó a munkakedv Az ember keze majd ráfagy a hideg vasra, de azért csak nagy- néha hagyja abba a vasalkatrészek illesztését, kézbevételét. Hiába a hideg idő nem gátolhatja a munkát. Már csak azért sem, mert januárban csak az elvégzett munka után fizetnek bért. A hideg idő ellenére jó a munkakedv. A könnyű vasszerkezeteket készítő brigádok, Palotás Sándor, Zsigó László és Herécli Sándor, a tervezettnél 300 000 forinttal íöbb termelési értéket hoztak létre, mint regebben, A nehéz vasszerkezetnél Ignatovics Lubomér és brigádja egy hatalmas aknatorony elkészítésén munkálkodik. A munkákat órabérben végzik. Értesültünk azonban arról is, hogy a későbbiekben sorozat- gyártás esetén áttérnek a darabbérre, mert ez lesz a legmegfelelőbb a dolgozóknak. Végezetül még megtudtuk azt j is, hogy a munkás-paraszt kormány által biztosított 8—15 százalékos béremelés az előírt terv teljesítése esetén havonta 100 000 forintot jelent a dolgozók számára. zése érdekében az alább! rendelkezéseket adom ki: m része és más kívülállók önkényesen, gyakran minden ellenszolgáltatás nélkül elhurcolták a termelőszövetkezet vagyonát. Az ellenforradalmi elemek és más szövetkezetellenes egyének sokszor erőszakkal oszlattak fel termelőszövetkezeteket, A magyar forardalmi munkás- paraszt kormány kinyilatkoztatta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mező- gazdasági termelés fellendítése érdekében és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak egyaránt. A kormány megteremtette a paraszti termelés biztonságát, ezért nem. tűri azokat a súlyos törvénysértéseket sem, amelyek a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban tapasztalhatók. A termelőszövetkezeti közös vagyon megvédése éí az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek helyzetének renúe»A többiek nyug-atra szöktek, én maradtam benne« A megyei bíróság Lengyel-tanácsa megkezdte a bajai elíenforradalmár rendorgyílkos ügyének tárgyalását Elnök kérdez, vádlott alakoskodik Bűnök tömkelegé — Géppisztoly kellett Tegnap hírt adtunk arról, hogy a megyei bíróság Lengyeltanácsa megkezdte Böbék Károly, a bajai rendőrgyilkos bűnügyének nyílt tárgyalását Kecskeméten. Az alábbiakban közöljük a tárgyalás első napján felvett jegyzőkönyvet. Az elnök felolvassa a vádiratot Vádlott: A vádat megértettem, abszolút semmiben nem érzem magam bűnösnek. Megfelel a valóságnak, hogy a kérdéses alkalommal géppisztollyal jelen voltam a rendőrség épületében lévő folyosón. Az őrszobában azonban nem voltam jelen. Azért mentem a rendőrség épületébe, hogy négy személyt kiszabadítsak. Tudtam azt, hogy ez puszta kézzel nem lehetséges, — ezért hoztam magammal fegyvert, nevezetesen egy géppisztolyt. Számoltam azzal, hogy harc lesz. Hogy harc alatt mit értek, arra csal: azt válaszolom, hogy a »géppisztoly kellett.« Elnök a vádlott elé tárja, hogy szükség esetén emberekre kívánt tüzelni a géppisztollyal. Vádlott: így is fel lehet fogni a dolgot. Elnök ezután a vádlottat kihallgatja előéletére nézve. A vádlott kisiparos szülők gyermeke, 1933 januárjában született. 1951. június 22-én a rendőrséghez került, a Buda- (Folytalás a S. uMalory A megyei tanács VB mezőgazdasági igazgatósága (fővárosi, megyei jogú városi tanács VB mezőgazdasági osztálya) haladéktalanul köteles felül vizsgáin! a termelőszövetkezetek egyes vagyontárgyainak a kilépett tagok részére történt kiadását, továbbá a feloszlott termelőszövetkezetek vagyontárgyainak a volt tagok közötti elosztását abból a szempontból, hogy az a fennálló törvényes rendelkezések (85/ 1956./XT. 27./F. M. és 72/1956./ XI. 27./F. M.—P. M. számú utasítások megtartásával történt-e. m Abban az esetben, ha a vizsgálat során megállapítják, hogy a termelőszövetkezet volt tagjai, vagy más személyek egyes vagyontárgyakat törvénytelenül, vagy a közgyűlés határozatával szembehelyezkedve, önkényesen vittek el, a járási tanács VB mezőgazdasági osztálya határozatiig felhívja e vagyontárgyak birtokosait, hogy az önkényesen elvitt vagyontárgyakat 15 nap alatt adják vissza a termelőszövetkezetnek, illetőleg — megőrzés végett — a községi tanácsnak. Amennyiben a felhívás ellenére, a határozatban megszabott határidőn belül, az ilyen vagyontárgyakat nem adják vissza a termelőszövetkezet, illetőleg a községi tanács birtokába, a járási tanács VB mezőgazdasági osztálya — szükség esetén karhatalom igénybevételével — gondoskodjék a törvénytelenül elvitt vagyontárgyak visszaszállításáról. Abban az esetben, ha a törvénytelenül elvitt vagyontárgy már nincs a volt termelőszöveí(Felytalás » i_ sMaieaj Látogatás a Vaskúti Altami Gazdaságban Most tényleg önállóan gazdálkodnak] Kétmillió gyökereztetett szólővesszö IVern rézgáliccal permeteztek, mégis jó volt a termés
