Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-22 / 17. szám
Szovjet—kínai közös nyilatkozat A Szovjetunió Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége között lezajlott moszkvai tárgyalásokból közzétették,a közös nyilatkozatot. A nyilatkozat első pontja a többi között hangoztatja, hogy a Síét fel teljesen azonos álláspontra julott a mai nemzetközi helyzet és a fontos nemzetközi kérdések tekintetében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés után az imperialista agresszív erők egyiptomi katonai támadása és magyarországi aknamunkája következtében a feszültség ismét növekedett. Az imperialisták nem tudnak belenyugodni a két országban bekövetkezett súlyos vereségükbe, éppen ezért a földkerekség valamennyi békeszerető népének ébernek és késznek kell lennie az agresszív imperialista erők mesterkedései elleni következetes és hosszú harcra. A nyilatkozat rámutat arra is, hogy a szocialista államok, a nemzetileg független és más békeszerető országok és népek egyesült békeerői messze meghaladják az agresszív imperialista tömbök erőit. A békeerők tömörülése az imperialista Körök bárminő terveit meghiúsítja. A második pont foglalkozik az úgynevezett Eisenhotver-doktri- nával. Ez a doktrína új feszültséget kelt a Közel- és Közép-Keleten, éppen ezért a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormánya határozottun elítéli az Egyesült Államoknak ezt a pofii ikáját és kész továbbra is megadni a szükséges támogatást a Közel- és Közép-Kelet népeinek, hogy elhárítsák az agresz- sziót és ezen körzet országainak ügyeibe való beavatkozást. A két kormány amellett van, hogy Anglia, Franciaország és Izrael teljes egészében térítse meg az agresszív akciók okozta karó- kai. A továbbiakban a nyilatkozat hangoztatja, hogy mindkét állam támogatja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok harcát a gyarmati rendszer ellen. A harmadik pontban a nyilatkozat a magyarországi eseményeket tárgyalja. Megállapítja, hogy a magyarországi fegyveres felkelésben a magyar dolgozó tömegek és az ifjúság elégedetlenségét az előző vezetés hibái miatt felhasználták az imperialista ^agresszív körök és a magyar ellenforradalmi elemek. Megpróbálták Magyarországon megsemmisíteni a szocialista rendet, helyreállítani a fasiszta diktatúrát és ezzel háborús tűzfészket teremteni Európában. A magyar események megpróbáltak rést ütni a szocialista országok között. Éppen ezért a Szovjetunió segítsége a magyar népnek az ellenforradalmi felkemérlékben megfelelt az egész világbéke érdekeinek; A nyilatkozat negyedik pontjában határozottan állást foglal a két ország küldöttsége amellett, hogy az imperialista agresszív erőknek a szocialista országok aláásására irányuló bármely provokációs akciója a leghatározottabb visszautasításban részesül. A két ország, mint minden állammal, az Amerikai Egyesült Államokkal is a békés egymás mellett elésre törekszik, sajnos azonban az amerikai monopolista körök törekvései és háborús politikája akadályozza a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve Kína és USA viszonyainak javulását. Mindkét fél úgy véli, hogy az ösz- szes zárt katonai csoportosulásokat fel kell cserélni a kollektív béke és a kollektív biztonság rendszerével és elsőrendű jelentőségű volna, ha a nagyhatalmak leszerelési egyezményt kötnének. Az ötödik pont a két ^államnak azt az álláspontját fejezi ki. hogy különösen nagyjelentőségű a szocialista országok együttműködésének további erősítése. A marxizmus—leninizmus tanítása, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A szocialista országok közötti viszony alá van rendelve az imperializmus elleni harc közös ügyének, a szocializmus építés győzelmének, a kommunizmus diadaláért folyó harc közös ügyében kivívandó győzelemnek. A szocialista országok között nincsenek és nem is voltak gyökeres ellenié- ! tek és érdekösszeütközések. Ha ' voltak is a múltban bizonyos hibák, ezeknek a leküzdése sikeresen folyik, de ezek a hibák ; nem homály ásíthatják el a szó- j cialista országok viszonyának főbb vonásait, a kölcsönös segítségnyújtást és az együltműkö- ; dóst. A szocialista országok köl- ! csönüs viszonyának bármely kér- j dósét az egység alapján őszinte ' tanácskozás és elvtársi vita útján teljes egészében meg lehet ol- j dani, A nyilatkozatot záró ha-J todik pont megerősíti a két or-t szag népei közötti örök barátsá-l got és összefogást. A Szov-| jetunió és Kína közötti nagy* szövetség és a két ország meg-} bonthatatlan egysége az egész! világbéke legfőbb biztosítéka. | — A Szovjetunió és Kína! ezután is minden módon fejlesz-} leni tudja a két ország kölcsönös} segítségnyújtását és együttműkö-l dósét politikai, gazdasági és| kulturális téren, továbbra is minden erőfeszítést megtesz a szocialista országok egységének védelmében és szilárdításában, továbbra is egyesíteni fogja az: összes bekeszerető országok és} népek törekvéseit az egész vi-| lág tarlós békéjéért folyó harc-} ban — fejeződik be a közös nyi-| latkozat. * mrimiOT kisnzjéwk a moszkvai kínai nagyköveiség fogadásán A Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének a Csou En-laj miniszterelnök vezette kormányküldöttség tiszteletére adott január l?-i fogadásán N. Sz. Hruscsov pohárköszöntőt mondott. Beszédében foglalkozott azokkal a vádakkal, hogy nyugaton a szovjet vezetőket »sztálinistáknak« nevezik. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a kommunizmus ellenségei megpróbáltak belekapaszkodni a Sztálin fogyatékosságairól és hibáiról gyakorolt szovjet bírálatokba. Megpróbálták ezt a bírálatot a maguk céljára felhasználni. Sztálin személyi kultuszának bírálatát a szovjet rendszer alapjai ellen, a marxizmus —leninizmus alapjai ellen akarták fordítani. Pedig amikor Sztálint a Szovjetunióban bírálták, ezt nem azért tették, mert úgy gondolták, hogy rossz kommunista. Bírálták bizonyos elhajlásaiért, kedvezőtlen tulajdonságaiért, azért, mert komoly hibákat követett el, különösen élete utolsó éveiben. Sztálin azonban még akkor is, amikor hibákat követett el, amikor törvénysértéseket hajtott végre, mélységesen meg volt győződve, hogy ezt a lorradadelmében, -a szocializmus ügye lés felszámolásában legnagyobb lom vívmányának érdekei ve Termelők! Figyelem! Termelők! Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy vállalatunk vezetősége és munkástanácsa úgy határozott, hogy újra megkezdi a borseprő és szilvaceíre átvételét- az alanti telepeinken á link a é r S. I lil. 0 malligandos borseprőért 3.6 liter törköly, 1 mázsa 6 malligandos szilvacefréért 3.6 liter szilva pálinkát adunk; Kívánságra készpénzt Is fizetünk, — Átvevő telepeink: Kecskemét, Tápiószöllős, Tiszakécske, Kerekegyháza, Izsák, Kiskőrös, Csengőd, Jánoshalma, Bácsalmás. A gazdák felhozatalát várja és kéri a KECSKEMÉTI GYÜMÖLCSSZESZIPARI V. KÖZPONTJA Kecskemét, Külső-Szabadság üt 19. szám. 1333 Telefon: 22-02, 23-02 Nehéz napokban emlékezünk Leninre. Halálának ezen az évfordulóján sokan gondolunk arra, hogy de jó lenne, ha még élne, s tanácsot kérhetnénk tőle. Jó lenne megkérdezni, mit, hogyan csináljunk. A világ munkásosztályának nagy vezére, Lenin, aki a legválságosabb időben is megtalálta a helyes utat, s biztos kézzel vezette a harcot, 33 éve halott. 1924. január 21-én örökre lehunyta a szemét. Az egész világon clsíratták, gyászolták őt a dolgozó emberek. Vladimír Iljics azonban ránk hagyta gazdag élete művét, forradalmi munkásságának kincsestárát, mely a mainál sokkal nehezebb helyzetben is biztos útmutatást nyújt. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor a fiatal szovjet állam ellen a belső ellenforradalmi erőkön kívül az azokat támogató tizennégy intervenciós hadsereg is pusztító támadást indított. Hallatlan nehézségeket kellett leküzdeni. Abban az időben nem volt szocialista tábor. A szovjet hatalmat az ország egy- harmad részére szorították össze. Lenin mégsem adta fel a harcot. Harcra, kemény, áldozatos munkára mozgósította a kommunistákat, a szovjet ország dolgozóinak tömegeit és sikeresen megtisztították az országot az ellenségtől. A mi népi államunkat az ellenforradalmi erők ugyancsak külső erők támogatásával megsemmisítéssel fenyegették. Nekünk most az egész szocialista tábor nyújtott testvéri segítséget a támadás visszaverésében. Jelenleg, amikor a mun- káshatalom politikai megszilárdításáért küzdünk, újra Leninhez fordulunk. Maradéktalanul meg akarjuk valósítani a szocialista demokráciát. Ez azonban azzal jár, hogy előbb kíméletlenül sújtsunk le a munkáshatalom ellenségeire. Lenin hasonló helyzetben annakidején ennek szükségességét nyíltan hangoztatta az I. bányász kongresszuson: »Szemrehányást tesznek nekünk a proletárdiktatúra miatt, a munkások kíméletlen, kemény vashalalma miatt, amely nem riad vissza semmitől és amely azt mondja: aki nem velünk — az ellenünk, s aki a legkisebb mértékben ellenszegül cruick a hatalomnak, azt összezúzzuk. De mi erre a hatalomra büszkék vagyunk cs azt mondjuk: ha nem lett volna a munkásoknak ez a vashatalma, ha nem lett volna ilyen munkás élcsapat, akkor nemhogy két évig, de még két hónapig sem tarthattuk volna magunkat.« Igen, most még a proletárdiktatúrának az öklére van szükség nálunk is, hogy azután, amikor megszilárdult a munkáshatalom. megvalósíthassuk a proletárdiktatúrának azt a részét, amelyben a dolgozó tömegek a szocialista demokrácia kiszélesítése alapján részt vesznek a hatalom gyakorlásában. Most minden igyekezetünkkel azon kel!1 lennünk, hogy Lenint állandóan tanulmányozva védjük meg, majd a szocialista demokrácia kiszélesítése alapján építsük tovább a szocializmust hazánkban. : : «► I érdekében teszi. Ez volt Sztálini tragédiája. I Élete azonban példa arra, mi-í lyen kérlelhetetlenül és megtán- torodás nélkül kell harcolni ai szocializmus ügyének védelmében, a marxizmus—leninizmus! ellenségei ellen, Sztálin , neve — mondotta I Hruscsov — elválaszthatni- | lan a marxizmus—leniniz- • mustól. Az SZKP minden | tagja hű akar lenni a mar- } xizmus—leninizmushoz, a | munkásosztály érdekeiért fo- | lyó harc ügyéhez, mint ahogy I liű volt ehhez az ügyhöz } Sztálin, | Beszéde végén Hruscsov meg-} jegyezte, hogy } a szovjet kommunisták soha | sem állították és ma sem ál- | lítják, hogy a tőkés rend az ♦ ellene teendő erőszakos in- } tézkedések következtében | bukik el. 2 — Meggyőződésünk — hangoz-"**”""*******"**"*"**""""’"*"*”""" ..............."♦............................♦♦♦♦♦«* ta tta —, hogy a belső erők harcának ei'edménveként tűnik el a történelem színpadáról, ahogy elpusztultak a megelőző társadalmi formációk, miután elavultak és átadták helyüket az új társadalmi formációknak, amelyek a történelmi fejlődés során születtek. lOtagúszovjet küldöttség utazott Iránba A TASZSZ jelenti Teheránból: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségé az iráni parlament meghívására vasárnap Teheránba érkezett. A 10 tagú küldöttséget Taraszov, a Legfelső Tanács elnökségének elnökhelyettese vezeti. Vasárnap esti jelentés a lengyelországi választásokról Az angol rádió szerint Gomuika és kormány- jelöltjeinek győzelme várható VW'.IWWVWWWW Eiseniunvcr tetette az elnöki esküt Eisenhower elnök második megválasztása után vasárnap megint letette az elnöki esküt. Délután 5 óráig. Varsóban a választásra jogosultak 82, 6 óráig Poznanban 91, Lublinban 80, Lodzban 91, Krakkóban 90, Wroczlawban 82 százaléka szavazott le. A LONDONI RÁDIÓ VARSÓI TUDÓSÍTÓJA JELENTI, hogy amikor Varsóban és környékén megszemlélte a szavazóhelylsé- geket, mindjárt kitűnt, hogy sikeres volt Gómulka felhívása, ne tartózkodjanak a szavazástól. A londoni rádió tudósítója szerint a nagyarányú részvételben komoly szerepet kapott az a tény is, hogy a katolikus egyház azt ajánlotta a lengyeleknek, vegyenek részt a választásokon. A tudósító hozzáteszi, szó sem lehet Gomuika és a kormány jelöltjeinek vereségéről. o ooo-o-oooooooo ooo-o o-ocoo c o-oo-oo A TANJUG JELENTÉSE SZERINT a Varsóban és a Lengyel- ország más városaiban lefolyt választásokra az a jellemző, hogy a legtöbb választó nem élt a titkos szavazás jogával, hanem ezzel is kifejezésre juttatja a nemzeti egységfronttal való együttérzését. Sairiai líormúnyvélcműny : Bairatolódás a Japán Szocialista Pártban Határozott balratoiódással ért véget a Japán Szocialista Párt országos kongresszusa — .jelenti az AP hírügynökség. A párt hét tagú vezetőségébe négy politikust a balszárnyról választottak be. Ugyancsak a balszárny képviselője a párt ismét megválasztott elnöke. Ä Szovjetuniónak nines semmilyen különös célja a Közép-Keleten A szíriai kormány bizottságot küldött ki & közép-keleti helyzettel foglalkozó szovjet—kínai közös közlemény tanulmányozására. Egy másik damaszkuszi hír arról számol be, hogy Szíria külügyminisztere kijelentette, meggyőződése, hogy a Szovjetuniónak nincs semmilyen különösebb célja a Közcp-Keleten és nem igyekszik kiváltságokra szert tenni éhben a térségben. A szíriai külügyminiszter szerint az az állítás, hogy szovjet behatolás veszélye fenyeget az arab országokban, csak ürügy egyes hatalmak számára a közel-keleti országok bjeüigyeibe való beavatkozásra*
