Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

Alkossanak saját alapszabályt TERMEL ÚSZÓ VE nnm ^onn^mfctt M***#««**»#*■* ♦ W MOH»OOf-H»4«4«a* * Vitára bocsátjuk a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet alapszabályzatát II T A termelőszövetkezetbe * • lépő tagok a művelésük alatt álló földet a háztáji kivé­telével, kötelesek a közös gaz­daságba művelés céljára bead­ni. Ha, valamelyik belépni kí­vánkozó tag haszonbérbe adott földdel kíván belépni és a köz­gyűlés felveszi, a szövetkezet köteles továbbra is a haszon­bért fizetni. O A tsz a közös területen vetésforgó szerint gazdál­kodik és azt az alkalmazott ve­tésforgónak megfelelően táb­lákra osztja fel. A termelőszövetkezetben minden családfőnek 1 hold háztáji földre van joga. Ennek terheit a használó fizeti. GüJ I A termelőszövetkezeti tagnak igás jószága nem lehet. A belépéskor a felesleges gazdasági felszerelést, jószágot, vetőmagot köteles a közösnek szabadpiaci úron felajánlani. Amennyiben a közösnek nem kell, szabadon értékesítheti, C A termelőszövetkezeti ' ** tag háztáji gazdaságában három tehenet, két anyasertést, húsz birkát és a szükséges mennyiségű baromfit tarthat. A háztáji állatállomány által ke­letkezett trágya a közös terü­letére vihető ki; fi A közös tulajdonba adott föld, gazdasági eszközök felett a vezetőség, illetve a köz­gyűlés dönt. A szövetkezetbe belépő tagoktól a bevitt állatok és gazdasági felszerelések ér­tékéből a szövetkezeti alap nö­velésére nem vonják le a régi alapszabály szerint előírt 20— 35 százalékot, mert az eddigi adósságok visszafizetésében minden tag arányosan részt veszj A tagok jogai és kötelességei I 1V-1 •‘7 Termelőszövetezetünk tag­* • ja lehet minden 10 éven felüli dolgozó paraszt, férfi vagy nő, aki a szövetkezet alapsza­bályát magára kötelezőnek elis­meri. Felvehetők olyanok is, akik szakképzettséggel rendel­keznek (kovács, bognár, agro- nómus stb.), vagyis olyan szak­emberek, akiknek tudására és munkájára a mezőgazdaságban szükség van. A tagfelvételről vagy a kizárásról a vezetőség előterjesztésére a közgyűlés dönL A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet működési szabályzata 1 Szövetkezeti parasztságunk egyöntetűen elhatározta, hogy továbbra is a nagyüzemi gaz­dálkodást választja, azzal a kü­lönbséggel, hogy az eddigi alapszabályt hatályon kívül helyezi cs újat dolgoz ki, amely ugyancsak a szocialista mező- gazdaságot lesz hivatva építeni. Célok és feladatok m A termélőszövetkezeti gaz­dálkodás célja, hogy a szövet­kezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növel­jék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmét s ezzel maguk és családjuk szá­mára biztos megélhetést érje­nek el. Arra törekednek, hogy kizsákmányolástól mentes szö­vetkezeti formát hozzanak lét­re. ■ DU : A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz műkö­; dési szabályzatát önállóan készítette el. Hosszabb ; előkészület és megvitatás után a tsz közgyűlése ; elfogadta. : Mi, a Petőfi Népe útján közre adott teljes : szöveget nem merev alkalmazás, hanem vitacik- : ként ajánljuk a megye termelőszövetkezeteinek. : Ma valamennyi termelőszövetkezet gondja és : napi problémája, hogy a további gazdálkodásá- : nak milyen szervezeti alapot alkosson. Ettől függ | az egészséges fejlődés, anyagi jólét, a szövetke­zeti egyetértés sikere. E szabályzatban van számos előremutatás, I helyes lépés, de véletlenül se mondjuk, hogy ezt alkalmazzák. Minden szövetkezetnek vannak spe- : ciális problémái, adottságai és igénye s ezek ér- : vényre jutása a működési szabályzatban döntő, : hogy saját alapszabályok születhessenek. Ilyen : szabályzat megalkotására kell törekedni a szö- : vetkezeti parasztságnak. E szabályzat egy-két pontja közmegértés | céljából magyarázatra szorul, éppen a saját sza- ; bályzat elve miatt. Ilyenek: az 5. pont lényegesen több háztáji ; állatot enged meg, mint a régi, illetve általános elképzelések azért, mert a tsz földjei igen szegé- j nyeli trágya és tápérték, termőerő szempontjából j és a közös trágyatermést ezzel jelentősen fokoz- j zák, | A 12. pontnál azért állapítottak meg baromfi- j adást a lakásért, mert itt minden tanya a sző- j vetkezető, ; A 26. pontnál a legelőt azért nem százaléko- ] san, hanem kötött szénatermésért adták a tagok- j nak, mert az állatállományt mindenképpen takar- j mánnyal kell ellátni, másrészt a szétszórt és ta- j nyák, szántóföldek közé szabdalt legelők hasz- ! nálata így nem okoz problémákat, Továbbá a tsz a táblákból, az állatállomány- < tói függően, 150—200 kh. földet kiszakít, melyen ! csak takarmányt termelnek és ezt munkaegy- J ségre művelik meg. __ j Ezek kiegészítésével kérjük termelőszövetke- | zeteinket, hogy aktívan működjenek közre minél ) jobb saját alapszabály létrehozásában. A kész | szabályzatokból juttassanak el hozzánk, hogy jó < megoldások és észrevételek összegyűjtésével, j illetve közreadásával minél hathatósabban előse- 1 gíthessük a szövetkezetek jövő útját. _ j MTVB Mezőgazdasági lg. tsz-osztály. > WWW W V ff f f f ▼tvttVWVTV QO A takarmányosnak, ló* gondozónak, fogatosnak a í munkaegységet tartjuk helyes- [ nek, tQQ A szövetkezetben az egyéb munkád elvégzésénél pék [dául szőlő-, gyümölcsfatelepítés, tsilózás, takarmánytakarítás, t ugyancsak a munkaegységet al- [ kalmazzuk. Természetesen a [ helyi adottságoknak megfelelő f munkaegység-juttatást alakítunk [ ki, > ‘f 1 A termelőszövetkezet ve- [zetősége a tagokkal a2 [ állattenyésztésre vonatkozóan | szerződést köt. Biztosítja, hogy laki az állattenyésztésben, nö- I vénytermesztésben vagy egyéb r segédüzemeknél dolgozik, álla- I mi áron megkapja a íejadag- í ját. í ^ (Segédüzemek ess egyebek Q ^ A termelőszövetkezet ve« zetősége a segédüzemek dolgozóival is szerződést kíván kötni. Ez vonatkozik á kovácsra és a bognárra. A termelőszövet« kezet a szükséges anyagot idő­ben biztosítja. A molnárokkal 40 száza« * lókos kereseti arányban egyezünk meg. Az asztalosok, lakatosok, gépkocsivezetők — ugyancsak a szövetkezet veze­tőségével százalékos arányra kötnek megegyezést, hasonló­képpen az éjjeliőrök is, A termelőszövetkezet ve­• zetősége az elöregedett tagoknak a behozott földterü­lethez viszonyítva szociális já­rulékot biztosit. Tiß A függetlenített vezetők, amilyen az elnök, a köny­velő, a két brigádvezető, az ag- ronómus és a raktáros, a kö­vetkező juttatásokat kapják: az össztermés és az összes pénzforgalom egy százalékát az elnöknek, a többinek pedig 0,85 százalékát biztosítja: QQ A befolyt jövedelemből a termelőszövetkezet fizeti az adót, a gépállomási tartozá­sokat, a biztosítást, megoldja az üzemvitelt és az esedékes hitel visszafizetését. A kiadások ren­dezése után a megmaradt ösz- szeg 50 százalékát üzemfejlesz­tésre használja, másik 50 szá­zalékát pedig a tagoknak az el­végzett munkanapok arányában osztja fel. Szövetkezetünk e mintaalap­szabályzatot a közgyűlésen egy­hangúlag elfogadta és minden tag magára nézve kötelezőnek elismeri. A Iciskunfálegyhási Vörös Csillag Tsz tagsága. * Minden termelőszövetkezetben gondolkodnak most a közös »al­kotmányon««, az alapszabályon. Ahány közös gazdaság, annyi elgondolás. Most van szükség igazán az önállóságra. A tag­ságnak alaposan meg kell liány- ni-vetni, hogy milyen alapsza­bály segíti legjobban a közös gazdaság felvirágozását. A fent leközölt alapszabály egyáltalán nem akar séma lenni, csupán egy példa. Lehet, hogy számos termelőszövetkezetben van hasonló elgondolás, talán lesz néhány gondolat, amit át­vesznek saját alapszabályuk megalkotásánál. Bízunk benne, hogy a lélcgy- bázi termelőszövetkezet új »al­kotmányának«« Ieközléscvel hoz­zájárultunk a termelőszövetke­zetek nagy munkájához: a sa­ját alapszabály elkészítéséhez munkaerőt adja. A termett ga­bonát a raktárhoz szállítja. Mindezekért a szem- és szal­matermésnek 30 százalékát a gép alól kapja, 2 ‘i A kukorica szántását- vetését közösen végezzük, vetés után sorshúzás alapján mindenki megkapja a ráeső részt, amit köteles kétszer kézi­kapával megkapálni, kiegyel­ni, leszedni, a szárat felkötni és a szérűhelyen boglyába rakni, a csöveket pedig a góréba szállí­tani. Ezért a tagnak a termés 40 százaléka jár kukoricából és szárból egyaránt, 24 A burgonyánál a szántás- * * vetést szintén közösen vé­gezzük. — A vetőmagot fele- arányban a közösből kapják a tagok. A trágyahordást, két­szeri kézikapálást, szedést a tag végzi, ezért a termés 50 százalé­kát kapja. 2^ A cukorrépánál, a takar- “*■*• mányrépánál és a napra­forgónál közösen végezzük a szántás-vetést. A kapálásokat, a beszállítást és a prizmába ra­kást a tagságnak kell végezni, amiért a termés 50 százalékát kapják. 2Ca A szénatermésből minden hold után három mázsát kell beszállítani a közösbe, a többi termést saját használatá­ra fordíthatja a tag. A beszál­lított szénát kazalba kell rakni. 27 A kertészetben 50 száza- " * * lékos haszon mellett dol­goznak a tagok. OfJ A növénytermesztésben minden egyes taggal a működési szabályzat alapján szerződést kötünk az éves mun­kára. Állattenyésztés I I 90 A juhállomány összhasz- nának 40 százalékát kap­ja a juhász, amiért köteles jól gondozni a jószágokat. A szö- vetezet a takarmányt, a legelőt és az orvosi költségeket fizeti. Oil A tehéngondozókat —• ’■ ugyancsak 40 százálékos haszon illeti meg. A termelő- szövetkezet köteles megfelelő takarmányt idejében biztosítani.­Ol A heverő marháknál ha- *-'-*-* vonta darabonként 0.8 munkaegység jár vagy a ter­melőszövetkezet és a gondozó között szerződés alapján létre­jött megállapodás az irányadó. többséggel, nyilt szavazással hozzák. 1 4 A közgyűlést negyed­évenként rendszeresén össze kell hívni. Ha a tagság fele kéri, vagy a vezetőség szük­ségét látja, akkor bármikor osz- sze lehet hívni. ICA közgyűlés feladata, 1 hogy megválassza és fel­mentse a vezetőséget, az elnö­köt, valamint az ellenőrző bi­zottságot. Dönt a tagok felvé­tele és kizárása felett, megvi­tatja és jóváhagyja a termelési tervet, határoz a különböző szerződések felett, megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövet­kezet fejlesztését és vetésforgó­tervét. 1 fi A közgyűlés hatáskörébe ■ utalt ügyekben csak a köz­gyűlés dönt, határozata a vezető­ségre és a tagokra kötelezőek, 17 A termelőszövetkezet * * ügyeit a közgyűlések kö­zött a vezetőség intézi, amelyet két évre választanak és a tag­ságunkhoz mérten héttagú. Fe­lelős a közgyűlés határozatának betartásáért és a gazdaság me­netéért. A vezetőség havonta egyszer ülésezik, rendkívüli ese­tekben többször is összeül. 1 Q Az elnököt is két évre ^® választják, ö felelős a határozatok végrehajtásáért, a gazdálkodás menetéért, a tör­vények és a szövetkezeti de­mokrácia betartásáért. A veze­tőségi tagoknak a vezetőségi ülésekért térítés jár. 1 ft A közgyűlés két évre há- romtagú ellenőrző bizott­ságot választ. Az ellenőrzéshez az állami szervektől segítséget kérünk. 20 A vezetőségnek és az el- ® nőknek kötelessége a tag­ságot a gazdaság menetéről cs egyéb feladatokról tájékoztatni és biztosítani a szövetkezeti de­mokrácia betartását. A termelőszövetkezet működése FH 21 A termelőszövetkezet te- JL* rületén közös vetésforgót alakítanak ki, közösen végzik a szántás-vetés-trágyázást, utána pedig felosztják a területeket, hogy ki mennyit vállal megmű­velésre. 22 A kalászosoknál a közös ’“^® munka: szántás, vetés. A tag a műtrágyaszórást, vad­vízlevezetést, a A aratást, a be- hordást, a tarló rendbetételét végzi, s a csépléshez a kisegítő O A termelőszövetkezeti tag a közgyűlésen tanácsko­zási és szavazati joggal vesz részt. Észrevételeit és javasla­tait előterjesztheti, részt vesz a termelőszövetkezeti vezetők megválasztásában és meg is választható a vezetőségbe. A ta­gok a termelőszövetkezet jöve­delméből jutalmazhatók. A gaz­daságot bármikor ellenőrizhe­tik, észrevételeiket az ellenőr­zőbizottsággal vagy a közgyűlés­sel közölhetik. Q A tagnak kötelessége cle- get tenni az alapszabály­nak és a közgyűlés határozatai­nak. Kötelessége azonkívül a munkarend betartása, a rábízott gazdasági felszerelés, állatok, földterület becsületes megőrze- :;e, illetve hasznosítása. Köte­lessége megfelelő időben részt venni a munkában, figyelni ar­ra, hogy a szövetkezet vagyo­nát senki se rongálja, IQ A tagot csak év elején lehet felvenni vagy ki­zárni, eltekintve egyes külön­leges esetektől, ahol a vezető­ségnek joga van, azonnal dön­teni és a közgyűlésnek utólag végső döntés végett bejelenteni a határozatát. A kilépő tag kö­teles augusztus 1-ig bejelenteni kilépési szándékát a vezetőség­nek írásban, továbbá köteles a ráeső terheket viselni. Kivételt képeznek a beruházásra, vala­mint a gép- és felszerelésre fo­lyósított közép- és hosszúlejá­ratú hitelek. Évközben a ki­lépő tagtól pénzben vagy telje­sen el lehet vonni a háztáji föl­det, attól függően, hogy meny­nyi időt töltött el a munkában. 1 I A részes művelők, — ■*'J‘® amennyiben az előírt munkát időben, a rájuk bízott területen nem végzik el, — a vezetőségnek joga van a terü­letet másra átruházni. "I 2 Minden családnak köte- lessége a tanya telkétől függően 10, illetve 15 kiló ba­romfit, lehetőleg pulykát ta­nyahasználatért a közös gazda­ságnak befizetni, amiért a ter­melőszövetkezet köteles a ház­adót fizetni. A termelőszövetke­zet; a szövetkezeti tanyaépülete­ken csak a főjavítást végzi. A termelőszövetkezet vezetése m 1 9 A termelőszövetkezet Ieg- l felsőbb szervo a közgyű­lés, amely akkor határozatké­pes, ha a tagság 75 százaléka jelen van. A határozatot szó­

Next

/
Thumbnails
Contents