Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-18 / 14. szám
Megalakult a Kalocsavidii Fíisierpaprikatermelik Szövetsége 30 tnáz?a bors érkezett Jugoszláviából Nemrég népes gyülekezet jött össze Kalocsa járási tanács mezőgazdasági osztályán. Voltak itt Bátyáról, Fajszról, Sükösdröl, Kalocsáról. Miért jöttek itt ösz- sze ezek azi emberek? Nem egyébért, mint azért, hogy megalakítsák az új paprikatermelök szövetségét. Ezen a napon sokat beszéltek a csendes szavú emberek, Elmondták itt azt, hogy ha megalakítják ezt a szövetkezetét, nagyobb lesz a termelési kedv, több lesz a paprikatermés és nem lesz feketézés a paprikával. A megjelentek szinte egyhangúlag kérték, hogy létesítsenek mindnyájuk érdekében egy ilyen szövetkezetét. De nem álltak meg ennél, Rögtön ott meg is választották az ideiglenes intéző bizottságot, ahol mindegyik község paprikatermelő parasztjai, illetve termelőszövetkezetei egy- egy taggal képviseltették magukat. Egy hét múlt el az intéző bizottság megválasztásától, s már elkészült »a Kalocsavidéki Fűszerpaprikatermelők Szövetsége« alapszabálya, Mit tartalmaz az alapszabály? Lényegében ennek a társulásnak az a célja, hogy védje a termelők érdekeit, a fűszerpaprikatermelés szakszerű fejlesztését, a kártevők és feketézők által forgalombahozott anyagok kipróbálását, illetve megvizsgálását, a bevált védekezési eljárások ismertetését és terjesztését, anyagok és gépek Beszerzését, a termelők tanáccsal és felvilágosítással való támogatását. Ez a termelőszövetség lényegében szocialista elveken alapuló társulás. Ugyanis itt nem kell önkéntes belépés, hanem aki szerződéses fűszerpaprika termesztését végzi, az automatikusan a szövetség tagjává válik. A tagok jogait védi a szövetség. Bármilyen vitás kérdésben a szövetség díjmentesen köteles közreműködni a tag bármilyen sérelmével kapcsolatban. A szövetség még a termelési szerződések feltételeinek összeállításánál is közreműködik. A szövetség készíti el azt a javaslatot, amely a paprika árának megállapításához szükséges. Ennek a szövetségnek pénzügyi alapja is van. Mégpedig a tagok tagsági díj fejében az ipar által átvett paprika értékének egy százalékát kötelesek befizetni. Alig múlt el két hét, s egy igen komoly, országos és megyei szempontból is fontos társulás jött létre, Kalocsa vidéke az ország fűszerpaprikájának mintegy kétharmadát termeli meg, s igen sokat szállít külföldi államokba is. Régen szerették volna már ezt a szövetséget a kalocsaiak, s íme most megvalósult. Úgy gondoljuk, hogy a Kalocsavidéki Fűszerpaprikatermelők Szövetsége reális alapokon sokkal több. paprikát tudnak termelni, mint eddig, s ehhez kívánunk nekik sok sikert. r-gém— oöo-ooooo ooaoo ocooooo-oooo ooooo — Hová akartatok menni? — Hát csak elindultunk A magyar—jugoszláv árucsere .iegyében szombaton újabb gépkocsik hozták Kecskemétre Jugoszláviából azt a borsmennyiséget — 30 mázsát — amely a régebben kötött kereskedelmi ügyletből a megyének jár. A megyei tanács kereskedelmi osztálya az igényeknek megfelelően szétosztotta a rendelkezésre álló mennyiséget. Az Eszakbácsmegyei Népbolt 4, a DéJbácsmegyei 3, a MÉSZÖV 7, a Kecskeméti Csemegebolt 1, a bajai 1, a KISOSZ 1, a FŰSZERT 1 zsák borsot kapott. Csupán a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat kapott kevesebbet az igényelt mennyiségnél, mégpedig .11 zsákkal, “ mely majdnem 8 mázsa. A borsból jutott más megyéknek is. Hajdú megyének 7 zsákkal szándékoznak adni, kétmillió cigaretta ellenében.’ Ba ranya megyétől szenet várnak a mi dolgozóink, ugyanakkor borsot is juttatna!« számukra megyénk kereskedelmi szervei, A hátralévő időben nem lesz gond, hogyan szerezzünk a disznóölésre borsot. Rövidesen kapható lesz az üzletekben. vvVVVVvwvvwvvvvvvvvvvvvs/vv'vvvvvvw'vwyywwv Halálos kimenetelű verekedés Jánoshalmán Zsebkéssel mgllbeszűrták — a Helyszínen meghalt I ér Ennyi az egész, amiért itthagytatok? Ez a köszönet amiért ápoltalak, neveltelek benneteket? kérdi könnyek között az anya. A gyerekek hallgatnak. De mit is mondhatnának itt a rendőrségen? Majd otthon. Talán majd otthon megered a nyelviül, Biztos ezt gondolja a rendőrtiszt is, mert búcsúzik. — Most sikerült visszahoznunk őket, asszonyom. Tessék, elviheti mind a kettőt. Laci cs Julika, mint két tétlenért gyerek, köszönés nélkül, behúzott nyakkal ódalog anyja után. Mennek vissza a biztos családi fészekbe, s talán mire hazaérnek, apjuk is megjön, aki egy téves hír hallatára autóval ment fel Pestre a kis szökevéA kiskunhalasi járási rendőr- kapitányság szándékos emberölés bűntette miatt bűnvádi eljárást indított őrizetbevétel mellett Horváth József 47 éves jánoshalmi lakos ellen, aki január 14-ére virradóra megölte Miskolci János kiskunhalasi lakost. A szándékos emberölés, mint a kapitányság jelentéséből kitűnik, az alábbiak szerint történt: Horváth József többedmagá- val, köztük Miskolci Jánossal számos helyen italt fogyasztott a január 14-ére virradó éjszaka. Horváth József előttünk eddig ismeretlen okból előbb otthagyta az italozó társaságot, akik hajnaltájt elhatározták, hogy átmennek még egy pár pohár pálinkát meginni Miskolci János lakására, Az úton egyszer- csali eléjük állt Horváth József és részeg fővel nekirontott Miskolci Jánosnak. Horváth ütlegelni kezdte Miskolci fejét, majd a dulakodás közben kést rántott és azzal Miskolci Jánost mellbe szúrta. Miskolci a helyszínen azonnal meghalt. zvvv^vvvwvws^vvvvwvvwvvwyvvw/vwvvvvwwvvvvvvyt' Csak üzengessen a Károlyi uvvvnmvwíMvwvywuvvtfWvuiIdős néni, aggódó édesanya sir, zokog a megyei rendőrkapitányságon. A viszontlátás, vagy talán a visszafojtott bánat csalta elő könyeit, ki tudja? Két gyerekembert vezetnek be. A fiú T, László 17 éves, a lány T, Julianna csali 16. Öltözékükből ítélve, nem készülhettek hosszú útra, Csomagjuk sincs, s ha zordabb az idő, hát kileli őket az Isten hidege. De a látszat sokszor csal. Csal bizony ez esetben is, mert a két fiatalt nem messze Szombathelytől fülelték le egy igazoltatás alkalmával nem sokkal azelőtt, hogy át akarták lépni az osztrák— magyar határt. A fiú csali áll és sunyit, egy szava sincs. A lány az már más. Most van a bakfiskorban, még alig bimbózik, de akarat már így látszatra is sok van benne. Dacos tekintettel, konokul néz maga elé. Peregnek róla a szavak, miként a borsó. Nem hatja meg sem az anyai könny, sem az anyai csók. Vagy talán igen? Csak itt nem akarja mutatni? Bárhogy is van, az anya szavai arra utalnak, hogy a lány csalta bátyját a nyugati útra. — Hova akartatok menni? Se szakmátok nincs, se más nyelven nem beszéltek, mit kezdtetek volna az ismeretlen nagyvilágban? — A fiú hallgat, helyette flegmán felel a lány. — Hát csak elindultunk, aztán majd lett volna valami,,, Folytatásos regényünk Ötödik folytatás JÓKAI MÖR: A HÁROMSZÍNŰ KANDŰR Egyszer aztán csali rájött Están úr, hogy »kutya van a kertben«! Azért emeltette azt a nagy bolond kínai falat a két szomszéd kert közé. Er is az valamit! A Palkó felmászott a kertben a nagy körtefára; ezentúl onnan társalgón a szép Katicával, Están úr arra is rájött; — Kvid íácisz, nebuló, in arbore szedensz? (Mit csinálsz, gézengúz a fán ülve?) —, Tanulom a leckémet, mint a peripatetikusok. ■— Azine! Azok éppen sétálva tanultak; 1— Hát 'sz én is sétálok. Máskor meg azon kapta a Palkót, hogy a vén körtefának minden egyes idei hajtását beojtogatta. — Kvid fácisz iterum kum isztó arbore? {Mit csinálsz megint azzal a fával? — Fajfát csinálok ebből a komisz körtéből. Az igaz, hogy komisz egy gyümölcs termett rajta, amit úgy hínak, hogy »totya« körte. Olyan az, mint a vackor. Ősszel úgy verik le a póznával a fáról: akkor feltöltik a padlásra, mikor aztán jól megfagyott, fekete lett, akkor ehetővé lesz. Megveszik a gyerekek, meg a napszámosok. Ezért még dühösebb lett Están úr. Hogy. a lurkó el akarja rontani az ő szentfáját, amelynek első csemetéjét Uszubu ősapánk hozta magával a »Körtvély«-tó mellől. Az igaz szittya totya-körtébe francia és belga erkölcstelen fajokat akar beojtani. No megállj, te elfajzott korcs ivadék! Hát még mikor a nemesi családfának beojtásáról lett szó! A karácsonyi szent ünnep közeledett. Liba Kis Jánosné asz- szonvom udvarán rettenetes lármát csaptak a ludak, akik Albion kedvéért íeiáldoztattak. Ekkor történt meg Pugonyi Eslán uramon, hogy ő saját becses személyében átlátogatott Liba Kis Jánosné asszonyom házához, A polgártársad éppen nagy dologban volt. Az ambitust végigülték a kopasztáshoz értő asszonyságok; 6 maga osztályozta a tollakat, külön a begyepeiyhét, meg a goromba tollat. A toll is nagy rubrikát képezett a gazdaságban. Csupa pehely volt minden ruhája tőle. Nem is eresztette be a nemes urat még a folyosóra sem, csak ott az utcaajtóban állt meg vele diskurúlni. Divat ez Kecskeméten: az utcaajtóban fogadás. — Jaj, kedves édes szomszéduram, de rossz időben kegyeskedett bocw-s látogatáséval megtisztelni. Csupa toll az egész háHétfőn faríják a hetipiacot Szabadszálláson. Ilyenkor a kocsik, szekerek, meg a gyalogos eladók és vevők ott gyűlnek össze a tanácsháza körül. Még azok is eljönnek a piacra, akik se eladni, se venni nem akarnak, csak éppen azt szeretnék tudni: mi újság? Itt cserélik ki a látottakat, hallottakat a községbeliek, meg a tanyasiak egymásközt. Segít nekik ebben a tanácsháza hangosbeszélője is, amely egymásután sorolja fel a legújabb törvényeket, tanácsi rendelkezéseket, meg persze azt is, hogy kinek, mi van eladó. A hangosbeszélő is a világ változását mutatja. Mert régen úgy volt, hogy aki valami nagyobb jószágot, házat, földet, vagy állatot kívánt eladni, az sorba járta jóbarátait, ismerőseit, hogy »kommendálják« az ő jószágát. Most meg csak bemegy a tanácsházára, aztán felíratja az eladnivalót és egyszerre akár ezer embernek is »megmondja-» a tanácsháza tetején harsogó hangszóró, ® A hengosbeszélőből értesült Mester Imréné is arról, hogy a piaci nap alkalmával fogadónapot tart a tanácsházán a megyei tanács egyik tagja. — No, ettől is megkérdem — gondolja a birkaködmönös, töm- j zsi kis asszony, aztán egyenesen j az elnök szobájába indul. Mert- J hogy itt szokták tartani mindig ; a fogadónapokat. — Azt szeretném csak meg- ! kérdezni — fordul az elnökhöz, j — hogy tényleg visszaveszik-e j mindenkitől a juttatott földekei, l meg a szőlőket? Ezt beszélik n j piaconf meg aztán tőlünk is kér- j fék már vissza a szőlőt... — A maguk szőlőjét? — szól bele a fogadónapot lartó megyei tanácstag. A kérdésre feléje fordul Mesterné, neki mondja el! félelmét, hogy fhegnyugtatást, választ kapjon aggodalmára. Piaci kosarából egy gondosan őrzött papírkötegel vesz elő, a megyei tanácstag felé nyújtja és megkérdi: — Ervényes-e ez még? Ez a birtoklevél.,. Nemzefiszínű az igazold:, íönnyen rá lehet ismerni külsejéről is. Ilyen telekkönyvi végző-1 seket kaptak az 1945-ben föld- lözjultatott parasztok. A papír Mtítúlapjára ez van írva: —I »Végzés. A telekkönyvi hatóság az 5.600/1945. F. M. sz. rendelet és a 171.700 F. M. sz. rendelet alapján Mester Imre és neje, Dubóczki Mária javára a benti adatoknak megfelelően kebelezze be.« Mesterné, aki nemrégóta özvegy asszony, mutatja a többi féltve őrzött papírjait is. Különféle nyugták, csekkek kerülnek elő a kosárra terített ruha alól, amelyek összességükben azt igazolják, hogy a Mester-család az utolsó fillérig kifizette az államnak a juttatott föld ára fejében megállapított összeget. — Nézzék meg, hogy jó-e ez a papír — mondja mégegyszer, — mert a régi tulajdonos rokona többször is üzent már a szőlőért. Meg aztán azzal is dicsekedett, hogy van a minisztériumban egy rokona, aki nyolcezer forintért könnyen elintézné neki a visszavételt, de ő azt mondja, hogy ingyen is az övé lesz, visszaadta neki a forradalom, — Ki Üzenget magának a föld miatt? — kérdik többen is M estemét. — A Károlyi Sámuel, az szeretné megliaparintani, merthogy azelőtt valamilyen rokonáé volt> De azoknak is csőik a nevükön volt, mert a munkája az már a mienk közel negyven év óta. Haszonbérbe bírtuk ezt a kis szőlőt, aztán ez a miénk lett a negyvenötös földosztáskor. — Nyugodjék meg, Mestem i — hangzik a megnyugtató válasz. — Csak üzengessen a Károlyi, ne törődjék maga azzal, A juttatott föld, amit 1945-ben a kommunista munkásak irányításávál kiosztottak, azoké marad, akik egyedül a jogos tulajdonosai: a dolgozó parasztoké. Dolgozzon csak nyugodtan a szőlőben, nem veheti azt már el magától senki, Mesterné hélélkodv* néz a tanácstagra. Megköszöni mindenkinek a szíves türelmét, aztán a drága iratokat a kosárba, a kosarat meg a karjába veszi és a hangos »vlazontlitás- ra« után szemmellátható jókedvvel fordul lti az ajtón. Nem is csoda, a legnagyobb kincsét, a juttatott földet, a szőlőt tudta veszélyben, s a veszély a »hivatalos emberek« szerint is — elmúlt. •/vwvwAoAvvvvsnnoowwvw<ivvvvvvwwwvv Felülvizsgálják az állami kiskereskedelmi és vendéglátúipari vállalatok boltepységeinek jövedelmezőségi helyzetét maradást, a bolt valószínű megmarad. Abban az esetben, ha a vizsgálat mást derít ki, többfél« megoldás kínálkozik: bérbeaci- ják az üzletet, megszüntetik vagy átadják magánkiskereskedőnek. Olvasóink figyelmébe! Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden kedden délután 2 órai kezdettel ingyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecskemét, Széchenyi tér 1. t. emelet.) •t****ee*e«+t*t**»4**tt*tfcM#tt#*#»*t*fi*M A megyei tanács kereskedelmi osztálya utasította a hatáskörébe tartozó, tanácsi felügyelet alatt álló kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok vezetőit, hogy kezdjék meg egyénenként a boltok jövedelmezőségének felülvizsgálását. Ez azért szükséges, hogy a megyei tanács és a vállalatok vezetői. dolgozói tisztán lássák, melyik boltegység jövedelmez, melyik nem, mi az egyiknek, vagy a másiknak az oka. Ez a munka előreláthatólag két-három hétig tart. A vizsgálat során kialakuló tények birtokában határoz majd a megyei tanács VB kereskedelmi osztálya. hogy milyen intézkedéseket tesz majd a jelenleg rosszul gazdálkodó egysegek munkájának megjavítására, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. Amennyiben megállapítható, hogy nem a hanyag vezetés, a hozzá nem értés okozta a jü- vcdelmezöság állagától való le 1' »*«#•>** « t I PETŐFI NÉPÉT! í i »«♦♦*«**** f * »tt f *.#•»** ** \ cd ittato tt löld a j&yos talajdonowkt mai ad
