Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-18 / 14. szám

Megalakult a Kalocsavidii Fíisierpaprikatermelik Szövetsége 30 tnáz?a bors érkezett Jugoszláviából Nemrég népes gyülekezet jött össze Kalocsa járási tanács me­zőgazdasági osztályán. Voltak itt Bátyáról, Fajszról, Sükösdröl, Kalocsáról. Miért jöttek itt ösz- sze ezek azi emberek? Nem egyébért, mint azért, hogy meg­alakítsák az új paprikatermelök szövetségét. Ezen a napon sokat beszéltek a csendes szavú emberek, El­mondták itt azt, hogy ha meg­alakítják ezt a szövetkezetét, na­gyobb lesz a termelési kedv, több lesz a paprikatermés és nem lesz feketézés a papriká­val. A megjelentek szinte egy­hangúlag kérték, hogy létesítse­nek mindnyájuk érdekében egy ilyen szövetkezetét. De nem áll­tak meg ennél, Rögtön ott meg is választották az ideiglenes in­téző bizottságot, ahol mindegyik község paprikatermelő parasztjai, illetve termelőszövetkezetei egy- egy taggal képviseltették magu­kat. Egy hét múlt el az intéző bi­zottság megválasztásától, s már elkészült »a Kalocsavidéki Fű­szerpaprikatermelők Szövetsége« alapszabálya, Mit tartalmaz az alapszabály? Lényegében ennek a társulásnak az a célja, hogy védje a termelők érdekeit, a fűszerpaprikatermelés szakszerű fejlesztését, a kártevők és feke­tézők által forgalombahozott anyagok kipróbálását, illetve megvizsgálását, a bevált véde­kezési eljárások ismertetését és terjesztését, anyagok és gépek Beszerzését, a termelők tanáccsal és felvilágosítással való támoga­tását. Ez a termelőszövetség lénye­gében szocialista elveken alapuló társulás. Ugyanis itt nem kell önkéntes belépés, hanem aki szerződéses fűszerpaprika ter­mesztését végzi, az automatiku­san a szövetség tagjává válik. A tagok jogait védi a szövetség. Bármilyen vitás kérdésben a szövetség díjmentesen köteles közreműködni a tag bármilyen sérelmével kapcsolatban. A szö­vetség még a termelési szerző­dések feltételeinek összeállításá­nál is közreműködik. A szövet­ség készíti el azt a javaslatot, amely a paprika árának meg­állapításához szükséges. Ennek a szövetségnek pénzügyi alapja is van. Mégpedig a tagok tagsági díj fejében az ipar által átvett paprika értékének egy százalékát kötelesek befizetni. Alig múlt el két hét, s egy igen komoly, országos és megyei szempontból is fontos társulás jött létre, Kalocsa vidéke az or­szág fűszerpaprikájának mintegy kétharmadát termeli meg, s igen sokat szállít külföldi álla­mokba is. Régen szerették volna már ezt a szövetséget a kalo­csaiak, s íme most megvalósult. Úgy gondoljuk, hogy a Kalocsa­vidéki Fűszerpaprikatermelők Szövetsége reális alapokon sok­kal több. paprikát tudnak ter­melni, mint eddig, s ehhez kí­vánunk nekik sok sikert. r-gém— oöo-ooooo ooaoo ocooooo-oooo ooooo — Hová akartatok menni? — Hát csak elindultunk A magyar—jugoszláv árucsere .iegyében szombaton újabb gép­kocsik hozták Kecskemétre Ju­goszláviából azt a borsmennyi­séget — 30 mázsát — amely a régebben kötött kereskedelmi ügyletből a megyének jár. A megyei tanács kereskedelmi osztálya az igényeknek meg­felelően szétosztotta a rendel­kezésre álló mennyiséget. Az Eszakbácsmegyei Népbolt 4, a DéJbácsmegyei 3, a MÉSZÖV 7, a Kecskeméti Csemegebolt 1, a bajai 1, a KISOSZ 1, a FŰ­SZERT 1 zsák borsot kapott. Csupán a Kecskeméti Kiskeres­kedelmi Vállalat kapott keve­sebbet az igényelt mennyiség­nél, mégpedig .11 zsákkal, “ mely majdnem 8 mázsa. A borsból jutott más me­gyéknek is. Hajdú megyének 7 zsákkal szándékoznak adni, két­millió cigaretta ellenében.’ Ba ranya megyétől szenet várnak a mi dolgozóink, ugyanakkor borsot is juttatna!« számukra megyénk kereskedelmi szervei, A hátralévő időben nem lesz gond, hogyan szerezzünk a disznóölésre borsot. Rövidesen kapható lesz az üzletekben. vvVVVVvwvvwvvvvvvvvvvvvs/vv'vvvvvvw'vwyywwv Halálos kimenetelű verekedés Jánoshalmán Zsebkéssel mgllbeszűrták — a Helyszínen meghalt I ér Ennyi az egész, amiért itt­hagytatok? Ez a köszönet amiért ápoltalak, neveltelek bennete­ket? kérdi könnyek között az anya. A gyerekek hallgatnak. De mit is mondhatnának itt a rendőrségen? Majd otthon. Ta­lán majd otthon megered a nyel­viül, Biztos ezt gondolja a rend­őrtiszt is, mert búcsúzik. — Most sikerült visszahoz­nunk őket, asszonyom. Tessék, elviheti mind a kettőt. Laci cs Julika, mint két tét­lenért gyerek, köszönés nélkül, behúzott nyakkal ódalog anyja után. Mennek vissza a biztos családi fészekbe, s talán mire hazaérnek, apjuk is megjön, aki egy téves hír hallatára autóval ment fel Pestre a kis szökevé­A kiskunhalasi járási rendőr- kapitányság szándékos ember­ölés bűntette miatt bűnvádi el­járást indított őrizetbevétel mel­lett Horváth József 47 éves já­noshalmi lakos ellen, aki január 14-ére virradóra megölte Mis­kolci János kiskunhalasi lakost. A szándékos emberölés, mint a kapitányság jelentéséből kitű­nik, az alábbiak szerint történt: Horváth József többedmagá- val, köztük Miskolci Jánossal számos helyen italt fogyasztott a január 14-ére virradó éjszaka. Horváth József előttünk eddig ismeretlen okból előbb otthagy­ta az italozó társaságot, akik hajnaltájt elhatározták, hogy átmennek még egy pár pohár pálinkát meginni Miskolci Já­nos lakására, Az úton egyszer- csali eléjük állt Horváth József és részeg fővel nekirontott Mis­kolci Jánosnak. Horváth ütle­gelni kezdte Miskolci fejét, majd a dulakodás közben kést rántott és azzal Miskolci Jánost mellbe szúrta. Miskolci a helyszínen azonnal meghalt. zvvv^vvvwvws^vvvvwvvwvvwyvvw/vwvvvvwwvvvvvvyt' Csak üzengessen a Károlyi uvvvnmvwíMvwvywuvvtfWvui­Idős néni, aggódó édesanya sir, zokog a megyei rendőrka­pitányságon. A viszontlátás, vagy talán a visszafojtott bánat csalta elő könyeit, ki tudja? Két gyerekembert vezetnek be. A fiú T, László 17 éves, a lány T, Julianna csali 16. Öltözékük­ből ítélve, nem készülhettek hosszú útra, Csomagjuk sincs, s ha zordabb az idő, hát kileli őket az Isten hidege. De a lát­szat sokszor csal. Csal bizony ez esetben is, mert a két fiatalt nem messze Szombathelytől fü­lelték le egy igazoltatás alkal­mával nem sokkal azelőtt, hogy át akarták lépni az osztrák— magyar határt. A fiú csali áll és sunyit, egy szava sincs. A lány az már más. Most van a bakfiskorban, még alig bimbózik, de akarat már így látszatra is sok van benne. Dacos tekintettel, konokul néz maga elé. Peregnek róla a sza­vak, miként a borsó. Nem hatja meg sem az anyai könny, sem az anyai csók. Vagy talán igen? Csak itt nem akarja mutatni? Bárhogy is van, az anya szavai arra utalnak, hogy a lány csalta bátyját a nyugati útra. — Hova akartatok menni? Se szakmátok nincs, se más nyel­ven nem beszéltek, mit kezdte­tek volna az ismeretlen nagyvi­lágban? — A fiú hallgat, he­lyette flegmán felel a lány. — Hát csak elindultunk, aztán majd lett volna valami,,, Folytatásos regényünk Ötödik folytatás JÓKAI MÖR: A HÁROMSZÍNŰ KANDŰR Egyszer aztán csali rájött Están úr, hogy »kutya van a kertben«! Azért emeltette azt a nagy bolond kínai falat a két szomszéd kert közé. Er is az valamit! A Palkó felmászott a kertben a nagy körtefára; ezentúl onnan társalgón a szép Katicával, Están úr arra is rájött; — Kvid íácisz, nebuló, in arbore szedensz? (Mit csinálsz, gé­zengúz a fán ülve?) —, Tanulom a leckémet, mint a peripatetikusok. ■— Azine! Azok éppen sétálva tanultak; 1— Hát 'sz én is sétálok. Máskor meg azon kapta a Palkót, hogy a vén körtefának minden egyes idei hajtását beojtogatta. — Kvid fácisz iterum kum isztó arbore? {Mit csinálsz megint azzal a fával? — Fajfát csinálok ebből a komisz körtéből. Az igaz, hogy komisz egy gyümölcs termett rajta, amit úgy hínak, hogy »totya« körte. Olyan az, mint a vackor. Ősszel úgy verik le a póznával a fáról: akkor feltöltik a padlásra, mikor aztán jól megfagyott, fekete lett, akkor ehetővé lesz. Megveszik a gye­rekek, meg a napszámosok. Ezért még dühösebb lett Están úr. Hogy. a lurkó el akarja rontani az ő szentfáját, amelynek első csemetéjét Uszubu ős­apánk hozta magával a »Körtvély«-tó mellől. Az igaz szittya totya-körtébe francia és belga erkölcstelen fajokat akar beojtani. No megállj, te elfajzott korcs ivadék! Hát még mikor a nemesi családfának beojtásáról lett szó! A karácsonyi szent ünnep közeledett. Liba Kis Jánosné asz- szonvom udvarán rettenetes lármát csaptak a ludak, akik Albion kedvéért íeiáldoztattak. Ekkor történt meg Pugonyi Eslán uramon, hogy ő saját be­cses személyében átlátogatott Liba Kis Jánosné asszonyom házához, A polgártársad éppen nagy dologban volt. Az ambitust végigülték a kopasztáshoz értő asszonyságok; 6 maga osztályozta a tollakat, külön a begyepeiyhét, meg a go­romba tollat. A toll is nagy rubrikát képezett a gazdaságban. Csupa pehely volt minden ruhája tőle. Nem is eresztette be a nemes urat még a folyosóra sem, csak ott az utcaajtóban állt meg vele diskurúlni. Divat ez Kecskeméten: az utcaajtóban fogadás. — Jaj, kedves édes szomszéduram, de rossz időben kegyes­kedett bocw-s látogatáséval megtisztelni. Csupa toll az egész há­Hétfőn faríják a heti­piacot Szabadszálláson. Ilyenkor a kocsik, szekerek, meg a gyalo­gos eladók és vevők ott gyűlnek össze a tanácsháza körül. Még azok is eljönnek a piacra, akik se eladni, se venni nem akarnak, csak éppen azt szeretnék tudni: mi újság? Itt cserélik ki a látot­takat, hallottakat a községbe­liek, meg a tanyasiak egymás­közt. Segít nekik ebben a ta­nácsháza hangosbeszélője is, amely egymásután sorolja fel a legújabb törvényeket, tanácsi rendelkezéseket, meg persze azt is, hogy kinek, mi van eladó. A hangosbeszélő is a világ válto­zását mutatja. Mert régen úgy volt, hogy aki valami nagyobb jószágot, házat, földet, vagy álla­tot kívánt eladni, az sorba jár­ta jóbarátait, ismerőseit, hogy »kommendálják« az ő jószágát. Most meg csak bemegy a ta­nácsházára, aztán felíratja az eladnivalót és egyszerre akár ezer embernek is »megmondja-» a tanácsháza tetején harsogó hangszóró, ® A hengosbeszélőből értesült Mester Imréné is arról, hogy a piaci nap alkalmával fo­gadónapot tart a tanácsházán a megyei tanács egyik tagja. — No, ettől is megkérdem — gondolja a birkaködmönös, töm- j zsi kis asszony, aztán egyenesen j az elnök szobájába indul. Mert- J hogy itt szokták tartani mindig ; a fogadónapokat. — Azt szeretném csak meg- ! kérdezni — fordul az elnökhöz, j — hogy tényleg visszaveszik-e j mindenkitől a juttatott földekei, l meg a szőlőket? Ezt beszélik n j piaconf meg aztán tőlünk is kér- j fék már vissza a szőlőt... — A maguk szőlőjét? — szól bele a fogadónapot lartó megyei tanácstag. A kérdésre feléje fordul Mesterné, neki mondja el! félelmét, hogy fhegnyugtatást, választ kapjon aggodalmára. Piaci kosarából egy gondosan őr­zött papírkötegel vesz elő, a me­gyei tanácstag felé nyújtja és megkérdi: — Ervényes-e ez még? Ez a birtoklevél.,. Nemzefiszínű az igazold:, íönnyen rá lehet ismerni külse­jéről is. Ilyen telekkönyvi végző-1 seket kaptak az 1945-ben föld- lözjultatott parasztok. A papír Mtítúlapjára ez van írva: —I »Végzés. A telekkönyvi hatóság az 5.600/1945. F. M. sz. rendelet és a 171.700 F. M. sz. rendelet alapján Mester Imre és neje, Dubóczki Mária javára a benti adatoknak megfelelően kebelez­ze be.« Mesterné, aki nemrégóta özvegy asszony, mutatja a többi féltve őrzött papírjait is. Kü­lönféle nyugták, csekkek kerül­nek elő a kosárra terített ruha alól, amelyek összességükben azt igazolják, hogy a Mester-család az utolsó fillérig kifizette az ál­lamnak a juttatott föld ára fe­jében megállapított összeget. — Nézzék meg, hogy jó-e ez a papír — mondja mégegyszer, — mert a régi tulajdonos rokona többször is üzent már a szőlőért. Meg aztán azzal is dicsekedett, hogy van a minisztériumban egy rokona, aki nyolcezer forintért könnyen elintézné neki a vissza­vételt, de ő azt mondja, hogy ingyen is az övé lesz, visszaad­ta neki a forradalom, — Ki Üzenget magának a föld miatt? — kérdik többen is M estemét. — A Károlyi Sámuel, az sze­retné megliaparintani, merthogy azelőtt valamilyen rokonáé volt> De azoknak is csőik a nevükön volt, mert a munkája az már a mienk közel negyven év óta. Haszonbérbe bírtuk ezt a kis szőlőt, aztán ez a miénk lett a negyvenötös földosztáskor. — Nyugodjék meg, Mestem i — hangzik a megnyugtató vá­lasz. — Csak üzengessen a Ká­rolyi, ne törődjék maga azzal, A juttatott föld, amit 1945-ben a kommunista munkásak irányí­tásávál kiosztottak, azoké marad, akik egyedül a jogos tulajdono­sai: a dolgozó parasztoké. Dol­gozzon csak nyugodtan a szőlő­ben, nem veheti azt már el ma­gától senki, Mesterné hélélkodv* néz a tanácstagra. Megköszöni mindenkinek a szíves türelmét, aztán a drága iratokat a kosár­ba, a kosarat meg a karjába veszi és a hangos »vlazontlitás- ra« után szemmellátható jó­kedvvel fordul lti az ajtón. Nem is csoda, a legnagyobb kincsét, a juttatott földet, a sző­lőt tudta veszélyben, s a veszély a »hivatalos emberek« szerint is — elmúlt. •/vwvwAoAvvvvsnnoowwvw<ivvvvvvwwwvv Felülvizsgálják az állami kiskereskedelmi és vendéglátúipari vállalatok boltepységeinek jövedelmezőségi helyzetét maradást, a bolt valószínű meg­marad. Abban az esetben, ha a vizsgálat mást derít ki, többfél« megoldás kínálkozik: bérbeaci- ják az üzletet, megszüntetik vagy átadják magánkiskereske­dőnek. Olvasóink figyelmébe! Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér 1. t. eme­let.) •t****ee*e«+t*t**»4**tt*tfcM#tt#*#»*t*fi*M A megyei tanács kereskedelmi osztálya utasította a hatáskö­rébe tartozó, tanácsi felügyelet alatt álló kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok veze­tőit, hogy kezdjék meg egyénen­ként a boltok jövedelmezőségé­nek felülvizsgálását. Ez azért szükséges, hogy a me­gyei tanács és a vállalatok ve­zetői. dolgozói tisztán lássák, melyik boltegység jövedelmez, melyik nem, mi az egyiknek, vagy a másiknak az oka. Ez a munka előreláthatólag két-három hétig tart. A vizsgá­lat során kialakuló tények bir­tokában határoz majd a megyei tanács VB kereskedelmi osztá­lya. hogy milyen intézkedéseket tesz majd a jelenleg rosszul gazdálkodó egysegek munkájá­nak megjavítására, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításá­ra. Amennyiben megállapítható, hogy nem a hanyag vezetés, a hozzá nem értés okozta a jü- vcdelmezöság állagától való le 1' »*«#•>** « t I PETŐFI NÉPÉT! í i »«♦♦*«**** f * »tt f *.#•»** ** \ cd ittato tt löld a j&yos talajdonowkt mai ad

Next

/
Thumbnails
Contents