Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-18 / 14. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt aktívája (Folytatás az 1. oldalról) társaink pártunk decemberi köz­ponti bizottsági ülésének hatá­rozatát, a forradalmi munkás­paraszt kormány január 5-i elvi nyilatkozatait. Továbbá az öt kommunista és munkáspárt ja­nuár 1-i budapesti találkozójá­ról, a kínai,' magyar és szovjet vezetők január 10-i moszkvai ta­lálkozójáról kiadott nyilatkoza­tokat. Különleges tanulmányo­zást és kellő propagandát érde­mel meg a legutóbbi időben kelt külföldi marxista irodalomból, a Zsenminzsipao című kínai lap Mégegyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól című nagyértékű és a magyar kérdés­sel behatóan foglalkozó cikke. A sajtó és a rádió propaganda­munkájáról Kedves elvtársak! Anélkül, nogy tagadnánk a magyar sajtó és rádió munkájának az utóbbi hetekben észlelhető bizonyos fokú javulását, meg kell mon­dani, hogy a tömegek között végzett ideológiai munka (és egyben az ellenforradalom elleni eszmei és politikai harc) központi kérdése ma a sajtó és a rádió területén folyó propagandamunka gyökeres megjavítása. (Ügy van! Taps!) Hogy csak pár­tunk ,központi lapjánál, a Nép­szabadságnál maradjunk, he­lyesnek lehet nevezni azt a tö­rekvést, hogy a régi, teljesen száraz, hivatalos közlönyszeru újságtípust megváltoztatva, a lapot élénkebbé, olvasmányosab­bá legyék, és így a lap inkább néplap jellegű legyen. De mél­tatlan a párt központi lapjához, hogy amíg pártunk és kormá­nyunk fontos megnyilatkozásait, a nemzetközi munkásmozgalom fontos közleményeit az újság különböző oldalaira úgy széttör­delik, hogy ember legyen a tal­pán, aki a folytatást megtalálja (Taps.), addig a címoldalon gyil­kossági híreket közölnek ökölnyi betűkkel, belül pedig az elvi je­lentőségű cikket félmeztelen tán­cosnő képével »élénkítik«. (Ügy van!) Az ilyesfajta törekvés nem pártlap, még csak nem is napi­lap, hanem a legrosszabb bur- zsoá lap felé visz, illetve vinne — de ebbe nem lehet beleegyez­ni. (Taps.) Némely újságíró elv­társnál úgy látszik szokássá vált, hogy valamiféle »objektívizmus« cégére alatt, a »nagyvilág híi'ei« gyakran teljesen vagy legalábbis túlnyomóan a nyugati kapitalis­ta országok híreiből áll, mintha szocialista országok nem is len­nének a »nagyvilágon«. Az Ideológiai munkát és ezen belül ma a sajtó- és rádiópropa­gandát olyan nagyfontosságú kérdésnek kell tekinteni, ami megfelel annak a helyzetnek, melyre jellemző, hogy az ellen- forradalommal szembeni harc­ban a fegyveres harcot felváltot­ta a szavak és a betűk csatája és a szocialista forradalom erői­nek ebben is győzniök kell. (Nagy taps.) Néhány szót a proletariátus diktatúrájáról. Kétségtelen, hogy a legutóbbi években reformista nézetek hatoltak be a magyar kommunisták egyes köreibe, leg­inkább a kommunista értelmiség bizonyos csoportjaiba. Egyes kö­rökben elfeledkeznek a marxiz­mus azon alapvető tételéről, hogy az államformák lehetnek igen különbözőek, de amikor a fő el­lentmondás a burzsoázia és a proletariátus kibékíthetetlen ér­dekellentétben van, az állam vagy a burzsoázia, vagy a prole­tariátus diktatúráját valósítja meg. Megfeledkeznek egyesek arról, hogy a demokrácia nem lehet osztálytartalom nélkül. Az úgynevezett kapitalista »demok­rácia«, a kapitalista államokban a dolgozó tömegeknek a hata­lomból való kirekesztését és a burzsoázia diktatúráját valósítja meg. Következésképpen a de- mokráci a népköztársaságunkban sem lehet osztálytartalom nél­kül, hanem ellenkezőleg, a pro­letariátus diktatúráját kell, hogy megvalósítsa és ugyanakkor a burzsoázia kirekesztését a hata­lomból. Valljuk a szocialista demokrácia kiszélesítésének szükségességét — a dolgozó tömegek számára Ezért ítéljük cl a »de­mokrácia hangoztatását osztálytartalom megjelölé­se nélkül és valósítjuk meg á szocialista demokráciát, amely demokrácia a leg­szélesebb dolgozó tömegek számára, ugyanakkor dik­tatúra a kizsákmányolok — vagy kisajátított volt ki­zsákmányolok —• osztály- uralmi törekvései ellen. Mi valljuk a szocialista demok­rácia kiszélesítésének és elmélyí­tésének szükségességét a dolgo­zó tömegek számára, ugyanak­kor elítéljük a szocialista demok­rácia felcserélését a »demokrá­cia« általános hangoztatásával — és ebben az álláspontunkban nincs semmiféle ellenmondás. A burzsoá diktatúra államában a »demokrácia« általános követe­lése minden közelebbi megjelö­lés nélkül is haladó követelés, mert az elnyomott osztály, a proletáriátus számára követeli a jogok kiterjesztését. A proletár- diktatúra államában a »demok­rácia« általános követelése min­den közelebbi megjelölés nélkül, csak reakciós követelés lehel, mert ugyancsak az elnyomott osztály, a jelen esetben azonban a burzsoázia számára követeli a jogok kiterjesztését. Viszonyaink között a demok­rácia általános hangoztatása és az e szó körül csapott lárma he­lyett a proletárdiktatúra haté­kony megvalósítása a dolgozó nép érdekeinek egyetlen igazi védelme. Mégpedig a proletár- diktatúra hatékony megvalósítá­sa mindkét vonatkozásban, azaz a dolgozó tömegek jogainak szi­lárdítása és kibővítése, az osz- tályellenség jogainak szűkítése cs korlátozása irányában. A proletárdiktatúra haté­kony megvalósítása ma kü­lönösen megkívánja mind | a párt-, mind az állami elet területén a demokratikus centralizmus lenini elvének következetes megvalósító- j sál. A párttagok, illetve az állam­életben dolgozó tömegek lehető legszélesebb bevonását a dönté­sek meghozásába, ugyanakkor a meghozott döntések végrehajtá­sában a cselekvés feltétlen egy­ségét, más szóval nagymérték­ben meg kell szilárdítani a párt­ós állami fegyelmet. Nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy az ellenforradalom végleges meg­semmisítése nem képzelhető el kemény forradalmi fegyelem megteremtése nélkül. (Taps.) Belső kérdéseink közül utolsó­ként pár szót kell még szólnom átmeneti gazdasági nehézsé­geinkről; mondanunk nyíltan? Feltétlenül. De hozzá tartozik a kérdéshez az is, hogy saját népgazdaságunk ere­jére, a magyar munkások, parasztok és értelmiségi­ek tudására, eltökéltségére, munkakészségére támasz­kodva, a testvéri szocialista országok gazdasági támoga­tása eredményeképpen sa­ját kezünkben van minden reális lehetősége annak, hogy az infláció lehetséges veszélyét látva, azt lekiizd- jük, feltéve, ha az egyedül lehetséges utat, a termelés növelésének útját járjuk. Van nálunk most bizonyos kor­látok között mozgó munkanélkü­liség? Van. Kellett erről nyíltan beszélni? Kellett. De nincs meg a lehetőségünk arra, hogy ez a munkanélküliség időben és mé­reteiben is valóban korlátozott legyen és rövid idő alatt leküzd- jük? Megvan ehhez is minden le­hetőség. De ehhez nem elegendő az ördög szakadatlan falravetí- tése és a baj eltúlzása, hanem feltétlenül szükséges a dolgozó tömegek mozgósítása a megol­dandó feladatok elvégzésére. Mutassuk meg a pozitív jelensé­geket és példákat is. Mindenki tudja nálunk, hogy a pénzromlás veszélyének tényle­ges elűzéséhez a termelés növe­lése szükséges. Azt is tudja min­dönki, hogy a termelés növelésé­hez ma elsősorban több energia, még pontosabban; több szén szükséges. Ha több energia és szén lesz, az átmeneti munka- nélküliséget is felszámoltuk. El­indultunk ezen az úton? Feltét­lenül elindultunk. A sajtó szűkszavú tudósításai­ból is láthatja mindenki, hogy a megfelelő kormányintézkedé­sek, a szén ügyét kézbevevő kor­mánymegbízottak lelkes és céltu­datos munkája, mindenekelőtt azonban a magyar bányászon qsztályöntudatos és hazafias, kö­telességtudó munkája eredmé­nyeképpen a napi 12 000—14 000 tonnás széntermelést körülbelül egy hónap alatt sikerült napi 45 000—47 000 tonnás termelésre felvinni (taps), és ha a fejlődés ütemét ezen a téren tovább tudjuk vinni, altkor a fő gazda­sági nehézségeink megoldást nyernek. Kedves elvtársak! Manapság az emberek egy része szenzáció­kat keres. Hát nem elég nagy szenzáció az, amit bányászaink általában véghez vittek? Vagy ezen belül az, hogy a nógrádi szénmedence bányászai kisebb létszámmal máris megtermelik az október 23-a előtti szénmennyi­ség több mint 80 százalékát? Vagy nem elég nagy szenzáció az, hogy a nógrádi medencében, I a mizserfai bányászok egyik nap j az október 23 előtti termelés 98 ! százalékát érték el. (Taps.) Hogy j úgy mondjam én Is: nagy »szen- ! zációk« ezek, nagy eseményei I hazánk életének, j Mind erőteljesebben kirajzo- | lódnak azok a jelek, amelyek a magára találó magyar nép élet­erejéről, alkotó képességéről be­szélnek és végső fokon az el­lenforradalmi támadás következ­tében előállott súlyos, de átme­neti gazdasági nehézségeink fe­lett aratott győzelem gyümöl­cseit érlelik: Kedves elvtársak! Aktívánkon vidéki elvtársak is jelen vannak. Gondolom a budapesti aktíva nyugodtan meg­üzenheti általuk paraszt testvc- reinknek, hogy) ha a rendet ma­guk a tömegek!óvják a falun, ha most serényen felkészülnek a tavaszi munkára és ahhoz jókor, az ősszel mutatott szorgalommal hozzálátnak —I nyugodtak lehe­tünk. Kedves elvtúrsak, elvtársnők, tisztelt hallgatóim! Végezetül visszatérek a nem­zetközi kérdésekre. A nemzetközi helyzetről Az imperialistáknak az a ter­ve, hogy Magyarországot kisza­kítsak a szocialista táborból, kudarcbafulladt, dtihöngenek reánk és tehetetlenül keresik a módját, hogyan árthatnának még a Magyar Népköztársaság ügyének. Sajnos, az Egyesült Nemzetek Szervezetét is eszkö­zül tudják felhasználni céljaik­ra. Ismeretes, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok kezdemé­nyezésére megszavaztattak az ENSZ közgyűlésen valamiféle ötös bizottságot, az úgyneve­zett és általuk gyártott »ma­gyar kérdés« vizsgálatára. En­nek a bizottságnak olyan sze­repet szánlak, amely sérti a Magyar Népköztársaság szuve­renitását cs beavatkozást céloz a magyar belügyekbe. Kormá­nyunk tiltakozott ez ellen uz ENSZ főtitkárához küldött jegy- j /ékben, de ezen túlmenően ki- | jelenthetem, hogy kormányunk I ugyanazzal a szilárdsággal el | fog hárítani minden beavatko- ! zási kísérletet a magyar bel- j ügyekbe a jövőben is, mint- ahogy azt eddig is tette. Mi szeretnénk, ha az ENSZ az emberiség békéjét — és a magyar nép békéjét és nyugalmát is — szolgáló hasznosabb kérdésekkel fog­lalkozna. Például a leszere­lés, az atom- és hidrogén­fegyverek betiltása és meg­semmisítése kérdésével fog­lalkozna. Vagy az imperialisták Egyip­tom elleni agressziójával, a Magyar Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország ellpn irányuló imperialista ak­namunka és felforgató tevé­kenység kivizsgálásával. Ez jobban növelné az ENSZ tekin­télyét is a népek szemében és hasznosabb is volna az embe­riség számára. Ugyancsak nö­velné szerintünk az ENSZ te­kintélyét és javítaná munkáját is, ha megadnák végre azt, amit előbb-utóbb úgy is meg kell adniok — a Kínai Népköztár­saság törvényes helyét az ENSZ szervezetében. (Nagy taps.) Kedves elvtársak! Kedves <riv­társnők, tisztelt aktivagyűlés! Ahogyan a; Magyar Népköz­társaság megdöntését célzó el­lenforradalmi támadásban dön­tő szerepe vetít a nemzetközi imperializmusnak, ugyanúgy a magyar szocialista forradalom ügyének megmentésében döntő szerelje volt a proletár interna­cionalizmus szellemében ne­künk segítséget nyújtó Szovjet­uniónak és íz ügyünket támo­gató szocialista tábor egységé­nek. (Taps.) Ezért azokon a nemzetközi találkozókon, ame­lyeken pártunk és kormányunk vezetősége képviselve volt, ne­vezetesen uis öt párt és kor­mány budapesti találkozóján és a január 10-i moszkvai kínai — magyar—szovjet ta nácskozu • son hitet teltek képviselőink a proletár internacionalizmus esz­méje által összefogott szocialis­ta tábor megbonthatatlan egy­sége melleik (Taps.) Mi, a prdletárinternacíonaliz- mus eszméjéhez, a szociális ts tábor egyséjgéhez hűek mara­dunk, mert az marxista—leni­nista világnézetünk parancsa és népünk, munkáshatalmunk, népköztársaságunk szocialista jövőnk érdekeinek szolgálata; (Taps.) Kedves eljvtársak! Elvtársnők! Ügy érzem, hogy a szocialis­ta íorradaloln ügye melletti szi­lárd helytállás eltökéltségével, a proletár j internacionalizmus szellemében megerősödve, s marxizmus-í-leninizmus zászla­jának legyőzhetetlenségébe ve­tett hittel j megyünk el mind­nyájan munkánkra e gyűlésről; Kérjük dsou En-Iaj elvtársat, az egész kínai kormánydelegá­ciót, hogy ezt mint üzenetün­ket, vigyék cl nagy hazájukba a testvéri kínai népnek. (Taps.) Éljen a {Magyar Népköztársa­ság! Éljen a Kínai Népköztársa­ság! Éljen a szocialista világ Szov­jetunió általi vezetett táborának forradalmi egysége! (Az aktíva­gyűlés részvevői helyükről fel­állva, hossjean. lelkesen tapsol­nak.) Kötelességünk a nép előtt nehézségeinkről nyiltan beszélni Kötelességünk a nép előtt ne­hézségeinkről nyiltan beszélni. Nem követhetjük a múlt káros gyakorlatát abban sem, hogy ró­zsaszínűnek mutassuk vagy mondjuk a feketét is. De az el­A magyar nép mindenkor számíthat a hatszázmllliós kínai nép segítségére Caou En-laj elvtárs bessétle lenkezőjét sem tehetjük. Ma, ha sajtónkat olvassa valaki, az inf­láció és a munkanélküliség szót olvassa a leggyakrabban. Fenn­áll az infláció, a pénzromlás vé­széivé? Fennáll. Meg kellett ezt Kádár János beszéde után hosszantartó taps köszöntötte Csou Kn-lajt, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnökéi, aki a következő beszédet mon­dotta: — Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Az utóbbi időben a kínai nép is — csakúgy, mint a többi szo­cialista ország népei és a világ valamennyi haladó erői — élén­ken figyelte a magyar népnek azt a nehéz harcát, amelyet az imperialisták és az országon belüli ellenforrudalmúrok dühödt támadásainak visszaveréséért folytatott. A magyar nép a szovjet had­sereg segítségével már meghiúsí­totta az ellenforradalmi restau­ráció mesterkedéseit. Hiaba igye­keznek az impreialistúk és a reakciós erők. hogy visszafordít­sák a történelem kerekét, bi­zonyosan nem tudják már meg­valósítani e kísérletüket. Határtalan örömmel és lelkese­déssel tölt el, hogy most, a kínai kormány és a kínai nép nevé­ben személyesen fejezhetem ki őszinte üdvözletemet a hős testvéri magyar népnek. (Nagy taps.) A kínai ncp teljesen meg­érti a magyar nép felháborodá­sát és elégedetlenségét a volt vezetők súlyos hibái miatt. A magyar munkások és parasztok, értelmiségiek követelik: javít­sák ki ..ezeket a súlyos hibákat, hogy egészségesen fejlesszék a szocialista törvényességet és a szocialista demokráciát, s Ma­gyarország az egyenlőség és egymás érdekeinek tiszteletben- tarlása alapján erősítse baráti együttműködését a többi szocia­lista országgal, s így a szocialis­ta tábor egységét. Ezek a követelések teljesen jo­gosak. E követelések célja nem az, hogy Magyarországon megingas­sa a népi]demokratikus diktatú­rát és a szocialista demokráciát, hanem az] hogy még jobban ki­fejlessze a szocialista demokrá­ciát, ezzel megszilárdítsa a szo­cialista rendszert. Az események azonban azt mutatták, hogy amikor a magyar nép fellepett ezek­kel a jogos követelésekkel, ugyanakkor az Imperialisták és az általuk támogatott, az országon belüli és kívüli magyar ellenforradalmi ele­mek ezt az alkalmat kihasz­nálva, a régen előkészített aknamunkát folytatták. Megindítbtták a fegyveres láza­dást, megkísérelték megsemmisí­teni a magyar nép szocialista (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents