Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

4 kérdés és válasz lakásügyben 4 mi sok deviza forintot jelentene Gondolatok arról, miként lehetne Az alábbi levelet kaptuk: Kedves Petőfi Népe! Magam, és úgy hiszem, sok más lakásgondokkal küzdő csa­lád nevében fordulok a Szerkesztőséghez, hogy továbbítsák és választ kérjenek az illetékesektől az alant felsorolt 4 kérdésre. 1. Mikor és kiknek utalták ki a Rákóczi-úti 26 lakásos bér­ház 13 lakását, mert az tíjsdgban eddig csak 13 lakás ki­utalását közölték. Szeretnénk megtudni, ha kiutalták, miért nem közölték ezt az újságban, holott erre ígéretet tették? 2. Mikor teszik közzé az újságban a Bajcsy-Zsilinszky utcai »cs«-lakások új tulajdonosainak névsorát? Vagy talán ezt sem tartják fontosnak? 3. Miért és meddig tartják fenti a szovjet családok számára az üres lakásokat, amikor sok családnak lehetne meleg csa­ládi otthont biztosítani? t. Végül azt szeretném kérni, hogy a lakáshivatal dolgozói becsületesen és őszintén beszéljenek és orvosolják a dolgo­zók jogos panaszait, mert most még nem ezt teszik. Még egyszer kérem a szerkesztőség útján az illetékeseket, hogy az én őszintén megírt soraimra ugyanolyan őszinte választ adjanak. Szalonlai László, a 64/1. 25. M, Vállalat dolgozója A laháshivaUM rátaasai 1. A 26 lakásos bérház lakói: Katán Mihály (Cipőgyár) liáz- íelügyelő, szolgálati lakás, Me­zei Ferenc (Gépgyár) szolgálati lakás, TamagköVicfs János (Ci­pőgyár), Mányi József (Laka­tosipari V.), Molnár Sándor ta­nár, Lukács Béla (Ügyészség) szóig, lakás, Majeresik Jenő (Erőmű), Hanusku Sándor (ka­tona), Nagy Ferenc (Nyomda), Gere Lajos (Építőipari V.), Új­vári József (Bamevál), Bán. Re­zső (AutókÖzl. V.) szóig, lakás, Terebesy Károly (tanár), Gebei Károly (MÁV) szóig, lakás, Re­tkes Attila (Köjár) szóig, lakás, Kiss Ferenc (Zeneiskola), Ma­rosi József (Kenyérgyár) Benkő Ferenc (EMUK), Sípos János (Kenyérgyár), Rákos József (Ügyészség), Baranyi József (ka­tona) szóig, lakás, Csiha Sán­dor (megyei Tanács), Fülöp Zol­tán (Köjár) szóig, lakás, Vékony Jánosné (Ügyészség), Simó Fe­renc (AKK) szóig, lakás és Nagy István (Szabó Ktsz). 2. A Bajcsy-Zsilinszky utcai újonnan épülő bérházat az Épí­tőipari Vállalat még nem adta út a Városi tanácsnak. Erre va- ószínűleg január 15-e körül ke­rül sor. Utána napokon belül ÁÖzölni fogja a városi tanács a Petőfi Népében, hogy kiknek utalják ki ezeket a lakásokat. 3. A városi tanács kérésére a korábban szovjet családok által lakott Budai utcai 8. és 10. szá­mú házakat átadták a lakáshi- vatalnak, amely a írét házban lévő 10 lakást már ki is utalta. 4. A tanács végül közli, hogy a VKG-osztály feloszlatása mi­att, az igazgatási osztály felügye­lete alá került a lakáshivutal, — s mint írják — ezzel a laká­sok száma természetesen nem szaporodott meg. Igen megnehe­zíti a tanács munkáját, hogy sokan önkényesen költöznek be lakásokba. A tanács válaszában rámutat, hogy az utóbbi napok­ban is öt önkényesen beköltö­zői; rakott ki, s a visszaköltöz- tetés fuvarköltségeit az önké­nyesen beköltözőknek kell meg­fizetni. Szalontai László negyedik kérdésére válaszolva úgy nyi­latkozik a lakáshivatal, hogy »dolgozóinak elhatározott szán­déka, hogy teljesen őszintén be­széljenek a hozzájuk forduló dolgozókkal, de ugyanakkor az is határozott szándékuk, hogy önkéhyeskedést nem tűrnek meg és minden önkényes beköltözőt kiköltöztetnek«. A szerkesztősé# m égj egysése Jogosnak tartjuk Szalontai László kérdéseit, ezért is adtunk JÓKAI MÓR: A HÁROMSZÍNÜ KANDÚR Gazdagsága is volt a tudós férfiúnak: szép tagban á Talfáján. Meg lehetett volna belőle élni tisztességesen, ha parasztmódra gazdálkodtak volna rajta. Hanem őneki ebben is különös ambíciói voltak. Holmi ordináré rozs, kukorica az ő vágyait ki nem elégí­tette, úttörő volt! Festő csüllenget, pirosító bűzért vetett tábla­számra, amikből a magyar indigónak és magyar karmazsinnak kellett előtámadni. Nem az 6 hibája, hogy a siker elmaradt. A szép szőlejét, gyümölcsösét emellett egészen elhanyagolta. Egy régi pandelttában azt olvasta, hogy nihil de arbore! (»semmit a fáról!«) s ennek az utasítása nyomán mindent, ami »fáról szár­mazik« élelrövidítőnek tartott. Á szőlőt pedig hagyta futni a föl­dön, .mint az uborkát. Odahaza a Nagy-cegléd utcai házánál ellenben egy egész légió macskát tartott. Azok között voltak fehér-fekete, vörös-fekete és fehér-vörös példányok, aztán meg fehér-fekete-vörös egyénisé­gek. Tiszta fehér, fekete, cirmos és ordas nem töretett meg közöt­tük, A két színben szerénykedők mindannyian a fi-nemhez tar­toztak, a három színben pompázólc ellenben mind a gyengédebb nemhez. Ott is megtartják a divatot. Ezekkel a. hízelkedő, alat­tomos, könnyűerkölcsű lényekkel volt tele a nemzetes úrnál min­den szoba, ott törieszkedtek a pamlagon, ott doromboltak a kály­hapadkán, ott nyervákoltak a hiúban, ott dlvatlankodtak a folyo­són; a pinceablakból macskafej nézett ki, a kert fáin macska koptatta a körmeit s holdvilágos éjszaka olyan virtuóz éneklést miveitek, hogy azzal az egész utca minden komondorát ellent­mondó csaholásra ingerelték. Hanem ebben is szisztéma volt, tudományos alapon épült szisztéma. Kezébe akadt egyszer egy angol hírláp, az Irish Advertiser, melynek »Niscellany« rovatában ezt a figyelemreméltó közle­ményt olvasta; »Az angol társadalom legelőkelőbb tagjaiból alakult »Zoological Fa fad ox i es«-1 á r.s aság százezer font sterling díjat tűzött ki. annak*megjutalmazúsára, aki egy háromszínű kandúrt képes előállítani.« Egymillió forint! Egy macskáért! Nem! Egy lehetetlenségért. Egy természet- rajzi paradoxonért. Nem nyerheti azt ei senki! Éppen így tűzhettek volna ki pályadíjat az égszínkék georgina előállítására. Az is lehetetlen. Az együttnemzők egész családjában teljésen hiányzik az égszínkék (kivéve a »katáng«-ot, de az nem adja kölcsön szirmait a georginának). A műkertészek mindent megpróbáltak: nem sikerült; a kék georgina díja ma is fölvételien. No. de egészen más a lelkes állatoknál s a macska már az. 3 [helyt számára lapunkban. Azt a | körülbelül 1000 lakásigénylőt ugyanis, akiknek a kérvénye hó­napok cs évek óta elintézetlen, emberileg érthetően nem elégíti ki a lakáshivatal tisztviselőjének az a válasza, hogy például a Rákóczi úti bérház 28 lakását »a legjobban rászorulóknak már ki­adták«, Bizonyára az sem nyug­tatja meg a lakástalanokat, hogy a lakáshlvatal feníl vála­szában nem közölte a Budai utcai 16 lakás líj tulajdonosai­nak nevét. Sőt, ellenkezőleg, kü­lönféle találgatásokra ad okot és csak arra jó, hogy újabb és is­mét rossz vélemények terjedje­nek el városunkban a lakás­ügyekkel kapcsolatban. Ennek elkerülése végett azt javasoljuk, hogy amint erre már korábban ígéretet is tett a városi tanács, minden (nem csupán az új lakásokét) lakáskiutalást te­gyen ki közszemlére a tanácsbá- zán, s ezenfelül közöljék a Petőfi Népében is. Ügy gondoljuk, hogy a társadalmi ellenőrzés és a legnagyobb nyilvánosság ebben a kérdésben mindenképpen hasz­nos lenne. Egyrészt a lakosság ténylegesen ellenőrizhetné, hogy a lakások kiutalása valóban a leginkább rászorulók számára történik-c, másrészt — és ez sem megvetendő kérdés — iiymódon is közelebb kerülne egy lépéssel a tanács a választókhoz, a töme­gekhez. Ez pedig — ha csupán ebben a tekintetben is — a ta­nács munkájának demokratizá­lását, a szocialista demokrácia fejlesztésének útján tett lépést jelentené. Bács megye az ország zöldséges kertje (Folytatás az 1. oldalról) Szólni kell az értékesítés jobb megszervezéséről is. Az állami felvásárló Bíerveknek, különö­sen a szerződött termelőknél zökkenőmentesekben kell vé­gezni a felvásárlást, kevesebb bosszankodást okozva a terme­lőknek. Helyes volna mindenütt megszervezni, hogy a felvásárló szervek helyszínről szállítsák el az árut. Ez kényelmesebb a ter­melőknek, nem rabolják el fe­leslegesen idejüket. A zöldségtermesztés és a ker­tészet országszerte egyre több embert foglalkoztat. Ismert okok miatt pedig a rádió és a sajtó egyre többet foglalkozik vele. A napokban a Kossuth rádió a bu­dai nagy kertek kihasználatlan­ságára hívta fel a figyelmet. Valóban az egy-két holdas kerte­ken nagyszerű zöldségtermesz­tést lehetne folytatni, amelyből egy-egy család jól megélne. A rádió egyben javasolta is, hogy a zöldségtermesztő vidékeken h tanácsokon belül hozzák létre a kertészeti állandó bizottságot, amely jelentős segítséget ad­nának a zöldségtermesztés fej­lesztéséhez. Még nincs kiforrott álláspont, de megyénk vezető szervéinek is keresniük kell a mielőbbi megoldást. Végezetül még csak annyit, hogy érdemes tehát kertészked­ni. Termeljünk tehát minél több zöldségfélét házi kertünkben, háztáji földeken, ezzel nemcsak családunkat látjuk el friss zöld­ségfélével. hanem eladásra is kerül, amiből nemcsak nekünk de államunknak is haszna van. 0-00 OOOOOV OO OOOCtO OO OVO OOOOOOOO Támogatás Kecskemét kultürajaimU A Kecskeméti Városi Tanács népművelési csoportja u közel­múltban több kulturális intéz­ménynek jelentős pénzben! tá­mogatást juttatott. 3250 forintot kapott például a kecskeméti ta­nítónőképző népművelési szak­köre. A támogatásból különböző felszereléseket és szakkönyveket vásároltak. 1300 forintos jutalmat kapott a közismert kecskeméti népi ze­nekar — Ráca Kálmán zene­szerző s cimbalomművész együt­tese. A kecskeméti szimfonikus zenekar részére is juttatott 1 üOf forintos összeget a városi tanács Partitúrákat és zenekari felsze­reléseket szereztek be a pénzből. Vásárlásokat hajtott végre a városi ’ tanács népművelési cso­portja a Kecskeméten élő képző­művészeit körében. Rroliúszka József, Kiss Eloltótt és Rofóó Já­nos üt festményét vették meg 6300 forint értékben. Könyvtár- fejlesztésre is fordított a tanács a múlt év utolsó negyedében. Erre a célra 4800 forint jutott. MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMOT KÉR KALOCSA Egyesíteni akarják a kísérleti és a tangazdaságot A Kalocsa városi tanács me­zőgazdasági osztályán komoly dolgokról folyik a szó. Nem ke­vesebbről. arról tárgyalnál;, hogy a Kalocsán lévő vegy kí­sérleti és tangazdaságot egye­sítsék. Laki Ernő, a mezőgazda- sági osztály vezetője viszi a szól. — A két gazdaság egyesítése olcsóbbá tenné a termelést. Ki­egészítené egymást, mégpedig abban, hogy a kísérleti gazda­ságnak nincsenek korszerű me­zőgazdasági épületei, a tangazda­ságnak viszont vannak. De ezek az épületek nincsenek kihasználva. A két gazdaság fúziója körül­belül egy 2000 holdas egységet alkotna, ami a gazdálkodás szempontjából igen reális lenne. Most Dimitro’v György, a kí­sérleti gazdaság igazgatója szói közbe. — Ez az egyesülés a már el­mondottakon kivtil még azt eredményezné, hogy olyan ter­ményeket termelnénk, ami leg­jobban megjelel a gazdaságok­nak, illetve gazdaságnak, ezen­kívül a város dolgozóinak és az országnak is. Természetesen könnyebb volna a helyzetünk akkor, ha megkapnánk a me­zőgazdasági technikum felállí­tására az engedélyi. Horváth Béla technikumi ta­nár nem hagyja ezt szó nélkül, hiszen az összes tanár nevében beszél, amikor a következőket mondja el: — úgy állunk jelen pillanat­ban, hogy a városunkban csak egy kétéves mezőgazdasági szakiskola működik. Ez a szak- j iskola lényegében semmilyen ké­pesítést nem ad a hallgatóknak. Hogy egy pár számadattal il­lusztráljam a helyzetünket, a tanév elején nyolcvan jelent ke­zű volt erre az iskolára. Negy­vennégyen iratkoztak be és jelen pillanatban huszonegy fő tanul. Ennek az az oka, hogy a hallga­tók nem kapnak semmiféle ké­pesítést az iskola elvégzése után. — 11a megkapnánk a mező­gazdasági technikumot — szólt Hargitai Mátyás iőágrönónius — az egyesített gazdaságban sok­rétű oktatást és gyakorlati mun­kát tudnánk biztosítani a hall­gatók számára, Ha jól vagyok informálva, ez a technikum érettségi képesítést adna, a hallgatókból képesített gazdák lennének és megállnák helyüket egyaránt a termelőszövetkeze­tekben és az egyéni gazdaságok­ban. — Teljesen igazat kell adnom az előttem szólónak — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Horváth Béla. — A környékbeli fiatalon sokan jelentkeznének erre az is­kolára. A technikum jobb, gya­korlatibb szakembereket nevelne, mint a már említett szakiskola. Azonkívül a gazdasági épülete­ket jól ki tudnák használni. Az én véleményem szerint 70—RO diák lenne rögtön. Sőt kollégiu­mot is tudnánk biztosítani n bentlakó diákok számára. Ha egy kicsit merész vagyok és to\abb nézek, négy párhuzamosán mű­ködő osztály mellett még külön tanfolyamat is indíthatnánk a felnőtteknek, gazdiknak. Nem tartjuk szükségesnek, liog.v a beszélgetés további menetét leírjuk, ugyanis még hosszú órákon keresztül érről a kérdés­ről foly t a szó. Elmondották ott, hogy Kalocsán eddig is jó me­zőgazdasági szakembereket ne­veltek, híres volt Kalocsa min­dig a fűszerpaprika termeszté­séről és fűszerpaprikát termesz­tő szakembereiről. A beszélgetésen arról is szó esett, hogy ezt a bizonyos fú­ziót a felsőbb széfvek is helyis­nek találják, —púm— Elő fizethető a Petőfi Népe! A posta február elsejétől ismét házhoz kézbesíti az olvasók kívánságára az újsá­gokat. Olvasóink az alábbi megrendelőlapon is kérhetik a PETŐFI NÉPE házbozkézbesüését. M cg r c ttdeí ti l a p 1957. év---------------------------,_________hó Megrendelem a Pe tőfi Népe című lapot. A havi előfizetést díjat: 11. ~ Ft-t a nyugtával .jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents