Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

VW PETŐFI **9frfr-frfrfrfrfrfrfrfrfrfr**frfr«*«*»0.frMfr*fr*frfr«frfr«**fr9* l JgY hét t a külpolitikában i I (2. oldal) l POLITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM, 11, 8ZÄM Ära SO fillér 1957, JANüAK 15. KEDD Fényes bizonyíték Harmadik hónapját éli új pártunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt. A párt elkötelezte magát, hogy elkülönül az elmúlt évek súlyos hibáitól, sok elégedetlenségre ökot adó és egész nemzetet megrázó úttalan tévelygésektől. Ugyan­akkor bejelentette eltökélt szándékát arra, hogy a magyar néppel összeforrva, igazi érdekek képviselőjeként, kifogyha­tatlan energiával küzd a hazánknak jobb életet, sorsot meg­hozó szocializmus építéséért. Nem vállalkozhatunk a pártszervező és pártpolitikai munka mérlegének megvonására ■— bár lenne súlyuk a serpenyőben —• mégis néhány dolog papírra kívánkozik az egész munka summázatának igénye nélküli Kijelenthetjük: a pártszervező munka első és igen fon­tos szakasza lezárult. Többszáz pártszervezetben több mint ötezer kommunista tömörült párhuzamosan a november eleji kilátástalannak tűnő első pillanatoktól — a kibontakozás és megnyugvás egyre gyorsuló ütemével «-> napjainkig, A külső és belső ellenség, de a mindenben kétkedők előtt egy pillanatra sem volt vitatott, hogy a szocializmus felé néző konszolidációnak csali egyetlen vezető ereje lehet: a kommunisták pártja. Igaz, hogy szavakban a pártot elve­télt erőnek tartották bárminémü politikai ténykedésre, e tévesztő demagógiájuk azonban csak félelmüket leplezte. A párt eme — a legnehezebb helyzetekben különösen meg­lévő nagyszerű tulajdonságát senki sem vitathatta. Törté­nelmünk emlékezetes ízelítőt kapott ebből, hiszen 1945 har­cát a vasútért, az újjáépítésért is a kommunisták fémjelez­ték. Ezért sokszorozódott november első napjaiban az ellen- forradalom dühe a párt és a kommunisták felé. Ezért folyt az uszítás üzemekben, falvakban, mert a kibontakozást leg­jobb erejétől akarták elütni. A kísérlet, hangoskodás, helyen­ként sortűz, megfélemlítés eredménytelen maradt és csak napokkal, legfeljebb hetekkel tudta elodázni a párt sorainak rendezését. Történelmünk sok adatot jegyez fel a kommunisták és az ellenforradalom békíthetetlen harcáról. Megyénk törté­nelme különösen gazdag az idevágó eseményekben. 1919 má­jusában a Kecskemét környéki—szentkirályi ellenforradal­mat a direktórium hatalma törte meg. Ugyanaz év novembe­rében Héjjasék ellenforradalmi dühe a kommunistákon csat- tintotta kegyetlenkedéseinek borzalmait, amelyek mögött szadista agyafúrtságukban semmiben sem maradtak el a fehér könyvben leleplezett budapesti rémségek. Horthy 25 éves fasiszta uralma ellen a kommunisták, vagy azokkal egységfrontban lévők küzdöttek és tettek pontot uralmára 1945-ben. így hát világosak voltak a novemberben, de még később is sokat hallott szándékok, amelyek csak igen keve­sek vereségre számítható, lázas vágyálmai lehettek. Ám nem mondható, hogy az ellenség táplálta pártelle- nesség, a megtévesztett egyszerű emberek azonosulása, a be­csületesek tartózkodása nem okozott zavart. A sorok rende­zése — persze szerény keretek között — sok gondot, törő­dést, okozott. De a bizalmatlanság páncélja megtört és dara­bokban hámlik le az emberek gondolkodásáról. Egyre többen látják, hogy egy vezető klikk politikájáért rajtuk és legköz­vetlenebb kiszolgálóikon kívül nem lehet felelőssé tenni a jószándékú, pozitív működésű kisebb funkcionáriusok és egyszerű párttagok tömegét. A párt megyénkben megteremtette gerincét. A többezer párttag fényes bizonyítéka annak, hogy a párt él. dolgozik, szervezkedik és egyre inkább a kívánt és helyes értelemben vett politikai vezetővé válik. A párt vonzóerejét bizonyítják azok a meglepetés erejével ható esetek, amikor eddig párton- kívüliek kérik felvételüket, indíttatva attól az őszinte meg­győződéstől, hogy véleményük szerint a megoldást csak a párt iránymutatása hozhatja meg és ők ennek a munkának akar­nak részesei lenni. A munka zöme azonban még hátra van. Nem tudunk elég gyorsan elég sokat tenni, hogy az ország előtt álló na­gyon nehéz, egyes vonalakon igen súlyos feladatokat meg­oldjuk. Ezt a munkát teljes párhuzamossággal kell folytatni a pártszervezési tevékenységgel. Sokan vannak még pártun­kon kívül azok, akik a párt erőgyarapodásához számíthatók, akik magukra hagyva, talán kiábrándultán, vagy homályos látással kívülről figyelik az erőfeszítéseket. Nem közeledé­süket kell várni, hanem feléjük kell fordulni. Helyenként szektáns nézetek merülnek fel, elzárkózás a párt munkáját, létét jelentő tömegpolitikai munka és módszerek érvényesí­tésétől. Tapasztalható, hogy egyes helyeken mellőzik az egy­séges nézetek kialakításához szükséges vitát, ezért többféle álláspont fut párhuzamosan, ami semmiképpen sem használ­hat. Másutt türelmetlenség hallható, mert több kérdésben a kormányzat még nem döntött. A túlhajtott és megfontolatlan türelmetlenség még olyannyira indokolt esetekben sem jelent­het célszerűséget, hiszen nyolc év különböző mulasztásait nem lehet hetek alatt megoldani. A kommunistákat jó értelemben véve mindig az külön­böztette meg másoktól és más pártoktól a politikai életben, hogy nagy odaadással, szívvel teli aktivitással dolgoztak párt­jukért, népükért. Ezen tulajdonságok gyakorlására soha nem volt nagyobb szükség, mint most. Épüljön hát és erősödjék pártunk a mielőbbi kibontakozás megoldására, hazánk, népünk örömére; 1 A Keleti Fény Tsz újra élj szakállukra kezdtek rajta gaz-t dálkodnl. A helyi forradalmi bi-j- zottság pedig segítette őket azzal J a határozatával, mellyel felosz-í latta a Keleti Fény Tsz-t. Az ellenforradalmi erők azon-f ban nőm sokáig örülhetlek ai pünkösdi királyságnak, mert aj feloszlatott tsz legöntudatosabbí tagjai, akik bíztak kormányunk-f ban, cs tapasztalták a nagyü*e-| mi gazdálkodás előnyeit, össae-| fogtak és ismét megalakították! a tsz-ei Munkájuk sikerrel járt,« mert a pálmonostorl Keleti Fényt Tss most már szilárdan áll ésí Az október 23-i és az azt kő­vető események nemcsak a vá­rosokban, hanem a falvakban is éreztették hatásukat. Az ellen­forradalom erői, akik eddig a háttérbe húzódva igyekeztek aknamunkájukat kifejteni, elő­bújva a patkánylyukakból, »te­vékenykedni« kezdtek. Több bo­lyén kezükbe kaparintották az úgynevezett forradalmi bizottsá­gokat és hangzatos jelszavakkal igyekeztek szétrombolni a szo­cializmus vívmányait. így történt ez Pálmám»!®- rán is. A Keleti Fény Tsz a kiskun-1 “íra JÓ1 “öködik, félegyházi járás legjobb tsz- einek egyike volt. Tagjainak volt mit a tejbe aprítani. A földön kívül birtokukban volt egy jól működő darálómalom is addig, _ míg a helyi forradalmi bízott- | ság nem hozott egy olyan hatá­• rozatot, hogy vissza kell adni I azt a régi tulajdonosnak. Nem • kellett sokáig várakozni a to­• vábbi eseményekre, mert az el- J lcnforradalmi erők nyomására a kulákok Is megindították »föld- foglaló tevékenységüket«. Meg­jelentek a tsz földjein és saját RENDELET a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról (2, oldal) *♦♦♦♦ frfrfrfrfrfr frfrfrfrfrfr^i 4 kérdés és válasz I a k á s Ü£'V ben (S’, oldal) Jókai: (3. és 4, oldal) —ba­Mezőgazdasági technikumot kér Kalocsa (S. oldal) Állandó színházat kér Baja A Magyar Játékszín kéréssel fordult a, Bajai Városi Tanács­hoz. Állandó színház megvalósí­tásának lehetőségét veti fel a javaslat, építve a város közönsé­gének határtalan színházkedve­lésére. Most folynak a tájéko­zódó jellegű tárgyalások. Az ügyben hétfőn dönt a tanács végrehajtó bizottsága. Az állandó színház létesítésé­re benyújtott tervben szó van arról, hogy több ismert fővárost színész is tagja lenne a bajai színháznak. Az állandó színház a számítások szerint vagy a most városi kezelésbe kerülő Tiszti Klub, vagy a Központi Mozi épületében kapna helyet, Úgy számítják, hogy tájeloadá-. sokat is tartanának a járás köz­ségeiben, melyhez a helyi autó- buszforgalomból biztosítanának járművet, Ami sok deriza forintot jelentene GONDOLATOK ARRÓL, MIKÉNT LEHETNE BÁCS MEGYE AZ ORSZÁG ZÖLDSÉGES KERTJE Milyen tehetőségeink vonnak — Szaktanfolyamok szervezése — A felvásárlásról (ív.) Már előző írásainkban foglal­koztunk azzal, hogy egyre na­gyobb területet hódít meg a zöldségkertészet megyénkben. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ehhez hozzájárultak a Me­zőgazdasági Termékeket Érté­kesítő Központ szakemberei is, akik igyekeztek arra alkalmas területen egy-egy azelőtt nem termesztett zöldségfélét megho­nosítani. Természetesen még to­vábbi lehetőségeink vannak. Említsük meg a tormát. Igény­telen növény, árnyékban is ter­meszthető, mínusz 4 Celsius fok hideget is elvisel, a talajban nem válogatós, főként a laza, táp­anyagban gazdag öntéstalajon terem. Sok kertgazdaságban megtaláljuk, azonban csak ak­kor szednek ki belőle a földből, ha a főtt disznóhús mellé tor­mamártást készítenek, vagy hir­telen konyhapénzre van szükség. Rendszeres termesztésével nem foglalkoznak, pedig itthon is, külföldön is drágán el lehetne adni. A spárgáról már szóltunk. Mi­vel fehérjében és C vitaminban rendkívül gazdag, szívesen ve­szik a külföldiek. Évelő növény, 10—12 évig egyhelyben marad Az igaz, hogy tápanyagigényes, de jól trágyázott homoktalajon is kiválóan tenyészik. Érdemes vele foglalkozni. A kerti sóska is évelő növény. Jelentősége koraiságában és ma­gas C-vitamintartalmában van. Csapadékos, nyirkos helyen fej­lődik legjobban, nem sok Jövő héten előreiáthaiólag isméi mesitezdoäik a len vadak exportálása Az elmúlt napokban egy új rendelkezés könnyített a va­dásztársaságok eddigi gondján. Most már a megyében lőtt va­dakat nem Pestre, a Józsefvá­rosba, hanem a Magyar Vad­kereskedelmi Vállalat kecske­méti telepére lehet szállítani, s az eddigi 5 forint helyett egy­ségesen 7 forintra emelték fel a lőtt vadak kilónkénti átvételi árát; Az új rendelkezés kiadása óta mintegy 300 darab lőtt vadnyúl érkezett be a MAVAD kecske­méti telepére. Ennek a meny- nyiségnek mintegy kétharmada kerül exportra, egyharmada pe­dig belföldi felhasználásra, illet­ve értékesítésre. Mivel a lőtt vad hazánk gaz­dasági életében valutáris szem- nantból jelentős szerepet ját­szik, s tekintettel arra, hogy az október 23-i események követ­keztében a vadászati idényt nem használták ki megfelelően, most a Földművelésügyi Minisztérium­ban tárgyalások folynak az ere­detileg január 20-al bezáruló vadászati idény meghosszabbí­tásáról. A tárgyalások eredmé­nyét később közöljük. Egyelőre csak annyit még, hogy a jövő hétre már több ezer lőtt vad- nyúlra számít a MAVAD kecs­keméti telepe, mert nemcsak Bács megyéből, hanem Békés, Csongrád, Hajdú megye egy ré­széből is ide diszponálják az ex­portra alkalmas vadnyulakat, s a Terimpex közvetítésével meg­kezdik a szállítást mind a nyu­gati, mind a népi demokratikus államokból érkezett megrende­lésekre. melegei Kíván, de minél mele­gebb helyre tesszük, tcvasaza annál korábban szedhetjük. Nincs szükség a felsorolás folytatására, a szakemberek is­merik megyénk tájegységeit, tudják, hogy hol, mit érdeme* termelni. Nyilvánvaló, hogy ha­talmas homokterületeink egy ré­sze kiválóan alkalmas példán! dinnyetermesztésre. A zöldségtermesztés elterjesz­téséhez, a zöldségfélék termesz­tésének megismeréséhez szüksé­gesek a téli szakelőadások. Nerc szabad ugyanis egy pillanatig sem hinni, hogy a zöldségter­mesztés nem kíván szaktudást, gyakorlatot. Feltétlenül meg kel! ismerni alfáját és ómegáját ah­hoz, hogy eredményesen ker­tészkedjünk. Az elmúlt években megjelent néhány zöldségter­mesztési szakkönyv is, amelyek tanulmányozásával előbbre jut­hatunk. Szaktanfolyamokon és szak­előadásokon nem ártana foglal­kozni a kiválogatással és a cso­magolással is, mert külföldön erre nagy gondot fordítanak és rendkívül kényesek a külszínre. A kertész saját érdeke is ez, hi­szen a gusztusosán kiválogatott §6 csomagolt árut drágábban tudja eladni, (Folytatás a S. oldalon) Pénzsegély a rászorulóknak Az Orvosegészségügyi Szak­szervezet Területi Bizottságához íz elmúlt két hónapban igen sok lolgozó fordult segély ügyben. A rerületi Bizottság megvizsgálva i kérés jogosságát, ápolónők, gyógyszerészek, műszaki dolgo­sok részére mintegy 15 000 fo­rint pénzsegélyt utalt kb

Next

/
Thumbnails
Contents