Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-12 / 9. szám

(Folytatás az 1. oldalról) lyes. Ki kellene dolgozni egy- egy zöldségféle termesztésének önköltségi árát és ehhez meg­felelő százalékot adni nyereség­képpen, a termelők bevonásá­val, így reálisabban lehetne megállapítani az árakat. Elő­fordult, hogy vagy túl magas, vagy túl alacsony árakat állapi, toltak meg. Ez utóbbi nem ösz­tönözte a szerződést kötött ter­melőt. Megkérdeztük, hogy a terme­léshez szükséges eszközök ren­delkezésre állnak-e, vagyis ab­laküveg, melegágyi keret, trá­gya, stb. van-e elegendő? Elmondja, hogy az utóbbi években az ablaküvegben és a melegágyi keretben nem volt hiány, ellenben a trágyabeszer­zés még mindig probléma. Bár ö elő tudja teremteni a meg­felelő mennyiségű trágyát, de a kertészek jó része nehézségek­kel küzd (erről a későbbiekben még szó lesz). — Nagyon fontos, hogy ker­tészeink törekedjenek a korai- ságra. Nagyon helyes, hogy a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet létrehozta eze­ket a korai paradicsomfajtákat, nem csoda, hogy gyorsan terjed a termesztésük. Természetesen másfajta zöldségféléknél is ez a cél. A melegágyi palántanevelés jelentősen előrehozza a vitamin­dús zöldségfélék — paradicsom, paprika — érését. A hajtatás, az üvegházak létrehozása azonban lehetővé tenné, hogy akár fo­lyamatosan adjunk friss zöldsé­get a fogyasztónak. Az állam segítségével létre lehetne hozni modern, korszerű üvegházakat. (Folytatjuk) * (A következő írásunkban: — Intézményesen kell gondoskodni a talajerőutánpőtlásról. — A bel­terjes gazdálkodással sok mun­káskéz jutna jövedelemhez. — 50—00 ezer forint jövedelem egy hnlrh-nl t Mit kell tudni a nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti rendelkezések végrehajtásáról? Az Országos Nyugdíjintézet közleménye A népgazdaság átszervezéséről szóló különböző rendelkezések­kel kapcsolatban az elbocsátásra kerülő dolgozók részéről számos nyugdíjvonatkozású kérdés me­rül fel, I, A kormányzat átmenetileg férfiaknál 58 évre, nőknél 53 évre szállította le a nyugdíjazási korhatárt. (58 éves férfinek, il­letve 53 éves nőnek kell tekin­teni azt is, aki az említett élet­kort legkésőbb ez év december 31-ig betölti. Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akiknek 1956. október 23-án fennállott munkaviszonyát a munkáltató legkésőbb 1957. március 31-ig felmondja és akik öregségi nyugdíjra igényüket bejelentik. Nem vonatkozik ez az átmeneti kedvezmény azokra a dolgozók­ra, akiknek munkaviszonya 1956. október 23 és 1957. március 31 között szűnik ugyan meg, de nem a munkáltató mond fel, ha­nem maga a dolgozó szünteti meg munkaviszonyát vagy pél­dául fegyelmi úton bocsátják el. Az ilyen személyek csak 60 éves (nők 55 éves) korukban kaphatnak nyugdíjat, ugyanúgy, mint azok, akiknek munkaviszo­nyát 1957. március 31-ét köve­tően mondják fel. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár átmeneti leszállítása természetesen nem azt jelenti, hogy a nyugdíjtörvényben előírt 10 évi munkaviszony nélkül is lehet nyugdíjat megállapítani. A betöltött 10 évi munkaviszony tehát ilyen esetben is szükséges. A munkaidő számítására vonat­kozó szabályok változatlanok maradtak. így többek között életben van az a szabály is, hogy na a munkaviszonyban 5 évet meghaladó megszakítás van. a megszakítást megelőző munkavi­szony nyugdíj szempontjából el­veszett. Az átszervezés során elbocsá- j olt nyugdíjjogosult dolgozók — j minthogy ezek a kedvezményes | elmondási járandóságukat meg- i capják — nyugdíjban csak attól | i naptól kezdve részesíthetők, »mikor lejár az az idő, amelyre i részükre kifizetett felmondási járandóság, mint munkabér, fe­jezetet nyújt. (Ez az idő egyéb­ként a nyugdíjra jogosító 10 évi MIÉRT KELL TITOKBAN, ha nyíltan is lehetne? Miért megy veszendőire sokezer mázsa törköly? Gazdag volt a szüret az idén .r kiskőrösi járásban s nem­csak a hordók teltek meg erős borokkal, hanem sok-sok jó- niinőségíi törköly is maradt a gazdáknál. Ebből pedig em­beremlékezet óla kitűnő pá­linkát főznek, — az utóbbi időkben azonban csak főzné­nek, ha lenne hol. Az üzem­ben lévő szeszfőzde ugyanis kevés s nem képes íeidolgoz- ií még a töméntelen szilvát sem. Olyan eset is van — mint Pahin —, hogy a szeszfőzdét ugyan átvette a termelőszö­vetkezet, de nem üzemelteti. Másutt l'ahiányra hivatkozva vagyon korlátozott bérfőzést vállalnak csak. így esik aztán az, hogy a örköly egyresze tönkremegy, másreszét azonban titokba ki­főzik. Lépten-nyomon zug- pállnkafőzó’krc lehet bukkanni a járásban. Miért kénytele­nek erre a szőlősgazdák? Ük olyan megoldáshoz fo­lyamodnak, ami éppen van. Pedig véleményünk szerint egyetlen tollvonással meg le­hetne oldani a kérdést. Bőví­teni kellene a szeszfőzdék ka­pacitását, meg kellene indí­tani a kihasználatlanul lievc- rőket és engedélyt kellene ad­ni magánosoknak is a bérfő­zésre. A l'ahiányra való hivat­kozás is hamis, hiszen a ter­melő nagyon szívesen visz any- nyi fát, ami törkölye kíl'özésé- hez elegendő, mert ezelőtt is így csinálták. A Kiskőrösi Járási Tanács végrehajtó bizottsága foglalko­zott ezzel a dologgal, most ké­szül a felterjesztés a megyei tanácshoz az ügyben. S mivel a probléma nemcsak Kiskörö­sön, hanem más szőlőtermő járásainkban is probléma: vár­juk a megyei szervek intézke­dését a sokezer mázsa pusztu­lásra ítélt szölötörköly meg­mentése érdekében! ^SiiiiE&a közvetítő Iroda Kecskemcíeii, Féle^yliii//m és fiSajsiai Másutt a tanácsok tartják nyilván u munkanélkülieket munkaviszonyba is beszámít.) Legkorábban ilyen esetben is csak 1957, január 1-től lehet a nyugdíjat folyósítani. Annak érdekében, hogy az el­bocsátott nyugdíjjogosult dolgo­zók nyugdíjukat minél rüvidebb idő alatt megkaphassák, a mun­káltató az elbocsátott dolgozó részére olyan igazolást köteles kiadni, amely a következő ada­tokat tartalmazza: a) A munkaviszony megszűné­sét megelőző két éven belüli utolsó 12 havi munkabér össze­gét naptárhónaponként részle­tezve az egyes bérfizetési idő­szakok alatt munkában töltött napok feltüntetésével; b) Abban az esetben, ha az a) pontban megjelölt időszakban a dolgozó táppénzben részesült, a táppénzes idő tartanját naptári napok szerint feltüntetve és a táppénz kiszámításának alapjául szolgáló napi átlagbért; c) Az a) pontban megjelölt időszakra járó természetbeni jut­tatásokat, rubajárandóság ese­tén a viselési idő megszabott tartamát és a beszerzési árat, va­lamint a dolgozó által fizetett, térítés összegét; cí) A munkaviszony megszűné­sekor kifizetett felmondási já­randóságok részletezett összegét és azt az időpontot, amikor az elbocsátott dolgozó munkabért pótló felmondási járandósággal való ellátottsága megszűnik. e) A munkavállalói igazoló­lapba bejegyzett adatok alapján a dolgozóknak a munkáltató ál­lal nyilvántartott tartozásait és annak a befizetési számlának számát és tulajdonosa nevét, amelyre a beíizetésqkct teljesí­teni kell: D A munkabérből bírói ítélet alapján letiltott követelés össze­gét a letiltási rendelvény vagy annak másolata csatolásával. 6) Közszolgálati alkalmazott!' esetében az 1951. december 31. f napjáig a korpóllék és szabad­ságidő szempontjából beszámí­tott szolgálati időt a beszámítási okirat számának és keltének j közlésével. Az utolsó 12 havi munkabért ' az 1956. október, november, de­cember hónapokra kifizetett , munkabérek figyelmen kívül ha- ! gvásával kell megadni, az 1956. december hó 31. napjától a fel- ! ) mondás időpontjáig járó munka- 1 bérként pedig az érvényes mun- * kabérszabályok szerint a mun- * kakörnek megfelelő teljes bért | kell kimutatni abban az esetben is, ha ebben az időszakban a fennálló jogszabályok értelmé­Az átszervezés, az energia­irány és egyéb okok miatt a v diaiatok, intézmények csök- k entik a dolgozók létszámát. Megyénkben is sok dolgozót érint az elbocsájtás. Az átmene­tileg munkanélkülivé vált dol­gozók elhelyezését a késöbbiek- oen az állam a munkaközvetítő irodák útján kívánja biztosí- íani. Megyénkben Kecskeméten, Ba­ján és Kiskunfélegyházán lesz munkaközvetítő iroda. Másutt a közvetítésekkel, il­letve ínunkábahclyczésekkel az illetékes járási tanácsok végrehajtó bizottságának a munkacrőgazdálkodási cso­portjai foglalkoznak. A közvetítő irodák feladatu­kat csak akkor tudják jól ellát­ni, ha a megye területén lévő 'ú halatok a rendelet értelmében minden munkaerőigényüket be­jelentik a Megyei Tanács VB XII. munkaerőgazdálkodási osz­tályához. Amennyiben ezt a vállalatok elmulasztják, megne­hezítik a munkaközvetítő iroda munkáját, megteremtik a lehe­tőségét a protekciónak. A munkaközvetítő irodák tevékenységét a szakszerve­zetek megbízottai ellenőrzik majd. Az irodák arra kérik az üze­mek. vállalatok szakszervezeti bizottságait, hogy ne engedjék meg a vállalat igazgatójának, vagy munkástanácsának, hogy közvetítés nélkül vegyenek fel dolgozókat. Persze különleges esetek előfordulhatnak, amikor a sorrendtől el lehet térni. Pél­dául, ha főmérnököt, főkönyve­lőt kíván felvenni a vállalat, vagy valakinek szociális hely­ben nem a teljes bért fizettél 1 ki. (Pl. abban az esetben, ha • munkaviszony az 1957. évi ja nuár 31. napjával szűnik met az 1955. évi november hó 1. nap jától az 1956. évi szeptember 30 napjáig és az 1957. évi január hí 1. napjától január hó 31. nap­jáig terjedő 12 havi bérfizetés időszakra kifizetett, illetőleg ja­ró munkabéreket kell közölni.) A nyugdíjra jogosult elbocsá­tott dolgozó nyugdíjigényét lakóhelye szerint illetékes’SZTK alközpontnál (kirendeltségnél; jelentheti be. Az igénybejelentéskor a mun­káltató által kiállított fenti iga­zolást, valamint a munkaköny­vét és születési anyakönyvi ki­vonatot is be kell nyújtani. A nyugdíj megállapítását végző SZTK szerv indokolt esetben a nyugdíj 1 havi összege erejéig kivételesen előleget is folyósít­hat. II. Az öregségi nyugdíjra jogo­sító korhatár átmeneti leszállí­tása nem jelenti azt, hogy azok a nyugdíjasok, akik az 1956. év október 23-án munkaviszonybar. állottak és munkaviszonyukat a munkáltató az 1957. évi már­cius 31. napjáig megszüntette, £ régebbi jogszabályok szerint megállapított nyugdíjuk öregsé­gi, rokkantsági járulék stb. he­lyett a jelenleg érvényben léve nyugdíjtörvény szerinti öreg­ségi nyugdíjat kaphatnak. Erre csali akkor van lehetőség, ha a régi nyugdíjszabályok szerint nyugdíjazott dolgozó ellátásának megállapítása óta újabb 10 évig munkaviszonyban állott. Az újabb 10 évi munkaviszonnyal nem. rendelkező elbocsátott nyugdíjas dolgozó részéről az újabb rendelkezések kétirányú kedvezmény biztosításával nyug­díjpótlék megállapítását teszik lehetővé. Az egyik kedvezmény az, hogy nyugdíjpótlékban 60 évnél fia­talabb férfi és 55 évnél fiatalabb nő is részesülhet abban az eset­ben. ha a férfi dolgozó 58, illet­ve a női dolgozó 53 életévét leg. később 1957. december 31-ig be­tölti. A másik kedvezmény az — az egyébként érvényes szabá­lyoktól eltérően — 30 százalékos nyugdíjpótlékra olyan dolgozók is jogosultak, akiknek 1956. ok­tóber 23-án fennállott munkavi­szonyát a munkáltató legkésőbb 1957. március 31-ig felmondja. Erre a kedvezményre az így el­bocsátott • dolgozók abban az (lölvuu;. a i. uliiaion.) zete követeli meg, hogy a sor­rendben előre kerüljön. A munkanélkülivé vált dolgo- j zók jelentkezzenek a íentemlí- j tett irodáknál, illetve csoportok- nál — lakóhelyük szerint — vigyek masukkal személyi j igazolványukat cs munka- I könyvüket, mert ez szüksé­ges. A üiunkakönyveket március 31-től ismét a helyi tanácsok állítják maid ki Sok bosszúságot és fáradozást jelentett az, hogy a községi dol­gozók egy részének munka­könyvért a járási székhelyre kellett beutaznia. De sokszor el­mondták, hogy ezt meg tudnák a községben is oldani. Miért van erre a fura, egészségtelen intéz­kedésre szükség! E régi, jogos kívánságokra ad választ az MTH új rendelkezése, melynek kidolgozása még folya­maiban van, de elárulhatjuk azt, hogy a tervek szerint a munkakönyveket március 31-től a városi, illetve köz­ségi tanácsok adják majd ki. Ez az intézkedés a dolgozók ér­dekében történt, időt, pénzt ta­karítanak meg és gyorsabban jutnak munkakönyvükhöz. Értekezlet a racionalizálásról A megyei tanács elnöke pén­tekre megbeszélésre hívta össze a járási, városi tanácselnököket Előfizethető a Petőfi Népe! A posta február elsejétől ismét házhoz kézbesíti az olvasók kívánságára az újsá­gokat. Olvasóink az alábbi megrendelőlapon is kérhetik a PE IÓFI NÉPE házhozkézbesítését. M e á* r e n ti elöl a p hó .1-101 és a megyei tanács osztályveze­tőit. E megbeszélésen hozza tu­domásukra a munkás-paraszt kormány határozatát az ügyvitel egyszerűsítésével, a bürokrácia csökkentésével kapcsolatosan és j j9g7 megvitatják majd, hogy az ál- j ’ _ * ~ I-------— la mapparátus milyen módon dől- a r e t S fi A c p c című lapot. gozzon, mi szükséges ahhoz,! A havi előfizetési díjat: 11.— Ft-t a nyugtává hogy hatékonyabb legyen a mun- i postakézbesítőnek fizetem ki. kaja. j ----------------*-------------------------­Az értekezlettel kapcsolatos részletkérdések ismertetésére ké- j söbbi lapszámunkban majd visz- j szateriink. Helyreigazítás Lapunk január 9-i számában cikket írtunk Éjjeli pillangók címmel. A ház tulajdonosa: M. Irén kért bennünket, hogy a fél­reértések elkerülése céljából kö­zöljük, miszerint a cikkben sze­replő nőszemély nem Irén, ha- i nem tbolva. I nirgrriirlcl»jmnlnii rime, ahová a lap fec*í»r»ií<:»él kéri : Név:. Város: ) Község:) .utca _____házszám____em. ____.ajtó. 19 5 ev megrendelem jelentkező hó clöfizelő aláírass E PoHtuhivutul tOlti ki Beindítva: 1957. .©• hírlap iotelös Amisük devizát or intot jelentene Gondolatok arról, miként lehetne Bács megye az ország zöldséges kertje

Next

/
Thumbnails
Contents