Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-11 / 8. szám

PETŐFI NÉPE H. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára 50 fillér 1957, JANUÁR 11. PÉNTEK j Háromhetes kényszerpihenő után újból felbúgtak a gépek a Kecskeméti Cipőgyárban. Az új év első napjától két 15—15 kilo- wattos agregátor szolgáltatja az energiát a gépek meghajtásához. Az első nap olyan körülmények játszottak közre, amelyek csak az öt órai termelést engedték meg egyes üzemrészeknek. Január 2-án délelőtt a tüződe, szabászat, délután pedig az aljaüzemrész dolgozói készítették a gyermekcipőket, Körülbelül ilyen megosztás volt 3-án, 4-én és 5-én. Ebben az időben átlag 400—410 pár gyermekcipő készült. Hétfőn, 7-én változott a helyzet. Egy műszakban indult meg a termelés, s bár még nem érte el a 7 órára tervezett mennyiséget, de rövidesen ez is meglesz, Igaz, egyelőre még csak napi 577 pár cipő készítésére biztosított anyagot a minisztérium illetékes osztálya. Ennek ellenére a hétórás műszakban 700 pár cipőt akarnak gyár­tani. Ezt meg is tudják csinálni, ugyanis decemberben a három­hetes kényszerpihenő alatt jelentős mennyiségű bőr s egyéb kel­lék maradt. Ezt most jól hasznosítják. Egyébként az energiahiány következtében a szabászat dol­gozói és a gépkalapálók áttértek a kézi munkára. Fizetésemelés a kereskedelmi dolgozóknál A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók szabad szakszerveze­tének közbenjárására illetékes állami szervek a szakszervezet több fontos követelését fogadták el, ami jelentős könnyítést je­lent a szakma dolgozói számára, A szakmához tartozó vidéki al­kalmazottak régi sérelme nyert orvoslást azzal, hogy megszün­tették a részükre hátrányos II. területi bércsoportot, s az idén már ők is a magasabb bért je­lentő I. bércsoportba tartoznak. Ez egy-egy dolgozónál 5—10%-os fizetésemelkedést jelent. Lé­nyeges könnyítés az is, hogy a kereskedelmi alkalmazottak té­rítés nélküli túlórája teljesen megszűnt. A szakszervezet és a Belkereskedelmi Minisztérium a jövőben szigorúan ügyelni fog a heti 48 órai munkaidő megtartá­sán. A szakma dolgozóinak hét­végi pihenőjét is rendelet bizto­sítja. A földművesszövetkezetek dolgozóinak kívánságára a szak- szervezet elnöksége és a SZÖ- VOSZ igazgatósága határozatot hozott a természetbeni juttatá­sokról. A kormány rendeletet adott ki a nyugdíjjal kapcsolatos át­meneti rendelkezések végrehaj­tásáról. A rendelet kimondja, hogy öregségi nyugdíjat annak lehet megállapítani, akinek a múlt év október 23-án fennál­lott munkaviszonyát ez év már­cius 31-ig megszüntették, illetve megszüntetik. A megítéléshez természetesen szükséges, hogy az illető igazolni tudja a nyugdíj­hoz szükséges munkaviszonyt. Nyugdíjat az, akit fegyelmi ha­tározat vagy bírói ítélet alapján bocsátottak el, nem kaphat. A nyugdíj legkorábban ez év ja­nuár 1-től folyósítható. A nyug­díj és a nyugdíjpótlék szem­pontjából a munkaviszonyba be kell számítani azt a 15 napi fel­mondási időt meghaladó idősza­kot is, amelyre az összes kifize­tett felmondási járandóságok az I elmaradt munkabért pótolják. A rendelet az 1934. október 1 előtt érvényben volt jogszabá­lyok alapján nyugdíjazott sze­mélyekkel kapcsolatban kimond­ja: akik a múlt év október hó 23-án munkában voltak és ez év március 31-ig bocsátottak el, il­letve bocsátanak el, a törvény szerint járó 30 százalékos nyug­díjpótlékot akkor is megkapják, ha 1954. június 30-án nem áll­tak munkaviszonyban. Az ilyen nyugdíjasok feszes járandóságát havi 500 forintra, maximálisan azonban a kapott munkabér 75 százalékára kell kifizetni. E ked­vezmény alapján nyugdíjpótlé­kot kaphat az a férfi, aki 53, illetve az a nő, aki 53. életévét már betöltötte, vagy ez év fo­lyamán betölti. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársa* ság kormány­küldöttségének tárgyalásai (2. oldal) 'i'VVVVViRíVVIAM/VWV Egyiptom nem hajlandó tárgyalni Angliával és Franciaországgal a szuezi kérdésben (2. oldal) Lajos bácsi (3. oldal) »♦♦♦♦MMMMMM»«* A területi egyeztető bizottság munkájáról (3. oldal) «♦♦♦♦♦♦♦MMMMM* Megrendelőlap az előfizetéshez (1, oldal) A kormány nyilatkozatáról EGY HOLLAND ORVOS szérum kezelést talált fel a rák ellen HÁGA. Az AFP jelenti: Van Everdingen doktor, az utrechti községi orvosi szolgálat tagja szérum-therápiai kezelést talált fel a rák gyógyítására. A gyógy­szer első eredményei biztatóak. Van Everdingen dr. többévi ku­tatás után szérumot dolgozott ki, amely máj kivonatból és kon­centrált enzimből áll. Tizenöt hónapon keresztül 62 beteget kezeltek ezzel a szérummal és közülük 80 százalékának hatá­rozottan javult általános fizikai kondíciója, súlygyarapodást ér­tek el és megjavult az étvágyuk is. Kilenc betegnél csökkent a tünetek száma. A jelentés ki­emeli, hogy az új szérummal ke­zelt betegek »a betegség végső stádiumában« voltak. Nem sza­bad »csodálatos gyógyulást« várni a kezeléstől — folytatja a jelentés — azonban fontos lépés­ről van szó, Ami sok derisaforiniot jje&eutene GONDOLATOK ARRÓL, MIKÉNT LEHETNE 8ÁCS MEGYE AZ ORSZÁG ZÖLDSÉGES KERTJE OLVASÓINK SOKAT HALLANAK manapság a belterjes gazdálkodásról. Az újságok már számos cikket közöltek arról, hogy miként lehelne kulturáltabb mezőgazdaságunk. Ezzel kap­csolatban mi is megemlítünk néhány gondolatot a megye adott­ságait figyelembevéve. Nem terjed ki minden részletre ez az eszmefuttatás, csupán nagy vonalakban foglalkozik c sokirányú problémával. Időszerű c téma tárgyalása, jelenleg több okból is. Először is a lakosság jobb zöldségellátása érdekében, másodszor a hatalmas exportlehetőségeink miatt, végül, de nem utolsósorban a várható átmeneti munkanélküliség miatt is. Tudvalevő, hogy egy-két hold kertészetben jelentős jövedelemre lehet szert tenni. Nem egy pa- radicsomtermcsztő gazda egy holdról 20 000 forint tisztajöyede- lemhez jutott. A kertészek, akik háromszor is ki tudják használni egy évben a földet, egy-két hold területből jól meg tudnak élni. I. Négyöt eenttcl többet adnak a világpiacon n Búcs megyei paradicsomért A 27 forintos fokhagymáról és a 12 forintos hagymáról — 240 tiollárt kasunk egy hold vöröshagyma terméséért Hányszor olvasunk arról, hogy a zöldségfélék mennyire fontosak étkezésünkben. Külö­nösen tavasszal a »vitaminín- ség« idején. Alig várják a házi­asszonyok, hogy tavaszi salátá­val, zöldborsóval lepjék meg férjüket, de sokszor nem sike­rül a meglepetés, mert drága a primőr zöldségféle. Drága, mert kevés van belőle. Bár az utóbbi evekben fejlődött a zöldségtermesztés, de koránt­sem tudtuk kihasználni lehető­ségeinket, nem tudtuk ellátni a piacot elegendő, olcsó és korai áruval. A Mészőly-féie paradicsom nyugati sikere A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központban bőven tudnak szolgáltatni adatokat zöldségtermesztésünk fejlődésé­re vonatkozóan. Ezek az adatok ugyan csak a szerződéses ter­melést mutatják, de mégis be­szédes számok. Különösen a pa­radicsomtermesztésben van ug­rásszerű előrehaladás. A szerző­dött terület 1954-ben 312 ka­tasztrális hold volt, 1955-ben már 572, 1956-ban 698. 1937-re pedig 1111 katasztrális holdat szerződtek le a termelők, főleg a korai kecskeméti fajtákból, ame­lyeket Mészöly Gyula Kossuth- díjas kutató, a Duna—Tiszaközi (Folytatás a 3. oldalon.) KÓROSSY ARTUR, a Megyei Tanács Népművelési Osztályá­nak vezetője kiküldött munka­társunknak kérdésére az aláb­biakban válaszolt: Az állami népművelés elbü- rokrátizálódott és túlságosan pa­rancsolgató, utasítgató hangne­met használt. Tevékenysége fő­leg agitáeiós, propagandamunká­ra liorlátozódott. E káros nézet következtében népművészetünk továbbfejlesztésére sem tudtunk kellő figyelmet fordítani, s kul­turális hagyományaink ápolásá­ban is mulasztásokat követtünk el. Az állami népművelés tovább­ra is fenntartja irányító tevé­kenységét, amely elsősorban a szabad kezdeményezésnek, a he­lyi adottságok és valóban a dolgozók kulturális igényeinek széleskörű kielégítését veszi alapul, a felsőbb szervek admi­nisztratív utasítgatásai helyett. Hogyan értelmezzük a kor­mánynyilatkozatnak azt a ré­szét, amely jövőbeli művelődési politikánk elvi irányításával foglalkozik? ügy gondolom, hogy nyilvános fórumokon legjobb szakembe­rekkel megvitatva a művészet és az irodalom területén mi az üdvös, mire kell törekednünk, mik a helyi igények, hogyan és mit tudunk megvalósítani az or­szág legjobb szakembereinek vé­leménye alapján kapott útmu­tatásokból. Véleményein szerint a nép­művelésnek sokkal nagyobb önállósággal kell rendelkeznie a jövőt illetően, hogy minden köz­ség, minden város maga dönt­hessen helyi adottságai figye­lembevételével kulturális éle­tünk kialakításában. Az állami népművelési szer­vek tartsák kötelességüknek, hogy a lakosság kérése és óhaja érvényesüljön a kulturális élet minden területén. Segítsék élő, hogy működhessenek művészeti csoportok, legyenek színvonalas, kulturális rendezvények. Segít­sék, hogy olyan tanfolyamok induljanak, amelyek témájuk­nál fogva vonzóak, érdekesek és közelebbről érintik a lakosság minden rétegét. Mindezt ne a népművelési ügyvezetők és művelődésházak igazgatói végezzék, hanem a gazdakörök, az EPOSZ-tagok, kisiparosok, méhészek, sib. A művelődésházak azt segítsék elő, amire szükség van, szem- előtt tartva a különböző igénye­ket. Az igények ilyenirányú ki­elégítésével elérhetjük azt, hogy a népművelési munka is demok- ratiz.álódilz. A művelődés a legszélesebb társadalmi ügy. Mindenki ügye, éppen ezért a legsokoldalúbb, Csak akkor lehet ezen a téren komoly fejlődésről beszélni, ha az emberek jelentkeznek ígé-> nyeikkel és megkeresik az úf művelődési lehetőségeket éj formákat. A népművelődési ve- zetők, pedagógusok, könyvtárom sok, — általában minden érteim miségi és művészember •— ah- tív közreműködésére szükség van. Nagy hiba volt az utóbbi esz­tendőkben, hogy az állam által kiadott rendeleteket, törvényekéi nem tartották meg. Meg kell adni az államnak azt, ami az áh lamé és semmiféle párt- vagy tö­megszervezet nem vonhatja ki magát az állami törvények, rém deletek, intézkedések alól, va­lamint az államot megillető en­gedélyezési vagy ellenőrzési jós alól sem. A népművelés dolgozóinak és megyénkben élő alkotó művé­szeinknek lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy a jövőben fejlő­désük érdekében külföldre is utazhassanak. Nemcsak hibából állt a mi munkánk. Régi, bevált jó mód­szereinket tovább akarjuk fej­leszteni. S leszögezhetjük, hogy kulturális tevékenységünkkel to­vábbra is a szocializmus építé­sét segítjük. Fejfyvewejíegeíők a statáriáiis bíróság elől! A kecskeméti katonai bíróság — mint rögtönítélő bíróság — kedden tárgyalta Kozma Pál dömsödi és Vass József kun- szentmiklósi lakosok bűnügyét; Kozma Pál az október 23-áí követő rendkívüli események idején a lakihegyi rádióleadó állomásnál teljesített katonai szolgálatot, majd az események következtében onnan lakóhelyé" re távozott. Fegyverét a hozzá­tartozó lőszerekkel együtt ma­gánál tartotta és hosszú időn át rejtegette, jóllehet a statárium­ról tudott. Vass József, a bűnügy másod­rendű vádlottja a fegyvert ja­nuár 1-én tőle kölcsön kérte, és felkereste Kunszentmiklóson is­merőseit, Csik Jánost és annak családját. Az erősen italos em­ber a fegyverrel életveszélyesen fenyegette Csik Jánosnét. Csik János feljelentésére a rendőr­ség mindkettőjüket letartóztat­ta. A rögtönítélő bíróság fegy­ver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt Kozma Pált 12 évi, Vasa Józsefet 30 évi börtönre ítélte. Háromhetes kényszerpihenő utási ÚJRA DOLGOZIK a CIPŐGYÁR POLITIKAI NAPILAP R nők 53, a férfiak 58 éves körtéi kaphatnak nyugdíjat HEIVDELET a nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti rendelkezések végrehajtásáról

Next

/
Thumbnails
Contents