Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-31 / 25. szám
Effy terv e£? r cáéftl) és ami mägäile van j —-- ------------—............. PO LITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JANUÁR 31. CSÜTÖRTÖKI Oidám fai'sautpa. készülődé™^™ is «sines vetoiasiafeal lerinesilenek a Báctt megyei EPOSZ szervesetek a iiildpusstai Állami Gasdaságbanl Bács-Kiskun megye területén' már 41 községben működnek az EPOSZ helyi szervezetei. Az eddig megalakult szervezetekben több, mint 1700 parasztfiatal tömörült. További negyven községben működnek az előkészítő bizottságok, hogy rövidesen ezeken a helyeltcn is megkezdhessék működésüket az újabb szervezetek. A parasztfiatalok mind nagyobb számban és mind nagyobb érdeklődéssel vesznek részt újonnan alakult szervezetük munkájában. Igen sole községben a helybeli pedagógusok is tevékenyen bekapcsolódtak a munkába. Lakiteleken az elmúlt héten alakult meg a leánykoszorú, mintegy harminc taggal. A leánykoszorú vezetője a község fiatal tanítónője, és már meg is kezdték foglalkozásaikat a leányok a kézimunka szakkörben. Nagybaracskán, Bácsborsó- don, Szabadszálláson is több pedagógus foglalkozik a fiatalokkal. Legtöbb helyen már élénk kulturális tevékenységbe kezdtek, aminek középpontjában a farsangi előkészületek állanak. A Miként lehetne kultúrhúzakban színdarabokat tanulnak, újra vtegkezdték működésüket az EPOSZ keretében a régi kultúrcsoportok és tánccsoportok is. Valamennyi szervezet arra készül, hogy a közeli hetekben reprezentatív előadáson, mulatsággal egybekötött farsangi esten mutatkozzon be a parasztfiatalok szervezete a falvak közönségének. A HILDPUSZTAI Állami Gazdaságban az elmúlt évben kiváló eredményt értek el a nemes vetőmagvak termesztésében. Jóval több náínesített kenyérgabona- és kukoricavetőmagot adtak az országnak, mint azt eredetileg tervezték. A nemesített vetőmag szaporítása jól jövedelmez a gazdaságnak. Az elmúlt évben 2 millió forint bevételre tettek szerb elhallgatni (2. oldal) Együtt dolgozik lüunktisianáes, pártszervezet, váüalaivezetés (3. oldal) Él és erősödik megyénkben a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyénkben az utóbbi napokig 365 MSZMP-szervczct alakult, megközelítőleg 6000 taggal. Nap mint nap újabb és újabb pártszervezetek alakulnak bizonyságául annak, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai a kommunistákhoz tartozóknak érzik magukat és harcosan támogatják azt a politikát, amelyet a párt és kormányzat folytat az ország gazdasági életének konszolidálásáért. Eddig több mint kétszázan vannak olyanok, akik nem ; voltak tagjai az MDP-nek. A pártba lépetteknek nagy több- • sége férfi. A továbbiakban szükséges a nők számarányának emelése és az, -hogy a munkások még nagyobb mértekben ■ legyenek tagjai a munkásosztály élenjáró pártjának. A párt- ! szervező munkának különösen az utóbbi feladatra kel! össz- ' pontosulnia. A gazdaság vezetősége! — a dolgozókkal egyetértésben! — úgy döntött, hogy továbbra ist a vetőmagtermesztéssel foglal-! kozik. Nagy mértékben meg-} könnyíti feladatukat, hogy a jö-é vőben sokkal önállóbban gazdái-1 kodhatnak, mint ennekelőtte. Az] idén 150 holdon termesztik a] »•Bánkúti 1201« fajtájú búzát,} 180 holdon már most bokrosodikí a »B 40«-es, első- és másodfokú] szaporításra vetett őszi árpa. Aj kísérletek szerint a déli fekvésű] területek kiválóan alkalmasak? nemesített tavaszi gabonafajták] termesztésére. Az idén először f 15 holdat vetnek be nemesített] tavaszi árpával. Keresztüi-kcsu! Bulgárián — Kőrossy Artúr képriportja — Egyszerűsítik a munkát az erdőgazdaságban (3. oldal) Tanító és tanítványok (3. oldal) Mikent lehetne fi < r 11 , f 9, falUSl MMl Gondolatok a íöldművesszövetkezeti kereskedelemről a megye össz-áruforgalmá- nak 53 százalékát a földmű- vesszövetkezetek bonyolítják Sok vita folyik manapság a jobb áruellátásról, a kereskedelem másként való megszervezéséről. Mert azt senki sem vitatja, hogy e tekintetben is van bőven tennivaló. Beszéljünk most a földművesszövetkezeti kereskedelemről, annál is inkább, mert a ME- SZÖV-től kapott információ szerint le. Jelenleg a földművesszövetkezetek 8—10 nagykereskedelmi vállalattal vannak állandó ösz- szeköttetésben. Ezeknél sokszor hosszú ideig kell kilincselni, míg megkapják a szükséges árut. A íöldművesszövetkezeti nagykereskedelemről Helyes megoldás volna, amiről már hosszú hónapok óta folyik a vita, ha a földművesszövetkezeti nagykereskedelmi hálózatot kibővítenék. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a MÉSZÖV már bizonyos cikkekből önálló nagykereskedelmi tevékenységet bonyolított le. A cukrot közvetlenül a Szolnoki Cukorgyárból, zománcárut a Bonyhádi Edénygyárból, textilneműeket pedig a budapesti üzemektől közvetlenül vásárolták nagy tételekben. A MÉSZÖV kisgép-nagykereskedelmi osztálya néhány hónap alatt hatalmas, többmilliós forgalmat bonyolított le. Tehát tények bizonyítják, bogy a földművesszövetkezetek képesek nagykereskedelmi tevékenységre. Mégis most ismét csak a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül vásárolhatnak. Nagyobb lenne a MÉSZÖV felelőssége is A falusi földművesszövetkezetek saját nagykereskedelmi hálózat esetén könnyebben, gyorsabban jutnának áruhoz. Ekkor természetesen nagyobb lenne a MÉSZÖV felelőssége is, hiszen saját üzleteit megfelelően, jól el kell látni áruval, olyannal, amire a falusi fogyasztóknak szüksége van. Nem kellene a különböző nagykereskedelmi vállalatoknál sokszor hetekig sürgetni az árut, hanem kés2 árukészlet állna rendelkezésre. A földművesszövetkezet és az j állami nagykereskedelem egy- másközötti versenye ismét csak elősegítené a jobb áruellátást. A MÉSZÖV csekély létszámmal létre tudná hozni a nagykereskedelmi osztályt. Az állami nagykereskedelmi vállalatok pedig kevesebb adminisztrációval, ésszerűbben végezhetnék feladatukat, csökkenthetnék az improduktív munkaerők létszámát, tehát végső soron a kettős nagykereskedelem nem jelentene létszámemelést. Közvetlen kapcsaim Azzal is javítani lehetne a földművesszövetkezeti nagykereskedelmet, ha a nagykereskedelem kikap- . csolásával egyes ipari üzemektől, vállalatoktól, gyáraktól cs kisiparosoktól közvetlenül rendelnének árut. Ez a közvetlen kapcsolat elősegítené olyan cikkek gyártását, amely eddig hiányzott a forgalomból, és amelyet a fogyaszíóközön- ség keres. A nagykereskedelemnek járó haszonrést pedig a kiskereskedelem és az ipar megoszthatná, sőt — ami még helyesebb lenne — csökkenteni lehetne a haszonrés elengedésével az áru árát. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban, amikor még a nagykereskedelem nem tudott megfelelően tevékenykedni, több föid- művesszövetkezet megtette ezt megyénkben is. A bajaiak például a Szerencsi Csokoládé és Cukorkagyárral léptek érintkezésbe. Természetesen ezt a közvetlen kapcsolatot egyes áruféleségeknél és csak egyes üzemeknél lchctaz ipari üzemekkel ne megoldani, addig, míg nincs elegendő és bő áruellátás, mert ha ezt általánosítanánk, az zavarná az egyenletes áruelosztást. Most még vita folyik a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ között mindezekről, reméljük, ez a vita úgy dől el, hogy a jövőben megjavul a falusi áruellátás szervezése. i-‘alu a főváros tövében A bolgár falu nyugodtsága, derűs szépsége minden turistái magával ragad. A népviseletbe öltözött emberek, a falusi házak törökös romantikája, az estefelé Lengyelországi vendégszereplésre készül a kecskeméti Katona József Színház társulata A Lengyel Népköztársaság kulturális ügyeinek minisztériuma vendégszereplésre hívta meg a Kecskeméti Katona József Színház társulatát. A művészek nagy örömmel készülnek a külföldi turnéra, amelyre valószínűleg február közepén kerül sor és két hétig tart. Először a glivicei városi operettszínházban mutatkoznak be a lengyel közönségnek Kálmán Imre »Marica grófnő« című nagyoperettjével, a színház egyik legsikerültebb produkciójával. Előreláthatóan Varsóban és más városban is fellépnek. A »Marica grófnő« szereplőgárdája mellett a statisztéria, zenekar és teljes technikai személyzet — mintegy 70 személy — indul a Katona József Színház első külföldi útjára. hazatérő juhnyájak kolompszava és a gazdag szellemi és anyagi értékekben bővelkedő bolgár szövetkezetek arról tanúskodnak, hogy a bolgár nép a felemelkedés útján hatalmas eredmények elérésére képes. Bojána, ez a Szófia közelében- elterülő szép kis falu (képünkön a műemlékké nyilvánított bojáni templom), még magán viseli a bolgár falvak jellegzetességeit, de az öltözködés már városiassá vált. A szövetkezetek, melyek birtokában van a bulgáriai termőföld mintegy 80 százaléka, jólétet és megelégedettséget adhat Bojánának is, Igen sok szövetkezeti parasztnak — a parasztok többségének — modern motorkerékpárja van, A villanyáram — hála a hatalmas bulgáriai vízierőműveknek — minden faluban fényt és kényelmet jelent. Büszkék a bolgárok arra, hogy a villanyáram ma a legeldugottabb bulgáriai településekre is be van vezetve,
