Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

PETŐFINÉPE POLITIK AI NA PILAP ______ f »■ . .■■■ ii i ........... M ■ ■■____, ■i-_ü i ■.»„uj-jj —'* -■■■■ ,!'..r.-ii.'--------'JJLL!—U-j-ij ■■■ ■ ■■ ' ■» — ♦ rr ~" ~~ r^;',i..~.T....^i.., , -,r, . ~ " — ■■"- 111 ■■-■-■■■»— ■■'......■■■ *...................— ...... .. — ---■ ■ ............——.■■■■. ............ 1 11 1 ..... ■■ ■■■--—.....................-................. ~ ♦ II . ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ara 50 fillér 1957, JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK: > miVi .11 ...i ——i r i. ni» ii j i»i~7r .1. im i'i.i i 7a~T^.r^vs~T T.r^ri'i.Wi«'^»^.«iVri'~ri yj; íiTíj.v.'Tr-~ir.ii7irsw^. r1 ".~t~ TV"1—— ■ ■ "■h. -~t ttj ~ r. —í'T •<. Egy kis üzem, amely as egész országnak szállít Egy újítás a szőlősgazdák ürömére: keit lat: helyett kéntahlctta Szerényen húzódik meg a Munkácsy Mihály utca 8. szám alatt a Kecskemét Járási Föld­mű vesszővel kezetek Szövetségív nek vegyiüzeme, Tavaly az év első hónapjai­ban létesült, eredetileg mész- kénlé gyártás céljából, de azóta mást is készítenek. Ezt akartuk megtudni, ezért kerestük í'el ezt a kis üzemet. — Nem is érdemes . rólunk írni — ezzel fogadott bennün­ket Bódogh József üzemvezető. — Nagyon egyszerű körülmények között dolgozunk és nem sokat termelünk. Valóban alig néhány helyiség­ből áll az egész. Az irodahelyi­ség is olyan parányi, hogy két ember alig tud megfordulni ben­ne. —r De ha már itt vannak — folytatja vendéglátónk — el­mondom, hogy mire vagyunk mi büszkék. Kicsik vagyunk ugyan, de mégis az egész országnak szállítunk, Miután ennyire kíváncsivá tett bennünket, mindjárt meg is mutatta, mi az, amit Nagyka­nizsától Szegedig tőlük vásárol­nak. Egy ládából kénlapokat vett elő. — Ez becses minden szőlős- ,v:/'■) számára. Tavaly mér csak az ország egyharmadát láttuk el, két és fél vagonnal gyártottunk. Az idén már eddig elszállítottunk három és fél va­gont, de már újabb rendeléseink vannak. — Büszkék vagyunk újító­iunkra is. Ez a kéntabletta. Mindjárt meg is mutatja, hogy néz ki, talán nyolcszor na­gyobb, mint egy aszpirintablet­ta. Nem csöpög le róla a kén, mint a kénlapról, nem szeny- nyezi a hordót. Bizonyára örömmel fogadják a szőlősgazdák ezt az újítást. — Már régóta kísérletezünk ezzel — tájékoztat bennünket az üzemvezető, — mert a gazdák sokat panaszkodnak, hogy a kén beszennyezi a hordót, azonkívül sokszor az elégett csonk is bele­esett a hordóba. A tabletta kö­tőanyaga a kén elégése után megmarad és a dróttal együtt könnyűszerrel ki lehet venni a hordóból, semmi nyoma nem marad a kénezésnek. A tablet­tákat hasonló géppel gyártjuk, mint a gyógyszerüzemek az or-, vosságtablettákat. Szappant is készítenek, csak 3—4 mázsát naponta, de a mai: -szappanínségben« ez is sokat, jelent. ; Még egy kérdést tettünk isi: búcsúzóul: : — Milyen jövő vár az üzem-: re? : Bódogh József széttárja a kar-; iát: > A zavartalan i betegellátás érdekében j Igen sok bosszúságot okozott! az áramhiány az orvosoknak is,! meg a betegeknek is. Több be-j teg nem egyszer kezelés nélkül! tért haza a környező közsé-3 gekbe. A rendelőintézet főorvo-j sa végre megtalálta, a módot j hogyan is biztosíthatják a za j vartalan betegellátást. A hon-: védségtől szerzett egy 25 kilo-j wattos agregátort. Ez igen je-j tentős segítséget nyújt majd,! t:n arlalanná teszi a gyógykezel-- lést. — Egyelőre nem tudok na­gyobb szabású tervekről az üzem bővítésére. Benyitunk az egyik helyiség­be: — Ez a »gépház«. Amott pe­dig a fürdő. Ezeket nemrég ala­kítottuk át a régi helyiségekből. Jelenleg tizen vagyunk az üzem­ben. A nyáron kétszerennyien is dolgoztunk. A Földművesszövetkezetek Já. rási Központjánál is érdeklőd­tünk az üzem felől. Úgy tájé­koztattak bennünket, hogy jö- vedeiniező, még ilyen egyszerű körülmények között is. Lehetne egyéb vegyicikkeket is gyártani, de beruházás kellene. Véleményünk szerint dicséren­dő a Járási Szövetség kezdemé­nyezése, a kénlap, valamint a szappangyártás, de helyes volna gondolkozni azon, miképp le­helne a lehetőségekhez mérten még jobban kibővíteni az üze­met. Megérné. ««WHBÍHttmilHHIIIWMinMIH» ♦ i /I Saar-Yideke! vissza* | csatollak Németországhoz (2. oldal) 4 | Milyen szervezetei lesznek a tanulóifjúságnak (2. oldal) Szilveszteri levél A exél Tamáshoz Hézsa Sender verse (3. oldal) A békokd csüiisorsölás milimm (4, oidal) Az idei -tél nem túl nagy hi­deggel, de :ió vastag hótakaróval lepett meg bennünket. A gyer­mekeknek örömet, szórakozást: jelent a frissen esett puha hó, amelyen \ ’...lámán repül a szán, de a felnőtteknek már nagyobb gondot okoz. Üreg nénikék, bá- csikák lassabban, óvatosabban járnak az utcán, a sikos járdá­kon. Jaj, -sak el ne essenek, meg ne csússzanak! — Erre gon­dolunk, ha látjuk őket, de a Köztisztasági Vállalat dolgozói — hogy megelőzzék az aggodal­makat — már munkához is lát­tak. Jelenleg a vállalat 47 dol­gozója munkálkodik az utcákon, tereken felgyülemlett hó elta­karításán, a síkossá vált utak homokozásán. A homokbányá­ból egy pótkocsis autó állan­dóan hordja a homokot, s így naponta 2500—3000 méteren te­szik biztonságossá a közlekedést. A hóeltakarításra egy gépko­csira szerelt hóeke is készenlét­ben áll, de ha az időjárás újabb, még nagyobb havazásokkal lep meg bennünket, fél nap alatt még egy másik hóekét is felsze­relnek, az eddigi három havai,- szállító kocsi mellé még hatol állítanak, s megfelelő pénzösszeg van arra. hogy akár 200 embert fogadjanak a hó eltakarítására. Táncra várnak a balettcipők Beszélgetés Szegedi Jenővel, a Katona Józseí Színház szólótáncosával, a balettiskoln vezetőjével A színház portásfülkéjéből éles férfihang csendül s végig­zúg a szűkreszabott folyosón. Szegedi Jenő telefonon beszél­get a budapesti Állami Balett- intézettel. Pár perc múlva már az új évi terveiről folyik a szó. Kérdés: Az eddig eredménye­sen működő balettiskola mikor nyitja meg újra kapuit? Január 6-án lesz az első tanítási nap | Válasz: Tekintve, hogy a tü­zelőkérdés már nagyjából meg- í oldódott és a közbiztonság hely- jreállt, semmi akadályát nemlá- ; tóm annak, hogy megindulhas­sunk. Karát Imrédével, az Üt- törőház igazgatónőjével történt megbeszélésünk alapján január 6-a lesz az első tanítási nap, Kérdés: Milyen rendszerű is­kolát akar tanítani? Vaganova és francia rend­szerű iskolát tanítanak Válasz: Az első években fel­tétlenül a Vaganova rendszerű iskolát, mely véleményem és ta­pasztalatom szerint a legcélsze­rűbben fejleszti a növendékek izomzatát, formálja testét és ez a rendszerű oktatás adja meg a legjobb biztonságérzetet. Szándékomban van a negye­ÖTIésf tartott az MSZMP megyei intéző bizottsága ül pártcqpsscr&&& csük'sesitésérőS, a szövetkezeti törvény előkészítéséről határozott A Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei ideig­lenes intéző bizottsága december 39-én ülést tartott, ülésén két napirendet tárgyalt meg: 1. A párt apparátusának csökkentése. 2. A termelőszövetkezetek hely­zetét. Az intéző bizottság a régi ap­parátust 50 százalékkal csökken­tette azzal a megjegyzéssel, hogy a későbbiek során további csök­kentéseket keli foganatosítani. Az intéző bizottság nagy figyel­met fordít arra, hogy a párt ap­parátusában népszerű, politikai­lag képzett, művelt funkcioná­riusok legyenek. Határozottan állást foglalt a tekintetben is, hogy az apparátusból kikerültek jelentős része a továbbiakban termelő munkában dolgozzék. Az intéző bizottság megállapította a városok és járások apparátusai­nak létszámát. A megyei tanács mezőgazda­sági igazgatóságának előterjesz­tése alapján megtárgyalta a ter­melőszövetkezetek jelenlegi hely­zetét. Megyénk 267 mezőgazda­sági termelőszövetkezetéből de­cember 20-ig gyakorlatilag 63 oszlott fel. Ebből 11 újjáalakult. Az intéző bizottság határozot­tan állást foglalt a szövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése ügyében és éppen ezért nagy je­lentőséget tulajdonít a szövetke­zeti törvény elkészítésének, az állami támogatás új formája meghatározásának, az értclresí- tési problémák és a gépvásárlás megoldásának és a termelőszö­vetkezetek demokratikus irányí­tására megfelelő szervek létre­hozásának. Az intéző bizottság a kidolgozott javaslatok alapján a megyei tanács végrehajtó bizott­ságával közösen ezekben a kér­désekben tárgyalásokat kezd a Minisztertanáccsal és a Föld­művelés ügyi Minisztériummal. dik évtől francia rendszerű isko­lát is tanítani, amely lágyabb, s nem annyira szögletes, mint a Vaganova-féle rendszer. E két iskola megfelelő arányú elsajátí­tásával gazdagodhat a táncosok interpretáló készsége. Kérdés: Vannak-e új tehetsé­gek a növendékek között? A tehetséghez szorgalom is kell Válasz: Erre most még nehéz lenne határozott választ adni; Látok igen tehetséges gyereke­ket, de ahhoz, hogy a tehetség virágozzon is, elengedhetetlenül szorgalomra Is van szükség, Kérdés: Az évi programot mennyiben látja, biztosítottnak? Júliusig cl tudják végezni az anyagot Válasz: Kétségkívül ez a két hónapos kiesés megnehezíti ter­vem megvalósítását, de nagyon szeretem a gyéreteket és úgy érzem, hogy ez kölcsönös, e ez ígéret arra, hogy egy év anya­gát júliusig el tudjuk végezni; * Búcsúzunk, s ahogy rovom aa utcákat, úgy tűnik, mintha az egész város egy nagy színpadi díszlet lenne és lelkiszemeim előtt megmozdul a sok-sok tán­colni vágyó balettcipő. 94 f 4444*4 f444*4494i*4444ít94***4’*44t444444444444 44444444+44+ Katona József városa is megérdemelné... A napokban megjelent »Esti Hírlap« című fővárosi lapban ér­dekes, kulturális cikk látott napvilágot. A cikk írója arról értesült, hogy a budapesti Nem­zeti Színház több nagyobb vi­déki várost látogat meg a fcci­at tcur-tó3 oeadérp&k Jó barátok, meg ke­resztkomák voltak va­laha Halason a Kolop Varga, meg a Földkere­ső Csapi. Egyik a nagy határ legalsó, a másik a legfelső végén lakott a pusztában. Találkoz­nak egyszer a piacon, úgy február dereka tá­ján. ■ — Mikor gy üttök már el? — kérdezi a Kolop Varga. — Majd egyszeresük ott termünk — biztatja Csapi. Hamarosan ökrössze­kérbe is fogatott Csapi s elindullak Kolopék- hoz, feleségével együtt. Mikor a családtól el­köszöntek, meghagya- kozták, hogy egyhamar ne is várják őket haza. Tél az idő, majd kimu- lat.iák magukat. Kolop Vargáék a le­szálláskor megölelték a kedves vendégeket: — Csakhogy itt vagy­tok valahára! De nem is engedünk ám haza innen egyhamarjában! — Nincs is szándé­kunkban! — felelte Csapi. Kolopné a legna­gyobb tyúkot fogta meg ebédre. így ment ez néhány napig. Éjfelekig jól el­beszélgettek. Áthívták a tanyaszomszédokat is, majd ők is visszaadták a látogatásokat. Eszem- iszom mindenütt és még a nóta is elc-elő- buggyant. Ötödnapra aszongj'a a vendég: — Hát kedves ko­mám! Addig mink nem megyünk ám haza. inig a nótámat el nem talá­lod. Mögunatjuk ma­gunkat. — Dehogy ununk mink mög benne töket! (Gondolta, majdcsak eltalálja a nótáját.) — Ez se az! Az se az! — mondogatta Földke­reső Csapi. Már a második hét is lepörgött az idő rokká­ján, az idő is »kieresz­tett.« (tavaezodni kez­dett, de a nóta nem lett eltalálva. A gazda- asszony kétségbe volt már esve, hogy a ven­dég nem készül haza. Fel is sóhajtott: — Uramisten! Neköd tán nem is volt még kéthe­tes vendégöd! Mikor a fagy már jól kiengedett, azt mondja zaljövőben, ahol a drámaíró- dalom legjavából tart előadást E hírt nagy örömmel olvastuk,- hiszen ebből azt láthatjuk, hogy u főváros magasszínvonalú kul­turális életéből, színházi bemu­tatóiból-a vidék is részesül. ; Örömünk azonban nem teljes Ia cikk felsorolta azokat a váró- •sokat, ahová a Nemzeti Színház >művészgárdája ellátogat, dt :ebből a névsorból azonban Kecs< !kémét sajnálatos módon leírna* Szerelnénk remélni, hogy \az csak tévedésen alapul és emi­tter sor kerül a vidéki vendég•• szereplésre, akkor Kecskemét is 5azok közölt a városok között llesz, amelynek színházat, kultú­rát kedvelő népe önfeledten Itapsolhat az ország első szính.á- Iza előadásának. > Kecskemét, Katona József >városa, ezt feltétlenül megérde- tűiéinél l VWVWVWVWVW | Jogi tanácsadás * Felhívjuk olvasóink figyel­emét, hogy 1957. január 8-tó) (kedd) minden hét keddjén a megyei ügyészség ingyenes jogi tanácsadást tiyt délután 2 órai kezdettel a Petőfi Népe, szer­kesztőségének helyiségében. — (Kecskemét, Széchenyi tér emelet? ****** Ha i smét havazik... Készenlétben hal lovaskocsi, hóeke és megtelelő pénzösszeg egyszer Kolop a bére- ! sének: — Fogjátok be az ök- j röket, aztán próbálja- | tok a szántást, hátha j belemén már az eke. j Mikor az igák kiin- ! dúltak a tanya udvará­ból, elkezd ám az egyik j taliga tengelye nyiko- j rogni. A vendég a nesz- : re kitekint az ablakon, j meglátja az igákat, j hallja ám a tengőnyl- 3 korgást is. Erre így ki- ! áltott fel: ! — No, annyukom, ké- ! szülj! Most már tovább j nem maradhatunk! Ez < ám az én nótám! Megköszönte a ven- i déglátást, befogott. A | gazda, a gazdasszony j nem is marasztalták j ám! Örültek, hogy a j kiadós vendégtől meg- 3 szabadultak. J IS, Cz. L. 3

Next

/
Thumbnails
Contents