Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-22 / 45. szám
¥F PETŐFIYEPE POLITIKAI NAPILAP I. ÉVFOLYAM, 45. SZÄM Ara 50 fillér 1956. DEC. 22. SZOMBAT A megyei tanács végrehajts bizottságának 4 állásfoglalása a kiskereskedői és a kisipari! iparengedélyek kiadásával kapcsolatban | '444444444444444444444444444444444444444444444 i £ terelés kérdései Nehru washingtoni sajtóértekezlete A pénzügyminiszter közleménye a bortorgalmi adóról (2. oldal) ! tMHtrtrtmmtrttrrrMMrtrrrmmrrrfrrrrrrrmrtrtmt« mttm» Lapunk felvetése alapján a VB foglalkozott a kisipar ésf kiskereskedelem kérdéseivel és az alábbi álláspontot foglalta el.l A lakosság zavartalan ellátása megkívánja, hogy a tanács-! szervek behatóan foglalkozzanak a lakosság igényeivel és azt» úgy a kereskedelem, mint a kisipari tevékenység szempontja-• ból kielégítsék és ugyanakkor a kormányprogramnak megfeie-l lően kisiparosok és kiskereskedők megfelelő támogatásban ré-| szesüljenek. Szükséges, hogy kiskereskedői jogosítványt első-j sorban a piaci árusítást kérelmezők, másrészt pedig az olyant tanyavidéki ellátatlan területen kapjanak, ahol állami kereske-j delem nem tevékenykedik. Ezeket az "igényeket és engedélyeket? minden esetben a lakosság kérése alapozza meg. ! A kisipari jogosítványokkal kapcsolatban ugyancsak az j igényeknek megfelelően nagyobbszámú engedély kiadása indo-| költ. Ezzel kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy az* itt-ott megmutatkozó munkanélküliség felszívásában, illetve! enyhítésében a kisipari tevékenység bővülése sokat segíthet. • A végrehajtó bizottság az első tanácsszervek felé részletes | utasítást fog kiadni az iparengedélyek megszerzésének módját! illetően, ♦ 4444444444444444444444444444444444« »444444444 [Az új párt a munkásosztályt és a népet szolgál ja Irfa : MOLNÁR FRIGYES Mi lesz a gépállomásokkal (4. oldal) >44444444 .íXarácsonyest NAGYAPÓNÁL (4. oldal) Sselepcsényi Imre elnökhelyettes felmentése A megyei tanács VB december 21-én megtartott ülésén foglalkozott Szelepcsényi Imre elnökhelyettes ügyével. A végrehajtó bizottság egyhangúan olyan álláspontot foglalt el, hogy Szelepcsényi Imrét elnökhelyettesi funkciójából visszahívja. A visz- szahíváshoz a Miniszí ír^nács hozzájárult. Szétosztották a Bdkereskeiieinii M iniszlériíim százezer forintss jutalmát A Belkereskedelmi Minisztérium a megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok részére százezer forintos jutalmat biztosított. A jutalom azoknak jár, akik október 23 és november 11 között áldozatkész munkájukkal biztosították a lakosság ellátását. A kereskedelmi osztály az irányítása alá tartozó kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok között, figyelembe véve azok létszámát és adottságait, a következőképpen osztotta szét a rendelkezésére álló összeget. Bajai Áruház 7000, Dél-Bács megyei Népbolt V. 23 000, Észak- Bács megyei Népbolt V. 12 000, Kecskeméti Kiskereskedelmi V. 25 000, Kiskunhalasi Kiskereskedelmi V. 13 000 Ft, A vendéglátóipari vállalatok vonalán a bajaiak 3000, a kalocsaiak 3000, a kecskemétiek 8000, a kiskunfélegy háziak 3000, a kiskunhalasiak 3000 forint jutalmat kaptak. Tegnap : Statárislis lárgyaiss Kisksrösön és Kákicsán Tizetiöl évi baniönre ítélték leperrajiesetei 2 csäiipili Cseh Minist és a iajszi Íaía Pétert A kecskeméti katonai bíróság pénteken Kiskörösön tartott újabb statáriális tárgyalást. Cseh Miklós csengődi lakos több, különböző típusú fegyver és nagy mennyiségű lőszer rejtegetése miatt került a bíróság eió. Tettét két körülmény is súlyosbítja. Egyrészt mint leszerelt katonának tudnia kellett, hogy a fegyverrejtegetés büntetendő cselekmény. Másrészt — pedig ismerte a statáriumról szóló rendeletet — még a házkutatást végző rendőröknek is azt hazudta, hogy náluk nincs fegyver. A tárgyaláson Cseh Miklós azzal védekezett, hogy szenvedélyes vadász s ezért tartogatta a fegyvereket. A bíróság ezt nem fogadta el mentségként, hiszen Cseh Miklós soha nem volt semmiféle vadásztársaság tagja, — holott erre módja leit volna, ha tényleg kedveli a vadászatot s akkor engedéllyel tarthatott volna lőfegyvert. A nála talált fegyverek egyébként sem vadászpuskák, hanem egyéb típusú darabok. Az is nehezen hihető, hogy Cseh Miklós a rejtegetett kézigránátot is vadászat céljaira tartogatta volna. Meg kell még említeni, hogy édesapja 1946-ban ugyancsak fegyverrejtegetésért ült három hómmok A katonai bíróság Cseh Miklóst 15 évi börtönre ítélte s mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta politikai jogainak gyakorlásától. Taba Péter 21 éves fajszi lakos december 16-án ismeretlen polgári személyektől egy katonai pisztolyt fogadott cl és azt lakásának egyik melléképületében rejtegette. Néhány nap múl-» va a fegyvert 150 forint ellenében eladta. A kecskeméti katonai bíróság ítélete: 15 évi börtön és 10 évi jogvesztés. TOVÁBB BŐVik cs vasúti forgalom A kecskeméti állomásfőnökség közlése alapján december hó 22-től kezdődően a kerekegyházi, fülöpszállási, lakiteleki vonalon a vasútközlekedés egy motorvonatpárral bővül, Kecskemétről Fülüpszállásra indul 7.35 órakor, visszaérkezik 10.32 órakor. — Kecskemétről Lakitelekre indul 10.44 órakor, visszaérkezik 13.33 órakor. — Kecskemétről Kerekegyházára indul 14 órakor, visszaérkezik 15.30 órakor. Négy liter pálinka kedvezményes áron _ A Gyümölcsszeszipari Vállalatnak 11 telephelye üzemel megyénkben. A pálinkafőzdékben készítik a világszerte ismert híres kecskeméti barackot és még többfajta pálinkát. A telephelyek és vállalatok dolgozói hosz- szabb ideig nem, vagy csak igen elvétve juthattak kedvezményes áron az általuk gyártott finom itókához. Ebben a kérdésben a munkás- tanács megalakulásával változás történt. A dolgozók kérésére a munkástanács úgy határozott, hogy természetbeni juttatásként kedvezményes áron minden dolgozó havonta négy liter pálinkát kap. Ez az intézkedés osztatlan örömet váltott ki a dolgozók között. a szesztllaisia részleges feloldása A szesztilalom elrendeléséről szóló 5/1956. (XII. 13.) K. K. sz. rendelet 1. §-a a következők szerint módosul: Az ország egész területén 1856. évi december hó 22-én 0 órától bort, sört és mindenfajta égetett szeszesitalt palackozva, bort és sört utcán át is szabad árusítani. Tilos bort, sört és égetett szeszesitalt helyben fogyasztás céljára akár kimérve, akár palackozva kiszolgáltatni. 2. g Az 5/1956 (XII. 13.) K. K. számú rendelet 2, §-ának (2ó be» S Október 23-át követő két holnap — ha nem is hosszú idő — »de mégis bizonyos távját ahhoz, jhogy a haza, a magyar nép sorosát illetően néhány fontos kér- •désre, tapasztalatra összpontosítsuk a figyelmünket. : Népünket — mindenekelőtt a •munkásosztályt foglalkoztató fő [kérdések egyik legfontosabbika Ja munkásosztály valóban forra- •dalmi, marxista—leninista pártjának létrehozása. Október előtt, a Rákosi—Gerő- klikk mellékösvényre tévesztő uralma idején távol került egymástól az eszme, az elmélet és a politikai gyakorlat. Ezért megkoptak a szavak, elvesztették éltető lüktetésüket. Ma azonban élettapasztalataink győznek meg a lenini szavak igazságáról: forradalmi párt nélkül nincs forradalmi mozgalom. Az október 23-i tömegmegmozdulás eredmén5reként számos társadalmi vívmánnyal gazdagodott népünk: az üzemi munkástanácsok létrejötte, parasztpolitikánk torz kinövéseinek (begyűjtés, erőszakos tsz-fejlesz- tés stb.) megszüntetése és mindazok az intézkedések, amelyeket a munkás—paraszt forradalmi kormány törvényerőre emelt. Az ismert okok, főleg az ellenforradalmi törekvések miatt a két hónap során a szocializmussal szemben ható reakciós eszmei és gyakorlati zűrzavar is felszínre tört. Ma már a helyes népinemzeti, a feltétlen szocialista irányú kibontakozás napjait éljük. Azonban ezernyi gond, probléma vár megoldást mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. Igen sok a helyes, de ösztönös törekvés a munkások, parasztok, az értelmiségiek és más dolgozó kisemberek részéről. A közös cél eléggé körülhatárolt: szocialista társadalmat akarnak, amely biztosítja a nép boldogulását, békéjét, nemzeti függetlenségét. E közös cél közös kivívásához kell a munkás- osztály és vezetőszerve a Szocialista Munkáspárt útmutató tevékenysége. Az élet, a szocializmus ügye indokolja a munkásosztály valóban marxista—leninista pártjának újjászervezését. Ezért jönnek létre gyors ütemben megyénk egész területén az' MSZMP szervezetei. A folyamat különösen meggyorsult az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határozatának köznyilvánosságra kerülése óta. Az új pártvezetés első nagyjelentőségű határozata megerősítette a kommunisták nagy részét. Ezért csatlakoznak: mindenekelőtt a párthoz a régi párttagok, az illegális kommunisták és örvendetes jelenség, hogy sokan a pártonkívüliek közül is. Eléggé széleskörű tapasztalat szerint az Ideiglenes Központi Bizottság határozata választ adott a legfontosabb kérdésekre. Nem mindenre, erre a határozat sem tartott igényt — ezért soli a vita. Általános véleményként a kommunisták jelentős része helyesnek tartja az MSZMP célkitűzéseit és várja a párt nyilvános vitára kerülő program- és szervezeti szabályzatának tervezetét, hogy véleménye, akarata nyilvánításával maga alakítsa ki saját pártját, Szamos volt párttag, magát kommunistának valló, de a párt tagjai közé még be nem lépett elvtársunk részéről elhangzik a kérdés: Mi a biztosíték? Mi a biztosíték, hogy az MSZMP valóban marxista—leninista párt lesz, hogy a magyar nemzeti sajátosságokra építő politikát folytat, hogy a régi helytelen pártvezetéssel szakítva, a széles népinemzeti összefogás talaján fog-e állni, és a parancsolgatás helyett a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és más dolgozó kisemberek véleményére hallgatva, velük együtt kívánja-e megoldani a szocializmus építését, stb.? A biztosítékot személyekben, az új párt tagjaiban és vezetőiben keresik. És ez érthető. Az egyes kommunistákból tevődik össze a párt. A párt az eszmék hordozója és nagyrészt megtmló- sítója. Ezért fontos kérdés, hogy kik a párt tagjai. Van azonban néhány furcsa állásfoglalás ezzel kapcsolatosan, amely nem előre, hanem hátrafelé húzza »a biztosíték« megteremtését. Többen így nyilatkoznak és alakították ki gondolataik logikai láncolatát: »nem lépek be a pártba, mert ez és ez is tagja, a párt ilyen és ilyen vezetőszervében ez és ez is benne volt, ha ezek a párt tagjai, akkor marad minden a régiben« stb. Magunk is hangsúlyozzuk a pártban levő személyek, a tagság összetételének alapvető fontosságát. De lehet-e a munkás- osztály vezető pártja megteremtését függővé tenni egyes személyektől? Vajon mi a módja annak, hogy elejét vegyük néhány, ténylegesen nem kívánatos személy befolyása érvényesülésének a párton belül? A kí- vülmaradás, a szubjektív szemlélődés semmi esetre. Vajon hova fajult volna a szocializmus ügye, ha a kirobbanó nemzetmegrázó viharban a nép sorsáért aggódó kommunisták nem álltak volna a szétzilált párt és népgazdaság élére? Milyen karácsonya lenne népünknek, ha a szocializmus halálának torát ünnepelné az ellenforradalom? Ha tovább folytatódik a gazdasági zűrzavar és nyomában toronymagasra halmozódna fel a nép keserve és nyomora? Az újjászerveződő pártnak mindenki által érzékelhetően fontos szerepe van abban, hogy megszilárdult a közrend, azélet- és vagyonbiztonság, hogy megindult hazánkban a társadalmi és gazdasági élet kibontakozása. És mindebben benne van a történelmi vihar közepette is helytálló, a néppel együtt tevékenykedő kommunisták munkája. Nyilvánvalóan nem csak ilyen emberek léplek be az MSZMP(l üli íaíás a 2. oldalon! l kezdése helyébe a következe rendelkezés lép: A borforgalmi vállalatok, valamint a sörgyárak és ezek ösz- szes telepei bort, illetőleg sört, valamint a szeszgyárak és ezek összes telepei mindenféle égetett szeszesitalt szabadon szállíthatnak. 3. § A jelen rendelet rendelkezéseit 1956. december hó 22. napjától kell alkalmazni. I Budapest, 1856. december 21. \ Nyers Rezső, közellátási kormánybiztos
