Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-20 / 43. szám

n PETŐFI\EPE I. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM POLITIKAI NAPILAP V“ xsr./ .Ira SO filter 1936. DEC. 20. CSÜTÖRTÖK Egy munkástanács, amely magára talált t Nehru: „II béke erői szilárdak..." Egy héttel ezelőtt a miniszté­riumból két elvtárs volt lent a Kalocsai Gépállomáson és azok közölték, hogy a gépállomás ön­elszámoló lesz. A gépállomás dolgozói rögtön tudomást sze­reztek erről, s maguk között be­szélgetni kezdtek. Felvetődött nem egy kérdés arról, hogy ho­gyan dolgozzanak, miképpen nö­veljék a termelést, hogyan csök­kentsék az önköltséget. Sőt a gépállomás egy-két vérmes dol­gozója, mint például Kuti László úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség a gépállomáson olyan emberekre, akik nem dolgoznak. Ezt a véleményt támogatták is a dolgozók. Egy 'hét múlt el még csak a lent nevezett látogatók megje­lenése óta, s a gépállomás mun­kástanácsa már tervezetet dol­gozott ki. Jobban akarnak dol­gozni, többet akarnak keresni, a gépállomás bevételét meg akarják növelni. Ez a cél vezeti a gépállomás munkástanácsát. A tervezet foglalkozik az impro­duktív dolgozók csökkentésének kérdésével, illetve azok átszer­vezésével. A tervben szerepel még a munka helyesebb meg­szervezése és a gépek jobb ki­használása is. Vegyük először talán az improduktív munkaerő csökkentést. A gépállomáson sok agronómus.. brigádelszámoló és raktáros volt, akik lényegében nem végeztek termelő munkát. Az agronómu- sok például falukban voltak ki­helyezve. Ezek általában nem voltak sehol sem találhatók s így a gépállomás nem tudta őket hasznosítani. A gépállomásnak most az a terve — és az agronó- musok nagy része el is fogadta ezt —, hogy átveszik a traktoros brigádok vezetését, a brigádot el is számolják, ezenkívül szakta­nácsot tudnak adni a termelő- szövetkezeteknek. Ez azt ered­ményezi, hogy felszabadulnak a szakmunkások. Ezeket a szak­munkásokat aztán vagy gépek­re helyezik, vagy pedig a gépál­lomás javító műhelyében mun­kásokként alkalmazzák. A tíz agronómusból, aki jelenleg a gépállomáson dolgozik, öt bri­gádvezető lesz és egy agronó­mus mint vezető agronómus fog működni. Ez a racionalizálás havi 40 000 forint megtakarítást jelent a gépállomásnak. De nemcsak ilyen módon óhajtja a gépállomás növelni a dolgozók bérének emelését, il­letve a gépállomás vagyonát. A Kalocsai Vágóhíd Vállalattól már el is vállalták egy GMC tí­pusú tehergépkocsi generál javí­tását, amit a gépállomás saját anyagából és saját szakmunká­saival meg tud oldani. Ennek a generáljavításnak az összege 10 ezer forint tiszta nyereséget hoz a líbnyhára. A tervezetben ilyen tételek is szerepelnek. »Elkészí­tünk egy egytonnás gumikere­kű lovaskocsit«. Ennek a lovas­kocsinak az elkészítésére a gép­állomáson található selejt, más­ra fel nem használható anyago­kat használják. A kerekek töm­lőit pedig olyan gépkocsitömlők­ből hozzák létre, amelyekkel gépkocsi nem tud járni, de ez azi egytonnás lovaskocsi még többf évig használhatja. Homokfutó kocsikat isj készítenek : >♦♦♦♦♦♦♦♦*( (2. oldal) Nixon Becsbe utazik (2. oldal) Oápállomási trösztök alakúinak (3. oldal) SPORT Rádióm ti sor (4. oldal) Ebből már három darabot, s ai négy kocsin összesen 20 000 ío-J rint tiszta jövedelem a gépállo-f másé. Ha az összegeket egybe-1 vetjük, láthatjuk azt, hogy aj munka racionalizálásával, idegent javításokkal és új szállítóeszkö-| zök elkészítésével á gépállomás-} nak 510 000 forint évi megtaka-J rítása, jövedelme van. $ Ehhez a munkához a gépállo-*~M”«MMM*"M~MM~w~MWÍ”*»~ más munkástanácsa és üzemi bi­zottsága már hozzá is kezdett. A gépállomás igazgatója, Szél Antal teljesen egyetért ezekkel a követelésekkel, illetve javasla­tokkal. Reméljük, sikerül elér- niök a Kalocsai Gépállomás dol­gozóinak, munkástanácsának ezt a nagy feladatot, és sikerül meg­oldani azt is, hogy ezzel a dol­gozók bére emelkedjék. / —gém Î Az újságból ismert városföldi ♦esemény mélyen felháborította íállami gazdaságunk dolgozóit. {Azok a munkásemberek, akik a »forradalom és ellenforradalom ♦legkritikusabb napjaiban is Ímegőrizték nyugalmukat és fe- fgyelmezettségüket, megdöbbe- fnéssel vették tudomásul, hogy fsoraikban elvetemült gyilkosok |és tolvajok is meghúzódnak. Meg kell írnunk ezzel kapcso­latban, hogy a könnyen tra­is g y más 4 s é g i tjjk ■ s Üzemi munkások és termelőszövetkezetek A budapesti Jász utcai Jármű­gyár dolgozói felelevenítették a hajósi Táncsics Termelőszövet­kezet patronálását. Az üzem dol­gozói sót, petróleumot vittek a tsz-tagoknak és az üzem 13 dol­gozója közreműködött a hátra­lévő, megkésett őszi betakarítási munkák elvégzésében is. A ter­melőszövetkezet azzal viszonozta a segítséget, hogy 1.50 forintos áron burgonyát adott el az üzem dolgozói részére. As Öregcsertői Béke Tss feloszlásának egyik oka KIK HORDTÁK SZÉT A KÖZÖS TULAJDONT? Nem titok ma már senki előtt sem, hogy miért oszlott fel az öregcsertői Béke Termelőszövet­kezet. Valóban mindenki tudja, legalábbis a faluban, járásban és a megyében is egynéhányan, hogy a termelőszövetkezet fel­oszlásának egyik oka az volt, hogy az 1953-ban kilépett terme­lőszövetkezeti tagok széthordták a szövetkezet felszerelését, jó­szágállományát, stb. Az 1953-ban kilépett tagok az akkori rendelkezések értelmé­ben el lettek számolva, ki lettek fizetve. S így a termelőszövetke­zet nem tartozott nekik. A kilé­pők most 1956-ban az októberi események következtében mégis sok jószágot és felszerelést vit­tek el. A termelőszövetkezet ve­zetősége ugyan megállapodott az 53-ban kilépő tagokkal, hogy munkaegységeikre még 5 forin­tot fizet. Ez meg is történt, bár pénz helyett jószágot adott a gazdaság ekeknek, az emberek­nek. A termelőszövetkezet rendel­kezett még állatállománnyal és mezőgazdasági gépekkel, illetve felszereléssel. Tehát ezeket a felszereléseket, illetve állatokat hordták széjjel azok a tagok, akiket már egyszer 1953-ban és másodszor 1956-ban kifizettek. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán található egy olyan jegyzék, amely feltünteti azoknak az embereknek neveit, és jogtalanul eltulajdonított jó­szágok, illetve mezőgazdasági felszerelések darabszámait, ami jelenleg azoknak a birtokában van, akik azokat elhordták, de a tsz vagyona. Kik azok az em­berek, akik törvénytelen módon, önkényesen elvitték a termelő- szövetkezet vagyonát. A nevek között szerepel Tamás Sándor, aki egy lovat, egy szarvasmar­hát. egy igáskocsit. egy lókapát, egy hetes ekét és két lószerszá­mot vitt el. Vörös János 20 da­rab anyajuhot és 2 darab te­nyészkost vitt el a termelőszö­vetkezetből. A névsorban szere­pel még Tamás Ignác, aki egy tehenet és egy darab szopósbor­jút tulajdonított el a termelőszö­vetkezettől. Az elvitt állatok jár- latlevelei jelenleg is a termelő- szövetkezet birtokában vannak. Az eltulajdonított mezőgazdasá­gi felszereléseket pedig a fent nevezettek, illetve a járási ta­nácsnál található névsorban szereplő egyének a termelőszö­vetkezet beleegyezése, illetve hozzájárulása nélkül vitték el. Nem nehéz ehhez az esemény­hez kommentárt fűzni. Ezek az emberek a termelőszövetkezet­nek kárt okoztak, s ebből a fe­lelőtlenségből adódott aztán az, hogy feloszlott a megye egyik legjobb termelőszövetkezete. — Nemcsak anyagi veszteség érte ezzel az öregcsertői Béke Tsz-t, hanem erkölcsi is. Erkölcsi vesz­teség érte az egész megye ter­melőszövetkezeti mozgalmát, mert a környékbeli dolgozó pa­rasztok azt látták, hogy egy vi­rágzó csoport feloszlott. S fel­oszlásának, amit kevesen tudtak, egyik oka ez volt. —gém Karácsonyi ünnepséget rendez a tanács Kiskunfélegyházán Tudósítónk jelenti, hogy a Kiskunfélegyházi Járási Tanács VB és szakszervezeti bizottsága a tanács dolgozói gyermekeinek részére december 22-én, szom­baton karácsonyi ünnepséget ren­dez. A gyermekeknek 7300 Ft. ér­tékű ajándékot osztanak ki, Mikor lesz szódavíz? Ezt a kérdést tettük fel a Kisfaludy utcai Szikvízüzem dolgozóinak. Kérdésünkre az alábbi, nem éppen megnyugtató választ kaptuk: — Üzemünk ipari árammal dolgozott. A nagy áramhiány miatt azonban az elmúlt napok­ban kikapcsoltak bennünket. Töltőgépeinket kézi meghajtás­sal nem tudjuk működtetni, ezért nincs szódavíz. — Hogy mikor lesz? Az egye­dül az áramszolgáltatás helyze­tének javulásán múlik. Mi dol­gozni szeretnénk, mert tudjuk, hogy a lakosság — különösen most, az ünnepek előtt — várja a szódavizet. Éppen ezért igaz­gatónk felkereste a városi taná­csot, hogy az ünnepek előtt né­hány kilowatt villanyáramot kérjen üzemünknek. jt i JítaéL a szu'ktsídtyuyltez I A termelőmunka biztosítása csakis nyugodt : légkörben lehetséges gikussá válható aljas támadás híre nyugtalanságot váltott ki a gazdaság dolgozóiból, ami ért­hető is, hiszen nálunk a csalá­dok többsége tanyákon lakik, ahol egy ilyen eset — a csalá­dok békéjének megzavarása — sokkal inkább foglalkoztatja az embereket, mint benn a város­ban. Emellett a biztonságérzet hiányának következtében a ter­melő munka folyamatossága is veszélyben forog, ez pedig a mi esetünkben tetemes anyagi ká­rok okozója lehet. A Városföldi Állami Gazdaság dolgozói ezért levelet intéztek munkástaná­csunkhoz, melynek tartalmával egyetértve, azt az alábbiakban tolmácsoljuk: »A Városföldi Állami Gazda­ság munkástanácsa a gazdaság valamennyi dolgozója nevében mélységesen elítéli a Csik Antal igazgató és családja ellen inté­zett aljas támadást. Ugyanakkor követeljük,' hogy a kormány még erélyesebb kézzel folytassa e tekintetben a rendcsinálást, mert meggyőződésünk, hogy a termelés folyamatosságának biz­tosítása csakis békés, nyugodt légkörben lehetséges. Elég volt már az oktalan vér­ontásból, elég a gyűlölködésből! Álljon helyre a rend, induljon meg az élet minden vonalán a termelőmunka, hogy felépíthes­sük a magunk szebb és boldo­gabb Magyarországát.« Városföldi Állami Gazdaság Munkástanácsa A hajójárat téli szünete A MAHART közli, hogy a* előrehaladott időre való tekin­tettel a Budapest—Mohács kö­zötti hajójáratot megszünteti. Az utolsó hajó Budapestről decem­ber 20-án, csütörtökön reggel 8 órakor, Mohácsról pedig 23-án, vasárnap 8 órakor indul. Gyertyafény mellett Már pelyhesállú legényember voltam, amikor azon tűnőd­tem, hogy milyen lehetett Petőfi, amikor karcsú gyertyaláng_ mellett írta legszebb verseit. Sokszor magam elé képzeltem so­vány arcának pergamentjét, s beleéltem én is magam abba a korba és úgy éreztem, hogy én is a XIX. század romantikus és forradalmár polgára vagyok. Körülöttem a szobában a lámpa­fény szitakötői repdestek, s gondolataimban mégis azt a gyertya­fényes kis szobát kutattam, amelyben a legszebb hazafias ver­sek születtek. S ma, amikor a technika csodálatos világát éljük, esténként az emberek Kecskeméten, Fülöpszálláson és Debre­cenben pislákoló gyertyarügyek mellett vigasztalják egymást: majd csak eljön már a béke és a nyugalom az emberi szivekbe! S kezük meleg karéjával megsimogatják a kiváncsi tekintetű gyermekarcokat. Ilyenkor hangzik el a lélek hitvallása: szebb és boldogabb jövőt teremtünk nektek, kicsinyeink! Nehéz idő­ket él most a nemzet. Millió ki nem mondott kérdés vár őszinte válaszra. Megtisztult becsületünknek az igazság lesz az alapja. Ezekben a gyertyalángos napokban is gondolkodik az elme, s ma is születnek jövőbe mutató költemények, a nép hősi akaratát kifejező regények, lelkünket boldogító dallamok, egyszóval: él a művészet. S a föld méhében kutató bányász is este, amikor lepihen a suhogó párnákra, önmagában igazat ad annak a kö­zös akaratnak, hogy gond nélkül élhessünk, de ő is csak akkor élhet úgy, ha talpraáll a nemzet. Ahhoz pedig, hogy szépüljön az ország, szükség van a bányászok gyémántkemény akaratára is, hogy az élettelen szén meghitt családi otthonokban fénnyé és meleggé váljék. A gyertyafény sápadt lángja már megvilágítja az iijesztendő közelgő napjait. S ilyenkor a csüggedők szivét is remény tölti el, s az ajkak beszédes szárnya jövőbarepíti a tiszta álmokat, Bisliczky Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents