Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-13 / 37. szám
GW K POLITIKAI NAPILAP I. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM ■- -----í------V * • y»Va 50 fillér 1950. DEC. 13. CSÜTÖRTÖK A munka életet jelent...! Az ember szive összeszorul, amikor hallja: már megint sztrájkolnak. A sztrájk ma már öngyilkosság. Akkor hát miért folyik, kinek az érdeke? Egy biztos, nem a munkásosztály érdekéről van szó. Ezt tudják az ellenforradalmi erők is és ezért álhazafias jelszavak mögé bújva, a felzaklatott kedélyeket kihasználva, az apróbb, jelentéktelen eseményeket felnagyítva, felhasználják az üzemekben a hiszékeny, vagy a munkát nem szerető embereket arra, hogy sztrájkra uszítsanak. Az ellenforradalom számára most a legjobb üzlet a nép érzéseivel játszadozni. Van-e nagyobb felelőtlenség, mint vájhatni egy nép felzaklatott lelkében. Sajnos, ezt még sokan nem látják és ennek felvetésekor hitetlenek. No, de nézzük meg a való életet. Az országunk több sebből vérzik. A gyógyító ír: csak a munka lehet. S ebből kevés van. Nem azért, mert a munkások többsége nem akar dolgozni, hanem azért, mert — ez a többség — a becsületes emberek még hagyják, hogy egyes felelőtlen alakok megfélemlíthessék őket. No, de ezt a játékot sem lehet sokáig űzni. A dolgozók nagy többsége kezd józanul és higgadtan gondolkodni. Szükség van erre? Igen! Nyílt titok, ha egy napig nem termelünk, 300 millió forintot dobunk ki az ablakon. Ebbe segít be megyénk néhány üzeme is. Azért néhány, mert Kecskemétet kivéve, Kiskunhalason, Kalocsán és még néhány helyen, megértve az idők szavát, dolgoznak. Háromszáz millió! Mennyi ve- szűdség, fáradtság és verejték kell, hogy ennyi értékű árut megtermeljünk. Megengedhetjük magunknak, hogy a milliókkal játszunk? Nem vérzik elég sebből az ország? Ruhátlanul, éhezve, hideg lakásban akarjuk tengetni a téli időkben életünket? Nem! Elég a gyötrelmekből! j De akkor miért hagyjuk, hogyj demagóg kijelentésekre Kecskemét üzemei egyrészében beszün-] tessék a munkát. Hol itt a józan- j ság, az előrelátás? A munkai most az életet jelenti. A Kecske-5 méti Cipőgyár több mint 20 000 5 pár gyermekcipővel gyártott ke-j vesebbet az előírtnál. A Kecskeméti Gépgyárban dolgoznak is,] meg nem is. A kár több millió] forint. De sorolhatnánk tovább, j Mit gondolnak: miből áll talpraj az ország? Sztrájkból? Nem!] Munkából! Hát akkor miért nem] dolgoznak. Áramhiány miatt —j mondhatják egyesek. Az indok] csak részben elfogadható. Igaz,] sokhelyütt nappal nem tudnak] dolgozni, de éjszaka tudnának.] És mégse dolgoznak. Vajon azt] hiszik, hogy végtelenségig ad] majd az állam hitelt? Tévednek,] akik így gondolkoznak. Mit] mond majd a munkástanácséi-] nők annak az asszonynak, akii kérdőre vonja, hogy miért nem ' kapott férje fizetést? Ne ámítsuk magunkat, mondjuk meg őszintén, az kap ezután fizetést, aki dolgozik. Annak a gyárnak lesz joga állami hitelt kérni, ahol termelnek. Végét kell szakítani az ok nélküli munkabeszüntetéseknek. Nem lehet tovább fokozni a nép szenvedését. A döntő szó most már a szer? számoké, a gépeké, a dolgos, munkáskezeké, mely cipőt, ruhát, új közszükségleti cikket ad s megmenti a népet a nemzeti katasztrófától. Idejében szólunk! Még most lehet enyhíteni a szenvedéseken. De ha továbbra is felülnek demagóg elemeknek a dolgozók és beszüntetik a munkát, akarva, nem akarva a nemzet sírját ássák meg. Minden szép szónál többet mond ma a tett. Dolgozni, dolgozni és dolgozni kell, mert különben csak a szenvedések sorozata zúdul a nyakunkba. Első Békekölcsön tizenegyedik sorsolása > egyedik u a |> (2. és 4. oldal) A magyar kiiiualtség kivonult az ENSZ közgyűléséről (2, oldal) • ♦♦♦♦O* A kecskeméti munkástanácsok a munka folytatása mellett döntöttek (3. oldal) Mi történt Kecskeméten (4. oldal) 4 ! : ♦ Úgy választás eredménye j Kiss Ignác elvtárs, az MDP függetlenített párttitkára voli 5 Fülöpszállás községben. Azok közé a vezetők közé tartozik, akii ]ű Rákosi rezsim idején is megtalálták a módját annak, hogy jó ♦ kapcsolatokat teremtsenek a dolgozó tömegekkel. Szerették, tisz- ] telték, becsülték őt emberséges gondolkodása miatt. A forra- tdalmi események alatt sem húzódott a háttérbe, hanem segített Í a község rendjének és nyugalmának fenntartásában. Ennek köszönheti, hogy a bizalom most sem csökkent iránta. ♦ A személye iránti bizalmai mutatja az intéző bizottság mey- * választásának eredménye is. A kommunisták a múlt hét végén Z megalakították a községi MSZMP szervezetet. Amikor az intéző t bizottság megalakítására került sor, nem alakítottak jelölő W- *2ottságot. A gyűlés részvevői tiszta papírt kaptak, melyre min- tdenki a saját elgondolása szerint írta fel az intéző bizottság »ér- ] sorát. Az alakuló gyűlésen a részvevő 20 elvtárs közül 17-en ♦ szavaztak Kiss Ignác intéző bizottsági tagságára. ] E teljesen demokratikus választás eredménye azt mutatja, ihogy azok a vezetők, akik mindig a dolgozók érdekeit képvisel- 11ék, az irántuk való bizalmat is meg tudták őrizni. K or ni û il y r c n cl e I e t a magán iparosok és magánkereskedők által foglalkoztatott alkalmazottak után járó külön általános jövedelemadó megszüntetéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletet adott ki a magániparosok és magánkereskedők által foglalkoztatott alkalmazottak után járó külön általános jövedelemadó megszüntetéséről. A rendelet értelmében az alkalmazottat foglalkoztató magániparosok és magánkereskedők terhére 1956. évi november és december hónapra az egyébként járó általános jövedelemadón felül az alkalmazottak után kivetett külön általános jövedelem- adót törölni és ennek az adónak a kivetését az 1957. évtől kezdve mellőzni kell. Az általános jövedelemadóról szóló 13.400 (1948) 1947—I. 7. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 15/1955. M. T. számú rendelet nyolcadik paragrafusa 1956. november hó l-tő! hatályát veszti. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1956. december 7. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Rendelet a mezőgazdaság-fejlesztési járulék megszüntetéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a mezőgazdaság-fejlesztési járulék megszüntetéséről. A haiározat kimondja, hogy a mezőgazdaság-fejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló 1004/1954. M, T. számú határozat január 1-ével hatályát veszti. „A mai napon a munkát mindenütt telvesszük" Rend, békesség, nyugalom legyen Kecskemét város nagyüzemi munkástanács-elnökeinek és igazgatóinak nyilatkozata a helyzet megítéléséről és a kibontakozásról Elítéljük a tegnapi nap folyamán megindult rendzavarásokat cs azokat a magyar nép és a munkásosztály -Klekével szemben álló erők provokációjának tartjuk. Állást foglalunk amellett, hogy a munkástanácsok megerősödésének, a munkás önigazgatás megvalósításának egyik legfőbb feltétele, hogy rend. békesség, nyugalom legyen, hogy a termelő munka meginduljon, mert csak ez biztosítja anyagi jólétünk növelését, demokratikus vívmányaink megvalósítását. Ezért elhatározzuk, hogy a mai nap folyamán a munkát mindenütt felvesszük. A munkástanácsok egyes tagjai között nincs még meg mindenütt a teljes egyetértés a jövő tennivalóit illetően. Felhívjuk Kecskemét város valamennyi munkástanácsát, hogy tegyük félre ezeket a vitákat és egyik legfőbb feladatunknak a rend, a termelő munka helyreállítását tekintsük. Alulírottak kijelentjük, hogy következetesen küzdünk továbbra is törvényes eszközökkel azért, hogy a munkásosztály érdekeit érvényesítsük. Ezeket az érdekeket a rend és a termelő Cf Llmae títfa, t/usas, zen fa ú sízejöoetei, j zítiieLúadíÍJ a Móra Ferenc kulfúrház tervében tudósítónk jelenti Kiskunfélegyházáról ségesnek tartjuk, hogy a normális élet helyreállításában mi is részt vegyünk. Filmvetítések, zenés összejövetelek lesznek, sőt már három színházzal — Kecskemét, Szolnok, Szeged — vettük fel a kapcsolatot. A közeljövőben színházi előadások tarkítják intézményünk programját. Úgy látjuk, a város dolgozóinak szüksége van már egy kis szórakozásra, pihenésre. Tegyük hozzá a mi véleményünket. Mi is úgy látjuk, tudjuk és hisszük azt, hogy a kiskunfélegyházi Móra Ferenc kul- lúrház a továbbiakban is megtalálja a helyes utat a dolgozók szolgálatában. — da — Siető emberek, párok, csoportok az utcákon. Egy ház homlokzatán fénylő,'világító transzparens: »Móra Ferenc kultúr- ház.« Bent vidám élet folyik a jól fűtött, meleg helyiségekben. A nagyteremben zene mellett szórakoznak a fiatalok. Egyikmásik fiú fogja a kislány kezel, s igyekeznek kikerülni a garde- mamák szigorú pillantását. A fiatalok szeme vidámabb már, mint néhány héttel ezelőtt, beszédesebbek, bizakodóbbak is. Egy másik teremben gyorsan pattog a ping-pong labda. A harmadikban biliárdoznak, kár- tyázgatnak az idősebbek. Néhány hónappal ezelőtt, ez közönséges és megszokott látvány volt, de most, az élet újbóli megindulását jelenti. A kultúrház dolgozói hol egyik, hol másik csoportnál jelennek meg, s beszélgetnek a jelenlévőkkel. Felkeressük a kultúrház vezetőjét és megkérdezzük, van-e már valami terve az elkövetkezendő időkre? — Igen! — kapjuk a választ. — Azt hisszük, hogy most már mi is a rendes kerékvágásban tudunk tovább dolgozni. Szülemunka mellett biztosítani fogjuk. A kecskeméti üzemeken kívül felhívjuk megyénk valamennyi üzemének munkástanácsát, hogy hasonlóképpen foglaljon állást a munka felvétele, a békés életnek, a jólétnek, a termelő munka megindítása útján történő megvalósítása mellett. A megyei tanács vezetőivel történt tárgyalás során kértük rendfenntartó szerveinket, hogy teljes erővel támogassák a köz- biztonság megszilárdítását, » munkások és vezetőik azon törekvését, hogy szervezett munkánk megindítását ne akadályozhassák népünktől idegen, ellenforradalmi törekvéseket folytató elemek. Kecskemét, 1956. december 12. Vlacsil Tibor, a Gépgyár munkástanácsa elnöke Balogh Ferenc, a Gépgyár igazgatója Pulai Béla, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár munkástanácsának elnöke Erdélyi Károly, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár igazgatója Bíró Sándor, a Lakatosipari Vállalat munkás- tanácsának elnöke Benke János, a Lakatosipari V. igazgatója ^ Horváth Imre, a Kinizsi Konzervgyár munkás- tanácsának elnöke Beretvás Dezső, a Kinizsi Konzervgyár igazgatója Ökrös József, a Sütőipari Vállalat munkás- tanácsának elnöke 1 Mencel Imre, a Sütőipari Vállalat igazgatója Betörőket fogtak ei Kalocsán A múlt szombaton történt a Kalocsai Tangazdaságban. A ku- koricagóré körül dolgozó munkások észrevették, hogy valaki feltörte a tangazdaság kukorica- góréját. Amikor közelebb mentek, látták, hogy két férfi teli zsákokkal igyekszik a földek felé. Máté Lajos brigádvezető és Pekárdi Tibor agronómus rögtön a két ember után vetették magukat, akik látván üldözőiket. vad futásban kerestek menedéket. Azonban a dolgozók sem voltak restek. Elfogták a két betörőt, akik már útközben eldobták a zsákot, sőt az egyik még a cipőjét is. A két betörő: Sztoj- ka László, aki már háromszor volt elítélve és most is a börtönből szökött meg. A másik Kolompár József 14 éves gyere!* volt. a rendőrség őrizetbe vettt őket.
