Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-31 / 50. szám

TX~ rr miiiiim 0F1 KEPE P O LITIKAI NAPILAP I. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Ara 60 fillér 1956* DECEMBER 31. HÉTFŐ cÁz á jeizteJidö Iduzúbht irta: Wiacail Tibor, a Kecskeméti Gépgyár munkástanácsának elnöke Az újesztendő küszöbén egész népünk bizakodva néz a jövő jelé. Egy emberként lép arra az útra, mely az ország békéjét, szabadságát, boldogabb életét építi, hegyen az új év nagy sikerek esztendeje, jelentse népünk fejlődésének új kor­szakát, vigye diadalra hazánk politikai és gazdasági átalaku­lására irányuló törekvéseinket. Ez a legfőbb óhaja ma min­den hazáját szerető magyar embernek. Bátran tekintünk jövőnk felé. Tudjuk, hogy az elénk tor­nyosuló nehézségek, nagy feladatok megoldása sok verejté­ket és fáradtságot kíván tőlünk, de ez nem tántoríthat el bennünket arról a helyes útról, a kibontakozás útjáról, me­lyen haladnunk kell. Üj év, új ütem, új tempó ezt kívánja a ml érdekünk. A munkástanácsok létrejöttével olyan testület alakult meg az egész ország üzemeiben, mely a dolgozók bizalmát teljes egé­szében bírja. Ennek a testületnek igen nagy feladatai van­nak. Első és legfontosabb, hogy gazdasági életünket új alapokra fektesse. Biztosítsa a gazdaságos és tervszerű ter­melést, teremtse meg az előfeltételeket ahhoz, hogy minden üzem nyereséges legyen, hogy helyenként, bár csökkenne a termékek mennyisége és a bérek emelkednének, ez mégse le­het döntő kihatással a dolgozók életszínvonalának emelésére. A gazdaságos termelés megkívánja azt, hogy az üzemek­ben olyan átszervezéseket hajtsanak végre, amelyek szük­ségszernek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan általános létszámcsökkentést kell végrehajtani, amely komolyabb mun­kanélküliséget eredményezne egész népgazdaságunkban. Szembe kell nézni a valósággal. Olyan hírek terjedtek el, hogy több százezerre megy azoknak a száma, akik rövidesen munkanélkülivé válnak. Éppen ezért komoly kormányintéz­kedésre van szükség a munkaerők átcsoportosítása és helyes gazdálkodása terén. Ez nem a holnap, hanem már a ma fel­adata. hegyen országunk most már valóban a dolgozó népé, a mi üzemeink pedig a munkásosztályé. Építsük, fejlesszük gazdaggá, széppé hazánkat, érvényesüljön az az elv, hogy magadnak építed. Ehhez az kell, hogy megerősödjön a létrejött vezető munkáspárt, melynek politikáját ne a meg nem valósított frázisok jellemezzék, hanem a néppel eggyéforrva, az elv tisz­tasága és a gyakorlati élet szem előtt tartása mellett, har­coló, a népért küzdő és azt szerető szocialista párt legyen. Nemcsak új, szocialista pártra, hanem új, valóban szocialista államhatalomra, tanácsra van szüksége az ország népének. A múltban sok igazságtalanság érte az államhatalom részéről az állampolgárokat. Nekünk most olyan tanácsokra van szük­ségünk, akik a múlt tapasztalatain okulva gyorsan; bürokrá­ciamentesen, a nép érdekeinek megfelelően végzik munkáju­kat. Ilyen igénnyel lépjünk fel a szakszervezetekkel szemben is. Ebben a munkában nem lesznek egyedül, számíthatnak segítségünkre. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a sokat hangozta­tott ígéreteket, amiről már annyit beszéltünk, — a lakosság szociális helyzetének javítása, lakáskérdés-megoldás, stb. — gyakorlatban is valóra váltsuk. Ehhez a nagy munkához szükséges minden becsületes magyar ember támogatása, aka­rata és a munkásosztály egysége, a munkások és a mező- gazdasági dolgozók széttéphetetlen barátsága. Ml megígérjük, hogy olcsó ÍS jóminőségű iparcikket adunk dolgozó paraszt barátainknak cserébe az általuk termelt me­zőgazdasági termékekért, őszintén megmondjuk, hogy mi azt is várjuk a parasztságtól, hogy fékezze meg a piaci kupecek, kofák árdrágító üzérkedését, keményen lépjen fel azokkal szemben, akik a feketepiac megteremtését akarják. A mun­kás—paraszt egymásrautaltság és a barátság mindezt előírja, megköveteli. Mi megteszünk mindent azért is, hogy üzemeink előse­gítsék nemzetünk felvirágoztatását, meggyőzzük azokat a dol­gozótársainkat, akik bizalmatlanok, esetleg ellenségesen vi­selkednek a már megalakult új vállalatvezetéssel szemben. Harcolunk az ellenséges elemek restaurációs kísérletei el­len azért, hogy az 1957-es év valóban népünk életének új, boldog korszaka legyen. Erre figyelmeztet bennünket 1956. október 23-a. Erre a napra örökké emlékezni fogunk, mert szép és dicső volt, határozottan felvetette a múlt hibáit, s harcba szállt ellene. Ezt nekünk nem szabad elfeledni soha. A tanulság pedig az újesztendő első napján, hogy úgy dolgoz­zunk, hogy soha többé ne legyen szükség október 23-ra. Fontos kérdésekben határozott a kormány R Minisziertsnács ülése A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány december hó 28-án ülést tartott. A kormány ülésén Horváth Imre külügymi­niszter, a Magyar Népköztársa­ság ENSZ-küldöttségének veze­tője beszámolt a magyar kül­döttség tevékenységéről, A kor­mány a beszámolót Jóváhagyó­lag tudomásul vette, A kormány rendeletet hozott a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdé­sekről, Rendeletet fogadott el to­vábbá az állami vállalatok ter­mékeinek és készleteinek íorga- lombahozataláról, A rendelet megtiltja, hogy az állami válla­latok és szövetkezetek a törvé­nyes rendelkezésektől eltérő mó­don értékesítsék termékeiket. A kormány, eleget téve a pa­rasztság régi kívánságának, elő­terjesztést tesz a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsához a köte­lező tűz- és jégbiztosítás meg­szüntetésére. A kormány elfogadta az 1955. évi 22. számú — a rendőrségről szóló — törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó javasla­tot, amely az államvédelmi ha­tóság megszüntetésével kapcso­latban a rendőrségi törvényen végrehajtandó módosításokat tartalmazza, Ezt a javaslatot a kormány a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elé terjeszti, A közalkalmazottak, pedagó­gusok, postások és orvcs-egész- ségügyi dolgozók szabad szak- szervezete által előterjesztett ké­résnek eleget téve, a kormány visszaállította az 1952. december 31-ével megszüntetett 50 száza­lékos vasúti kedvezményt mind­azokban a munkakörökben, me­lyek 1952. december 31-ig erre 9 kedvezményre jogosítottak. A kedvezményt azok vehetik igény­be, akik e munkakörükben 1957. március 31. után is közszolgá­latban állanak. A kormány utasította a pénz­ügyminisztert: rendeletben in­tézkedjék, hogy az üzemek szün­tessék meg a bérfizetést azok számára, akik munkahelyeikre a munkaadó felhívására az általa megadott határidőre nem tértek vissza, illetve a munkát nem vették fel. Az intézkedés alapján a Magyarország területéről en­gedély nélkül eltávozottak mun­kaviszonyát azonnal meg kell szüntetni és Ilyen munkaviszony alapján semmiféle járandóságot nem lehet kifizetni, A kormány Országos Arhiva­tal felállítását határozta el, melynek elnökévé Csikós Nagy Bélát kinevezte, ............................* « IMIIIIIIII Heti konferansz (Irta: Csorba István) (2. oldal) tűnt fel az égen... (S. oldal) Amikor még 5000 lakost számláit Kecskemét (A, oldal) Válasz egy Bécsből küldött üzenetre (5, oldal) Nevessünk Egy teijes oldal hámor és keresztrejtvény (6. oldal) A szilveszteri csoda (7, oldal) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendelete a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány a gazdaság- vezetés és az államigazgatás de­mokratizálása érdekében szük­ségesnek tartja a felduzzadt államigazgatási szervezet át­alakítását, a feleslegessé vált szervek megszüntetését, illetve összevonását; Ugyanaltkor népgazdaságunk helyzete, amely az alapanyag­termelés nagymérvű csökkenése és az energiahiány folytán sú­lyossá vált, szükségessé teszi azon üzemek létszámának át­meneti csökkentését, amelyeket nem tudunk kellő mértékben ellátni energiával. Ez a dolgozók egy részének átmeneti nehézségeket okoz, melynek leküzdéséhez a kor­mány a népgazdaság teherbíró­képességéhez mért legmesszebb­menő segítséget biztosít, li § A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya alá azok a dolgozók tartoznak, akiknek határozatlan időre szóló munka- viszonyát 1956 október 23 és 1957 március 31, napja között a hivatal, Intézmény, intézet, vál­lalat, szövetkezet (továbbiakban vállalat) a munkatörvénykönyve (továbbiakban MT. 29, § (1) be­kezdésének a)—c) pontja) alap­ján felmondással megszüntették, vagy megszüntetik, Illetőleg akiket ez okok folytán áthelyez­nek. Ezek az alábbiakban szabá­lyozott kedvezményben része­sülnek, 2. Nem tartoznék e rendel«* hatálya alá: a) Idényjellegű (Időszaki) munkára vagy meghatározott időtartamra voltak alkalmazva; b) második állást vagy mel­lékfoglalkozást töltenek be; c) fegyelmi határozattal ke­rültek elbocsátásra vagy áthelye­zésre; d) magánmunkáltatónál állot­tak munkaviszonyban; 3. A jelen rendelet munkanél­küli segélyről és a munkaközve­títő irodákról szóló 8—12. §-ainak időbeli hatálya az 1. § (1) bekez­désben foglaltaktól eltérően az 1957. évi március hó 31. napjá­val nem szűnik meg, (Folytatás a 2. oldalon,) A pénzügyminiszter nyilatkozata a bérezésről, az elbocsátásokról, a munkanélküli segélyről A Magyar Távirati Iroda munka­társa kérdést intézett Kossá István pénzügyminiszterhez a várható fon­tos pénzügyi intézkedésekről. KÉRDÉS: Várható-e változás a dolgozók bérezésében? VÁLASZ: Január 1-től minden dol­gozó csak elvégzett munkája után kap munkabért. Üzemekben, bá­nyákban és hivatalokban igen sokan követelték ezt az intékedést. Az or­szág gazdasági helyzete nem teszi lehetővé és minden erkölcsi ala­pot nélkülöz az az utóbbi időben ki­alakult gyakorlat, hogy azokban az üzemekben, ahol csak részleges munka foljrík, a meg nem dolgozott Időre is kifizessék a bért. Ahol ener­giahiány, vagy egyéb okok miatt nem tudnak teljes apparátusnál dol­gozni, ott a felesleges dolgozókat el kell bocsátani. Hasonlóképpen meg kell szüntetni a nagymértékű bürok­ráciát. KÉRDÉS: Milyen leépítés várható az állami adminisztrációnál, n ho­gyan gondoskodik az állam a mun­kanélkülivé váló dolgozókról? VÄLASZ: Minisztériumok és a hi­vatalok Összevonásával és az admi­nisztráció egyéb módon való csök­kentésével körülbelül 30—32 000 dől­Ülést tartott a Termelészévetkazetj Tanács A Termel ó«*öv**k«*tí Tíuiac szombaton a Bébe Szállóban Illést tartott. Megjelent a tanácsülésen Dobi István, a Termel ö- ssövetkeseti Tanács elnöke. Apró Antal, a> Iparügyek minisz­tere és Dögéi Imre földművelésügyi miniszter. Hodck József, a klsbérbattyánpusztai »Virágzó« Termelőszövetkezet elnökének megnyitója után Dobi István tartott beszámolót a termelőszö­vetkezeti mozgalom helyzetéről. gozó válik átmenetileg munkanél­külivé. A felmondó levelek kézbesí­tését január 1-én kezdik meg és a leépítést a hivatalokban február 1-Ig kell befejezni. Azokban az üzemek­ben, ahol valamilyen okból csökken a munka, március 31-ig kell lebo­nyolítani az elbocsátásokat. Min­denki, akit ezekben a hetekben el­bocsátanak, hat heti fizetését leap ja kézhez. Utána pedig, ha nem tud elhelyezkedni, legfeljebb fél évig munkanélküli segélyben részesül. A munkanélküli segély a fizetésnek általában 30 százaléka lesz, azonban 300 forintnál alacsonyabb és 600 fo­rintnál magasabb nem lehet. Ezenkí­vül minden családfenntartó, ellátás­ra szoruló családtagja részére to­vábbi 40 forint segélyt kap. KÉRDÉS: Milyen ki látásait vannak a munka nélkül maradók elhelyez­kedésére? VÁLASZI A munkanélküliség csak átmeneti less és nem tart soká. Több munkaterület, mint például a bányászat és a mezőgazdaság, igen sok munkaerőt tud alkalmazni. Döntő mértékben csökkenti majd a munkanélküliséget a kisipar és kiske­reskedelem fellendülése. A régebbi helytelen intézkedések nyomán Ma­gyár országon a kisiparosok száma még a százezret sem éri el, és a kis­iparosok mindössze 7000 alkalmazot­tat foglalkoztatnak. A kormány most igen jelentős segítséget nyújt a kis­ipar és a kiskereskedelem fejlődé­séhez. A munka nélkül maradók 2000-től 20 000 forintig terjedő, kö­zéplejáratú önállósítás! kölcsönt kap­hatnak. E kölcsönök segítséget nyúj­tanak új kisipari szövetkezetek lét­rehozásához is, mert az alakuld szövetkezetek tagjai külön-külön igénybevehetik a kölcsönt. Termé­szetesen kölcsönben részesülhetnek olyanok is, akik nem szövetkezeti úton, hanem egyénileg akarják foly­tatni a kisipart, vágy a kiskereske­delmet. Számításaink szerint rövid időn belül mintegy 50 000—00 000 dol­gozó váltja majd ki az iparengedélyt és alkalmazottaikat is beleszámítva sok tízezren Jutnak majd a kisipar­ban ée a kiskereskedelemben mun­kához. A szén- és energiaellátás javulá­sával természetesen nagyüzemeink munkája is fejlődésnek indul egy idő múlva és minden remöny megvan arra, hogy a munkanélkü­liség még a Jövő év vége előtt meg­szűnik. Békés, boldoi ij ősziéiül kívánónk minden kedves olvasónknak

Next

/
Thumbnails
Contents