Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-28 / 47. szám

£(fr elmaradt tárgyúid* margójára Az emberiesség szellemében KFÖ§íü tervezetekbe tömörül a kecskeméti járás lfjii§áp A kecskeméti katonai statá- riális ügyészség a napokban foglalkozott Való Latos, Míg Sándor és Gyapjas József ba­lai fiatalok fegyverrejtegetési ügyével, akik előzetes letartóz­tatásban vannak. A felmerült összes körülmények alapján az ügyet azonban nem a rögtön- ítélő bíróságnak nyújtotta be a katonai ügyészség, hanem a polgári bíróság elé utalta. így szól röviden és tárgyila­gosan az a tény, hogy Baján el­maradt Való Lajos és társai ügyében a statáriális tárgyalás, s a későbbi időpontban polgári [bíróság hoz ügyükben ítéletek 'De az egyszerű tény mögött el­gondolkoztató és felemelő igaz­ság áll. Az, hogy a mi igazság­ügyi szerveink az emberiesség örök, íratlan parancsának szel­lemében igyekeznek alkalmaz­ni a törvény betűit, — még a legkeményebb törvényét is. A fegyverrejtegetés, a statárium­ról szóló rendelet értelmében, rögtönítélő bíróság elé tartozó cselekmény. De a mi hatóságaink azt is megnézik — sőt elsősor­Az címűit hetek eseményei folytán sok olyan személy is szenvedett kárt, akinek biztosí­tása volt. A pénzügyminiszter rendeleté értelmében mindazoknak, akik­nek érvényes lakásingósági tűz­és betöréses-lopás biztosításuk van, az Ilyen károkat az Állami Biztosító a kötvényfeltételek sze­rint a biztosítási összeg kereten belül megtéríti. A biztosítás alá íartozó kárnak tekintendők azok a károk is, amelyet bármilyen lövedék vagy annak rcpeszda- labja okozott, akár felrobban­tak a lövedékek, akár nem. Az események folytán kelet­kezett üvegkárokat az Állami Biztosító azoknak téríti meg, akik lakásuk üvegezését biztosí­tották. Az üvegezést a biztosí­tott károsultak kisz-szel vagy magán-kisiparossal is elvégeztet­hetik. Ennek költséget a számla ellenében az Állami Biztosító négyzetméterenként legfeljebb 60 Et- keretén belül azonnal megtéríti, Ugyancsak megtéríti az Alla­ban azt nézik —, hogy ki kö­vette el a bűncselekményt. A mostani időkben alaposan összekeveredett a konkoly a bú­zával. Sok alapjában becsületes, de megtévesztett, félrevezetett, uszításnak felült ember —, fő­leg fiatal —, került szembe a törvénnyel. Mciáietök-e azzal a mértékkel, sújthatok-e olyan keményen, mint azok az ellen- forradalmár elemek, akik tuda­tosan, mindenre elszántan tá­madnak rendszerünk ellen? — Nem. A katonai ügyészség a többi körülmény között pél­dául azt is figyelembe vette, hogy Való Lajos és társai sze­gény szülők gyermekei, alig 20 évet élt fiatalok. Gyengíti az ilyen méltányos­ság a törvény betűjének erejét? Nem, sőt erősíti, hiszen a be­csületes emberek tetszésével ta­lálkozik. Azok a baiaiak, akik ismerik a három fiatalt, elis­meréssel beszélnek a katonai ügyészség döntéséről és helyes­lik, hogy Való Lajos és társai mielőbb polgári bíróság előtt feleljenek tettükért. mi Biztosító az állatbiztosítás alapján az állatok elhullásából keletkezet^ károkat is. Az élet- cs balesetbiztosítások alapján az elmúlt betek esemé­nyei folytán történt halálesetek és balesetek után is kifizeti a biztosítási összeget az Állami Biztosító. A károkat legkésőbb ez év de­cember 31-ig kell bejelenteni. Az Állami Biztosító felkéri ügy­feleit, hogy káraikat személyes .jelentkezés esetén is írásban a megyei igazgatóságnál a közölt időpontig saját érdekükben je­lentsék be. Kalocsán' több százezer forin­tos költséggel épül az ország egyik legkorszerűbb vidéki film­színháza. A régóta húzódó épít­kezés befejezés előtt áll. A ka­rácsony és az újév közötti napo­kon már csak a vetítőgépek és A DISZ bomlása már az októ­ber 23-i események előtt meg­kezdődött, mert; nem tudta ki­elégíteni az ifjúság sport- és kulturális igényeit, tudomány- szomját, nem tudta biztosítani a szórakozási lehetőségeket. A fia­talok október 23-án jogosan kö­vetelték az ifjúság rétegszervei­nek létrehozását. Az 1948—50-es években igen népszerű parasztifjúsági szerve­zet volt az EPOSZ. A DISZ fel­Robog ' a »meseautó«. Razzia­szerű őrjárat Kecskeméten. Az erős reflektorfény megvilágít minden beszögelést, boltot, ka­pualjat, homályos helyet. Sehol semmi mozgás. Kihalt a város: Csendesek a körutak, melyeken nemrég még a békés lakosságot nyugtalanítva »hőzöngtek« a hetvenkedők, börtönbőlszabadul- tak és kétes elemek. A családi otthonokból csak itt-ott csillan fény. Az emberek vagy nyugo­vóra tértek, vagy a sztrájkok szomorú eredménye, az áram­szünet kényszerít sötétségbe utcát, ablakot. Megnyugtató ez" az éji csend. Azaz hogy mégsem. A járőrpa­rancsnok int, a kocsi fékez s pontosan a kapu előtt áll meg. Nagykőrösi utca 40. Itt »can Szuda Sándor házi italmérése. Nem egy »nehéz fiú és könnyű lány« fordul itt meg. Több kö­rözött személy nyomára vezette a rendőrséget már ez a hely. És ki tudja, hány bűnügyet tervei­tek ki itt titokban. A látogatás, bár szesztilalom van, még sem volt eredményte­len. Betévedt becsületes embe­rek mellett, akik később igazolni tudták magukat, több részeg és a csapószékek beszerelését kell elvégezni. Ennek megtörténíe után Szilveszter este megnyitja kapuit az új filmszínház, ame­lyet évek óta nélkülöznek a város lakói. bomlása Után a parasztfiatalok a régi tapasztalatok alapján új­ra* ennek a szervezetnék feltá­masztásán fáradoznak. Azért vá­lasztották ezt a szervezési formát, mert nem céljuk, hogy a parasztifjúságot rétegekre bont" ság (szegényparaszt, módosabb paraszt, vagy tsz-paraszt), hanem mint a nevében is szerepel, Egységes Parasztifjúság Orszá­gos Szövetsége egységes szerve­zetbe tömörítse őket. keresett bűnöző [terült hurokra. Egyáltalán nem volna érdemte­len, ha a városi tanács illetékes osztálya kicsit közelebbről is megnézné Szuda Sándor házi italmérésének működését. Indul tovább a járőr. A kocsi a Mária utcában áll meg. »Éj­jeli pillangók« illegális tanyája, tiltott kéjelgés, titkos találka­helye a ház, ahol a parancsnok kopogtat. A karhatalom a házi­asszonyt már ismeri. Ha baj van, a »randevú szobában« olyan patáliát csap, »a becsületes em­berek éjszakai nyugalmának törvénytelen zavarásáért«, hogv a környék kutyái kórusban fe­lelnek rá vissza. Egy nőt tessé­kelnek a »meseautóba«, ugyanis nincs bejelentve. A személyi igazolványa szerint jó ideje már nem dolgozik. Vajon miből él?.. : A következő állomáshely a TEFU'telep hátamegett egy ille­gális borkimérés. Többen itt is ittasak, mintha a házigazdának vagy a vendégeknek fogalmuk sem volna a szesztilalomról. Sok gépkocsivezető jár ide. Az ivás mellett a hazárdalakú kártyajá­ték is megengedett. Az egyik sofőr 2400 forintot »bukott« csu­pán egy este... A felsoroltak csak egy pár hely, de több hasonló is van Kecskeméten, ahol az emberek vagy otthagyják a pénzüket, vagy mint a bírósági tárgyalá­sok nem egy példája mutatja, részeg fejjel belekeverednek különböző , bűnözők társasá­gába. Szerencsére a karhatalom nem ritka vendég ezeken a he­lyeken es a rendőrség munkájá­nak következtében a lakosság nap-nap után mindig nyugod- tabban hajthatja álomra fejét; A kecskeméti járásban is szé­pen halad az EPOSZ szervezése.- Tiszakécskén az ókécskei volt DISZ-székházban 'még decem­ber 14-én összeültek a fiatalok és megalakították az EPOSZ-h A tanács végrehajtó bizottsága el akarta venni tőlük a székház mellékhelyiségét, de a fiatalok olyan határozottan és erélyesen álltak ki jogaiak mellett, hogy a tanács elállt szándékától. Á szervezetbe nyolc olyan fiatal is belépett, akik azelőtt semmiféle ifjúsági szervezetnek nem vol­tak tagjai. Egyiküket — Kuli Imrét — a vezetőségbe is bevá­lasztották. A szervezet fiataljai már munkához is láttak. A fiúk a billiárdasztal rendbehozásán fá­radoznak, a lányokkal karöltve pedig megkezdik a bálák és műsorom estek rendezését. EPOSZ-szervezet alakult még Tiszakécske-Kerekdombon, La­kitelek községben és Szikra II.- ben. valamint Lajosmizsán. ahol a szervező Dudás Ernő, aki az 1956. évi szpartakiádon a 800 mé­teres futásban országos bajnok­ságot nyert. Jól halad az EPOSZ szervezése még Fülöpházán, a kerekegyházi Dózsa Tsz-ben, Ladánybenén. Izsákon, Ágasegy­házán, Helvécián, Ballószögö.i, Nyárlőrincen, Széphalomban és a Városföldi Állami Gazdaság­ban. Izsákon a tanács, a tiszakécs- keihez hasonlóan, fel akarja leltározni a DISZ vagyonát és saját kezelésbe venni. Ez nem helyes, hiszen a most megala­kuló ifjúsági szervezetek jog­utódjai a volt ifjúsági szerveze­teknek, s megalakulásukat, kéz' dő lépéseiket támogatni kell. Az új ifjúsági szervezetek önállóak és függetlenek lesznek a pártok­tól. A tanácsnak és minden tár­sadalmi szervnek természetesen segíteni kell őket. A támogatás­nak azonban másnak kell lenni, mint a múltban. Az MDP-nek például jelszava volt, hogy »az ifjúságé a jövő«, de nem váltot­ta ezt valóra. Most valóban arra kell törekedni, hogy a szó és tett között ne legyen különbség. Felveszünk azonnal almaválogatókat, január 2-i munkábalépéssel; — MÉK-kirendeltség, — Rá- kóczi-város 15. 6577 00000000<x>00000-00-0-0-0000000 Biztosítottak figyelmébe ! A károkat legkésőbb december 31-ig kell bejelenteni az Állami Biztosítóhoz Szilveszterre megnyitja kapuit ÄZ „9 K A X. O C « A- X JVÜ O X « Sjszal^ai őrjáraton Házi italmérés — titkos találkahely — zugkimérés PUSKA és KATONA a karácsonyfa alatt Karácsonyfa és katona. Az egyik a béke, a másik a há­ború jelképe. Hogy illenének össze! Pedig mióta karácsony angyalával levelező kisfiúk van­nak — és mikor nem voltak, és mikor nem lesznek — elvá­laszthatatlan a karácsonyfa gon­dolata az égbe küldött levélben kért puskától és katonától. A csillogó fa gyertyácskáinak fé­nyében ott sorakoznak a gyalo­gos katonák, a piros nadrágos huszárok, ott villog a-többi aján­dék között a huszáresákó, a kard és még ki tudja, még mi­lyen más békés, gyermeknek való hadiszerszám úgy, ahogy a cím­nélküli címzetthez intézett levél­ben meg volt írva. Andersen is a karácsonyfa alá álmodta a téllábú cínkatonát. A mézeska­lács-huszárt meg' is lehet enni olyan ennivalóan édes. De még ez is büszkén ragyog a kará- esonyfán. Az a jó a karácsonyfa alatti katonákban, huszárlovakban, hogy ők maguk enni nem kér­nek. A puskákba sem kell lő­por és gyilkos golyó. Pihennek a csudafa alatt, ragyognak és ragyogásuk az öröm szikráját csiholja a pici szívekbe és a pici szívek örömén keresztül a gondbaborult nagyok leikébe is. Régi karácsonyok ilyen csen- 1 des örömeire gondolunk most, mikor nehéz napok közben az öröm is nehezebb. Van. van üröm, de valahogy olyan, mint *. féllábú cinkatona öröme. Bá­natbaforduló magyar karácsony. De hányszor volt a magyarnak a mostaninál kevesebb jóval bíztató karácsonya! Lapozgatom a város történetének elmúlt decembe­rekre vonatkozó, szarkalábas ré­gi papirosait. Itt van 1848. de­cembere. Egy Ígéretekkel elámí­tott, orvul megtámadott nép ké­szül az akkori karácsonyra. A kormány menekülés gondolatá­val foglalkozik a fővárosból Deb­recenbe. Az esküszegő császár véres bosszúra kész utódot ül­tet maga helyett a trónra. Fe- hérfrakkos ellenséges csapatok, vaspáncélban dübörgő idegen lovasok özönlenek át a magyar határon. Ásót, kapát ragadnak ellenünk a velünk egy haza ke­nyerén élő testvérnépek. Min­denütt vér, lűz, ágyúrobaj, sí­rás, panaszos kifakadás. Sehol a karácsonyfa békét hirdető zöldje. Bajok és nélkülözések köze­pette fel kell állítani az ország karácsonyfáját. Égig érjen a csú­csán ragyogó csillag, fcllobogó lényéit az egész világ lássa es csodálja. Honvédő katonák áll­tak írva az akkori égbeszálló le­velekben. Katona, katona és ka­tona kellett az ország 1848-as karácsonyfája alá. Honnét, hoir nét nem, a földből termettek elő a kívánt katonák. Innen mesz- sziröl már csak ragyogásukat látjuk. De akkor mindez sok gondjukba került a karácsonyfa- állítóknak. gyertyagyúj toknak. Erről szeretnék néhány szót szólni. Erről susognak az öreg írások régóta* szét nem simított levelei. Mert jó a féllábú cínka- tonának. Nem szorul menázsira. Az ólomhuszár lova sem kér ab­rakot. De bizony az ország ka­rácsonyfája alá termett katoná­kat táplálni, ruházni is kellett és lovaik sem bírták zab nélkül az ellenséget letipró huszárroha- mot. Hogy mi minden nem kel­lett az 1848-as karácsonyfa ka­tonáinak fegyverbe állításához! 1848. december 1-én bizonyos Sigmond József esztergályos 12 db tölténykészítő fákért 3 váltó­forint 36 krajcárt vesz fel a kecskeméti városi pénztárból. Hát még a lovak! A december 4-x tanácsülésen Í283 véka zabot vásárolnak étvágyuk kielégítésé­re. Alig egy hét múlva újabb 511 vékányi kell ebből a hadi- üzemanyagból. Ennek az ára bi­zony úgy 2000 forint körül jár. Hajagos Illés polgármester, aki az ozorai csatában tízezer felke­lőnek volt nemzetőr-őrnagya, a honvédelmi bizottmányhoz je­lentést tesz. hogy nem győzik a zab vásárlását. 15 000 porciót szolgáltattak ki és bizony ebből több ezernyi már a következő évi szükséglet fedezetére szol­gált volna. Kossuth népfelkelést hirdető szavára szabadcsapatban szolgáló kecskemétiek is jelent­keznek. A felkelt nép számára 140 iont szalonnát és 10 alvó bort szerez be a város. Ennek költsé­ge 120 váltóforint. Elenyésző kis összeg ez a zab árához képest. De már akkor is úgy volt, hogy az ember kevesebbe került, mint az állat. A Luca napján tartott tanácsülésen a kiskőrösi tábor­ba indulandó nemzetőrség szá­mára vásárolt gyógyszerek árát számolják el. Ugyanazon a na­pon tartott ülésen Szabó István drabant útiköltségét utalványoz­zák, akinek Ceglédig kellett kí­sérnie az »álladalom által be­szedetni kívánt horváth fegyve­reket.« Ezeket valószínűleg az ozorai csatából hozták maguk­kal az ott vitézkedett kecskeméti népfelkelők. Máskor több nemzetőr ágyúgolyószáliítmányt. máskor meg éppen ágyút, majd puska­port kísér Félegyházáig. Decem­ber 18-án Király Károly sütő- mester két számlát nyújt be egy­szerre. Szól az egyik számla 2878 részlet kenyérről, amit az itt tartózkodó honvédek i'ogyusztot- lak el 391 váltóforint 51 krajcár értékben. A másik számlára 145 váltóforint 21 krajcárt folyósítot­tak az általmenő katonaság ré­szére vásárolt 1058 porció ke­nyér ára fejében. Bizony abban az időben nem volt elég a karácsonyfa alá <. .züi odaállítani a katonákat, gondos­kodni kellett minden szükségle­tükről, hogy : megvalósíthassák mindazt, amiről akkor a magyar nemzet jobbjai álmodtak. Kecs­kemét nem maradt adósa a nemzetnek. Nemcsak arányosan ráeső részét vállalta a terhek- nek, hanem annyit áldozott, amennyi csak erejéből téliéit. Ezt bizonyítja a december 22-i tanácsülés megállapítása. A Kossuth kérte, a nemzet meg­ajánlotta kétszázezer honvédből 127 lakosnak egyet kellett kiáli- lítania. A Pest megyére eső 6200 újoncból 1600 még hiányzott, de Kecskemét már 64 fővel túlha­ladta a ráeső mennyiséget. És ami még ragyogóbbá teszi ez! a karácsonyfa alatti kecskeméti csapatot: gyalog honvédet. Ká­rolyi- meg Hunyadi-huszárt és tüzért, hogy nem sorozás révén, hanem önként álltak a mesék hőseinek mesebelibb és halba« tat-lanabbnál halhatalanabb hő­sök közé. Így volt ez 134« karácso­nyán, a magyar történelemnek egy fényes, de éppen akkfor ke­vésbé bíztató időszakában. Szo­morúan állták körül az cl» néptelenült otthonok kává“ csonyfáit az otthonmaradottak; Szomorúak voltak, de hittek. Ha végigtekintünk az ország mai állapotán, ma is találunk sző­ni örköd ni • valót eleget. Ám tanuljunk porladó elődeinktől! A karácsonyfa fényei necsok a szomorúság könnyeit tükröz­zék vissza! Eszméljünk a me­leg világosságban dolgozni ké­pes két karunkra. Higyjünk! .» Joós Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents