Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-02 / 28. szám

rtásaág és a parasztság Udszabs­dítésáért, akik mint partizánok küzdöttek a második világhábo­rú éveiben a hitleristák ellen az ország függetlenségéért, akik a felszabadulás után a földre­formért, a gyárak, a bányák és bankok államosításáért és a néphatalom megteremtéséért harcoltak. Ezek legtöbbje szem­beszállt a régi pártvezetéssel, és ha az elmúlt években tévedtek is, a párttal együtt tévedtek, s ma a párttal együtt javítják ki a múlt hibáit. Minden tisztességes ember­nek meg kell értenie, hogy *nem lehet forradalmi, mun­kás, nemzeti vagy demokra­tikus követeléseknek tekin­teni olyan követeléseket, amelyek lényege kommunis­taellenes, demokráciaellenes, szovjetellenes. Ezek nem forradalmi, még ke­vésbé munkáskövetelések, el­lenkezőleg, népi demokratikus rendszerünk alapjait támadó tiszta ellenforradalmi követelé­sek. Az ellenforradalom, a fegyve­res harc, valamint a sztrájk és bojkott csatájának elvesztése után nem adta fel a harcot. Most a rémhírterjesztés és a népellenes provokációk eszkö­zeire tért át, hogy a visszatérő nyugalmat, a megkezdődött Súlyos előzmények után ne­héz helyzetben kell szembenéz­niük a feladatokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt — ma már az egész országban műkö­dő — pártszervezeteinek és tag­jainak. Az ideiglenes központi munka folyamatát és a megszi­lárduló törvényes rendet újból megzavarja. Arra törekedik, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetét súlyosbítsa és a poli­tikai kérdések demokratikus megoldását gátolja és késleltesse — s ha csak helyileg is — újabb összeütközéseket provokáljon ki és növelje a sok szenvedésen át­ment nép gyötrelmeit. E kísérletek közé tartoznak azok a provokációk, amelyeket a napokban követtek el, töb­bek között a megtévesztett és félrevezetett nők felhasználásá­val ellenforradalmi céljaik elé­résére. Ide tartozik a békés la­kosságot újabb fegyveres har­cokkal rémiszgető illegális rop­hatok és hírek terjesztése is. Az ellenforradalom, amely látja, hogy ereje és tömeg­befolyása napról napra csök­ken, elkeseredett kísérleteket és kétségbeesett erőfeszítése­ket tesz vesztett ügye meg­mentésére. A békét és nyugalmat óhajtó lakosság azonban egyre in­kább látja, hogy ezek a provo­kációk csak akadályozzák a oelpolitikai és nemzeti szuve­renitásunkkal összefüggő kér­dések rendezését és mindinkább elhatárolja magát az ellenforra­dalmi erőktől, sőt a magyar kar­hatalommal együttműködve, mindinkább szembefordul ve­lük. Végigtekintve a most leját­szódott súlyos események egész menetén, azt látjuk, hogy a ma­gyar ellenforradalomnak és a nemzetközi imperializmus ma­gyarországi fellépésének fontos tanulságai vannak a magyar nép számára. Az egyik legfőbb tanulsága az ellenforradalom ál­cázott fellépése. Korunkban az emberiség haladó eszméje a szo­cializmus. A szocialista és népi demokratikus országok egész so­rának létrejöttével a szocializ­mus már világrendszerré válto­zott és hatalmas vonzóerőt gya­korolt a kapitalista országok és a gyarmati iga ellen harcoló né­pek tömegeire. Az elleforrada- lom és az imperializmus éppen ezért már nem tud többé a né­pek előtt saját zászlaja alatt az ellenforradalom, a kapitalizmus és az imperializmus jelszavaival fellépni. Kalóz módjára, idegen zászló alatt kényszerült fellépni nálunk is, hogy a néptömegek bizalmát megnyerje, kénytelen olyan jelszavakat hangoztatni, amelyek a nép előtt rokonszen­vesek. Ellenforradalom helyett »forradalom«, az imperialista gyarmati elnyomás helyett a »szabadság« és a »nemzeti füg­getlenség« jelszavaival lopako­dik be a tömegek közé, csapja be és vezeti félre őket. akkor minden előfeltétele meg­van annak, hogy a párt a néptö­megekkel összeforrva, velük együtt élve és harcolva, becsü­lettel betölthesse nehéz, ugyan­akkor megtisztelő történelmi fel­adatát. 1. A párt tevékenységének elméleti és politikai alapjai A Magyar Szocialista Munkás­párt a világ munkáságának élenjáró elmélete, a marxizmus —leninizmus tanításai alapján végzi tevékenységét. Visszavon­hatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt. ugyanakkor ápolja és to­vábbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommu­nista mozgalom 38 éves törté­nelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dog­matikus hibáit, a leninizmus eltorzítását. A párt történelmi feladata, hogy vezesse, segítse dolgozó népünket a szocialista társa­dalmi rend felépítésére hazánk­ban. Védi és továbbfejleszti a szocializmus építésének mind­azokat a történelmi jelentőségű vívmányait, amelyeket népünk az elmúlt 12 év alatt — a hibás vezetési módszerek ellenére is — az alapvető tevékenységében marxista—leninista párt, a Ma­gyar Dolgozók Pártja ' vezetésé­vel ért el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a magyar munkásosztály egyeséges, forradalmi pártja. A kommunista és szociáldemokra­ta párt szervezeti és politikai egységét megteremtő 1948. évi egyesítő kongresszus történelmi jelentőségű határozata alapján áll. A párt ideiglenes központi bizottsága elítél minden olyan törekvést, amely a munkásosz­tály történelmileg kialakult egy­ségét meg akarja bontani. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmust—leniniz- must alkotó módon alkalmazva, a szocializmust a magyar sajá­tosságoknak és a jelen történel­mi követelményeknek megfele­lően kívánja megvalósítani. Nem fogja más szocializmust építő országok gyakorlatát gépiesen másolni, hanem történelmi ta­pasztalataikat és eredményeiket figyelembe véve, a hazai adott­ságok alapján a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni. 2. A párt szervezeti és vezetési módszerei fenntartani, és azt — ha szükségesnek látja — a fel­sőbb pártszervekkel ismer­tetni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt minden egyes szervét demokratikusan, alulról választ­ják meg. Az ideiglenes köz­ponti bizottság szükségesnek tartja a párt programjának és szervezeti szabályzatának mi­előbbi kidolgozását és a párt- kongresszus előkészítését. A program és szervezeti szabály­zat tervezetét a párttagság egé­szével meg kell vitatni. A párt minden szervezete és tagja bátran lépjen fel a régi szektás, antidemokratikus veze­tési módszerek felújításának kí­sérletei ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt határozottan szakítani kíván azzal a régi, káros gya­korlattal is, amely eddig a párt­nak az állami szervekhez, vala­mint más társadalmi szervekhez való viszonyát jellemezte. A párt politikai és ideológiai veze­tő szerepét az állami szervek tevékenységében és a dolgozók más társadalmi szerveiben nem utasításokkal, nem a kötelező­ként kimondott határozatokkal biztosítja, hanem a célok és fel­adatok helyes meghatározásával, a dolgozó nép és az ország fel- emelkedését szolgáló javaslatok­kal, e szervekben dolgozó párt­tagok példamutató, szerény, ál­dozatkész munkájával. A párt szervei és tagjai — Lenin szel­lemében — a dolgozó nép élet- tapasztalatában és bölcsességé­ben bízva segítsék elő, hogy a szocializmus építésében minél teljesebben érvényesülhessen a nép alkotó ereje. Az MSZMP minden tagja kö­teles pártmunkát végezni. Az eddigi gyakorlattal szemben — amikor a párt munkája jelenté­keny mértékben a nagy appará­tusra épült — most és a jövő­ben is munkáját a párttagok ön­ként vállalt társadalmi tevé­kenysége útján fejti ki. V. A párt előtt álló legfontosabb feladatok A Magyar Szocialista Mun­káspárt tiszta és puritán mun­káspárt legyen. A pártszerveze­tek megalapításában támaszkod­ni kell a MDP erőire; azokat, akik szilárdan és ingadozás nél­kül kitartanak a dolgozó nép, a szocializmus ügye mellett, át kell venni az MSZMP-be. Meg­értő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagokkal is, akik még az elmúlt időszak megrázó esemé­nyeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a part tagjai lenni. Nem lehetnek a párt tagjai azok, akik az internacionaliz­mus elveivel szembenállva, na­cionalista álláspontot képvisel­nek. Pártunk tisztaságának meg­óvása érdekében nincs helye az MSZMP soraiban a karrierista elemeknek sem. A megalakuló pártszerveze­tek és pártszervek a lenini szabályoknak megfelelően dolgozzanak. A demokratikus centralizmus elvének alapján állva, szabad és széles viták után, a párttagok többségé­nek döntése alapján hozza­nak határozatokat. E hatá­rozatok, valamint a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása minden párttag számára kötelező. A pártha­tározatok kötelező végrehaj­tása mellett minden párttag­nak jogában áll véleményét 1 A kommunistáknak most elsősorban türelmes fel- világosító munkával, meggyőzés­sel, az ellenség leleplezésével és a politikai elszigetelésével — s ha kell, fegyverrel is — küz­deniük kell az ellenforradalmi veszély ellen. Meg kell értetni­ük a jóhiszemű, de félrevezetett emberekkel, hogy aki ma a ter­melőmunkát akadályozza, vagy zavarja, az nemcsak anyagilag károsítja meg a dolgozókat, ha­nem egyúttal a munkáshatalom gazdasági ás politikai alapját is gyengíti. Meg kell értetniök azt is, hogy a kommunisták üldö­zésére és megfélemlítésére irá­nyuló kísérletek, csakúgy, mint azok a törekvésele, hogy a mun­kástanácsokból kirekesszék a kommunistákat, az egész mun­kásosztályt és végeredményben a dolgozók hatalmát fenyegető reakciós támadások Vissza kell verni az ellenforradalomnak azt a próbálkozását, hogy a mun­kástanácsok segítségével — rész­ben félrevezetve őket, részben közéjük csempészett emberei se­gítségével — kiragadja a hatal­mat a népköztársaság törvényes államhatalmi szervei kezéből. 2 A kommunisták annak tudatában végezzék munkájukat, hogy a munkásta­nácsok a munkásosztály fontos szervei most is és. a jövőben is azok lesznek. Ennek megfelelő­en nagy figyelmet szenteljenek a munkástanácsokban végzendő politikai munkának. Segítsék elő, hogy a tanácsok mielőbb betölt­sék feladataikat; az üzemekben a munkástanácsokon keresztül valóban érvényesüljön a mun­kásság joga, az önigazgatás. En­nek érdekében a munkások leg­szélesebb köreinek bevonásával részleteiben is ki kell dolgozni a munkástanácsok feladatkörét és hozzá kell segíteni a munkás- tanácsok tagjait, hogy feladataik ellátásához szükséges ismerete­ket elsajátíthassák. Segítséget kell nyújtani az üzemék dolgo­zóinak ahhoz is. hogy munkás- tanácsaikat megtisztíthassák az oda nem való, demagóg, de- klasszált, helyenként fasiszta elemektől. Q A kommunistáknak moz- gósítaniok kell az összes becsületes dolgozókat a szakszer­vezetek, a munkásosztály hagyo­mányos érdekvédelmi szerveinek megvédésére, az osztályellenség támadásaival szemben. Minden segítséget és támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a szakszerve­zetek tevékenységükben leküzd­jék a korábbi években volt büro­kratikus vonásokat és valóban a dolgozók érdekeinek hathatós vé­delmezőivé és képviselőivé vál­janak. A Az ideiglenes központi bizottság azt tartja, hogy a kormánynak az illetékes álla­mi szervek és a legjobb gazda­sági szakemberek bevonásával mielőbb ki kell dolgoznia az új helyzetnek megfelelő gazdaság- politikát. Ez gazdaságpolitikának minden tekintetben gazdasági adottságainkon és sajátosságain­kon kell épülnie. Segítenie kell messzemenően az egyéni kezde­ményezés és szaktudás érvénye­sítését. A népgazdaság érdekei­nek megfelelően alkalmazni kell az anyagi ösztönzést minden te­rületen, így a műszaki fejlesztés előmozdítására, a minőség javí­tására, az önköltség csökkenté­sére, a munka termelékenységé­nek emelésére. A tervezés fon­tossága nem csökkent, de a fel­adatkörének meg kell változnia és elsősorban a népgazdaság leg­fontosabb arányai és fejlesztési iránya megállapítására kell fi­gyelmét fordítani, ahol ez a szo­cializmus építését nem veszé­lyezteti, nagyobb lehetőséget kell biztosítani a magánszektor fej­lesztésére. Egész gazdaságpolitikánk fő kérdése, hogy a nemzeti jöve­delem elosztásában, gazdasági beruházási terveink készítésé­ben elsődleges szempont a dol­gozók életszínvonalának fokoza­tos emelése legyen. eZ A Magyar Szocialista Munkáspárt egyik leg­főbb feladatának tekinti a népi államhatalom alapjának, a mun­kás—paraszt szövetségnek ál­landó erősítését. Kormányzatunk mezőgazdasági politikáját ezen alapvető célkitűzésnek kell szol­gálnia. A dolgozók életszínvonala emelése érdekében elő kell se­gítenie a mezőgazdasági termelés erőteljes fellendítését az egyéni paraszti gazdaságokban és a me­zőgazdaság szocialista szektorá­ban egyaránt. Ezt kívánja elő­mozdítani a kormány a begyűj­tési rendszer megszüntetésével, úgyszintén a szövetkezeti és ál­lami felvásárlás kiszélesítésével. fa A seocialiemus építésé­nek tudományos alapo­kon és tudományos módszerekkel kell történnie. Mindent meg kell tenni, hogy a tudomány fejlő­dése számára a legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki, bele­értve a szabad vitákat, a kom­munista és nem kommunista tu­dósok együttműködését, a szo­cialista és nem szocialista orszá­gok tudományos eredményeinek megismerését, külföldi utazások és tanácskozásokon való részvé­tel formájában is. Az irodalmi és művészeti élet­ben biztosítani kell nemzeti ha­gyományaink ápolását és fej­lesztését. A szocialista-realista művészeti irányzat támogatása mellett biztosítani kívánjuk minden haladó irányzat és ha­ladó alkotó művész érvényesü­lését. Tudósainknak, művészeinknek és a különböző szakterületeken dolgozó értelmiségieknek — meg­felelő szervezeti formák megte­remtésével — meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a saját területükön a legnagyobb mér­tékben érvényesíthessék tudásu­kat és képességeiket. A Magyar Szocialista Munkás­párt mindent megtesz azért, hogy az ifjúság nyugodtan visszatér­hessen az iskola padjaihoz, hogy a valóban demokratikus és nem­zeti követelései teljesülhessenek, hogy oktatási rendszerünk meg­tisztulhasson a múlt hibáitól. H A jelenlegi helyzetben • különösen fontos feladat az ellenforradalmi veszély leküz­désére az erős, demokratikus karhatalom megteremtése és ké­sőbb a gyári munkásőrségek megszervezése. Az öntudatos kommunistáknak, a régi szerve­zett munkások ezreinek ma a karhatalomban van a helyük, mert erős, szilárd karhatalmi századok, forradalmi honvédez- redek a néphatalom, a szocializ­mus vívmányainak védelmezői mindenféle ellenforradalmi pró­bálkozással szemben. A Magyar Szocialista Munkás­párt proletárinternacionalista ál­láspontja, hogy külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival való szoros barátság és együttműkö­dés, a teljes nemzeti független­ség, önállóság és szuverénitás elvei szerint. A párt politikája elsőrendű feladatának tartja, hogy mihamarabb tárgyalások induljanak az SZKP és MSZMP vezetősége, valamint a Szovjet­unió és a Magyar Népköztársa­ság kormánya között, hogy a szocialista országok közötti tel­jes egyenjogúság ésO önállóság, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján rendezzék a két ország közötti viszonyt. Az ideiglenes központi bizott­ság sürgető feladatnak tartja és javasolja a kormánynak, hogy készítse el a november 4-i kor­mánydeklaráció célkitűzéseinek megfelelően a fő politikai és gaz­dasági kérdések megoldásának tervét, a kibontakozás program­ját, a nemzet haladó erőinek ösz- szefogása és a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének alap­ján. Elvtársak! Előttünk, kommu­nisták előtt nem egyszer állottak már a maihoz hasonló súlyos, nehéz és bonyolult feladatok, de a munkásosztály legyőzhetetlen, erejére támaszkodva, szövetség­ben a parasztsággal és együtt a haladó értelmiséggel, most is le- küzdjük az ellenforradalmat és megteremtjük a független, sza­bad, demokratikus és szocialista Magyarországot. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, 56 — 3827 IY. A párt egyes kérdései bizottság meg van győződve ar­ról, hogy az október 30. és no­vember 4-e közötti legmélyebb válságon már túljutottunk. Ha világosan látjuk az eseménye­ket, s következésképpen a jelen­legi helyzetet és tennivalókat,

Next

/
Thumbnails
Contents