Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-16 / 40. szám

A megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) jugoszláv barátaink valószínűleg leszállítják mind a 600 vagon szenet. Felkerestük a komlói bá­nyászokat, velük 300 vagon szén­re kötöttünk szerződést. — Célszerű, hogy azokban az üzemekben, ahol nem tudnak nappal dolgozni, ott teremtsék meg az előfeltételeket az éjsza­kai termeléshez. Mi a végrehajtó bizottság vé­leménye a munkástanácsok ed­digi működéséről? — Egyik legfontosabb felada­tunknak tartjuk a munkástaná­csok segítését, az illetékes szak­osztályok dolgozóinak bevonásá­val. Célunk, hogy a munkásta­nácsok segítségével érvényesül­jön a munkások akarata, hogy valóban az üzem gazdáinak érezzék magukat. Arra törek­szünk, hogy a dolgozók helyes véleményét támogassuk és segít­sük a munkástanácsokat. Ehhez azonban szükséges, hogy a mun­kástanácsok tevékenységében fordulat következzen be. Ugyanis eddig jórészük nem volt a ter­melés gazdája és irányítója, ha­ji rend és a nyufgaiom érdekében Az utcák képéhez ma már el­választhatatlanul hozzátartozik a honvédtiszti karhatalmi járőr. A rendre, nyugalomra, békés munkára vágyakozók bizakodó tekintete, simogató pillantásai kísérik őket útjaikon. De van­nak még olyanok is, akik — ta­lán azért, mert bizonyos céljaik elérésében gátolják őket, — szit­kozódnak, sötét tekintetekkel méregetik, tiszt fiainkat. Mások pedig — bizonyára a fegyverro- pogás által ismét felidézett há­borús emlékek maradványaként , mint minden fegyveresre •— rájuk is félve, bizalmatlanul néznek. Az élet, a pergő napok, az első tábor nagyszámú híveit gya­rapítják eseményeikkel. Aki pél­dául látta szerdán azokat a ka­tonai teherautókat, amelyek a sztrájkoló TEFU gépkocsiveze­tői helyett t konflisokkal együtt hordták a kenyeret az üzletekbe vagy akinek megkönnyítették útját a polgári forgalom szolgá­latába állított katonai autóbu­szok — azok bizonyéira hálás szívvel gondolnak a magyar ka­tonákra, tisztekre. A rend és a nyugalom érdeké­ben vállalták ők a járőrszolgá­latot, a közbiztonság erősítését és védelmét. Az elmúlt napok­ban számos tiszt bajtárs több mint három napig nem volt ott­hon családjánál, nem simogatta meg kisfia buksi fejét, nem nyugtathatta meg az események miatt felzaklatott feleségét. Köszönet nékik helytállásu­kért, a rend és a nyugalom ér­dekében vállalt áldozatos mun­kájukért. ÉRDEKESSÉGEK WWVWWWVWH Benzin helyett — napfényen ergia A Nap fényenergiájának felhasználása és közvetlen munkába- állitása régóta izgatja a felfedezők érdeklődését. Tudunk róla, hogy például francia mérnökök kidolgozták a Szahara sivatag ha­talmas hőkatlanának energiatermelésre való felhasználását szol­gáló tervet. A tavaszi lipcsei vásáron amerikai rádiótársaságok olyan zsebrádió-modelleket mutattak be, amelyekben a rendes anódtelepek helyett a villamos izzólámpa fényenergiájából ára­mot termelő apró telepek szolgáltatják a rádiókészüléket műkö­désben tartó erőforrást. Legutóbb nagy érdeklődéssel fogadták a szakkörökben azt a 90 dekagrammos, gyermekjátéknak is beillő gépkocsimodellt, amely szintén a Nap sugárzási energiájának hasznosításával mű­ködik. A kocsi hossza nem több mint fél méter. Áramvonalas tetején a kutatók 12 fényelektromos cellát szereltek fel. A szelén­lapok közvetlenül elektromossággá alakítják át a Nap sugárzási energiáját és az így tennelt elektromosság hajtja a modell másfél Voltos elektromotorját. Ha a szeléncellák 15 ezer LUX fényerőt dolgoznak át energiává, a kis autó másodpercenként 20 centi- méteres sebességgel fut. A kísérletek még kezdeti stádiumban vannak, azonban szóba- került kisebb befogadóképességű személyautóknak hasonló ener­giaforrósokkal való ellátása is. nem felült a demagógiának és olyan kérdésekkel foglalkozott, amely túlhaladta hatáskörét és egy jottányit sem vitte előre az üzem termelését. Helyesnek tar­tanánk, ha a munkástanács be­számoltatná az igazgatót és a dolgozók elé tárná az üzem va­lóságos helyzetét, utalna arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha az tizem nem termel. Szükséges ez azért, hogy minden dolgozó tudatában legyen: így gazdálkodni tovább nem lehet. Milyen problémák vannak a Közintézmények fenntartásával kapcsolatban? — Kórházaink és iskoláink fenntartása nagy költségbe ke­rül. Ezt a vállalatok befizetései­ből és a parasztság adóiból tud­juk fedezni, Az események kö­vetkeztében csökkent a válla­lati befizetés és az adófizetés igen lassú. Őszintén meg kell mondanom, hogy ilyen körülmé­nyek között a szociális és kultu­rális intézmények fenntartása meghaladja erőnket. A kiskunfélegyházi járás Tsz-eiből A termelőszövetkezetek zár­számadását a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezeteinek fe­lében végezték el eddig. * A kiskunfélegyházi járás 23 termelőszövetkezetéből 21 a to­vábbi közös gazdálkodás mel­lett döntött. A feloszlott két tsz a jászszentlászlói Lenin és a pe- tőfiszállási Keleti Fény. A két feloszlott tsz-ben a kormány ha­tározatainak megfelelően folyik a közös vagyon szétosztása, Ä kecskeméti adózók 23 százaléka rendezte egész évi tartozását t Az október 23-án kezdődött események következtében csök­kent az adófizetés Kecskeméten. Míg október hónapban 888 000 forintot fizettek be, novemberben már csak 79 000-et. December hónapban örvendetes javulás tapasztalható. Eddig 180 000 forintot fizettek be. Tizenkét nap alatt 837 adófizető ön­ként kereste fel az adóhivatalt, hogy rendezze adóját. Érdemes még megjegyezni, hogy december 1-ig 4069 adózó rendezte egész évi adóját, Ez a szám az összes adózók 29 százaléka. 0-00 0 00 00000000000-0000 O OO OOOOOOO OOOOO000-000oo oo C s o m a g o l j á k mű r A KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT A BUDAPESTI GYERMEKEKNEK Keddre összehívta a nőtanács a szülői munkaközösségek elnökeit A Hazafias Népfront Meqyp.i Nőtanácsa és Kecskemét város Szülői Munkaközössége a megyei tanács klubhelyiségében 4-én tartott értekezletén elhatározta, hogy a Budapest Vili. kerület hajléktalanná vált gyermekeinek küld karácsonyi ajándék csoma­gokat. A Petőfi Népe december 6-i számában felhívással fordult a megye valamennyi asszonyá­hoz, édesanyáihoz, hogy tehetsé­gükhöz mérten járuljanak hoz­zá, hogy minden budapesti gye­reknek boldog karácsonya le­gyen. A felhívás nyomán megyénk­ben több helyen, mint például Kiskunhalason, JászszenUászlón, slb. gyűjtenek, készítik a csoma­gokat a nőtanács és az S'ZMÜ tagjai. Itt, Kecskeméten is úgy­szólván minden iskola Szülői Munkaközössége megkezdte ezt a munkát. A Katona József leniét érkezett gietróleiasii,] zománcáru és bútor Rövidesen „Kossuth" és „Terv" cigarettát is szállítanak Bár nagyon nehéz a szállítás, a Kisker dolgozói mindent elkö­vetnek, hogy a legfontosabb áru­cikkekből kellő mennyiség áll­jon a vásárlók rendelkezésére. Tehergépkocsikkal — ami szá­mukra nagyon költséges —, szin­te az egész országot bejárják, hogy áru utánpótlásról gondos­kodjanak. A napokban több te­herkocsi zománcárut hoztak Bonyhádról, Ezenkívül egy te­herkocsi bútort, s a gyermekek részére ródlikat, hintaszékeket 6 egyéb játékárukat vásároltak. Nagy örömmel újságolták, és| kérték, hogy közöljük olvasóink-jj kai, hogy nagyobb mennyiségű* petróleumot is sikerült a városi részére biztosítaniok. | A következő héten ismét meg-| kezdik kőrútjukat a Kisker dol-f gozói, hogy beszerezzék a város számára a legfontosabb cikke­ket. Többek között — a dohá­nyosok örömére — Debrecenből Kossuth és Terv cigarettát szál­lítanak. Budapestről pedig kará­csonyfadíszt, szaloncukrot és ha sikerül a tervük, még karácsony­fát is hoznak. Gimnázium több, mint WOO fo­rintot, a CZöllner téri iskola HOC forinton felül gyűjtött, a ll. Rákóczi Ferenc áltulanos isko­lánál: is több, mint 1000 forintja van. A Mátyás téri iskola már el is juttatta az SZMK által gyűjtött élelmiszert, almát, be­főttet és pénzt a Széchenyi tér 20 szám alá. Felkérjük a Szülői Munlcakö- zösségek és nőtanácsok tagjait: — az adományokat vidéken december hó 18-ig juttassak cl a járási tanácsokhoz, hogy könnyebb legyen az összegyűj­tés és csomagolás. Kecskeméten pedig a mai naptól december he 20-ig mindennap fél 9-töl 77 óráig a Széchenyi tér 20 szám alatt (a volt MNDSZ megyei tit­kárság épületében) átvesszük a gyűjtőiteket. Kérjük az iskolák tantestüle­teit, pedagógusainkat, adjanak segítséget a Szülői Munkaközös­ségnek e nemes cél gyors meg­valósításához. A Szülői Munkaközösségek kecskeméti elnökeit, osztályel­nökeit pedig arra kérjük, hogy e hó 18-án, kedden délután 2 órakor Széchenyi tér 20 szám alatt megjelenni szíveskedjenek a csomagok elkészítése, vala­mint annak a küldöttségnek a megválasztása végett, akik majd eljuttatják megyénk asszonyai nevében az ajándékokat Buda­pestre. Hazafias Népfront nötanácsai, Szülői Munkaközösségek tagjai, Édesanyák! Az idő sürget, roha­mosan közeledik karácsony, se­gítsétek a nemes cél megvalósí­tását. Gyorsan cselekedjetek, hogy minden budapesti gyerek­nek is boldog karácsonya legyen. Hazafias Népfront Megyei Nőtanácsa Őt gyerek álfa Jíisko eústoL JtLiuyáiy és vissza öt gyerek ül a Tolna megyei tanács egyik szobájában. Mind az öten kiskőrösiek. Ausztriába akartak menni, csak úgy gyalo­gosan, de Szekszárdon túl elté­vedtek s Murgára kerültek, Itt valaki felfigyelt rájuk, faggatni kezdték őket, mire bevallották, hogy Kiskőrösről jöttek. A ta­nács azonnal gondjaiba vette az Öt gyereket, akiket most vittek el autón a szüleikhez. Az öt gyerek szemmel látha­tóan gondtalanul ül a jó meleg­ben, mindegyik cukrot eszik, ketten sakkoznak. Nincs bennük semmi megbánás, úgy beszélnek erről a félbemaradt ausztriai kirándulásról, mintha csak a szomszéd utcába akartak volna átmenni. A legidősebb Kocka János, 14 éves. Szélesarcú, kunképű gye­rek, a leghiggadtabb az öt kö­zül, mintha érezné a legidősebb felelősségét. Egyébként, amint kiderült, ő közülük a legjobb tanuló is, 2—3-as bizonyítványa szokott lenni. Ez a »legjobb« természetesen nagyon viszonyla­gos, de négy társa már bukott is. Ö most jár a hetedikbe s ed­dig bukás nélkül úszta meg az iskolát. Szabatosan, pontosan mondja el kalandjaikat. — Szerdán reggel indultunk el Kiskőrösről. Egy darabig gyalog jöttünk, aztán felvett egy teher­autó. — Azt mondtuk, a rokona­inkhoz megyünk Szekszárdra. Estére már Szekszárd határában voltunk, az útkereszteződésnél tettek le bennünket. Itt sokáig tanakodtunk, hogy mit tegyünk. Végül bekopogtunk egy házhoz, valami mezőőrhöz, az adott szál­lást. Neki azt mondtuk, hogy la­kodalomba megyünk Zomoára. Másnap reggel mentünk tovább, elértünk Zombáig, de itt nem tudtuk, merre menjünk, Kéty felé mentünk s este Murgán vol­tunk. Itt is szállást akartunk kérni, de gyanút fogtak és ki­kérdeztek bennünket. Másnap a tanácshoz kerültünk és végül be­vallottunk mindent. Lednicki Béla 13 éves, de ő csak az ötödikbe jár; Kétszer megbukott. Az apja cipész, amint elmondja, nem élnek éppen rosz- szul, de jobban is lehetne. Ö a legelevenebb, a legbeszédesebb köztük. — Miért akartatok Ausztriába menni? — Mi is ott voltunk, amikor lerombolták a szovjet emlékmű­vet. — Azt mondták, hogy ezért elfognak és börtönbe csuknak az oroszok. —■ Ki mondta ezt? — Mondják. Én is találkoztam egy orosz katonával, aki vala­mit kérdezett tőlem, de nem ér­tettem. Biztos, hogy valaki után érdeklődött. :— És mit akartatok csinálni Ausztriában? — Dolgozni. Gondolom, el­mentünk volna tehenet őrizni. — És mi akarsz lenni? — Nem tudom. Atommérnök, vagy valami más. Szőnyi Gyula és József test­vérek, Az egyik 13, a másik 11 éves. ApjuK alkalmi munkás, havonta 8—900 forint körül ke­res; ölen vannak testvérek, — Hogy éltek otthon? — Nem valami jól. De azért -kaja« az van. Kollár Péter 13 esztendős, de Lednickivel együtt ő is csak ötö­dikes, mert bukott. Heten van­nak testvérek, a legidősebb 23 éves. A hét testvér közül már hárman kiszöktek Ausztriába, most ő is utánuk akart menni. Az ő apja is alkalmi munkából él, jelenleg a temetkezési válla­latnál van. Életkörülményeiről ő is csak azt mondja, hogy »nem nagyon rosszul« éltek, ami nyil­ván azt jelenti, hogy nem éhez­tek, de sok mindenre nem tel­lett. Az öt gyerek körülbelül azo­nos körülmények között nőtt fel. Nincs közöttük paraszt, de nincs közöttük ipari munkás, vagy értelmiségi származású sem. A származás kérdése ebben az esetben fontos, mert ez a sehova 6em tartozás végeredményben társadalmi gyökértelenséget is jelent. Természetesen az öt gye­rek romantikus útrakelésében nagy adag kalandvágy is van. Persze, ez a kalandvágy csak másodlagos, mindenről csak hal­lottak, újságot, könyvet nem ol­vastak. Gyatra iskolai bizonyít­ványuk műveltségükre is enged következtetni. Lednicki Béla ugyan gyorsan ledarálja, amit Petőfiről tud: »Született Kiskő­rösön, iskoláit Kecskeméten, Aszódon — itt megakad — és Pápán végzé.« így mondja, »végzé«, s az igeidő használata azt mutatja, hogy valami régi szöveget magoltattak be vele. Nyilván a családok gyökérte- lenek, — egyedül Kockáéknak van házuk, földjük azonban ne­kik sincs —, de mindegyik család alkalmi munkával tartja fenn magát, kivéve a cipész Lednic- kiéket. Ilyen környezetben való­színűleg könnyebben hitelt kap- nap a rémhírek is, hisz mind­egyik azt mondja »féltek az oro­szoktól«. Ennek a félelemnek persze — ha egyáltalában igaz, — semmiféle reális alap.ia nincs, mindenről csak hallottak. Az öt gyereket már visszavit­ték a szüleikhez s ezzel egy ka­landos utazás fejeződött be. Bú­csúzóul még tréfálkozunk is, —< jobban meg kellett volna tanulni a földrajzot, mert Murga felé nem lehet Ausztriába jutni. De túl a tréfán, felmerül — és ez a fontos most — a szülők felelős­sége, mert elsősorban ők felelő­sek ezért a sokkal rosszabbul is végződhető kalandért. Tőlük kellene sok mindent számonkér- ni, de egy másik kérdés is fel­merül most: csak a szülőktől? — Mert nem íelelős-e legalább ugyanolyan mértékben az elmúlt esztendők hazug és félrevezető politikája is, amely a Horthy- korszak gyökérteienjeinek nem tudott otthont és hazát adni? S azt is tudjuk, hogy nemcsak öt ilyen család van Magyarorszá­gon — jóval több. Azt nem le­het rájuk mondani, hogy elvete­mült, rossz emberek lennének, nem is fasiszták, nem is ellen­forradalmárok. Csak egyszerűen élni szeretnének. S amiről otthon beszéltek: a távoli Amerika szi­várványszínű ábrándképe, az öt gyerekben vált elhatározássá, így indultak el Nyugatra, hamis rémhírekkel és hamis ábrándok­kal. A csalódás, ami odakint várt volna rájuk, elmaradt. De az út itthon nyitva áll az öt gye­rek, az öt család és minden csa­lád előtt, hogy hazát és otthont találjanak ebben az országban. Persze, nemcsak rajtuk múlik, hanem valamennyiünkön. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents