Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-13 / 37. szám
Kiskunhalasi problémák a megoldás útján [December 12-től január 11-ig I 38 vagon szén Nemrég tettük közzé a Petőfi Népében azt a levelet, amelyet Kiskunhalas város dolgozói küldtek a pécsi bányászoknak. Ebben a levélben 30 000 ember kérte bányásztestvéreit: segítsék őket abban, hogy közlekedhessenek a vonatok, hogy megindulhasson az életet adó munka, hogy a város lakói meleg otthonban térhessenek nyugovóra és a kórházak gyógyító munkáját sem veszélyeztesse az egyre hidegebb tél. A bányászok akkor ígéretet tettek, hogy Kiskunhalas város lakosságát támogatni fogják. Mint értesültünk, a bányászok ígérete nem maradt csupán adott szó, mert a napokban 300 tonna szenet küldtek a város dolgozóinak. Raktár volt, parasztok otthona lesz Régi sérelme a halasi gazdáknak, hogy nincs eg>\ közös otthonuk, ahol megbeszélhetnék sajátos gondjaikat, ügyes-bajos dolgaikat. A volt 48-as köri ugyanis hosszabb idő óta raktárnak utalták ki a felsőbb szervek. A városi tanács nemrég méltányolva a város paraszti lakosságának kérelmét, utasítást adott a volt 48-as kör épületének kiürítésére. Ennek megtörténte után az épületet a halasi dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátja. Még négyszáz méter Már írtunk arról, hogy Halason megkezdték annak a mélyfúrótól kútnak a munkálatait, melynek befejeztével, számítások szerint, 1200 méter mélységből melegvíz várható. Ez a munka azonban a közelmúltban 800 méteres fúrási mélységnél abbamaradt. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat most Kiskunhalas dolgozóinak örömére újból megkezdi a kút fúrását, melyből még 400 méter hiányzik ahhoz, hogy a melegvíz felszínre törjön. Nyolcszáz hold mentesül a belvíz alól Kevés városnak okozott annyi kárt és bosszúságot a belvíz, mint éppen Kiskunhalasnak. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezért határozta el, hogy tcibb száz katasztrális hold kalászos megvédése érdekében megkezdi egy kisebb (Gáspár— Kozma) bekötő csatorna építését. A vízlevezető elkészítésénél 0000 köbméter földet kell megmozgatni. A csatorna földmunkálatainak elvégzésére a városban nagyszámú dolgozó paraszt jelentkezett. Ha a tervezett csatornaszakasz elkészül, akkor a tanács számítása szerint mintegy 800 katasztrális hold szántóterület mentesül a belvíz alól. Megoldották a folyamatos áramszolgáltatást A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat eddig Bajáról kapta az üzemeltetéshez szükséges áramot. Most, hogy a szénhiány miatt erősen korlátozták az energiafogyasztást, az üzem-" ben felborult a munka folyamatossága. A vállalat vezetősége es munkástanácsa azonban nem nyugodott meg ebben. Keresték és meg is találták a munka biztosításának lehetőségét. Megállapodást kötöttek a Kiskunhalasi Baromfikeltető Állomással, melynek 24 lóerős agregátora annyi áramot tud termelni, ami ebben az átmeneti időben elegendő az egész üzem, de különösen a hegesztő részleg üzemeltetéséhez. ISKOLAI SZÜNET Tekintettel a tiizelőellátás nehézségeire, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szokásos téli iskolai szünetet december 12-íől 1957. évi január hó 11-ig a megye területén lévő valamennyi általános-, közép- és szakiskolában elrendeli. A fennálló rendelkezés értelmében tájékoztatásul közöljön, hogy az ipari, kereskedelmi és> kisipari tanulóknak 6 munkanap téli szünet jár. Ezt az időt nem kell a munkahelyeken ledolgozniuk, ellenben a többi napokon kötelesek munkahelyükön jelen lenni és a rájuk bízott munkát elvégezni. Tavasszal és nyáron is szökséglink lesz zsírra A Lakiteleki Földművesszövetkezef gondol a jövőre Már régen kialakult gyakorlat az, hogy a legtöbb családnál ilyenkor, decemberben vágják le a sertéseket. Aki pedig nem hizlalt, az vásárlás útján igyekszik biztosítani a téli szükségletét. De sokan kérdezik: mi lesz tavasszal és nyáron? Bizony, ha nem gondolunk a jövőre, nem lesz elég zsír és hús az üzletekben. A helyi földművesszövetkezetek — ott, ahol erre lehetőség van — igen sokat tehetnek azért, hogy a hús- és zsírellátást későbbre is biztosítsák. Néhány földművesszövetkezetnél már van ilyen kezdeményezés. A Lakiteleki Földművesszövetkezet a közelmúltban nagyobb mennyiségű hízott baromfit vett át a dolgozó parasztoktól és azt Pesten értékesítette. De nemcsak ennyit tesznek. Már megkezdték az eladásra szánt hízott sertések átvételét és tartósítását. Több süldő hízóbaállítását is tervbevették azért, hogy tavasszal és nyáron elegendő zsír és íriss hús álljon a fogyasztók rendelkezésére. Ehhez a felettes szervektől is segítséget kérnek. O-OOO-Q-C-O-OOOOOOO-O-O-o-o-o-oo o-o-oo oo Sürgős intéskedést végre a hízott sertések átvételéről! A kecskeméti munkástanácsok a munka folytatása mellet! üontöttek Elenoediietetlen egy olyan karzataiéin, amelytől az ellenforradaimáreknak inukba száll, a becsületes embereknek pedig megjön a bátorsága A keceli termelők nevében Szőke János írta az alábbiakat: — Kecel termelői közül igen sokan aggódva kérdezik, hogy mi lesz a sorsuk a hizlalt sertéseknek? A termelők nagyrésze szerződést kötött, ezenkívül igen Jelentés néhány mezőgazdasági kérdésről réből pedig 4 vagon az elcsé-j pelt mennyiség. A somkóró na-j gyobb részét begyűjtötték. f Januárban kezdik meg j a tavaszi vetó'magigényeli! összeírását A Megyei Mezőgazdaságig Igazgatóság becslése szerint a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmag nagyobb része a termelőknél rendelkezésre áll. Hiányokkal kell számolni a termelőszövetkezetekben, — mert több helyen a vetőmagot is szétosztották. Szükség lesz a tavaszi vetőmagakció során 2000 mázsa tavaszi búzára, 1500 mázsa tavaszi árpára, 800 mázsái zabra, 0000 mázsa hibridkuko-j ricára, és az ősszel leszállított 60 vagonon felül még mintegy 150 vagon vetőburgonyára. A megyében a tavaszi vetőmagigények összeírását január első napjaiban kezdik meg. ♦ 200 vagonnal , ? több gyümölcs termett, mint tavaly Megyénkben az idei gyümölcs- termés meghaladta a 4000 vagont. Ez 200 vagonnal több mint az elmúlt évben. Bár kajszibarackból és almából kiesés volt, de ezt a szilva pótolta. Az ősz folyamán az egyéni gazdák mintegy 200 holdnak megfelelő új gyümölcsöst telepítettek. A termelőszövetkezetek korábban 743 hold telepítésre kértek engedélyt. A telepítések elősegítése érdekében 1957. tavaszára kibővítik a gyümölcs- falei-akatokat, mintegy 15 köz-: ség területére. Megyei viszony latban mintegy 10 millió kétéves: gyökeres szőlővessző áll a termelők rendelkezésére, amely» 2000 hold betelepítésére elegendő. ej trágyázásra szorulnak az őszi vetések A kenyérgabonavetés a szokottnál általában később fejeződött be. Ezért a vetések fejlődésben is visszamaradtak. A becslések szerint az összes elvetett kenyérgabonából 27 százalék jó, 36 százalék közepes és 37 százalék gyenge állapotban van. A gyengének minősített területekből mintegy 20—22 százalék még nem kelt ki. Az őszi vetések jelenlegi állapota feltétlenül szükségessé teszi a nagyobb arányú tavaszi fej trágyázást 2500 hold cukorrépa termése vár még elszállításra A betakarítás a cukorrépa kivételével egész megyénkben befejeződött. Szedetlen még mintegy 100—120 hold cukorrépa, amelynek nagyrésze termelőszövetkezeteknél van. A megye területén még mintegy 2500 holdnyi terület cukorrépa termése vár ' elszállításra. Ezt a répamennyiséget nagyobb részt vasútállomásokon tárolják. Elszállításáról sürgősen gondoskodni kell, mert ki van téve a fagyveszélynek. Háromszor annyi somkórómagot csépeltünk, mint tavaly Homokos területeink zöldtrágyával való feljavítása, valamint külkereskedelmünk igen becsessé teszi a somkórómagot. Ebben az évben megyénkben mintegy 70 vagonnal csépeltünk ebből az értékes aprómagból. Ez a mennyiség háromszorosát teszi az előző évekének. Lucerna- magból körülbelül 15. vöröshesokan vannak, akik a volt beadási kötelezettség teljesítésére hizlaltak. Mindezeket értékesíteni szeretnék. A község területéről egy héten 30 darab sertést szállítanak, de mád volna 80—100 darab elszállítására is. A sertések egyrésze nem eszik, j másutt nincs nekik takarmány, i A szerződés ideje lejárt, a hízó ! megfelelő súlyban van, szállítás ' viszont nincs. A termelő nem tehet egyebet, mint levágja az állatot, ezzel azonban nincs biztosítva a rászorultak zsír- és húsellátása. A lakosság kérése, hogy a megyei tanács és minden olyan szerv, amely intézkedésre jogosult, sürgősen intézkedjék a sertések átvétele ügyében. Ha a Budapesti Vágóhíd Vállalat nem képes feldolgozni a sertéseket, állítsák üzembe a indéki vágóhidakat. Készítsenek zsírt, pácolt sonkát, sózott szalonnát, kolbászt és szalámit, amelyek később is biztosítják a lakosság élelmét. A falusi termelők megtelték kötelességüket, azonban aggódva gondolnak arra, hogy a nagy fáradsággal és költséggel meg- hízlalt sertések leromlanak. ■— Gondolunk arra is, hogy később az ipar- és bányavidéki lakosság zsírellátása hiányos lesz, mert a nyári hónapokban a falun nem lesz hízott sertés. Szerdán délelőtt megbeszélést tartottak a kecskeméti nagyüzemek munkástanácselnökei és igazgatói Dallos Ferenccel, a megyei tanács elnökével. Határozatukat lapunk első oldalán közöljük. Az értekezleten a keddi és szerdal események értékelésén túl, melyeket elítéltek, az ellenforradalmi megnyilvánulásokról, a munkástanácsok helyzetéről és a szilái'd közbiztonság megteremtéséről esett a legtöbb szó. A jelenlévő munkástanácselnökök kijelentették, hogy az általuk képviselt üzemek munkástanácsai nem a 48 órás sztrájk, hanem a munka folytatása mellett döntöttek. Ennek Nőtlenére különböző rémhíreket terjesztettek el az üzemekben és nem egy helyen esetleges atrocitásokat helyeztek kilátásba a dolgozni akaróknak. Mindez oda vezetett, hogy a déli órákban a kecskeméti munkások legnagyobb része elhagyta munkahelyét, illetve az üzem területét. Erdélyi Károly, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár igazgatója elmondotta, hogy szélsőséges felforgató elemek megfenyegették a gyár fűtőit, ha azok dolgozni mernek. A gépállomás küldöttei hasonlóképp nyilatkoztak. Vontatóikat megfenyegették, hogy felborítják őket, ha nem térnek vissza a gépállomásra. Több jelenlévő, így Bíró Sándor, a Lakatosipari Vállalat munkás- tanácsának elnöke arról számolt be. hogy nagyhangú és ittas kerékpárosok leállítgatták az autókat, mondván, hogy vagy visz- szamennek a garázsba, vagy íel- forclítják őket. A Gépgyár munkástanácsának elnöke kijelentette, hogy bizonyos személyek, akiknek állásfoglalása sem a munkástanácsokkal, sem a kormánnyal nem azonosítható, mar nem egy kísérletet tettek arra, hogy a dolgozókat szembeállítsák a munkástanácsok vezetőivel, hogy azokat tegyék felelőssé a jelenlegi tarthatatlan helyzetért. A jelenlévők a felsorolt esetek alapján követelték, hogy a kormány helyi szervei foganatosítsanak komoly intézkedéseket, mert ha ez az állapot így marad, az esetben ők nem hajlandók tovább vállalni a felelősséget — lemondanak tisztségükről. A megbeszélésen ezután a köz- biztonságról szólva általános voll az igazgatóknak és munkástanácselnököknek az a véleménye, miszerint nem tűrhető, hogy Kecskemét város lakosságának nagyrésze állandó idegfeszültségben, rettegésben éljen és szenvedjen a közrend bizonytalanságától. Hangsúlyozták, hogy nagyon határozott fellépésre var. szükség a karhatalom részéről, hiszen amíg a dolgozók különböző megfélemlítéseknek, esetleges atrocitásoknak vannak kitéve, addig nem beszélhetünk e rendszeres munka megindításáról. Hogy ez ne így legyen, ahhoz elengedhetetlen egy olyan karhatalom, amelytől az izgágáknak, ellenforradalmároknak inukba száll, a becsületes embereknek pedig megjön a bátorsága. A tanácskozás részvevői végezetül egységes nyilatkozatban ítélték el azokat az ellenforradalmi és felforgató elemeket, akik még több keserűséget akarnak okozni az elmúlt másfél hónapnál népünknek rémhíreikké] és zavartkeltő megnyilvánulásaikkal. Nem volt villany, kézzel dagasztottak Nem is gondolsz arra, amikor beleharapsz a ropogósra sült, barnahéjú buciba, hogy mennyi munkába, mennyi fáradtságba kerül az. Amikor a kiflit eltöröd, s látod hófehér belét, nem tudod megítélni, hogy milyen hőstettet hajtottak végre azok, akik ezt reggelre bedagasztották, kiszaggatták neked. Péntekről szombatra virradó éjjel történt az eset. A Kalocsai Sütőipari Vállalat új sütődéjéTeljesül az alsóereki szülők kérése Az alsóereki dolgozó parasztok egy kis csoportja kedden felkereste Kalocsán a járási tanács oktatási osztályát egy fontos kéréssel. Az elmúlt években megszervezték ezen a vidéken is a szakosított körzeti iskolát, amelybe a környékbeli felsőosztályos tanulók jártak, hogy megfelelő szakrendszerű oktatásban részesülhessenek. Ezzel szorosan összefüggött az a terv is, hogy a távolabbról gyalogosan iskolába járó felsőosztályosoknak autóbuszjáratot rendszeresítenek. Ez a terv azonban nem valósult meg. Az alsóerekiek most azt kérték a járási tanács oktatási osztályától, állítsa vissza a régebbi rendszert. Szeretnék, ha gyermekeik ismét a szállási iskolába járnának. Jelenleg ugyan csak az alsó tagozatok oktatását biztosítja az ott élő egyetlen tanító, de ha a helybeli felső tagozatosok is kapnának egy nevelőt, nem kellene a gyermekeknek esőben, sárban kilométereket gyalogolniuk az iskoláig, kevesebb lenne a hiányzó is. A járási oktatási osztály vezetője megértéssel fogadta az alsóereki szülők kérését és intézkedik második tanerő beáliílá- 4 sáról az alsóereki iskolában. A szállási dolgozó parasztok egyéb- * ként megígérték, hogy gondoskodnak az odahelyezendő pedagógus számára lakásról és biztosítják me elei elő élelmiszerellátását is. ben az éjszakai műszak munkához látott. De alig kezdtek hozzá a liszt kiszitálásához, megszűnt az áramszolgáltatás. A két nagy helyiséget egy-egy petróleumlámpa világította meg. Nagy Lajos, a brigád vezetője is, aki s munkástanács tagja szinte gondolkodás nélkül fordult a többiek felé. — Gyerekek, holnapra kell .í sütemény. Sütnünk kell! — Igen, de hogyan? — kérdezték többen is. — Se viz, se áram. Nagy bácsi nem sokáig gondolkozott. — Vizet hordunk felváltva és kézzel dagasztunk; Maszek korunkban nem volt dagasztógép — mondta az öreg. S elkezdődött a nagy munka. Két férfi és két nő szakadatlanul hordta a vizet, dagasztotta a tésztát. És reggelre a rendes időben kész volt a hét és fél mázsa péksütemény. Megtehették volna azt is, hogy nincs áram, nem dolgoznak. De tudták, érezték, hogy a város, s járás enni akar. Arra gondoltak, amikor a nehéz tésztát: dagasztották. a vizet hordták: sok gyermek, munkás, paraszt akar zsemlyét, kiflit, bucit enni. Ezért dolgoztak éjszaka minden erejüket megfeszítve Keller Mihály, Steiner József, Sztankó Jánosné. Cselik Károlyné, a péküzem dolgozói. ! (gém)
