Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-12 / 36. szám
Fontos javaslat a Minisztertanácshoz (Folytatás az 1, oldalról.) lan tartalommal továbbra is érvényben marad, abból a birtokban lévő bérlő a lakásbérletekre vonatkozó általános jogszabályokban biztosított esetekben mozdítható csak ki. A délszláv lakosságtól elvett ingatlanok kártalanítását is megfelelően rendezni kell, A A felajánlott ingatlanok visszaigénylésére vonatkozó rendelet azzal egészüljön ki, hogy korábban felajánlott ingatlanát visszaigényelheti az a személy is, aki 1950. január 1. és 1951. augusztus 1. napja közötti időben tett ingatlaníelajánlást. A visszaigénylés azonban csak 350 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem felső határig, A visszaigénylésnek ne legyen akadálya az a körülmény, hogy a visszaigényelt ingatlan— mint állami tartalékterület — többéves szerződéssel kishaszonbér- be van kiadva. Ebben az esetben azonban visszaigénylő a bérleti szerződéssel terhelten kapja vissza ingatlanát, abból a bérleti szerződésben rögzített időpontig a bérlőt ki nem mozdíthatja, t a szerződésben megállapított ősz- szegnél magasabb haszonbért serr követelhet. Az állami gazdaságok és fel nem oszló tsz-ek földjéből visszaigénylés ne történhessen. C A föld visszaigénylése é: *-*•' a jogos panaszok kielégí tése után megmaradt állami tulajdont képező ingatlanokat az állam adhassa el. A vételárból befolyt összeget erre a célra lé tesített alapként kelljen további intézkedésig kezelni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szőlőt és gyümölcsöst telepíteni szándékozó parasztok az erre a célra alkalmas állami tulajdont képező tartalékterületből a telepítési kötelezettség vállalása esetén megfelelő területet kapjanak ingyenes tulajdonba. Mező- és erdőgazdasági ingatlanok elidegenítése tárgyában létrejött jogügyletek továbbra is a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyása után tekinthetők csak jogérvényes, telekkönyvi átvezetésre alkalmas szerződéseknek. A járási mezőgazdasági osztály a hozzá jóváhagyás végett benyújtott hagyatéki osztály engedélyezése, tulajdonközösség megszüntetésének az engedélyezése iránti kérelmet és csereszerződést minden esetben köteles legyen jóváhagyni, feltéve, hogy ezen jogügyletek szerződéstkö- tők előnyösebb tennelési feltételeinek biztosítását célozzák. Adás-vételi és ajándékozási szerződések esetében köteles legyen a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyni a jogügyletet, ha az alábbi feltételek együttesen fennállanak: a) Szerző fél élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik, s a megvenni szándékolt ingatlan a tulajdonát képező egyéb ingatlannal együtt a 350 aranykorona értéket nem haladja meg. b) Szerző fél nem élethiva- tású földműves és a megvenni szándékolt ingatlan a tulajdonát képező egyéb ingatlannal együtt a 45 aranykorona értéket nem haladja meg. c) Elidegenítő félnek köztartozása nincs, vagy a vételárat a köztartozás rendezésére letétbe helyezni. d) Szerző félnek köztartozása nincs. Az a—d) pontokban írt feltételek hiányában a jogügylet csak kivételesen indokolt esetben hagyható jóvá. Nem hagyható jóvá az adásvételi szerződés — egyéb feltételek fennforgása esetén — akkor *em, ha vevő a saját tulajdonát képező ingatlant eddig is bérbeadta, s nincs biztosíték árra, hogy a megvenni szándékolt ingatlanon maga akar gazdálkodni. Korábban elutasított jogügyleteket — valamennyi szerződő fél egybehangzó új kérelme alapján — felül lehessen vizsgálni, s amennyiben a fentiekben szabályozott feltételeknek megfelel, jóvá lehessen hagyni; H Meg kell szüntetni a ma- • * gántulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanok bérletére kötött szerződések érvényességének hatósági jóváhagyástól lüggővé tételét. A jövőben ingatlanát mindenki szabadon, hatósági jóváhagyás nélkül adhassa bérbe azzal, hogy a bérleti szerződés egy példányát a községi tanácsnak be kell adni. A haszonbér-uzsora kiküszöbölésére pedig a kormányzat készítsen hatékony rendeletet, 0 Érvényt kell szerezni annak a korábbi minisztertanácsi határozatnak, mely szerint a bérletként, vagy egyéb címen a termelőszövetkezetek kezelésébe került magántulajdonban álló ingatlan használatáért a termelőszövetkezet használati díjat, bérletet köteles fizetni. Ci Magántulajdonban lévő in. gatlant a mezőgazdasági munkák elvégzésének elhanyagolása miatt kizárólag a tavaszi határszemlék során lehessen kényszerhasznosításba venni. A kényszerhasznosítást a tulajdonossal írásban is közölt határozattal kell elrendelni. A kényszerhasznosított ingatlanra a helyi tanács a tulajdonos helyett kényszerbérlőt jelöljön ki és a megkötendő szerződéssel nem az állam és a bérlő, hanem a tulajdonos és a bérlő között létesítsen bérleti jogviszonyt. Ennek megfelelően a bérlő által fizetendő haszonbért is a tulajdonos kapja meg. 1 il Állami tulajdonba kell XVJ» vennj azokat az — állam által eddig is kényszerhasznosi- tott — ingatlanokat, melyeket tulajdonosaik elhagyták, s a helyi tanács a tulajdonos hollétéről legalább 2 év óta nem tud. I 1 A teljes egészében felosz- lőtt termelőszövetkezetek földjeire az alábbi eljárást kell alkalmazni: a) A tsz használatában volt szétszórtan művelt ingatlanokat azok tulajdonosai részére vissza kell adni, tekintet nélkül arra. hogy azok kilépő tagok, vagy nem. b) A feloszlott tsz tagosítotl tábláját 1957. október 1-ig történő átmeneti hasznosításra — bevitt területük szerint — a kilépő tagoknak kell kiadni. A tagok igényének kielégítése utár fennmaradó területet volt tulajdonosaik már most visszaigényelhetik. Ha ez nem történil li közellátási kormánfblzfos g szesztilalom elrendeléséről Az ország egész területén 1958. december 12-én 0 órától szesztilalmat rendelek el. Az italboltokat, valamint a bor-, sör- és szesz- kiméréseket a szesztilalom időtartama alatt nem szabad nyitva- tariani. A vendéglátóipari üzemekben szeszesitalt nem szabad kiszolgálni. A Borforgalmi Vállalatok, továbbá a Szeszforgalmi Vállalat és annak összes telepei és raktárai szeszesitalt a szesztilalom időtartama alatt nem szállíthatnak ki. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 1958. december 11. NYERS RÉZSŰ közellátási kormánybiztos. 4 Magyar Forradalmi Munkás« Paraszt Kormány közleménye A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartja az Iparvezetés felsőbb szerveinek demokratizálását, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a termelő munkában részvevők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedések, törvények előkészítésébe, nép- gazdasági tervek megtárgyalásába. Ezért a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő, olyan törvényes szerveket kíván létrehozni, amelyek a dolgozóknak ezeket a jogokat biztosítják. A Magyar Forradalmi Muukás —Paraszt Kormány elhatározta, hogy a fenti feladatok elvégzésére, javaslatok, törvények eió- készitcsére egy széleskörű bizottságot küld ki. Az clökésziíü bizottság tagjai között legyenek szakszervezett íunkeianáriusoi; munkástanácstugok es ntegs/ti-u nagybudapesti munkástanács demokráciához hű tagjai. A bizottság összetétele későbbi időpontban kerül nyilvánosságra meg, a gazdasági évre tartalékként kell bérbeadni. c) Valamennyi érdekelt személy (volt tsz-tag, cserekártalanított) véleményének meghallgatása után a helyi tanács döntsön abban a kérdésben, hogy a fentiek szerinti földkiadásoKkal teremtett állapotot követően további hatósági, intézkedések történjenek-e az eredeti, tagosítás előtti állapot visszaállítására. Ennek kérdése esetén az erre illetékes földrendezési szervek folytassanak le eljárást a tago- sított területek végleges tulajdoni rendezésére. Az eljárás eredményeképpen mindenképpen mindenki 1957. október 1. napján vehesse birtokába végleges ingatlanát. ti) Ha az érintett község területén tagosított táblával rendelkező üzem is marad, s a fel- oszló tsz-nek olyan tagja is van, akinek eredeti ingatlana ezen táblán belül - van, a kilépő tag ezen ingatlanát nem kaphatja vissza, helyette a feloszló tsz táblájának azon a részén kapja meg ingatlanát, mely a végleges rendezés során állami tartalék- terület maradna. I 2 Másik megfelelő cserei n- -•-^•gatlan kijelölése előtt is állami tulajdonba lehessen venni és állami tartalékterületté lehessen nyilvánítani azokat a tagosítás során kijelölt, a csere- Kártalanított által birtokba nem vett, de nevére telekkönyvezett ingatlanokat, melyeket a helyi tanácsok az elmúlt évek során tartalékként voltak kénytelenek hasznosítani, feltéve, hogy az ingatlannak cserekártalanított által történt át nem vétele kellőképpen megindokolható. 13 A termelőszövetkezetek, JL*-** állami gazdasagok és gépállomások használatába került ingatlanok és vagyontárgyak tekintetében biztosítani kell, hogy volt tulajdonosaik korábbi törvénytelen eljárás esetén kártalanítást kaphassanak. I A Biztosítsa a kormányzat a jelenleg meglevő állami gazdaságok, tejgazdaságok, termelőszövetkezetek kialakított nagyüzemi területének védelmét. ! A földbirtokpolitikai fel- -*■*-'* adatok zavartalan megoldása érdekében feltétlenül indokoltnak látszik a jelenlegi földrendezési és földnyilvántartási apparátusnak a mezőgazdasági szakigazgatási szervek keretén belül történő összevonása. Az utolsó napokban számos helyről kaptunk értesítést, hogy felelőtlen elemek sztrájkra, rendzavarásra izgatnak. Nem egyszer úgy, hogy a szakszervezetek nevét is felhasználják céljaik elérésére. Az ellenforradalmi elemek romboló tevékenységükhöz segítséget kapnak egyes nyugati rádióadók zavartkeltő híradásaiban is. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének titkársága szükségesnek tartja felhívni az ország valamennyi dolgozójának figyelmét arra, hogy a sztrájk ma csak az ellenforradalmat segítené és ‘megakadályozná, hogy jogos követeléseik teljesítésének alap- feltétele, a rend és a nyugalom megszilárduljon. Vajon érdeke-e ma a munkásosztálynak, hogy az amúgyis meglévő nehézségek, amelyek a termelést akadályozzak, ujabt sztrájkok következtében növekedjenek? Erre minden becsületes, hazáját szerető és félte munkás csak azzal válaszolhat hogy nem. A sztrájkjog a munkásosztály elidegeníthetetlen joga, de ma nem sztrájkra, hanem fokozolt erőfeszítésre, munkára van szükség, hogy minden nehézséget leküzdve, biztosítsuk az ország téli ellátását. az üzemek zavartalan munkáját, a rendet és a nyugalmát, A szakszervezetek és üzem: munkástanácsok harcoljana « vállvetve minden provokáció és zavartkeltő kísérlet ellep, A sztrájk a munkásosztály erős fegyvere. Ne engedjék, hogy ezt a fegyvert az ellenség a munkásosztály létérdekei eher használja fel. Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége. Közel félmillió forint adót fizettek be néhány hét alatt a kiskunhalasi járásban A pontos adófizetők év végén 2 százalékos kamattérítést kapnak A megfontolt, bölcs paraszti ész mindenkor belátja, hogy a semmiből nem lesz valami. Hogy arathasson, vetnie — hogy kaphasson, adnia kell előbb. Ennek a meggyőződésének adta tanú- bizonyságát az elmúlt hetekben, amikor szorgalommal igyekezett földbetenni a jövő évi kenyér- nekvalót. S ezzel a becsülettel tesz eleget a dolgozó parasztság zöme állampolgári kötelezettségének: az adófizetésnek is. Erről tanúskodik az a számoszlop, amely a kiskunhalasi járás községeinek adóbevételi teljesítéseit összegezi. Az elmúlt néhány hét alatt közel félmillió forintot fizettek be a járásban azok a becsületes adózók, akik eddig is mindenkor határidőre rendezték tartozásaikat. Külön elismeréssel kell szólni Jánoshalma, Kisszállás, Tompa és.Bo- rota dolgozó parasztságának adófizetési készségéről. Jánoshalmán a befizetések, összege több, mint 250 000 forint, a másik három községben is megközelíti, sőt meghaladja az 50 000 forintot. Az adófelügyelők november 6 óta a területen vannak s felvilágosító szóval serkentik az adófizetést. Ismertetik a rendelkezést, amelynek értelmében a pontos adófizetők év végén 2 százalékos kamattérítést kapnak. Eniiek a kedvezménynek hallatára is igen sok gazda igyekszik határidőre rendezni adótartozását. __ ____ Ü Önyvturi, órák A Megyei Könyvtár többezres olvasótáborának kérésére meghosszabbították a kölcsönzési idol. A jövőben hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombatón déli 12 órától este 6 óráig, ezenkívül a keddi és pénteki piaci napokon délelőtt 8 órától délután 2 óráig is tart kölcsönző szolgálatot a kecskeméti Megyei Könyvtár. _____ T UDÓSÍTÁS SOLTRÓL KIK KAPTAK IDEIGLENES IPARENGEDÉLYT? Az utóbbi napokban, illetve hetekben a községben több volt kisiparos fordult a tanácshoz iparengedélyért. A tanács figyelembe véve a kormány határozatát és az iparosszükségletet, a következő kérelmezőknek nyújtott ideiglenes iparengedélyt: Viskus József, Molnár László, Kerti Sándor, Kun László hentes és mészáros ipar űzésére kapott engedélyt. Homo István és Végi Gábor, mint önálló asztalosok végzik majd munkájukat Szintai Gábor kovácsmester, Vajda József pékmester, és Kun Ferenc is engedélyt kapott, aki temetkezési vállalatot nyit majd LÖVÖLDÖZTEK, FELTÖRTÉK A RAKTÄRT, — A TÖRVÉNY ELÉ KERÜLTEK Hermanovszki Ferenc viliany- szerelősegéd, Fenyvesi István és még hárem társa a zűrzavaros időkben fegyvert szereztek, s azzal rémítgették a falu lakosait. A fegyvereket a beszolgált atási felhívás után beszolgáltatták. Nem tudtak nyugodni, s még A liőalleíieilé.séyltési tesJk- és ibzorclüípari Vállalat felvesz: szegezőlakatosokat, villanyszerelőket, villanyhegesztőket, esztergályosokat, épületszigetelőket, központifűtés-szerelőket, vízvezetékszerelőket, bádogosokat, épületlakatosokat, vasszerkezeti lakatosokat, épület üvegezőket és a fenti szakmákhoz segédmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Közraktár u. 1—3. és XI., Andor utca 28. sz. 1080 aznap éjszaka feltörték a raktárt, s fegyvert vittek el. A rendőrségi szervek elfogták, kihallgatták őket. Hermanovszki Ferencet és Fenyvesi Istvánt, a betörés értelmi szerzőjét átadták az ügyészségnek. KÉT TSZ FELOSZLIK Az Uj Élet és a Petőfi Tsz tagsága jelentette be a termelőszövetkezet feloszlását. Az Uj Élet Tsz-ben sok olyan ember volt benne, aki 1 nem tartotta szívügyének a tsz fejlődését. A Petőfi Tsz tagjai azonban nagyobbrészt cselédemberek voltak, gróf Teleki cselédei. Nehéz lesz majd újra kezdeniük, ök ugyan nem akartak szétmenni, de az akkori forradalmi bizottság egy olyan írást küldött ki nekik, melyben tájékoztatta a tagságot, hogy hogyan kell a tsz vagyonát szétosztani. Ez az írás nem beszél arról, hogy nem kötelező a tsz- tagoknak abbahagyni a közös gazdálkodást. Nehéz sors elé néznek ezek a volt cselédemberek,. Még meggondolhatják a dolgot. A begyűjtés eltörlése jelentősen megnövelte a dolgozó parasztok bevételi forrását. Ezt igazolja az is, hogy a íöldmű- vesszövetkezetek üzletei majdnem teljesen kiürültek. A vásárlóerő megnövekedését csak egy ténnyel kívánjuk igazolni. A rendelkezés szerint eltörölték a dézsmazsírt. Ez azt jelenti, hogy a községben mintegy 2500 családnak nem kell 4 kilogramm zsírt, azaz 10 000 kilót beszolgáltatni. Ha a régebbi állami át és a mostani szabad ár között különbséget vesszük, akkor i* 200 000 forinttal több jut a parasztságnak, mint tavaly ilyenkor. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének tel hívása ÚJABB 200 000 FORINT VÁSÁRLÓERŐ
