Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-07 / 32. szám

teltesszük a kérdést Ha egyszer rossz az a rendelet... (Folytatás az 1. oldalról.) kérdezzük, jó-e az a rendelet, amely arra kényszerít egy hús- iparost, hogy 20 kilométert sze- kerezzen azért az áruért, amit helyben is megkap és ami nem lebecsülendő — méghozzá ol­csóbban. Arról nem is beszelve, hogy jóllehet éppen akasztói jó­szág, amit vesz és aminek nagy­részét az Allatforgalmi Vállalat tel sem tudja vásárolni a köz­ségből, ismert okok miatt. Az eddig írtak azonban csak egy része a fejtegetésnek, hiszen a mesterember nem úgy nézi a disznót, hogy darab, darab. Nem bizony. Az különbséget tesz a fajták és ezen belül anyakoca, ártány és hízó malac között is. Nem mindegy az neki. hogy mit vesz. Ragaszkodik a kiválasztási jogához és abhoz, hogy az árut akkor és olyan minőségben kap­ja, amikor és amilyen minőség­ben szüksége van rá. — Ezt pe­dig előre is tudja, hogy az Állat- forgalmi Vállalat képtelen biz­tosítani. ö viszont nem mond­hatja a vásárlóknak, hogy jöjje­nek holnapután, vagy azután. Itt van aztán a kérdés harma­dik és mondhatnánk döntő olda­la, amiről helyszínen is meggyő­ződtünk. Az akasztói hentesek a Mit lehet és kell még tenni? — Rövid mexögaxdasági tanácsadás — legszebb húst sem tudják töb­bért adni, mint 25 forintért, mert akkor árdrágító spekulánsoknak nevezik őket, de a vásárlók leg­többje még a 25 forintot is so­kalja a húsért. Ha pedig ehhez hozzávesszük a jövedelemadó összegét (mellyel egyébként nin­csenek tisztába) és azt, hogy egy­részt az Akasztón megvett 18 fo­rintos sertést az Allatforgalmi Vállalat közvetítésével Kiskörö­sön 21,50-ért kapja csak meg', másresití a megvett állat nem keveset veszít súlyából, mire Akasztóra kizötyögtetik, — hát ember legyen, aki így, minden haszon nélkül folytatja a szak­mát. Az akasztói hentesmesterek- nek is ez a véleményük. Mint mondották, ók nem így képzel­ték cl a kormányprogram 12. pontját. Valamennyit még vár­nak, aztán beadják az ipart, mert így ebből nem lehet megélni. A község lakosságának viszont nem ez az érdeke. Bántja, bosszantja az embereket ez a betüszcrinli merevség. Ezért is tesszük fel a kérdést: ha egyszer rossz az a rendelet, nem lehet azon változ­tatni. vagy legalább is módosí­tani? Reméljük, kapunk rá vá­laszt. Sándor Géza Mától újra mérik az eszpresszó feketét Zene szól az éttermekben Régen nem hallották a cuk­rászdák, éttermek eszpresszógé- pek jól ismert sistergését? Vá­gyódnak már a gondolkodást frissítő, jószagú folyadék után? Mától teljesülnek a sokszor el­sóhajtott kívánságok. Üjra ad­ják a szimplák a duplát, akár rövidet, akár hosszút az egyéni ízlésnek megfelelően. Kecske­mét vendéglátó helyei is kaptak a Jugoszláviából érkező kávé­szállítmányból. Mától már min­den eszpresszógép működik, ki­szolgálják a vendégeket. Hót to óta zeneszót is hallhat­nak a »Hírős« és a »Béke« ét­terem, a »Kedves« cukrászda vendégei. Egyelőre még csak napközben, mert délután négy órakor záróra van még a ven­déglátó helyeken is. Tizenegy termelősseövétkeiéiből kilenc folytatja a közös gazdálkodást Kecskeméten az elmúlt gazda­sági évben 11 termelőszövetke­zet művelte a határt. Két ter­melőszövetkezet, a Törekvés és a Haladás tagsága a megszűnés mellett döntött, kilencben to­vábbra is a jobb jövőt ígérő kö­zös gazdálkodást választották. Mindenütt készítik a zárszá­madásokat. Már hat szövetke­zeiben végeztek e íontos mun­káival, az Igazság és a Szabad­ságharcos termelőszövetkezetek­ben már meg is erősítették. A Kossuth Termelőszövetkezetben most kerül sor a zárszámadás megerősítésére. 40 forintot oszta­nak minden munkaegységre. Olt, ahol a mezőgazdasági munka késleltette a zárszámadások el­készítését, folyamatban van a Váratlanul korán csapott ránk a tél. Ez rendes viszonyok közt is kellemetlen, az idén pedig még növeli nehézségeinket. — Nemcsak azért, mert a kenyér- gabonát nem tudta még min­denki elvetni, hanem azért is, mert a tavaszi vetések sikerét biztosító őszi mélyszántás is le­állít, sőt itt-ott még betakarítat- lan termések is vannak: répa- féle, sőt kukorica is. Komoly gondot okoz mindez a termelőknek és mindenkiben felbukkan a kérdés: mit lehet tenni, hogyan mentsük a még menthetőt? Ezekre a kérdések­re szeretne választ adni a kö­vetkező pár sor. 1. Az őszi gabonavetés ked­vező ideje elmúlt, de még nem járt el egészen. Az időjárás még megenyhülhet ügy, hogy lehet még kenyérgabonát vetni, ami­ből még jó búza lehet. Az sem baj, ha az ősz folyamán nem kel már ki a mag. A télen nem történik semmi baja, pocokkár­tételtől nem kell tartani. Majd kikel a tavasz jöttével és — ha ritkább lesz is — még jó ter­mést adhat. A múlt évben is voltak erre példák. 2. Amint a fagy kicsit enged és az ekét beveszi a föld, lehet folytatni az őszi mélyszántást. Erre is meg kell ragadni min­den alkalmat. Ha csak párszáz négyszögölet tudunk is naponta megszántam, az is nyeremény a iövőévi tavasziak érdekében.' — Különösen pedig akkor, ha a fagyos utat kihasználjuk és minden istállótrágyát kihordunk előbb. Most különösen fontos az Istállótrágyázás, mert műtrá­gyára még tavasszal sem szá­míthatunk. 3. Egy pár szót a kukorica­szárról is. Ami még vágatlanul kint van, takarmánynak sem­mit sem ér. Mégis vétek -kint hagyni ma, amikor súlyos tüze­lőhiánnyal küzdünk. Külüno- sen azokban a lakásokban, ahol kemence van, igen csökkentheti a család íagyoskodását. A levá­gott és kúpokban álló szár be- hordása is sürgős tennivaló, mert azt még takarmányozásra is fel lehet használni. 4. A tél csak látszólag a pi­henés időszaka. A szorgalmas gazdálkodó ilyenkor sem tétlen­kedik. Előszedi a gazdasági tel­Várható időjárás péntek estig; — kevesebb felhő, többféle cső, havas- eső, a hegyekben havazás. Időnként élénk északnyugati szel, hidegebb idő. szereléseket, kijavítgalja, kilisz- togatja azokat az utolsó kapáig'. 5, Beszéltünk már az istálió- trágyáról. A tél folyamán sok gyűlik össze. Nagy kincs ez, megél demli a gondos kezelést, hogy minél kevesebb tápanyag menjen belőle veszendőbe, aíir­den szálát gondosan gyűjtsük össze. 6. A hosszú téli esték az ön­képzésre is hasznos, alkalmas órákat nyújtanak a napi munka után. A múlt években alig ad­ták meg a lehetőséget ahhoz, hogy a dolgozó parasztság szak­mai képzés utáni vágya kielé- giilhessen. E pillanatban meg sokhelyütt nem tudnak szerve­zett oktatást biztosítani, de az önképzésnek, olvasásnak most is van lehetősége. Éljenek a lehetőségekkel bátran a terme­lők. Laki Ernő Qiuiíjtnes (ilnltsi Ltkti&itq Januárban nyílik a máriavárosi új orvosi rendelő A városi tanács egészségügyi osztályának dolgozói sokágú munkát végeznek. A tisztiorvost szoba falán az új grafikonok azt az érzést plántálják a belépőbe, hogy a járványok leküzdése nem kap alárendelt szerepet a többi feladat között. Három év átlaga bizonyítja, hogy a fertőzéses májgyulladás novemberben, decemberben éri el tetőpontját. Télen van sze­zonja a kiütéses tífusznak is. Megelőzésére nagy gondot for­dítanak. A járvány terjesztője ismert, a tisztaságnak, tisztálko­dásnak tehát megsokszorozódott jelentősége. A gőz- és kádfürdő energialliány miatt nem üzemel, de fürdési lehetőség van. A fer­tőtlenítő telepen minden hétköz­napon délelőtt ti—12-ig és dél­után 2—4-ig teljesen ingyen igénybevehetö a zuhanyfürdő. Az iskolaíürdő is üzemel, főleg kollégisták veszik igénybe. A tisztálkodás mellett az élős­ködők kipusztításának is nagy a szerepe. A minden rovar el­len hatásos DDT-porozást a kör­zeti orvosi rendelőkben díjtala­nul elvégzik. Tehát: körültekintő gondos­sággal, tisztasággal a járványok megelőzhetők. A helyes élelmi­szertárolással és romlandó éte­lek gyors felhasználásával pe­dig a mind gyakoribbá váló hasmenéses megbetegedéseknek, kisebb ételmérgezéseknek is ele­jét vehetjük. Befejezésül még egy hír a máriavárosi lakosság tájékozta­tására. A körzeti orvosi rendelő elkészült. A legfontosabb be­rendezési tárgyak megvannak, január 1-ével biztosított a lét­szám is. Ha jut tüzelő az új rendelőnek, januárban meg­kezdi működését. A rendelése­ken a körzeti orvosok látják el az 1., II. és III. közigazgatási kerület betegeit. leltározás. A zárszámadások elő­reláthatólag minden termelőszö­vetkezetben december hónap kö­zepéig elkészülnek. A JÖVŐ TANÉVTŐL megváltozik az ipari tanulóképzés rendszere Illetékes helyről nyert érte­sülésünk szerint a kormány fog­lalkozott az ipari tanulóképzés problémájával. Utasította a Mun­kaerőtartalékok Hivatalát, hogy dolgozzon ki az illetékes minisz­tériumokkal és szakszervezetek­kel egyetértésben az ipari ta­nulóképzés továbbfejlesztésére tervezetet és azt olyan időpont­ban terjessze a kormány elé, hogy a következő, 1957,58-as tan­évben az új, fejlettebb rendszer már bevezetésre kerülhessen. A most folyó oktatási évben a kor­mány az ipari tanulóképzés je­lenlegi rendszerét változatlanul fenntartja, mert a tanév közben: átszervezés a tanulóifjúság hely­zetét igen hátrányosan érintene Az MTH feladata a perspekti­vikus terv kidolgozása mellet! az, hogy mielőbb újra elindíts« minden intézményben az oktató­nevelő munkát és megvédje az ipari tanulóképzés eszközeit (épület, helyiség, gép, felszerelés, stb.) minden erőszakos és tör­vénytelen eljárással szemben. Megjegyzés a „Nagyobb megfontoltságot* című szerkesztőségi cikkhez Martán így oldották me g Hogy helyesbe, majd elválik... Hosszú a téli este. Négy óra tájt alkonyodig Ötkor már lény pislákol minden ablakban. Ilyenkor fogy a legtöbb petróleum. Beköszöntött a hideg idő. Szürke füst száll az udvarokból, disznó­vágás ideje van. Most kell a legtöbb só. Így manapság a fűsze­rek mellett ez a két árucikk a legkeresettebb falun. Gondja ez minden gazdának, gondja a hartai tanácsnak is, mert a beszerzés nehéz. Ha pedig így van, akkor okosan kell gazdálkodni a készle­tekkel. Erre figyelmeztet a helyi földművesszövetkezet árufor­galmi kimutatása is. Az utóbbi hetekben ugyanis annyi só fogyott el Hartán, ami máskor egy fél év alatt. Noha a vágások zöme még csak most kezdődik. Hogy miért ez az aránytalanság? Hát akinek sok volt a pénze, aki ráért és tolakodott, az elvitte ötször is, pedig nem volt rá szüksége. Ez az oktalan felvásárlás késztette a tanács vezetőit arra, hogy a boltokhoz lakónegyedenként osszák be a mintegy 1400 csa­ládot. Most már minden üzletben megvan a névsor, melynek alap­ján, ha érkezik, egyenlő mértékben osztják szét a keresettebb köz­szükségleti cikkeket. Az intézkedés egyelőre jónak bizonyult. A gazdák helyeslik a névsor szerinti beosztást. Megszűnt a sor- banállás. Hartán már nem tolakszik senki, mert tudják, hogy abból, ami van, mindenkinek jut arányosan.­Kalocsán hallottuk nak alakították át lakássá az iro­dahelyiségeket. ... hogy az idei városfejlesztési program keretében elkészült egy 1500 négyzetméteres makadám útburkolatszakasz a Nagymező utcában. Üj gyalogjárda épült a Sólyom- és Tavasz utcában, a Foktői úton és az I. István úton. Elkészült a 48-as utca csatorná­zása, zárt csatornát kapott a Kó­csag utca. Lecsapolták a régen kifogásolt Zöldfa utcai mocsa­rat is, . :. hogy a városi tanács végre­hajtó bizottsága gyűjtést szerve­zett. Eddig 5 tehergépkocsi élel­met küldtek Budapestre a Vö­röskereszt országos központjá­hoz. ,.. hogy részben romos, részben kihasználatlan épületekből 25 lakást alakítottak át. A műit héten a városi pártbizottság, a városi és járási DISZ-bizottsig székházában 2—2 dolgozónak, a belvárosi iskolában egy dolgozó­Hasonló érdemtelenül bi.rilí cikket nem kérünk a jövőben de szeretnénk máris olvasni a< említett értekezlet megígért, di a mai napig is félretett; vita­anyagát. Meggyőződésünk, hogy a ki­bontakozás ügyének és minden­kinek többet hasznait volna, hí a bírált cikk helyett, a hozza szólások teljes anyaga jelenhe­tett volna meg. Magyar Pedagógusok Sza­bad Szakszervezete Kecske­mét Városi Bizottsága. A megjegyzés lényegével egyetértünk. A dolog tisztázá­sát különösen elősegítette a Pe­dagógus Szakszervezet megbí­zottja és a szerkesztőség között sorrakerült megbeszélés. Ez al­kalommal — szemben lapunk november 28-i számában közölt állásfoglalás 10. pontjának kale, górikus kijelentésével — vilá­gossá lett, hogy a karácsonyi 50 százalékos fizetés-juttatás nem azonnali, hanem perspektivikus kérés és csak akkor válhat idő­szerűvé, ha a gazdasági lehető­ségek ezt megalapozzák. Tekintve, hogy a kiindulási alapokban volt véleményeink között érthető különbség — és ez tisztázódott — így hangunk nem ítélhető meg kioktatónak avagy bántónak — és ez távol állott tőlünk —. sőt biztosak vagyunk benne, hogy így & »visszautasítjuk« kifejezés erős­sége is meglehetősen mérséklő- dili. Azt viszont el kell ismer­nünk, hogy a nagyobb megfon­toltság bármilyen kérdés meg­ítélésénél a szerkesztőség sza­mára is kötelező erejű törvény. Ennek hangsúlyozása elmarad­hatatlan. Még annyit, hogy az említett értekezlet vitaanyagát a jegyző­könyv rendelkezésünkre bocsá­tása után azonnal közöljük. — Egyébként a pedagógus kar sok­rétű problémáinak felvetésére, vagy megoldására mindenkin szívesen bocsátunk helyet la punk hasábjain. A Petőfi Népe 1956. novem­ber 29-i számában »Nagyobb megfontoltságot« címmel elfer­dítve kommentálja a kecske­méti pedagógusok 12 pontból álló követelésének azt a részét, amely a jelenleg helytelen ju­talmazási rendszer eltörlését ja­vasolja és egy időben módosíta­ni kívánja azzal, hogy mindéi:, pedagógus karácsonyra félhavi illetményének megfelelő össze­get kapjon a jövőben. Mivel a. cikkíró úgy állítja a.: olvasók clé a problémát, mintha mi ezt már 1956. karácsonyára követelnénk megoldani, nem hagyhatjuk szó nélkül. Feltétle­nül hangsúlyozni kívánjuk a következőket: 1. Értekezletünk kiemelte és helyeslőleg elfogadta a gazda­sági problémák másodrendtisé- gének kiemelését a követelések között. Kár, hogy ezt a tényt a pontok közlésekor nem emelle ki a lap s az újabb cikk sem említi meg. 2. A gazdasági jellegű kíván­ságok teljesítését is egyedül a rendeződő gazdasági élet fejlő­désével párhuzamosan látjuk megvalósíthatónak. Így a múlt­ban eltörölt karácsonyi segély újbóli folyósítását is. Ezért vísz- szautasítjuk a cikkírónak és a Petőfi Népe szerkesztőségének kioktató hangját. 3. Mi nem az elveszett jog egészét, hanem csupán felének visszaállítását kértük, ezt is jobb időkben, a tőlünk megszo­kott józan türelemmel. Miért használta mégis velünk szem­ben a Petőfi Népe szerkesztősé­ge a bántóélű hangot? Joggal éled fel bennünk a gyanú ezek után: milyen szándéktól vezé­relve keli bennünket megyénk lakossága előtt ilyen anyagias­nak feltüntetni a lények ellené­re? Ügy érezzük, van jogunk na­gyobb megfontoltságra figyel­meztetni a Petőfi Népe szer- ! kesztösiget az igazság közlésére, a lakosság tájékoztatása érdeké- 1 ben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents