Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-04 / 29. szám

Ä Trybuna Ludu u lengyel népi egységfrontról Nem azt, ami elválaszt, hanem azt, ami egymáshoz fűz VARSÓ (Tanjug). A Trybuna Ludu december 2-i számában vezércikket közölt az egység­frontról. A lap kiemeli a len­gyel népfrontnak a választási kampányban betöltendő szerepét és jelentőségét. A lap szerint »a választási kampányban létrehozandó kö­zös front bizonyítja, hogy a benne egyesült pártok és szer­vezetek nem azt igyekeznek ki­hangsúlyozni, ami őket egymás­tól elválasztja, hanem azt, ami egymáshoz fűzi e pártokat és szervezeteket. A nép erkölcsi­politikai egységének fogalma — fűzi hozzá a lap — a mai októ­beri értelemben véve új élettar­talmat nyer és eleven üggyé válik«. "Az a különleges szerep, me­lyet a Lengyel Egyesült 'Mun­káspárt a közös frontban betölt, — állapítja meg a vezércikk — nem a pártok között kötött va­lamilyen önkényes politikai pak­tum eredménye, hanem olyan el­vitathatatlan és világos ténye­zőkön alapszik, amelyeknek rendkívüli politikai jelentőségük van. Ezek a néphatalom múlt­beli történelmi eredményeiben megnyilvánuló tények: Lengyel­ország kialakulása történelmi határain belül, a földreform, az Ipar államosítása, az előrehala­dás a hibák ellenére, a szocia­lista építőmunka. Mindezek ma kifejezésre jutnak a diadalmas lengyel októberben, amely —és erről nem szabad megfeledkezni — a párt eredménye. A jövőben a szocializmushoz vezető lengyel út kiemelésében és a nép által jóváhagyott lengyel mintájú szocializmus fő vonásainak ki­hangsúlyozásában nyilvánulnak meg. Ez az indokolása annak a szerepnek, amelyet a párt a kö­zös frontban betölt« — állapítja meg a Trybuna Ludu vezércikke. Nagy-Britannia és Franciaország megszegte az ENSZ alapokmányát KOPPENHÁGA (AFP) A szo­cialista internacionálé főtanácsa vasárnapi ülésén elfogadta a közép-keleti helyzetre vonatkozó brit határozati javaslatot. A ha­tározat teljes szövege a követ­kező: EGY KISIPAROS VÉLEMÉNYE az emberségről, anyagellátásról, a segéd- tartásról és a KIOSZ munkájáról Környékünkön ismert ember Túrái Lajos cipészmester; Kecs­keméten pedig a Turai-család, melynek tagjai régtől ápolják ezt a szakmát. A mester, alighogy ez szóba került, helyesbíti a kije­lentésem. Szerinte csak ápolták. Több éve ugyanis nincs lehető­ség a nemes vetélkedésre, arra, hogy — ki tud szebb, de emel­lett garantáltan' tartós és olcsóbb topánkát, cipőt vagy csizmát készíteni. Hiszen jó lábbelit csak jó anyagból lehet gyártani, De hol van az ma!. .. Nyolc éve csak itt-ott kapnak valami keveset abból, ami nem Is olyan rég még hírt és nevet szerzett ennek a mesterségnek. Ma a kisiparos a szakma aljamunkát végzi. Egy stoppolás, egy flekk, egy spiccvas, patkó, na meg itt-ott egy új talp vagy sarok fel­verése, — ha egyáltalán maradt valami a kiutalásból. Mégis szép ez a munka. Szép, mert a műhalyajtó kis csengőjét azok csilin- geltetik, akiknek nem telt és még ma sem telik a családi tűzhely gondjai mellett 3—400 forintos új cipőre. Télidőben pedig kivált sok a munka. A ruhából kettőt is felvesz az ember, ha fázik, de két cipő nem megy egymás tetejére, — ha lyukas, azt bizony meg kell csináltatni. Mi gondja és gondolata van manapság egy cipésznek. Erről beszélgetek Túrái mesterrel a kamrányi kis műhelyben. A fő gond, hogy még most is úgy érzi— mostohagyerek a kisiparos. Pedig amit végez, azt a köz érdekében teszi. Becsületes úton nem sok a haszna. Ki vette fel először a munkát 45-ben: a kisiparos. És most az események után? Büszkén cseng a hangja, amikor erre emlékeztet, és szemrehányó, mikor arról beszél, hogy ők csak akkor kerülnek előtérbe, ha bajba jut az ország. Igen, viharban szükség van a kisiparosokra, — de lesz-e a napsütésben is? A szó erről folyik tovább, mert szerinte ez a lényegesebb. Mikor erősiti meg ügyüket a kormány? Milyen lesz a gyakorlatban az a támogatás, amelyet a programban a kisipa­rosságnak megígértek? Az új párt ezután majd hogy kezeli őket, mert a régiről jobb nem beszélni. Elismerik-e a kisiparosságot a többivel egyenrangú embernek? Lesz-e helyük és megélhetésük e hazában? Minden kérdés feleletet sürget. Hát még amit naponta vet fel az élet. Itt van az anyagellátás kérdése. Mi volt eddig? Első az export, második a hadsereg, ezután a különböző formaruhás intézmények, majd a gyárak, utána a ktsz-ek s ami gyenge anyag maradt, abból kiutaltak neki is valamit. De ezt is úgy, olyan elosztásban, ami külön sérelme mindegyikőjüknek. Nyáron vas­tag, télen vékony talpat kaptak, és ez megesik még mindig. Mintát is mutat: vékonyabb a nadrágszíjnál. Minőségi válogatásról szó sem lehet. így többlethez, vagy jobb anyaghoz csak úgy jutott a kisiparos, ha kockáztatta azt a kis szabadságát, amit a Rákosi- klikk meghagyott neki. A kisipar így nem élt, :.. haldoklóit. Aggódnak az utánpótlás miatt is. A tanonciskolában van egy tűzőszakmát tanuló lány és három kisinas. Az egyiket ő tanítja. Erre is kényszerítették: csak akkor kapsz több anyagot, ha inast is tartasz. Túrái mester tart, de Kecskeméten több mint 150-en van­nak a cipésziparosok. Három tanuló pedig ennyi mesterhez na­gyon kevés. Ki viszi majd tovább a szakmát? Nem jobb a helyzet a segédtartással sem. A szakmát tanultak jó része idestova nyolc éve, hogy nem dolgozik a szakmában. Ki gyárba ment, ki másfelé. Az adó egy segéd után havi 400 forint. Ki tud így másodmagával dolgozni? Jóllehet, most nagyon is szükség volna rájuk. Az állam nem fizetne rá, ha változtatna ezen « rendeletén. Amit írtam, része csak a beszélgetésünknek, mégis mennyi megoldásra váró kérdés, de ki a szószólója, tolmácsolója mind­ennek? A válasz szerint a KIOSZ lenne az érdekvédelmi szerv, de csak lenne, mert eddig még nem volt. Ahogy mondja: a KIOSZ ugyanolyan irányított szerv volt, mint a többi, önállóságról szó se lehetett, — ott is azt a brossurát olvasták, mint bárhol. Ok most változtatnak ezen. Olyan érdekvédelmi szervet választanak, amely számol majd a kisiparosok érdekeivel és remélik, hogy ez a szerv, melynek önállóan kell működnie, szót ért majd a kor­mánnyal és segít visszaszerezni a kisinar hírét, Sándor Géza fegyveres erőszakot alkalmazlak a Közép-Keleten, s helyteleníti mindenekelőtt azt, hogy Nagy- Britannia és Franciaország meg­szegve az ENSZ alapokmányát és semmibevéve az ENSZ-köz- gyűlés túlnyomó többséggel elfo­gadott határozatait, behatolt Egyiptomba, Kínai küldöttség utazott Prágába MOSZKVA (TASZSZ) De­cember 2-án délelőtt egy Tu— 104 típusú repülőgépen Moszk­vából Prágába utazott a Kínai Országos Népi Gyűlés küldött­sége, amely a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának meghívására tartózkodott a Szovjetunióban, A búcsúztatásnál jelen voltak» Szovjetunió Legfelső Tanácsa két kamarájának vezetői, mi­niszterek, a Moszkvai Városi Ta­nács képviselői. Szükség van minden becsületes kommunistára Pártszervező munka a dunavecsei járásban A dunavecsei járásban iserő- teljes pártszervező munkába kezdtek a kommunista aktívák. Először az MSZMP járási ideig­lenes intéző bizottságát és elnök­ségét választották meg. (Több helyről kérték, hogy közöljük az intéző bizottságok és elnökségek névsorát. Ezúttal a dunavecsei járásét közöljük.) Az intéző bi­zottság tagjai: Bíró Géza, Tesch Rezső, Czár Lajos, Martonosi Ferenc, Tombor József, Pálfi Pál, Czérna Miklós, Vivát János, Oláh Pál, Szakolczai György, Hazai György, Vidéki Mátyás, Zoboki György, Koszta Flórián, Vámos Jánosnc. Az elnökségbe Bíró Gézát, Tesch Rezsőt, Czár Lajost, Páll'l Pált és Szakolczai Györgyöt választották. A járásban a községek kom­munistái is látják már, hogy az új párt teljesen szakított az MDP régi vezetőinek helytelen politi­kájával, hogy a tömegekkel szó- rosari együttműködve akarja épí­teni a szocializmust. Érzik, hogy szükség van minden becsületes, néphez hű kommunistának (aki nem karrierista) a közreműkö­désére ebben a munkában. Ez a magyarázata annak, hogy egy­más után alakulnak a községek­ben az MSZMP-alapszer vezetek. Községi pártalapszervezet ala­kult Kunszectmiklúson, Szabad- szálláson, Dunacgyíiázán és Szalkszentmárto^ban. Kunszent- miklóson a gépállomáson és a föidművesszövetkezejnél is meg­alakították a pártszervezetet. A többi községekben is folyik a pártszervező munka. Ülés! tartott a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Országos Szabad Szakszervezetének központi vezetősége A MEDOSZ elnöksége a na­pokban ülésre hívta össze a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szabad Szakszervezete köz­ponti vezetőségét, amelyre meg­hívták a megyei elnököket és az érdekelt minisztériumok kikül­dötteit is. Kovács István, a ME­DOSZ új elnökhelyettese ismer­tette az új személyi és szerve­zeti változásokról szóló javasla­tot. Ezek szerint a MEDOSZ központjában megszüntetik a szervezési, a termelési, a bérosz­tályt és új tagozatokat hoznak létre, amelyek figyelembe ve­szik a mezőgazdaság szétszórt­ságát és összefogják az egyes területeket. Ennek alapjan meg­szervezik az állami gazdasagok, gépállomások, erdőgazdaságok, falusi szervek, vízügyi szervek és az agrárszakemberek tagoza­tait, amelyek az egyes területe­ken dolgozók érdekképviseleté­re és szakmai továbbképzésük biztosítására hivatottak. A ja­vaslatot a központi vezetőség el­fogadta, s ennek alapján a te­rület sajátosságainak figyelem- bevételével átszervezik a me­gyei bizottságokat is. Ugyanak­kor a központi vezetőség újjá­alakította a szakszervezet el­nökségét, amelybe a legnagyobb megyek elnökeit is bevonta. Ezután Borbás Lajos, a ME­DOSZ új elnöke emelkedett szólásra. Leszögezte, hogy a szakszervezet ezután független lesz a párttól és a kormánytól. Üdvözölte a mezőgazdasági üze­mekben létrejött munkástaná­csokat. Állást foglalt amellett, hogy a munkástanácsok a szo­cialista mezőgazdasági nagyüze­mek gazdasági irányító szervei, a mezőgazdasági dolgozók ér­dekvédelmi teendőit pedig a szakszervezeteknek kell eliátni. A következőkben Ismertette azokat az intézkedéseket, amit az elnökség október 23-a óta fo­ganatosított. Az állami gazdasá­gokban megszüntették a bonyo­lult norma-rendszert és a bér­rendszer kialakítását a munkás- tanácsokra és az üzemi bizott­ságokra bízták. Ezek szerint a legalacsonyabb keresetű dolgo­zók bérét havonta a munkanap ledolgozása esetén 800 forintra egészítik ki. A kenyérgabona­juttatást kiterjesztik a dolgozók családtagjaira is. A gyermekek­nek a tejjárandóságát 1,50 forin­tos áron az eddigi hat éves kor helyett 12 éves korig adják ki. A dolgozók saját szükségletükre családonként és naponként két és fél liter tejet vásárolhatnak három forintért. A dolgozók zsír- és hússzükségleteinek biz­tosítására hetenként 2 kg húst, vagy szalonnát adhatnak ki fo­gyasztói áron családonként, va­(Folytatás a 4. oldalon.) A Lengyel írók szövetségének VIL kongresszusa Kruczkowski, a szövetség elnöke mondott beszédet LEVÉL A MAGYAR ÍRÓKHOZ VARSÓ (PAP) A Lengyel Írók Szövetségének Varsóban ülésező kongresszusán Leon Kruczkovvski, a Lengyel Írószö­vetség lelepő vezetőségének el­nöke beszédet mondott. Beszédében értékelte a Len­gyel Írószövetségnek a legutób­bi nyolc évben az úgynevezett »Szczecin utáni«* időszakban végzett munkáját. (A lengyel írók 1949-ben Szczecinben kon­gresszust tartottak, ahol kiadták a jelszót, hogy a lengyel iroda­lom főirányvonala a szocialista realizmus.) Kruczkowski a többi között kijelentette: »Az 1949. és 1954 közötti időben mindenki, bármi­lyen álláspontra is helyezkedett a szocialista realizmust illetően, felismerte, hogy károsak azok a módszerek, amelyekkel a párt és a kormány kultúrpolitikája a mindennapi gyakorlatban igye­kezett befolyásolni az irodalom és művészet fejlődését. A kul­túrpolitika hamis elképzelései és bürokratikus módszerei is teljesen kedvezőtlen légkört te­remtettek a fokozottabban cél­ratörő és merészebb alkotó­munka kifejlődéséhez, egyúttal előmozdították a felületes mun­kát és a »nagyközönség igényei« fogalmának elkorcsosulását, de­moralizálták az írókat, különös­képpen a fiatal és tapasztalat­lan írókat és sok esetben csu­pán a cinizmus iskoláját jelen­tették.« A Lengyel írók Szövetsége ve­zetőségének fő hibája az volt, hogy a szövetség »nemcsak har­colt merészebben a kultúrpoli­tika káros elgondolásai és mód­szerei ellen, hanem különösen az 1950-ben tartott varsói kon­gresszus óta bizonyos mértékig maga is a politika eszközévé vált. »A Lengyel írók Szövetsége abban a formában, amelyet 1950-ben adtunk neki, nem szol­gálta megfelelően hazánk iro­dalmi életének fejlődését« — mondotta Kruczkowski. »Ezek­nek a meglehetősen rossz tapasz­talatoknak terhével nézünk most ismét szembe azzal a kérdéssel, milyen »szakmai« vagy »ideoló­giai« jellege legyen az írók szer­vezetének a népi Lengyelország­ban.« A lengyel írók kongresszusá­nak második napján, pénteken folytatódott az élénk vita, Az irodalmi alkotómunkával szorosan összefüggő kérdéseken kívül a kongresszus részvevői VARSÓ. A lengyel irókon- gresszus túlnyomó szótöbbséggel határozati javaslatot fogadott el a sajtócenzúra eltörléséről. A kongresszus javasol ja továbbá a tiltott könyvek listájának eltör­lését és azt követeli, hozzák felszólalásaikban nagy figyel­met fordítottak általános érde­kű problémákra Is, így például a jelenlegi lengyelországi poli­tikai helyzet és a magyar kér­dés problémájára, valamint a iengyel és a nemzetközi helyzet­tel összefüggő más problémák­ra is. A kongresszus második napján a kongresszus részvevői a lengyel írókhoz érkezett táv­iratokra adott válaszként leve­leket intéztek a magyar és a2 angol írókhoz. A magyar írókhoz intézett le­vél a többi között a következő­képpen hangzik: »A lengyel írók jelenleg Varsóban rnegtartott kongresszusa nagy megindulás­sal hallgatta meg üzenetüket. Tragédiájuk első napjaitól kezd­ve az egész lengyel néppel együtt Önök mellett állunk küzdelmük­ben és szenvedésükben. A ma­gyarországi események mélyen felrázzák valamennyi lengyel író lelkiismeretét, akik tudják, milyen jelentősége és ára van a szabadságnak.« nyilvánosságra az íróknak a volt közbiztonsági minisztérium által összeállított személyi aktáit. A kongresszus továbbá az állam! könyvkiadás egyedáruságának eltörlését ajánlottaj /W>A>V\VWVWVVWVW/»V>VyW^^WWWVWWVyi A lengyel író kongresszus határozatai »A szocialista internacionaié főtanácsa elismeri ugyan, hogy Izrael provokációk célpontja volt, s hogy az ENSZ képtelen volt megoldani az arab—izraeli viszony problémáját, mégis helyteleníti, hogy nemrégiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents