Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-28 / 24. szám

Konferenciát tartott a Béke f ilágtanács irodája

A Béke-Világtanács Irodája és a nemzeti béketanácsok képviselői Helsinkiben 1956. november 18-án konferenciát tartottak. A konferencia napirendjén az egyiptomi és a magyar ügy szerepelt. A konferencián ftárom tagú magyar küldöttség vett reszt: dr. Péter János református püspök, dr, Haász Árpád egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja és Bu- gár Jánosné, az Országos Béketanács titkára.

A konferencia a tanácskozás végén a következő közös nyilatkozatot bocsátotta ki:

I. Az utóbbi hetekben a világ a legnagyobb veszélyekkel ismerkedett meg. A közvélemény tudja, hogy nem elégedtek meg csupán az államférfiak beszédeivel és hogy tetteket keit követelniük az ellentétek békés megoldására. A világ összes népei ellenzik a háborút. A világ közvéleménye az egyetlen, amely el tudja hárítani a veszélyeket és ki tudja kényszeríteni a békés megoldást.

II. A konferencia megállapítja, hogy a világ békéje veszélybe került és a népek az Egyiptom elleni izraeli, francia, angol katonai akciók miatt gyászba cs romokba zuhant. A konferencia üdvözli az ENSZ által indítványozott fegyverszünetet, mint a béke első győzelmét. A konferencia úgy véli, hogy a békét mindaddig veszély fenyegeti, amíg angol, francia és izraeli csapatok Egyiptom területén tartózkodnak. A csapatokat késedelem cs feltételek nélkül ki kell vonni cs Egyiptom függetlenségét és szuverenitását, nemzeti Integritását biztosítani kell és tiszteletben kell tartani.

III. A konferencia megvizsgálta a fájdalmas magyarországi eseményeket. — Megállapította, hogy c kérdésben a Béke-Világ- tanácsban cs a nemzeti békebi- eottságokban komoly véleménykülönbségek vannak, és hogy a különböző ellentétes vélemények nem tettek lehetővé egy közös értékelés megszövegezését. A véleménykülönbség ellenére a konferencia egyöntetűen megállapította, hogy egyrészt a hidegháború, a velejáró gyűlölet és bizalmatlanság és a tömbpolitika, másrészt pedig a korábbi magyar kormányzó tényezők hibái és a hibáknak a külföldi propaganda által való kihasználása volt a magyar dráma eredete. A konferencia egyöntetű együttérzését fejezi ki a magyar nép megpróDáitatásai, az októberi és novemberi napoa tragikus vérontása miatt és kifejezi testvéri rokonszenvét. Felhívja a nemzeti békebizottságokat, hogy adjanak meg a magyar népnek minden Ienetséges anyagi és erkölcsi támogatást. Végül a konferencia kifejezi alábbi kívánságait:

1. A szovjet csapatok kivonását egy Magyarország és a Szovjetunió között létrejött egyezmény alapján.

2. A magyar szuverenitás teljes gyakorlását.

IV. A Helsinkiben összeült konferencia 1950. november hó 18-án a Bckc-Világlanács bizalmát fejezi ki az ENSZ alapokmányában kifejezett alapclvek iránt, nevezetesen azokkal kapcsolatban, amelyek a beavatkozással, a szuverenitás tlsztelcl- bcntaríásával és a népek függetlenségével foglalkoznak. A Békevilágtanács emlékeztet arra, hogy a hidegháború újrakezdése és az utóbbi hónapok súlyos eseményeit megelőzően a tömbpoli- tika elítélése, a lefegyverzés, a nukleáris és az atomfegyverek betiltása marad a békemozgalom legfontosabb célkitűzése. A mozgalom kifejezi azt az óhajat, hogy abban az Időszakban, amikor a meglévő helyzet veszélyezteti a világ békéjét, ezek a kérdések váljanak egy öthatalmi konferencia célkitűzéseivé, amint ezt a svájci kormány javasolta az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, India és a Szovjetunió kormányfőinek.

Mint már a tegnapi számunkban hirt adtunk arról; a kecskeméti közép- és általános iskolák több száz nevelője hétfőn értekezletre jött össze. A közgyűlés részvevői titkos szavazassál megválasztották a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 15 tagú városi bizottságát és annak elnökét dr. Rakó István személyében. A tanácskozás hozzászólói — és akik nem öntötték ugyan szavakba gondolataikat, de viharos tapssal, vagy felzúgó ellenvéleménnyel kifejezésre juttatták érzelmüket — egységesen síkraszálltak a magyar nevelés szabadságáért és a pedagógusok emberibb életmódjáért. (A hozzászólásokat később közöljük.)

Az értekezleten elhangzott vélemények, javaslatok és követelések lényegét 12 pontban foglalták össze, amelyet a szakszervezet területi elnökségén keresztül eljuttatnak a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetéhez. Az alábbiakban ismertetjük a 12 pontot.

1. Kijelentjük, hogy a szocializmus és a forradalom eddigi vívmányait, amelyek a nép érdekét szolgálják, megőrizzük! Ezért csatlakozunk a nagybudapesti munkástanács követeléseihez,

2. Az iskolák államosítását és a lelkiismereti szabadságot weg- védjük. A fakultatív vallásoktatást az egyházak, az iskola épületében, az órarend keretében valósítsák meg.

A Vízművek dolgozóitól hallottuk

A Batthyány és a Küküllő utcában jól ismerik már a Vízművek dolgozóit. Nyomóvezetéket fektetnek a föld alá, bővítik a vízvezetékhálózatot. E héten végeznek e nagy feladattal, de még nem mondanak végleges búcsút a futólagos ismerősöktől. A házi bekötéseket is elvégzik, a lakók kívánsága szerint.

E napokban a Dobó István-, Egressy-. Hajdú- és még több utca lakóinak teremtenek kényelmet, a hideg téli napokban már az udvar, a konyha csapjából zubog a víz, nem kell mesz- sziről cipelni a teli kannákat.

A szolgáltató tevékenységről nem mondhatunk semmi különöset, ha csak azt nem, hogy a város vízellátása biztosított. Ha van áram, lesz víz is elegendő.

És a fürdő? Sokan kérdezik, mikor nyitja meg újra kapuit. A szénhiány állította meg Itt az életet. Talán a Jugoszláviából ígért 600 vagonból jut a fürdőnek is és akkor újra ott függ majd a tábla: gőz- és kádfürdő nyitva.

3. Ragaszkodunk a tanítás sza- badságánoz! Ne kényszerítsék a pedagógusokat arra, hogy tudományos meggyőződésükkel, lelkiismeretükkel, népünk hagyományaival és érdekeivel ellentétes felfogásban tanítsanak.

4. Nem zárkózunk el az isko- lánkívüli munkától, amely hivatásunkkal összefügg. Nem vállalunk meggyőződésünkkel, népünk érdekeivel ellentétes feladatokat !

5. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ifjúsági szervezeteink irányítása kizárólag a pedagógusok kezében

legyen,

6. Követeljük, hogy az oktatásügyi szervek vezetői és beosztottjai — kezdve az igazgatóktól és a kollégiumi vezetőktől — a pedagógusok bizalmából lehessenek beosztásukban.

7. Az elmúlt rosszemlékű évek jogtalanul elbocsátott pedagógusainak ügyét sürgősen vizsgálják felül a szakszervezet bevonásával.

8. A pedagógusok filléreiből létrehozott intézmények: árvaház, nevelők házai, üdülők — visszavonhatatlanul eredeti céljaikat szolgálják. Követeljük, hogy a kecskeméti Országos Tanítói Árvaházat még ebben a tanévben adják vissza rendeltetésének.

9. Követeljük, hogy a kormány által jelzett, január 1-től esedékes béremelés az oktatásügy valamennyi dolgozójára vonatkozzék. Valamennyi alapbér és nem alapbér-jellegű pótlék és pótdíj összegét vizsgálják felül és emeljék fel. Az alsótagozati osztályvezetők díjazását biztosítsák. Az óradíjakat., szakköri díjakat, osztályfői és vizsgadíjakat emeljék fel, az óraszámot pedig csökkentsék 1957. január 1-el, Szakmai nyugdíjrendszert hozzanak létre, 100 százalékos ' nyugdíjjal. Rendezzék a családi pótlékot, egy gyermek és gyermekes feleség után is fizessenek. A szülési szabadság idejét 16 hétre emeljék fel, a terhesség hetedik hónapjától kezdve irodai beosztásban foglalkoztassák a terhes nőket. Az óvónőket minden szempontból (szabadságidő, stb.)

a többi pedagógusokkal azonos eljárásban kell részesíteni.

10. Szűnjön meg a jutalmazás jelenlegi rendszere, helyette s soronkívüU előlépés kiszélesítése mellett minden pedagógus fél-, havi pótlékot kapjon karácsonyra.

xl. Oldják meg végre a pedagógusok súlyos lakáshelyzetét városban, községben, tanyán egyaránt. A kiutalásra kerülő lakásokból megfelelő arányban részesüljenek pedagógusaink.

12. A befizetett szakszervezet: tagdíjak 60 százaléka a megyén, illetve a városon belül kerüljön felhasználásra.

1EJT Î IS K* ír ÄA Jl JíA Jfcís aW

— Egyhónapos szünet uUr

hétfőn ismét befutott a Széchenyi térre a Budapest—Kecskemét—Szeged íelirdtú Ikarus 55- ös autóbusz. Délelőtt 10 óra 2c perckor állt meg a nagytemplom előtt és a menetrendben előírt 8 perces tartózkodási idő leteltével folytatta útját Szeged felé.

— Dúsunkon 25-én választották meg a községi végrehajtó bizottság elnökét és annak helyettesét. A titkos szavazás eredményeképpen Karászi Jánost választották meg elnöknek és Jás- kó Jánost az elnök helyettesének. A falu népe teljes bizalommal van az új vezetők iránt.

— A Hwta-Állampuszta'; börtönből megszokottéit közül a kormány felhívására eddig 14-en jelentkeztek hátralévő büntetésük letöltésére.

— November 25-én választották meg Miskén az új tanácselnököt. A dolgozó parasztok titkos szavazás útján Petreez Károlyt választották, meg.

— Felhívjuk Kecskemét város lakosságának figyelmét arra, hogy munkaszüneti napokon, így vasárnapon is az ügyeletes körzeti orvos d. e. 8 és 10 óra között az SZTK székház körzeti orvosi rendelőjében tart szolgálatot. — Injekciós kezelésre a betegek « napokon itt és ezekben az órákban jelentkezzenek.

TOGLIATTI

A MAGYAR ESEMÉNYEKRŐL

Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt főtitkára Bologna kommunista aktívája előtt beszélt a magyar- országi eseményekről és néhány más időszerű tárgyról,

Az alábbiakban kivonatosan közlünk Togliatti beszédéből.

A magyarországi események nehéz, fájdalmas és keserű történések. Nemrégiben Tito elvtárs beszélt róluk. Beszédének egyes pontjaival mi is megegyezünk, ibizonyos szempontokból azonban óvatosabban tekintünk rájuk.

Togliatti elvtárs ezután hangoztatta, hogy a jelenlegi magyar kormányról még nem lehet végleges ítéletet mondani, és az clasz kommunisták nem akarnak elhamarkodott véleményt mondani, amint azt a sajtó egy része, különösen a szocialista párt sajtója teszi. — Megértem, e- mondotta Togliatti elvtárs — hogy vannak emberek, akik e nehéz helyzetben minden erejükkel azon vannak, hogy megoldják a helyzetet, amely pedig nem Bz ö hibájukból keletkezett. Ezek az emberek a jelen pillanatban súlyos felelősséget vállaltak magukra. Éppen ezért ragyrabecsül- jük őket, és reméljük, hogy feladataikat sikerrel oldják meg.

Ami a korábbi magyar kormányt illeti, a mi véleményünk- mondotta Togliatti — nagyrészt megegyezik Tito elvtárs véleményével. Elmondhatjuk azt,

marosan végetérhet, és kijelentette, hogy ez nemcsak az olasz kommunista párt véleménye, hanem egyúttal az olasz nép legjobbjainak kívánsága is.

Az október 23-i felkelés okairól Togliatti ismételten kijelentette, hogy azokban a hibákban kell keresni, amelyet a magyar vezetőség az utóbbi hónapokban elkövetett, különösen pedig abban, hogy a Magyar Dolgozók Pártja teljesen felbomlott. A vezetők képtelenek voltak megtenni a szükséges lépéseket, hogy a politikai hibákat kiküszöböljék, másrészt pedig a párt a küzdelem folyamán megoszlott. E bomlási folyamatot a reakciós erők beszivárgása követte, és ezzel olyan kaotikus veszélyes helyzet következett be, amely szükségessé tette a második szovjet beavatkozást. Igaz ugyan, hogy eleinte mindkét oldalon voltak munkások és népi tömegek is. Meg kell azonban állapítanunk, liogy a munkástömegek puszta jelenléte nem adhat forradalmi jelleget egy mozgalomnak. Ehhez határozott célkitűzésű forradalmi vezetőség is szükséges. Engedjék meg ezért, a többi kommunista pártbeli elvtársak, különösen pedig a népi demokratikus országokban levők, hogy mi, akik minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve, sohasem mellőzhetjük azt a gondolatot, hogy az ellenség többkevesebb nyíltsággal arra törekszik, hogy valami módon kárt okozzon a szocializmusnak.

— Hangsúlyoznunk kell, — mondotta Togliatti —, hogy az események döntő eleme az a sok hiba, amelyet a magyar kommunista párt vezetői elkövettek, és

most is fenntartjuk, Véleményünk szerint azonban, ha ilyen hibák még a XX. kongresszus után is előfordultak, akkor ezekért azokat kell okolnunk, akik úgy gondolták, hogy a XX. kongresszus bírálata nem vonatkozik rájuk, hogy ezeket a hibákat adminisztratív hí bálinak lehet tekinteni, és e bírálatból nem szükséges pontos következtetéseket levonniok a kommunista pártok munkájának megjavítására főként azokban az országokban, amelyeket a kommunista pártok vezetnek.

Az olasz kommunista párt további politikájáról szólva Togliatti a következőket mondotta: »A XX. kongresszuson a szovjet elvtársak nagy bátorságról adtak bizonyságot. Ebből az önbírálatból mi azt a tanulságot vonjuk le, hogy a XX. kongresszusnak elő kell segítenie minden kommunista párt munkájának megjavítását. Nem lehet és nem is szabad egy lépést sem tennünk hátrafelé. Ami a mi pártunkat illeti, azon leszünk, hogy ne tegyünk hátrafelé egy lépést se. A XX. kongresszus bírálataiból levont tanulságok alapján azt üzenjük a többi pártoknak, hogy megértjük feladataik súlyosságát, de felhívjuk e pártok vezetőit, hogy tartsák, szemük előtt kötelességeiket népük és a nemzetközi munkásmozgalom iránt; Most az a kötelességük, hogy t ü- zetesen tanulmányozzák, a XX. kongresszus bírálatát, levonják belőle a tanulságot és a munkástömegek és a nép erejében bízva bátran haladnak előre kitűzött céljaik felé és ne engedjék meg, hogy pártjuk meggyengüljön.

A kecskeméti közép- és általános iskolák nevelői egységesen állást foglaltak a magyar nevelés legfontosabb kérdéseiben

A Kecskeméti Országos Tanítói Árvaházat adják vissza rendeltetésének

hogy tekintettel késői megalakítására, ez a kormány nem tudta kezében tartani a helyzetet, és ezért halogató, bizonytalan és gyanakvó pol itilrát folytatott, téves kijelentéseket tett, mégpedig olyan módon, hogy megteremtette a helyzet súlyosbodásának feltételeit, és utat nyitott a reakciós erők veszélyes tevékenységének.

Az első szovjet beavatkozással kapcsolatban Togliatti emlékeztetett arra, hogy az olasz kommunista párt azonnal hangoztatta, hogy ez fájó tény, és hogy sokkal jobb lett volna, ha a magyar munkáspárt rendelkezik annyi erővel, hogy szembehelyezkedjék a helyzettel cs ne váljék szükségessé külföldi csapatok segítsége. — Megismételtük azt, — folytatta Togliatti —, hogy a beavatkozást el lehetett volna kerülni, és hogy itt az okot a magyar kommunista párt felbomlásában kell keresnünk. Mi azonban már kezdettől fogva elismertük, hogy tekintettel a kritikus helyzetre, a második beavatkozás elkerülhetetlenül szükséges volt. Nem lehetett elkerülni, ha tekintetbe vesszük nemcsak a magyarországi helyzetét, hanem azt a hatást is, amelyet ez a helyzet Európára és az egész világra gyakorolt. Az események azután bebizonyították felfogásunk helyességét.

Togliatti ezután kifejezte reményét, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása ha»

késedelmeskedésük a hibák megállapításában és helyesbítésében. Ugyanazokról a hibákról van szó, amelyeket jórészt a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresz- szusán is feltártak. Ez a kongresszus a világ munkásmozgalma elé sok új problémát állított. Szükségesnek mutatkozott, hogy különösen a népi demokratikus országokban hozzálássanak a belső pártélet és az állami szervek demokratizálásához, a dolgozó tömegek és a párt vezetősége közötti kapcsolatok javításához, és az egyes országokban a szocializmusnak a nemzeti sajátosságokon alapuló külön utakon való megvalósításához. Togliatti véleménye szerint ezen a téren különösen súlyos hibákat kövot- tek el Magyarországon, ahelyett, hogy kijavították volna a korábbiakat. Mi lett a következménye a késedelemnek? — Ezzel a kérdéssel foglalkozunk majd kongresszusunkon — mondotta Togliatti —, de már most meg kell mondanunk, hogy ha voltak olyanok, akik fékezték a hibák kijavításának folyamatát, nemcsak bírálni, hanem meg is kell büntetni őket.

— A szovjet elvtársak —folytatta Palmiro Togliatti —- a hibák kiküszöbölésének és a bírálat folyamatának megindításával nagy bátorságról adtak tanúbizonyságot. Mi a magunk részéről ezt helyeseltük. De nemcsak helyeseltük, Iranern mint a nemzetközi kommunista mozgalom egyik pártja a bírálat; elmélyítésére is törekedtünk, és megkíséreltük a tanulságok levonását is. Mindezek miatt kritikai észrevételeket tettünk a szovjet elvtársaknak, és észrevételeinkéi