Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)
1956-11-27 / 23. szám
PETŐFI NÉPE POLITIKAI NAPILAP . ÉVFOLYAM, 23. SZÁM (/V-' > >fru 50 fillér 1956. NOVEMBER 27. KEDD di Szabad I szakszervezeteket Ez a kívánság, követelés nem újkeletű. Megyénk szervezett dolgozóinak tízezrei az elmúlt években de sokszor mondták: ez nem a mi szakszervezetünk. Éppen ez volt az oka annak, hogy a forradalom eredményeként az első napokban több üzemünkben úgy vélekedtek: nincs szükség a szakszer- vezetekre, Olyanra, amilyent Rákosi— Gerő a maga képére, ízlésére alkotott, vagy amelyre szerette volna deformálni, — valóban nincs szükség. Mire kényszerítette' a Rákosi-rezsim a szak- szervezeteket? Végezzék el az olyan feladatokat is, ami az állam dolga, sőt hajtsák végre a pártutasításokat, jegyeztessenek békekölcsönt, szavazzák meg a gyermektelenségi adó bevezetését, viszont értsék meg, hogy az egészségügyi, munkavédelmi és munkaügyi törvények megszegői ellen nem szabad kellő eréllyel fellépni; A Bajai Gyapjússövetgyárban megválasztották a végleges munkás- tanács tagjait Az elmúlt napokban a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozóinak 77.5 százaléka üzemrészenként megválasztotta küldötteit a munkástanácsba. A végleges munkástanácsnak 30 tagja van. A 30 tagú tanács 9 tagú elnökséget , választott. Ezek szerint elnök: Nagy István, elnökhelyettes: Váradi Sándor, titkár: dr. Szabó László, elnökségi tagok: Bakwnek Lajos, id. Babinyecz Ferenc, Hantos Károly, Doszkocs Józsefné, Kovács Andrásné és Juhász Lászlóné. Az üzemrészekben két műszakban — reggel 7 órától 12-ig. és 12-től 17 óráig — megkezdték a fenntartási munkákat. Minden valószínűség szerint a héten a termelőmunkát is megkezdik, Pedagógus közgyűlés Hétfőn a kecskeméti Úttörő- házban mintegy 400 pedagógus részvételevél került sor a Pedagógusok Szabad Szakszervezete városi bizottságának megválasztására. A közgyűlésen, mint értesültünk, a választással egyidőben megvitatják a pedagógusok követeléseit és meghallgatják azt a jelentést ie, amelyet Kocher László, a megyei tanács elnökhelyettesének fegyelmi ügyében tartottak. A közgyűlés, melynek részvevői 11 szakszervezeti bizottsági tagot vannak hivatva megválasztani, lapzártakor még tart* A Pravda a magyart eseményekről és Jito\ pulai beszédéről. ^ (2. oldal) I Irányelvek az MSZMP-f be való felvétel mód-: járói : ££ (3. oldal) | lit vagy még Imre?...! í^t (3. oldal) : A tél vámszedői \ ^ <3, oldal) J Jelentés 1 az olimpiáról {4. oldal) * A Vöröskereszt kérelme A Vöröskereszt Kecskéméi városi szervezete felkéri a város lakosságát, hogy anyagi erejéhez mérten Budapest kórházainak és egészségügyi intézményeinek részére hosszabb tárolásra alkalmas élelmet (lisztet, burgonyát, zöldségfélét, gyümölcsöt), pénzt adományozzon! Az adományokat a Vöröskereszt központjában (Széchenyi tér 5.) lehet leadni. Az Úftörőhéz felhívása Mindazon növendékek szülei, akik az Uttörőházba járnak balett-tanfolyamra, szerdán, — november 28-án, — délután 2 órakor jelenjenek meg az Úttörő- házban; • Az Úttörőhöz igazgatója Megbeszélés a parlamentben az ország fontos ügyeiről Kádár János, a forradalmi munkás paraszt kormány elnökének felszólalása Ha megszegték ezeket a guzs- bakötő előírásokat, akkor a vezetők feje fölött lebegő Damoklész kard lesújtott: börtön, leváltás, vagy egyéb volt a válasz. S jöttek a szokásos elkoptatott frázisok: a tömegek uszályába került, megalkuvó, meg akarja enni azt a tyúkot, amely az aranytojást tojja, A többségében becsületes, néppel együttérző, segíteni akaró szakszervezeti funkcionáriusok kezét ezer kötéllel kötötték meg. Hiába hadakoztak a nép érdekében, készítettek írásbeli jelentést, a nép szava a vezetők íróasztalának legalsó fiókjában rekedt. Hát ilyen szakszervezetekre nincs szükség. Szabad és magyar szakszervezetet kíván a megye minden dolgozója a szó legszorosabb értelmében. Legyen független az államtól, a pártoktól. Ne dolgozzon pártutasítás alapján, s alakítsa ki a sajátos szakszervezeti vezetés módszereit. • Olyan szakszervezet kell, amely következetesen harcol a dolgo- eók jogaiért, vitába száll, nyomást gyakorol a nyilvánosság erejével azokra, akik nem akarják tudomásul venni a dolgozók érdekeit. Képesek-e a jelenlegi szak- szervezeti vezetők megyénkben a dolgozók érdekeit képviselni? Többségük igen! Mutatja a KPDSZ nemrég közölt tájékoztatója is. Sajnos a többiek még hallgatnak, pedig itt az ideje, hogy megmutassák: nem taktikáról, cégtáblaátfestésről, hanem olyan változásról van szó, melyet a forradalom érlelt és erősített meg; A szabad szakszervezeti élet kibontakozása megkívánja a legtökéletesebb belső demokráciát és azt, hogy a döntő szót minden kérdésben a tagság mondja ki. Azt válassza meg vezetőjének, akiben bízik, s ne azt, akit rálukmálnak. Szabad magyar szakszervezetet akarunk. Ennek megteremtéséhez sok ezer munkás, aktivista nyútjsa oda segítő kezét; Fel hát a munkára, egy percig; se késlekedjünk# A forradalmi munkás—paraszt kormány vasarnap délelőtt megbeszélésre hívta a parlament épületébe a minisztériumok, a budapesti nagyüzemek munkás- tanácsainak képviselőit, a tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kiküldött kormánymegbízottakat, üzemigazgatókat, műszaki vezetőket és a szakszervezetek képviselőit. Az értekezlet előadója Apró Antal iparügyi miniszter volt. Beszéde elején foglalkozott az október 23-a után Kialakult belpolitikai és nemzetközi helyzettel. Értékelte az azóta eltelt hónap eseményeit, majd rátért jelenlegi gazdasági helyzetünkre. Részletesen felszólalt az értekezleten Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke is, m Tisztelt Értekezlet! Nekem reggel szóltak, hogy önök összejönnek és megállapodtunk abban, hogy pár szót én is szeretnék az értekezlettel váltani. Most beszélt előttem Marosán elvtárs és ezért nekem módom van arra, hogy egész rövidre vegyem beszédemet és ezért nem akarok sok kérdéssel foglalkozni. Ami az események értékelését ületi, hangsúlyozni szeretném, hogy ezek az események nagyon komoly vizsgálatot kívánnak meg ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy mi történt. Vannak azonban olyan vonásai az eseményeknek, amelyek teljesen szem- betűnőek és világosak, amelyek lehetővé teszik, hogy az alapvető kérdésekben mindenlei állást tudjon foglalni. Október 23-án megkezdődött egy fegyveres felkelés. Ha a felkelés részvevőit nézem, akkor azt kell mondanom, hogy ennek a felkelésnek a célja nem a nép- köztársaság rendszerének a megdöntése, hanem a vezetésben lévő hibák kijavítása volt. Ha a részvevőket nézem, de ha figyelembe veszem azt, ahogy ez a felkelés kirobbant, ha figyelembe veszem azt, hogy az első lövés eldörd ülése után bárom órán belül elfoglalták a József telefonközpont nemzetközi vonalának osztályát, ugyanúgy, mint 1919 július 23-án, a proletárdiktatúra alatti ellenforradalmi felkeléskor. Ha figyelembe veszem azt a nagyszerű katonai szervezettséget, amelyik a telefonközpont mellett a gépkocsitelepet, a katonai raktárt, a Szabad Nép házat, a rádiót ostromolta és nagyrészt elfoglalta, akkor ebből a szervezettségből nem tudom azt kihámozni, hogy jószándékú, becsületes, a rendszervezetésnek a hibáit kijavítani akaró emberek harcoltak volna egyedül. Ha hozzáveszem azt a nyilatkozatot, amit Allan Dulles, az amerikai külügyminiszter fivére, az amerikai kémelhárító rendszer főnöke kijelentett, hogy előre tudtak a magyarországi eseményekről, ha figyelembe veszem azt a beszélgetést, amit két fiatalemberrel folytattak a Gerő volt lakásán, akik puskával strázsáltak, hogy hogy szerezték ők a fegyverüket, és ez a két fiatalember azt elmondta, hogy 23-án délben közölték velük, hogy a Szabadság hegy melyik telkén, annak melyik sarkában találják elásva a fegyvereket. Odamentek és megtalálták, akkor nem lehet azt mondani, hogy itt csak felháborodott diákok kezdték ezt a felkelést. Ezt majd a későbbiekben pontosan lehet majd tisztázni. Nekem az a személyes véleményem, ez a véleménye a párt intéző bizottságának, a kormánynak is, hogy hiba volna az október 23-át úgy, ahogy van, ellen- forradalomnak nevezni. Ez a véleményem. Mi a másik fő jellemzője az eseményeknek? A másik fő jellemzője az eseményeknek az, hogy a tűzszünet napján, október 30-án a déli órákban, amikor a tűzszünet, mint kiderült, egyoldalú tűzszünet volt, megkezdődött Magyarországon az ellenforradalom. És később mind leplezetlenebből lépett fel. Ez kifejezésre jutott akkor is, amikor a kormányintézményeket és az államot védő csapatok a tűzszünetet szigorúan betartva, víganágyúzgattak különböző középületet az elienforradalmárok. Mert azokat én már jószándékú felkelőknek nevezni nem tudom. Kifejezésre jutott azokban a politikai fellépésekben, amelyekről itt Marosán elvtárs beszélt, kifejezésre jutott azokban a katonai intézkedésekben, amit Nyu- gat-Németországban hajtottak végre, amiről az egyik nyugatnémet lap, a Berliner Zeitung rántja le a leplet és pontosan leírja, hogyan, mikép mobilizálták a Nyugat-Ncmetországban fegyverben tartott ellenforradalmi csapatokat és indították el Magyarország felé, ennek már csak ellenforradalom lehet a neve. Az események harmadik jellemzője és ezzel a kérdéssel én mégegyszer akarok foglalkozni, az ellenforradalom leplezése. És ez a Nagy Imre-kormány működésének az október 30-tól továbbtartó működésére vonatkozik. Arra mi más nevet adni nem tudunk, mint az ellenforradalom leplezése. Mert azalatt az idő alatt, míg a kormány itt a parlamentben működött a különböző pártokkal, becsületesen megmondva a fájdalmas, gyötrődő nép szenvedése mellett koncokat kanyarító koalíciós vezetők osztozkodása és marakodása közepette, amikor itt még demokráciáról beszélgettek az emberek, azalatt az utcán dühöngött az ellenforradalom és gyilkolta a haladó embereket. Ezért nevezzük mi ezt az ellenforradalom leplezésének. Beszéde további részében Kádár János arra válaszolt, mit akar a forradalmi munkás—paraszt kormány. A kormány meg akarja fordítani azt a folyamatot, amely az előző hetekben az országban végbement. A szovjet csapatok azonnali kivonása volt az első követelés. Még csak Budapestről vonták ki a szovjet csapatokat, az ellenforradalom azonnal fellépett. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ez az út nem járható. Mert mi történik azután? Kivonják a szovjet csapatokat, jön az ellenforrada- lorç^œegsemrni&iti a nép hatalmat, és utána nincs senur.ifé)« nemzeti függetlenség, A semlegesség deklarálása csak az el*í lépés. Utána már semmi különösebb fáradtságba nem kérdi egy hét múlva kijelenteni, hogy csatlakozunk az atlanti tömbhöz. Idehozunk amerikai csapatokat. De még itt sem állt volna meg a dolog. Ha az ellenforradalom a kormányzást a kezébe kaparintja, és a haladó embereket meg- semmisíti, azonnal megkezdődött volna a háború Magyarország területén. Az, hogy ma nincs háború, nem annyira a nyugati körök józan csoportjain és a józan meggondolásokon múlik, leginkább azon az egyszerű tényen, hogy a szocialista világ katonailag is erősebb, és határozottabb, A kormány megfordította a sorrendet. Törjük le az ellenforradalmat, a szovjet csapatok segítségét is igénybevéve, erősítsük meg a népi demokratikus államot, s a dolgozó nép hatalmát. Állítsuk helyre a törvényes rendet, normalizáljuk az ország életét, az emberek életét és amikor ez megtörtént, a forradalmi munkás—paraszt kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal a csapatok kivonásáról, S teljesen helyreáll az ország szuverénitása és béke is lesz. Ez a kormány programja. És a kormány bízik abban, hogy az ország népének túlnyomó többsége, éppen az alapvető dolgozó osztályok, a munkások és parasztok egyet fognak ezzel érteni. Mint ahogy már most, napról napra több ember ért egyet ezzel a programmal. Ebbe a programba beletartozik, hogy a kormány nem lehet puha, nem lehet engedékeny. A gyakorlatban kidé; rült, hogy az ellenforradalma* nem lehet engedményekkel leszerelni. A továbbiakban Kádár János a kormány jelenlegi összetételével kapcsolatban kijelentette: Mihelyt az elemi rend helyreáll, de írem előbb, a kormányt kibővítik más gondolkozású emberekkel, pártonkívüliekkel, szak« ft’olylatás » St oldalon^
