Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-25 / 22. szám

I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára 50 fillér 1956. NOV, 25. VASÄRNAP

Egy munkástanács első lépései

A munkás-önigazgatás ezernyi gondja nehezedik most a Kecskeméti Épületlákatosipari Vállalat lelkes munkástanácsának vállára.

Nem számít, akármilyen nehézségről van szó. Szívesen és örömmel munkálkodnak, mert ma már valóban magukénak érzik az üzemet.

A tengernyi megoldásra váró probléma közül hárommal hozakodtunk elő Bíró Sándornak, a munkástanács elnökének.

KÉRDÉS: Milyen ütemben halad a termelés, mi nehezíti a szorgalmasabb munkát?

VÁLASZ: Félbehagyott munkáinkat fejezzük be a meglévő anyagokból. Valószínű, még két hétig tudunk dolgozni, ennyi időre vagyunk ellátva a szükséges anyagokkal.

Oxigénkarbidot kaptunk, 20 mázsa elektródát várunk Jugoszláviából. Tehergépkocsijaink már megjárták Budapestet. Az Építé.ííigyi Minisztérium anyagtelepén még nem kezdődött meg az anyagkiadás, bár jelentős anyagmennyiséget tárolnak.

Amint lehetséges, felvesszük a kapcsolatot Ózd, Borsodnádasd és Miskolc alapanyagot gyárid üzemeivel. Még egy fontos dolgot. Csőbilincsből — mely az építkezések állványaihoz szükséges —~ meghutavuzatlan menxij i- séget tudunk gyártani, mert a szükséges acélanyag rendelkezésünkre áll. Csupán az szükséges, hogy 25—26 tonna tüzelőolajat segítsen beszerezni nekünk a megyei közellátási kormánybiztosság. Ez, egyébként országos érdek és 40 embernek tudnánk munkát adni.

KÉRDÉS: Történt-e bérkorrekció a béralapon belül?

VÁLASZ: Dolgozóink kérésére eltöröltük a normát, helyette új bérezést léptetünk életbe december 1-től. A bérmegállapításnál figyelembe vettük a 10 százalékos béremelést és a Vasas Szak- szervezet bértervezetét, az üzemben eltöltött időt és a szakmai képzettséget.

Ennek megfelelően a segédmunkásoknál az alapórabér 4 forint 30-tól 5,75-ig lerjed.

A szakmunkásoknál 7 kategória van. Az alapórabér 6 forinttól 13,50 forintig terjed. A 10 százalékos béremeléssel egyelőre csak a 6—9 forintig terjedő bérkategóriáknak megfelelően tudjuk kifizetni a bért. A munkásoknál ezt az új bérezést december 1-től vezetjük be. A tisztviselők létszámának megállapítása, az ezzel kapcsolatos szervezési munka most folyik. A bérproblémáinkat a helyi szakszervezettel egyetértésben beszéltük, s beszéljük meg ezután is.

Min! múr ismeretes. TQinnún. I a DÉL-RÜVÁT-nak 50 millió forint értékű raktára van. Ebbő! megyénk ellátására körülbelül 30 milliós érteket adnak át. Már tegnap megkezdték a gyermek-, női-, férficipő, csizma,

KÉRDÉS: Hogyan gondoskodik a munkástanács a fontosabb élelmiszerek beszerzéséről?

VÁLASZ: A Kiskereskedelmi Vállalat három napig nyitva tartotta az üzemünkben felállított bolthelyiségét. Azóta nem nyitotta ki, bár a dolgozók kívánsága az, hogy hetenként legalább egyszer cukrot, sót, zsírt árusítsanak az üzemben.

Ezenkívül gépkocsink Szabolcsból 80 mázsa burgonyát hozott, ezt szétosztottuk.

Kedven olvasóink | I elnézését kérjük I ! azért, hogy lapunk | I ma csak 2 oldalon | I jelenik meg. Ez az I : áramszolgáltatás

t korlátozásba miatt | I történt.

A lapelöállítás ! j normális feltételei- | : nek biztosításával j I lapunk továbbra is : t 4 oldalas lesz. ♦

: i

I leányka- és női kabát, férfi- mikádó, pantalló, női- és lerli- szövetek elszállítását. A kereskedelmi osztály ezen a nagy- mennyiségű árun kívül még más megyéből is biztosít kötött- féleségeket.

Mintegy 30 millió forint értékű árat vesznek út a RVVÁT tompái raktárából

A kenyeret mindig gabonából sütik...

November, a télnek ez a túlbuzgó, koránjött mázolóinasa fehérre meszelte a tájat; A bugaci határ dombjai, betakart szőlőpász- tái, zsendülő vetései dideregve bújnak a vékony hópaplan alá. A döldek síkját csak néhány, esőtől feketére vert kukoricaszár kúp szakítja meg, de a gazdák egyre-másra rakják ezeket is kocsira. Egyébre ugyan nem, de alomnak, kemence- fűtetnek még jó lesz.

Olyan ez a határ, mint egyetlen rendbe- , tett, eligazított gazdaság. Eöldel, aminek a földben a helye, felszántva, ami ' majd csak tavaszra kap magot. Csupán a futóhomokos, rossz buckákon ágaskodik a száraz kóró, a nyári tarlógyom; de ezt istenkísértés is lenne ősszel szántani, elhordanák a böjti szelek a hetedik halárba.

Hogyan élnek, miről beszélnek, miként gondolkodnak most a bugaci emberek? — ez a kérdés hozott a faluba. A megművelt határ egyre s másra már válaszolt is, mielőtt emberekkel beszéltem volna, Arra, hogy amíg az országban történelemformáló események kergették egymást, amíg a munkásság egy része még ma

is sztrájkol, — addig a gazdaember az eget leste, az esőt várta s mikor az megjött, megszállta a határt: szántani, vetni. Mert a föld parancsa, a józan jövőbelátás ösztöké- je száméra mindennél erősebb.

Erről beszélgettünk aztán Tajti József dolgozó paraszttal meleg, szép kis otthona csendjében.

— Hallottam olyast,

hogy egyesek szidnak bennünket: lám, a paraszt nem állt a munkások mellé a forradalomban. Én azt hiszem, éppen azzal álltunk oda melléjük, hogy földbetettük jövőre a kenyérnekvaiót, megtermeltük és ösz- szetakarítottuk az élelmet. Mert a kenyeret mindig gabonából

sütik .. ; Kenyér nélkül élet, sémi tyen élet nincs! Azt pedig a föld termi, a főidet meg mi munkáljuk..:

Tajti József ugyanazt mondja lényegében, amit a szanki halár dolgozó parasztjai mondtak az élelmiszert gyűjtő bizottságnak:

— Az utolsó fatalunkat is odaadjuk. De csak a dolgozóknak. Naplopókat, akik csak szájalni, meg henyélni tudnak, nem segítünk...

Azt hiszem, érthető ez a felajzott munkakedv, termelési láz a dolgozó parasztoknál. Hiszen a begyűjtés eltörlése olyan hatalmas, évek óta megkövesiilt terhet vett le a vállukról, hogy most tervektől izzik a fejük és ha tíz kezük lenne, azt is kevésnek tartanák dolgozni.

Lám. vendéglátó házigazdám is azt sorolja: mennyi mindene nwad meg a beadás megszűntével.

— A községben marad ezután évente 50— 60 mázsa dézsmazsir. Nekünk a második disznó után 9 kilót kellett beadni. Ez most, 2—3 hónapi főzést kiáll. De ott van a többi. A 12 holdam után tartoztam évente majdnem 7 hektó borral, 64 kiló disznóval, 550 liter tejjel, valami 4 mázsa abraktakarmánnyal, — hogy csak a nagyjai említsem. Most több jószágot, több jövedelmet kamatoz, ami megmarad.

— Több jószágot?

— Igen. Nemcsak a takarmány. Hanem a tej elsősorban. Égbekiáltó bűn, ami eddig a borjú tart ás körül forgott. Két cv helyett 3 évenként folyattat- tuk be a tehenet, mert a borjú istenve- résnek számított. Megette a drága tejet, aztán pedig bagóért sem kellett. De moslmár érdemes lesz felnevelni ;. j Nekem is van három tehenem, lesz mire számítanom, S azt azért ne gondolja senki, hogy nem lesz elég olcsó tej a piacon. Meg kell nézni nálunk is a csarnokot: viszik rendületlenül. Én is minden felesleget odahordok. Dehát csak jobban esik literenként a 2 forint 60 fillér, mint a 70 filléres begyűjtési ár. ; ;

Tajtiné, aki eddig nem szólt bele a beszélgetésbe. keserveset sóhajt:

— Jó lenne itt minden, csak már békesség lenne! Csak valahogy háború ne legyen!. .. — Egyetlen

remegő anyai szívszo- rongás ez az asszony. Hiszen két szép katonafia van, — egyik messze, Sopron mellett, mit sem tudnak róla, él-e, hal-e?

... Azt hiszem, lia most sokezer magyar ember igazi, szívbóljö- vő óhaját kellene meg- iogalmazni a Tajti házaspárnak, ennek a két derék, dolgos bugaci enibernek a véleménye a legokosabb:

Békességet, nyugodt munkát, életet és kenyeret !

Mert élni akarunk! S béke, munka kenyér nélkül nincs élet, semilyen élet!

(Gáspár)

Köszönjük, ezerszer köszönjük

Megfogadtuk, szakítunk a nagy szavak hangoztatásával. Hogy e néhány sorban mégis többször szerepel a hősies, önfeláldozó, dicséretes jelző, az nem elhatározásunk pillanatnyi felejtése. Ügy érezzük — és bizonyára Kecskemét vásárlóinak mindegyike egyetért ezzel — még szebb, kifejezőbb jelzővel illethetnénk valumennyiüket.

A FŰSZERT dolgozóiról írunk legelőször. Az alapvető élelmiszereket, a szokásos szükséglet többszörösét ők szerezték be és hogyan? Mindegy volt, hogy kinek mi a beosztása, egy cél vezérelte valamennyiüket: árut szerezni, sokat, ahonnan csak lehet, hogy a nagy vásárlási láz ellenére se fogyjanak ki az élelmiszerek, hogy az ellátatlanoknak mindig jusson. Fegyverek ropogtak még, de ők járták az országot. Győr, Szerencs, Szolnok, Szeged, Budapest... És a teherautók megrakodva tértek vissza. Verte őket az eső, a szél, de ezzel mit sem törődtek. Az esőben a cukros zsákok fölé tartották az üres zsákokat, hogy az áru megmaradjon. Három-négy hónap fogyasztását meghaladó

élelmiszer került forgalomba e rövid idő alatt.

Ebben részük van a szállító vállalatok önfeláldozó munkájának is. A sokszor veszélyes utakhoz kellett a bátorság, a gépkocsivezetők nem haboztak, biztos kézzel fogták a volant. A honvédség segítségéért is meleghangú köszönet jár. Gépkocsijaikkal, melyeket nem egyszer tisztek vezettek, sok, nagyon sok áru érkezett.

És ha már köszönő szavakat mondunk, nem maradhatnak ki a címzettekből a boltok dolgozói, — nemcsak az élelmiszer- boltoké, hanem az iparcikket árusító üzletek, az áruházak eladói is — az élelmiszeripari vállalatok, a malmok, a sütödék, a vágóhíd minden áldozatra kész lelkes kollektívái, mindazok, akik segédkeztek a megyeszékhely, a környék ellátásában. A magánkereskedőknek is köszönetét kell mondanunk, meggyorsították a különösen keresett cikkekből az igények kielégítését.

Köszönjük, ezerszer köszönjük valamennyiüknek derekas helytállásukat.

Adjanak jelentési a száiitlalnlajdaaostls

A Magyar Nemzeti Bank felhívja a számlatulajdonosokat (üzemeket, központokat, kirendeltségeket), hogy a postánál bérkifizetés céljaira felvett ösz- szegekről, valamint azok fel- használásáról, vagy a saját pénztárukból kifizetett munkabérekről a számlavezető bankfiókjukhoz adjanak bejelentést.

A bejelentést nemleges esetben is feltétlenül kérjük megadni. A bejelentések elrflaradása esetén a bankfiókok az illetménykifizetéseket megtagadják

Magyar Nemzeti Bant« VI. sz. területi iroda

MIÉRT KEVÉS...

... a liszt Kecskeméten ?

Óriási gabonakészletek halmozódnak. A két malom éjjel-nappal őrli a búzát, mégis átmenetileg lisztből hiány volt az üzletekben. Erős a termelők vámőrlése, ezért kevesebb idő jut a kereskedelmi őrlésre. Ezen segít a kereskedelem, vidékről is hoznak ebből az alapvető cikkből, hogy a megnövekedett kereslet mellett is állandóan elegendő liszt legyen.

... a só ?

Nagy mennyiséget mértek ki, a fogyasztás többszörösét, mégis sorban állnak sóosztáskor az üzletek előtt. Reméljük, már nem sokáig. Szegeden 100 vagonos só- raktárat bocsátottak Kecskemét rendelkezésére. Só van tehát, de az elégtelen vonatszállítás miatt gépkocsikkal hordják, ez meglassítja idejutását. A magánkereskedők is segítenek. Szegeden törik a sót, felszedik és ők is szállítják Kecskemétre.

...a hentesáru ?

Eddig Budapestről érkezett a választékos hentesáru, kolbászféleség. Az utánpótlásra nem volt lehetőség, ezért a MÊK egy kis létszámú, lelkes gárdája hozzálátott a töltelékáru előállításához. Ez távolról sem biztosítja a kereslet kielégítését. A Kinizsi Konzervgyár dolgozói sietnek a város lakóinak segítségére, reméljük, hogy már a közeljövőben megindul egy nagyobb kapacitású húsfeldolgozó üzemrész termelése. Akkor már budapesti szállítás nélkül is elegendő hentesáru kerül a kecskeméti üzletekbe.

... a zsír ?

Nem lehet zsírt kapni. Ennek egyetlen magyarázata , hogy a nagyszámú vágás mellett nincs idő a zsír kisütésére. Csak anv- nyi zsírt sütnek ki, amennyi a kórházak, napközi otthonok és üzemi konyhák ellátásához szükséges. A zsírszalonnát hozzák forgalomba. A vásárlók nagyre- sze szívesebben is veszi a jóminőségű zsírszalonnát kilónként 28 forintos áron.

Húszán nyújtották be kérelmüket iparengedélyre

A Kecskeméti Városi Tanács ipari osztályán gyakran fordulnak tneg olyan emberek, akik érdeklődnek, miképen kaphatnának iparengedélyt. A felvilágosítás után többen másnap visszatérnek, s átnyújtják iparengedélyre vonatkozó kérelmüket. Eddig húszán határoztak úgy, iiogy újra magánkisíparo- sok akarnak tenni.

A benyújtott kérelmeket a városi tanács ipari osztálya b KlOSZ-szal egyetértésben bt rái- ja el és határozza meg, ki kaphat iparengedélyt.

Erről a későbbiekben fogjuk értesíteni a város, megye lakosságát, iparostársadalmát.

i