Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-25 / 22. szám

I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára 50 fillér 1956. NOV, 25. VASÄRNAP Egy munkástanács első lépései A munkás-önigazgatás ezernyi gondja nehezedik most a Kecs­keméti Épületlákatosipari Vál­lalat lelkes munkástanácsának vállára. Nem számít, akármilyen ne­hézségről van szó. Szívesen és örömmel munkálkodnak, mert ma már valóban magukénak ér­zik az üzemet. A tengernyi megoldásra váró probléma közül hárommal ho­zakodtunk elő Bíró Sándornak, a munkástanács elnökének. KÉRDÉS: Milyen ütemben ha­lad a termelés, mi nehezíti a szorgalmasabb munkát? VÁLASZ: Félbehagyott mun­káinkat fejezzük be a meglévő anyagokból. Valószínű, még két hétig tudunk dolgozni, ennyi időre vagyunk ellátva a szüksé­ges anyagokkal. Oxigénkarbidot kaptunk, 20 mázsa elektródát várunk Jugo­szláviából. Tehergépkocsijaink már megjárták Budapestet. Az Építé.ííigyi Minisztérium anyag­telepén még nem kezdődött meg az anyagkiadás, bár jelentős anyagmennyiséget tárolnak. Amint lehetséges, felvesszük a kapcsolatot Ózd, Borsodnádasd és Miskolc alapanyagot gyárid üzemeivel. Még egy fontos dol­got. Csőbilincsből — mely az építkezések állványaihoz szüksé­ges —~ meghutavuzatlan menxij i- séget tudunk gyártani, mert a szükséges acélanyag rendelkezé­sünkre áll. Csupán az szükséges, hogy 25—26 tonna tüzelőolajat segítsen beszerezni nekünk a megyei közellátási kormánybiz­tosság. Ez, egyébként országos érdek és 40 embernek tudnánk munkát adni. KÉRDÉS: Történt-e bérkor­rekció a béralapon belül? VÁLASZ: Dolgozóink kérésére eltöröltük a normát, helyette új bérezést léptetünk életbe decem­ber 1-től. A bérmegállapításnál figyelembe vettük a 10 százalé­kos béremelést és a Vasas Szak- szervezet bértervezetét, az üzem­ben eltöltött időt és a szakmai képzettséget. Ennek megfelelően a segéd­munkásoknál az alapórabér 4 forint 30-tól 5,75-ig lerjed. A szakmunkásoknál 7 kategó­ria van. Az alapórabér 6 forint­tól 13,50 forintig terjed. A 10 százalékos béremeléssel egyelőre csak a 6—9 forintig terjedő bér­kategóriáknak megfelelően tud­juk kifizetni a bért. A munká­soknál ezt az új bérezést decem­ber 1-től vezetjük be. A tisztvi­selők létszámának megállapítása, az ezzel kapcsolatos szervezési munka most folyik. A bérprob­lémáinkat a helyi szakszervezet­tel egyetértésben beszéltük, s beszéljük meg ezután is. Min! múr ismeretes. TQinnún. I a DÉL-RÜVÁT-nak 50 millió forint értékű raktára van. Ebbő! megyénk ellátására körülbelül 30 milliós érteket adnak át. Már tegnap megkezdték a gyer­mek-, női-, férficipő, csizma, KÉRDÉS: Hogyan gondosko­dik a munkástanács a fontosabb élelmiszerek beszerzéséről? VÁLASZ: A Kiskereskedelmi Vállalat három napig nyitva tar­totta az üzemünkben felállított bolthelyiségét. Azóta nem nyi­totta ki, bár a dolgozók kíván­sága az, hogy hetenként legalább egyszer cukrot, sót, zsírt árusít­sanak az üzemben. Ezenkívül gépkocsink Sza­bolcsból 80 mázsa burgonyát ho­zott, ezt szétosztottuk. Kedven olvasóink | I elnézését kérjük I ! azért, hogy lapunk | I ma csak 2 oldalon | I jelenik meg. Ez az I : áramszolgáltatás t korlátozásba miatt | I történt. A lapelöállítás ! j normális feltételei- | : nek biztosításával j I lapunk továbbra is : t 4 oldalas lesz. ♦ : i I leányka- és női kabát, férfi- mikádó, pantalló, női- és lerli- szövetek elszállítását. A keres­kedelmi osztály ezen a nagy- mennyiségű árun kívül még más megyéből is biztosít kötött- féleségeket. Mintegy 30 millió forint értékű árat vesznek út a RVVÁT tompái raktárából A kenyeret mindig gabonából sütik... November, a télnek ez a túlbuzgó, korán­jött mázolóinasa fe­hérre meszelte a tájat; A bugaci határ domb­jai, betakart szőlőpász- tái, zsendülő vetései dideregve bújnak a vé­kony hópaplan alá. A döldek síkját csak né­hány, esőtől feketére vert kukoricaszár kúp szakítja meg, de a gazdák egyre-másra rakják ezeket is kocsi­ra. Egyébre ugyan nem, de alomnak, kemence- fűtetnek még jó lesz. Olyan ez a határ, mint egyetlen rendbe- , tett, eligazított gazda­ság. Eöldel, aminek a földben a helye, fel­szántva, ami ' majd csak tavaszra kap ma­got. Csupán a futóho­mokos, rossz bucká­kon ágaskodik a szá­raz kóró, a nyári tarló­gyom; de ezt istenkí­sértés is lenne ősszel szántani, elhordanák a böjti szelek a he­tedik halárba. Hogyan élnek, miről beszélnek, miként gon­dolkodnak most a bugaci emberek? — ez a kérdés hozott a falu­ba. A megművelt ha­tár egyre s másra már válaszolt is, mielőtt emberekkel beszéltem volna, Arra, hogy amíg az országban történelemformáló ese­mények kergették egy­mást, amíg a munkás­ság egy része még ma is sztrájkol, — addig a gazdaember az eget leste, az esőt várta s mikor az megjött, megszállta a határt: szántani, vetni. Mert a föld parancsa, a jó­zan jövőbelátás ösztöké- je száméra mindennél erősebb. Erről beszélgettünk aztán Tajti József dol­gozó paraszttal meleg, szép kis otthona csend­jében. — Hallottam olyast, hogy egyesek szidnak bennünket: lám, a pa­raszt nem állt a mun­kások mellé a for­radalomban. Én azt hi­szem, éppen azzal áll­tunk oda melléjük, hogy földbetettük jö­vőre a kenyérnekvaiót, megtermeltük és ösz- szetakarítottuk az élel­met. Mert a kenyeret mindig gabonából sütik .. ; Kenyér nél­kül élet, sémi tyen élet nincs! Azt pedig a föld termi, a főidet meg mi munkáljuk..: Tajti József ugyanazt mondja lényegében, amit a szanki ha­lár dolgozó parasztjai mondtak az élelmi­szert gyűjtő bizottság­nak: — Az utolsó fatalun­kat is odaadjuk. De csak a dolgozóknak. Naplopókat, akik csak szájalni, meg henyélni tudnak, nem segítünk... Azt hiszem, érthető ez a felajzott munka­kedv, termelési láz a dolgozó parasztoknál. Hiszen a begyűjtés el­törlése olyan hatalmas, évek óta megkövesiilt terhet vett le a válluk­ról, hogy most tervek­től izzik a fejük és ha tíz kezük lenne, azt is kevésnek tartanák dolgozni. Lám. vendéglátó há­zigazdám is azt sorol­ja: mennyi mindene nwad meg a beadás megszűntével. — A községben ma­rad ezután évente 50— 60 mázsa dézsmazsir. Nekünk a második disznó után 9 kilót kel­lett beadni. Ez most, 2—3 hónapi főzést ki­áll. De ott van a többi. A 12 holdam után tar­toztam évente majd­nem 7 hektó borral, 64 kiló disznóval, 550 liter tejjel, valami 4 mázsa abraktakar­mánnyal, — hogy csak a nagyjai említsem. Most több jószágot, több jövedelmet kama­toz, ami megmarad. — Több jószágot? — Igen. Nemcsak a takarmány. Hanem a tej elsősorban. Égbe­kiáltó bűn, ami eddig a borjú tart ás körül forgott. Két cv helyett 3 évenként folyattat- tuk be a tehenet, mert a borjú istenve- résnek számított. Meg­ette a drága tejet, aztán pedig bagóért sem kellett. De mosl­már érdemes lesz fel­nevelni ;. j Nekem is van három tehenem, lesz mire számítanom, S azt azért ne gondol­ja senki, hogy nem lesz elég olcsó tej a piacon. Meg kell nézni nálunk is a csarnokot: vi­szik rendületlenül. Én is minden felesleget odahordok. Dehát csak jobban esik literenként a 2 forint 60 fillér, mint a 70 filléres be­gyűjtési ár. ; ; Tajtiné, aki eddig nem szólt bele a be­szélgetésbe. keserve­set sóhajt: — Jó lenne itt min­den, csak már békes­ség lenne! Csak va­lahogy háború ne le­gyen!. .. — Egyetlen remegő anyai szívszo- rongás ez az asszony. Hiszen két szép ka­tonafia van, — egyik messze, Sopron mel­lett, mit sem tudnak róla, él-e, hal-e? ... Azt hiszem, lia most sokezer magyar ember igazi, szívbóljö- vő óhaját kellene meg- iogalmazni a Tajti há­zaspárnak, ennek a két derék, dolgos bugaci enibernek a véleménye a legokosabb: Békességet, nyugodt munkát, életet és ke­nyeret ! Mert élni akarunk! S béke, munka ke­nyér nélkül nincs élet, semilyen élet! (Gáspár) Köszönjük, ezerszer köszönjük Megfogadtuk, szakítunk a nagy szavak hangoztatásával. Hogy e néhány sorban mégis többször szerepel a hősies, önfeláldozó, di­cséretes jelző, az nem elhatáro­zásunk pillanatnyi felejtése. Ügy érezzük — és bizonyára Kecs­kemét vásárlóinak mindegyike egyetért ezzel — még szebb, ki­fejezőbb jelzővel illethetnénk valumennyiüket. A FŰSZERT dolgozóiról írunk legelőször. Az alapvető élelmi­szereket, a szokásos szükséglet többszörösét ők szerezték be és hogyan? Mindegy volt, hogy ki­nek mi a beosztása, egy cél ve­zérelte valamennyiüket: árut szerezni, sokat, ahonnan csak le­het, hogy a nagy vásárlási láz ellenére se fogyjanak ki az élel­miszerek, hogy az ellátatlanok­nak mindig jusson. Fegyverek ropogtak még, de ők járták az országot. Győr, Szerencs, Szol­nok, Szeged, Budapest... És a teherautók megrakodva tértek vissza. Verte őket az eső, a szél, de ezzel mit sem törődtek. Az esőben a cukros zsákok fölé tar­tották az üres zsákokat, hogy az áru megmaradjon. Három-négy hónap fogyasztását meghaladó élelmiszer került forgalomba e rövid idő alatt. Ebben részük van a szállító vállalatok önfeláldozó munkájá­nak is. A sokszor veszélyes utak­hoz kellett a bátorság, a gépko­csivezetők nem haboztak, biztos kézzel fogták a volant. A hon­védség segítségéért is meleghan­gú köszönet jár. Gépkocsijaikkal, melyeket nem egyszer tisztek ve­zettek, sok, nagyon sok áru ér­kezett. És ha már köszönő szavakat mondunk, nem maradhatnak ki a címzettekből a boltok dolgo­zói, — nemcsak az élelmiszer- boltoké, hanem az iparcikket árusító üzletek, az áruházak el­adói is — az élelmiszeripari vál­lalatok, a malmok, a sütödék, a vágóhíd minden áldozatra kész lelkes kollektívái, mindazok, akik segédkeztek a megyeszék­hely, a környék ellátásában. A magánkereskedőknek is köszö­netét kell mondanunk, meggyor­sították a különösen keresett cikkekből az igények kielégíté­sét. Köszönjük, ezerszer köszönjük valamennyiüknek derekas helyt­állásukat. Adjanak jelentési a száiitlalnlajdaaostls A Magyar Nemzeti Bank fel­hívja a számlatulajdonosokat (üzemeket, központokat, kiren­deltségeket), hogy a postánál bérkifizetés céljaira felvett ösz- szegekről, valamint azok fel- használásáról, vagy a saját pénz­tárukból kifizetett munkabé­rekről a számlavezető bankfiók­jukhoz adjanak bejelentést. A bejelentést nemleges eset­ben is feltétlenül kérjük meg­adni. A bejelentések elrflaradása esetén a bankfiókok az illet­ménykifizetéseket megtagadják Magyar Nemzeti Bant« VI. sz. területi iroda MIÉRT KEVÉS... ... a liszt Kecskeméten ? Óriási gabonakészletek halmo­zódnak. A két malom éjjel-nap­pal őrli a búzát, mégis átmene­tileg lisztből hiány volt az üz­letekben. Erős a termelők vám­őrlése, ezért kevesebb idő jut a kereskedelmi őrlésre. Ezen segít a kereskedelem, vidékről is hoz­nak ebből az alapvető cikkből, hogy a megnövekedett kereslet mellett is állandóan elegendő liszt legyen. ... a só ? Nagy mennyiséget mértek ki, a fogyasztás többszörösét, mégis sorban állnak sóosztáskor az üz­letek előtt. Reméljük, már nem sokáig. Szegeden 100 vagonos só- raktárat bocsátottak Kecskemét rendelkezésére. Só van tehát, de az elégtelen vonatszállítás mi­att gépkocsikkal hordják, ez meglassítja idejutását. A ma­gánkereskedők is segítenek. Sze­geden törik a sót, felszedik és ők is szállítják Kecskemétre. ...a hentesáru ? Eddig Budapestről érkezett a választékos hentesáru, kolbász­féleség. Az utánpótlásra nem volt lehetőség, ezért a MÊK egy kis létszámú, lelkes gárdája hoz­zálátott a töltelékáru előállításá­hoz. Ez távolról sem biztosítja a kereslet kielégítését. A Kinizsi Konzervgyár dolgozói sietnek a város lakóinak segítségére, re­méljük, hogy már a közeljövő­ben megindul egy nagyobb ka­pacitású húsfeldolgozó üzemrész termelése. Akkor már budapesti szállítás nélkül is elegendő hen­tesáru kerül a kecskeméti üzle­tekbe. ... a zsír ? Nem lehet zsírt kapni. Ennek egyetlen magyarázata , hogy a nagyszámú vágás mellett nincs idő a zsír kisütésére. Csak anv- nyi zsírt sütnek ki, amennyi a kórházak, napközi otthonok és üzemi konyhák ellátásához szük­séges. A zsírszalonnát hozzák forgalomba. A vásárlók nagyre- sze szívesebben is veszi a jómi­nőségű zsírszalonnát kilónként 28 forintos áron. Húszán nyújtották be kérelmüket iparengedélyre A Kecskeméti Városi Tanács ipari osztályán gyakran fordul­nak tneg olyan emberek, akik érdeklődnek, miképen kaphat­nának iparengedélyt. A felvilá­gosítás után többen másnap visszatérnek, s átnyújtják ipar­engedélyre vonatkozó kérelmü­ket. Eddig húszán határoztak úgy, iiogy újra magánkisíparo- sok akarnak tenni. A benyújtott kérelmeket a városi tanács ipari osztálya b KlOSZ-szal egyetértésben bt rái- ja el és határozza meg, ki kap­hat iparengedélyt. Erről a későbbiekben fogjuk értesíteni a város, megye la­kosságát, iparostársadalmát. i

Next

/
Thumbnails
Contents