Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-24 / 21. szám

"VSA ff Petőfi mm POLITIKAI NAPILAP I. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM; Ára 50 fillér 1956 NOV. 24. SZOMBAT Kcrcskede'tmi küldöttség utazott Romániába A városi tanács kezdeménye- résérc csütörtökön reggel 5 tagit kereskedelmi küldöttség utazott Romániába, hogy cserecikkek el­lenében sót és szenet szerezze­nek Kecskemét részére. Néhány nap múlva visszatérnek, remél­jük sikeres útjukról. oooooooooc-ooooc Húskonzerv gyártását kezdik el Megyénkben igen jelentős mennyiségű élőállat, sertés, mar­ha, baromfi vár feldolgozásra. Konzervgyáraink közül az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár már megteremtette az előfelté­teleket, hogy baromfit pörkölt­nek dolgoznak fel. Most azon fá­radoznak, hogy hétfőn hozzá­kezdhessenek a sertéshús és marhahús feldolgozásához. A megyei közellátási kormány- bizottság megkérte az üzem igaz­gatóját, hogy nyújtsa be igényét, milyen mennyiségű húst tud fel­dolgozni egy nap alatt, egyben közölte, hogy hétfőn 70 növen­dékmarhát ad át feldolgozásra. 3728 gyermek gondozását vállalták eddig megyénkben Még nem tudjuk mikor jönnek az árvák Elcsendesedett a fegyverropo- gás, s helyébe sok gyermekhang hívja az édesanyát, édesapát, de hiába! Az elesettek már nem hallhatják a szívettépő zokogást, már nem törölhetik le a könnye­ket a kis gyermekarcokról. De ez a hívás, ez a zokogás elhal- latszik az ország minden ré­szébe, éppenúgy, mint a tavaszi árvíz idején a segélykiáltás. Egy volt a nemzet akkor is és egy ma is. Ismét kinyíltak a szí­vek. Az egykor vízborította terü­let lakossága nem felejtette cl az önzetlen segítséget. Most, ami­kor a főváros egy része romok­ban hever, sok-sok család bi­zonytalanul néz a jövőbe: mi lesz? Mi lesz az ártatlan kicsinyekkel, akiknek nincs me­leg otthonuk, nincs már a sze­rető, simogató kéz, amely min­den bajt el tudott hárítani. Vannak sokan, igen sokan a megyében, akik örömmel nyúj­tanak meleg otthont, ellátást az árván maradiaknak, vagy az otthontalan gyermekeknek. Me­gyénkben alig hangzott el a se- gitségkérés, máris 3728 gyermek gondozását vállalták. A bajai já­rásban es a városban másfélezer gyermeket kértek. A viszont­segíteni akarás nyilvánult meg ebben a járásban, ahol az árvíz talán a legtöbb kárt okozta. Mikor jönnek a gyermekek? Ez a kérdés foglalkoztatja most az »új« szülőkéi. Erre vonatko­zóan már a holnapi számunkban bővebb felvilágosítást adhatunk. Tóth Ferenc, a megyei tanács oktatási- osztályának vezetője ebben az ügyben ma tárgyal a fővárosi tanács oktatási vezető­jével. Naponta négy-öt kocsi iparcikk Kecskemétnek Az iparcikket árusító üzletek előtt, bár már távolról sem olyan tömött sorokban, de még mindig állnak vásárlók. Az üz­letekben a polcok már nem tö­möttek, a választók is megcsap­pant, üres kézzel azért nem tá­vozik senki. A Kecskeméti Kis­kereskedelmi Vállalat négy-öt teherautót küld naponta Buda­pestre, Békéscsabára, ahonnan áruval megrakottán térnek visz- sza. így biztosítják egyelőre a fogyó áruk utánpótlását. A megye termelőszövetkezeti vezetőinek tanácskozása Helyeslik a szövetkezetek nagyobb önállóságtít A megye termelőszövetkeze­teinek vezetői értekezletre jöt­tek össze a megyei tanács kul­túrtermében, hogy megbeszéljék az időszerű tennivalókat. A be­számolót Moliácsi Károly, a mezőgazdasági igazgatóság veze­tője tartotta. Először röviden is­mertette az általános politikai helyzetet, A későbbiekben fog­lalkozott a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével, ezen belül a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi fejlődésének problémái­val, az önkéntesség, a fokozatos­ság elvével, a termelőszövetke­zetek önállóságával, a jövőben követendő irányelvekkel. Vége­zetül ismertette a feladatokat. A beszámolót vita követte. A kiskunhalasi Uj Élet Termelő- szövetkezet elnöke a következő­ket mondotta: — Mi a mai értekezletre bi­zakodással jöttünk. Tiszta képet szeretnénk látni ebben a bizony­talanságban. Nálunk is vannak olyan földek a szövetkezetben, amelyeket amikor betagosítot- tak, az illető lemondott róla. Nem kért érte csereföldet, ma .pedig kéri vissza földjét. Ne­künk az az álláspontunk, hogy ha akkor lemondott a földről, mi vállaltuk az akkori nehézsé­geket és megműveltük, most a földet vissza nem adjuk. Hasonló véleményen volt több felszólaló. A katymári Hunyadi Termelő- szövetkezet elnöke azokról a ne­héz napokról beszélt, amikor az ellenforradalmi erők hangot kap­tak a községben. Ekkor a szö­vetkezet egysége is megbomlott. — Ketten a brigádvezetővel végeztük el a munkát. Az egyik nemzeti bizottsági tag arról be­szélt, hogy engem megfigyelés alatt kell tartani, mint kommu­nistát, hatóránként jelentkez­zem, a falut ne hagyjam el. A továbhia&bga arról beszéli. hogy nagyon helyesli a termelő- szövetkezetek önállóságát. A gépállomással sok bajunk volt a múltban — folytatta. — Százezreket adtunk a szántásra. 134 hold vetésünk van, a gépál­lomás 22 000 forintot kért tő­lünk. Sokkal könnyebben dol­goznak a termelőszövetkezetek, ha gépeket tudnak vásárolni. Hasonlóképpen az önállóságról beszélt Markovics Ferenc is, a kiskőrösi járási tanács dolgozója. Hangoztatta, hogy a termelő- szövetkezetek önállósága ne csak a zárszámadások, valamint a ter­vek készítésekor legyen meg, ha­nem rendezni kell a bankkal való kapcsolatot is. Az állam iránti tartozást természetesen vissza kell fizetni, de ennek meg­történte után adjanak szabad kezet a termelőszövetkezeteknek beruházásaik megtervezésében s azok pénzügyi lebonyolítása te­kintetében. Csak azok a szövet­kezetek legyenek a bankkal füg­gő viszonyban, amelyek az ál­lamtól hitelt vesznek igénybe. A Nemzeti Bank képviselője egyetértett azzal, hogy a múlt­ban a bank olyan dolgokba is beavatkozott, amihez semmi köze sem volt, de a régi rossz politika a Nemzeti Bank életében is je­lentkezett. A jövőben csupán a LEGÚJABB hírek az olimpiáról A női diszkoszvetésben új olimpiai csúccsal a csehszlovák Olga Tikotova szerezte meg a győzelmet a szovjet Bednyakova és a helsinki győztes Ponomar- jova előtt. A 800 méteres síkfu­tás negyedik előfutamában Európa-bajnokunk, Szentgáli La­jos harmadik lett, és tovább ju­tott a középdöntőbe. A 10 000 méteres síkfutást a szovjet Kuc nyerte, honfitár­snak. Kovács József előtt* kihelyezett hitel erejéig avatkoz­nak be a szövetkezetek életébe. A vitában felszólaltak még: a kiskunhalasi Uj Élet Tsz elnöke, a szanki Táncsics Tsz elnöke, Dallos Ferenc, a megyei tanács VB-elnöke, Bédics Ferenc Bács­almásról, Bállá Ferenc, a fülöp- szállási Dózsa Tsz részéről, Ki­rály László, a tassi Alkotmány Tsz képviselője, Sütz Mihály, a bácsalmási Táncsics Tsz részé­ről,- Romvári Henrik, a hartai Uj Élet Termelőszövetkezeti cso­port elnöke és mások. Az értekezlet végeztével 15 tagú küldöttséget választottak, amely összeállítja majd javasla­tait a termelőszövetkezetek hely­zetével kapcsolatosan. A javas­latokat az említett küldöttség viszi fel a kormányhoz. JHeitfúlí a Té l a p ó Nagyot dobbantak ma reggel a gyermekszívek, amikor először kipillantottak az ablakon és a letarolt őszi fák, a vize­nyős, sötét utcák, a barna háztetők csillogó, fehér hótakaróban tűntek fel. — Itt a Télapó — kiáltott örömmel kisfiam is és szemeiben olyan öröm csillant fel, mintha megkapta volna a karácsonyra ígért hintalovat. Örülj csak, kisfiam, örüljetek gyerekek a szűzfehér hónak, a kedves Télapónak. Gyúrjátok csak a hógolyót, hengergessé- tek a hóember derekát és fagyos ujjaitok hegyére lehelve ne is álljatok meg, míg csak a hóember fejére fel nem illesztetté­tek a lyukas fazekat, míg csak nem egyenes a szénnel rajzolt szája, a sárgarépából kíügyeskedett orra... Játszatok csak a friss hóval, örüljetek a Télapónak... Es ne is gondoljatok arra, ami bennünk, felnőttekben felmerül az első hópelyhek láttán, Ne tudjátok meg most, elég, ha felnőtt korotokban meg kell tudnotok, hogy a tél nem csupán örömö­ket, hanem gondokat is hoz. Az idei tél meg különösen több gondot jelent nekünk, mint örömet. Ti csak kacagjátok a szik­rázó fehérséget és ne tudjatok arról, hogy Budapesten 8000 lakásban a szoba, a konyha padlóján is emelkedik a hó — mert nincs ablak, vagy talán a fal is hiányzik. Ne is sejtsétek, hogy milyen súlyos tüzelőgondokkal küzdünk, hogy talán pár hét múlva ti sem tudjátok a kályhához dugni elgémberedett ke­zecskéiteket, mert az is hideg lesz... És ne tudjatok az újabb budapesti sztrájkról, a szórványos vonatközlekedésről, amely tovább növeli gondjainkat, késlelteti a szén megérkezését... Arról se halljatok, hogy sztrájkoló «apu­kátok nem kap majd elég fizetést és a telire ígért ródli, me? a meleg prémes sapka talán csak jövőre lesz majd a tiétek. No tudjatok erről gyerekek, ti csak örüljetek. Gyúrjátok minél keményebbre o bögölyeit és építsétek a nagy hóembert, örüljetek a Télapónak, ti még gyerekek vagytok... —pl— A közoktatásügyi kormánykizlosság intézkedései Dr. Kónya Albert oktatásügyi kormánybiztos néhány közér­deklődésre számottartó kérdés­ről utasítást adott az iskoláknak és a tanügyigazgatási szervek­nek, az idegen nyelv oktatásá­val kapcsolatban. Az általános iskolákban a jö­vőben egy idegen nyelv oktatása kötelező. Azokban az általános iskolákban, melyekben a tanulók által választott idegen nyelv oktatását tanerő hiányában nem tudják biztosítani, a nyelvokta­tás átmenetileg szünetel. A kö­zépiskolákban a tanulók szaba­don választhatják meg azt az egy, illetőleg két idegen nyelvet, melyet tanulni kívánnak. Az idegen nyelvből eddig kötelező érettségi vizsga kötelező jellege megszűnik. A kormánybiztos megszüntette az orosztagozati általános és középiskolai osz­tályokat. Ezekben a jövőben az iskola többi osztályaira érvényes óratervek szerint kell tanítanU A vizsgákra vonatlwzólag a többi között elrendelte a kormánybiz­tos, hogy a gimnáziumi érettségi vizsga kötelező tárgyai magyar, történelem, matematika, fizikai ezenfelül a választható tárgy egy idegen nyelv. Az általános és középiskolai osztályvizsgák a jövőben nem lesznek. Kivonják a használatból a középiskolák IV. osztályos történelemköny­veit. Tankönyv, illetve jegyzet kibocsátástól függően mind a magyar, mind az egyetemes tör­ténelmet egyelőre az 1914—18-as világháború befejezéséig tanít­ják. Az általános iskolák Vili. osztályában megszűnt az alkot­mánytan oktatása. A VÖRÖSHAGYMA, MEG AZ ÁRA... — Pillanatkép a halasi piacról — Annyi az ember és az élelem a szokásos szerdai halasi heti­piacon, hogy szinte le­szakad alatta a föld. Van itt minden, mint a jó boltban. Az autó­buszok és megindult vonatok ontják a vi­déki árusokat is, a ta­nyákról pedig egész kocsikaravánok kocog­nak fával, kukoricával megrakva. Almától a hízottkacsáig, f risse n- füstölt kolbásztól a ha­talmas fazék tejfölig mindent árulnak itt. S a halasi hetipiac olcsó­ság tekintetében is szépen megőrizte ré­gi hírnevét. Talán egyetlen kivétel a vö­röshagyma, Ez a. más­kat olyan igénytelen cikkecske, most egy­szeriben a piacok ki­rálynéja lett. A kö­zépső sorban egy tere­bélyes asszonyság 12 forintra mondja kiló­ját. Szemrebbenés nél­kül. Négyen-öten felhá­borodva ott hagyják, de azért akad vevője is. Hiába, a magyar gyomor alig ismer olyan ételt, amely nél­külözné a hagymát. Aztán a közelgő ser­tésvágások is igen emelik a becsületet. A sor végén azon­ban egyszeribe moz­golódás támad. Két bű­szoknyás jánoshalmi menyecske rakodik le két telizsák vöröshagy­mával. ... ==# Hogy a h&gynyíl. — rohanják meg őket vagy tizen. A két asz- szony összenéz, s egy fél percig némán ta­nakodik. — Kilenc fo­rint — dönt végre az egyik. Tíz perc alatt üres az egyik zsák. A sor közepén már rá sem néznek a 12 fo­rintos hagymára. Ám a másik sorban újabb hagyma érkezik. Bajszos, idős ember meg élete párja önti zsákból egy nagy vesszőkosárba. — De szép ez a hagyma! Hogy méri, bácsi? — áll elébük a vásárlók karéja. — Szép lőhet. Szövet­kezeti föld termötte — morp9 & bajusza, alatt az öreg. Aztán oda­sandít a másik két asz- szony felé. — Azok hogy mérik? — 9 fo­rintért, bácsi — vilá­gosítja fel készségesen egy asszonyka. —• No hát akkor en­nek nyóc forint lösz az áru. Merthogy sietünk, — Kilója nyolc fo­rint? — hitetlenked­nek. — Az hát! De any- nyit mögér, mert­hogy igön szép termés, Aztán szombaton mö- gint hozunk belőle .., Az ilyen versengés­nek csak tapsolni le­hel. Hadd buktassa meg minél több józan, becsületes termelő a 12 forintos vöröshagyma pünkösdi kirdlusáaát. „

Next

/
Thumbnails
Contents