Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-23 / 20. szám

MEGJEGYZÉS cí Magyar Specialista: Munkáspárt Ideiglenes Megyei Intéző- bizottságának a munkástanácsokkal kapcsolatos állásfoglalásához A Petőfi Népe 1956. november 22-i számában közölt állásfogla­lás azt Tartalmazza, hogy he­lyenként a munkástanácsok az ellenforradalmárok hatása alá kerültek. -Ilyen esetnek lehet­tünk tanúi a Kecskeméti Laka­tosipari Vállalat munkástanácsá­nak tevékenységében addig az ideig, amíg annak volt elnöke, Nagy Lajos hatása alatt intézke­dett.« A Lakatosipari Vállalat munkástanácsa igazolta, hogy Nagy Lajos sohasem dolgozott üzemükben és a munkástanács elnökének személye sem válto­zott. ■ Az állásfoglalásnak ezt a ré­szét én írtam, több helyről ka­pott információ alapján. Súlyos hibát követtem el, mert nem el­lenőriztem a kapott információ valódiságát. Hibát követtem el azzal is, hogy olyan dologba'ár­tottam magamat, amihe2 nem értek, hiszen mindig mezőgazda- sági vonalon dolgoztam. Mélységesen sajnálom, hogy megsértettem a Lakatosipari Vállalat dolgozóinak és munkás- tanácsának önérzetét. Érzem a nagy felelősséget és ebből az esetből olyan következtetést vontam le a magam számára, hogy lemondok a pártban viselt tisztségemről és vissza fogok menni eredeti, szőlő-gyümölcs agronómusi szakmámba. A Vállalat dolgozói előtt ezen ügyre vonatkozó felelősségemet személyesen és részletesen fo­gom ismertetni. Kecskemét, 1956. nov. 22. Petőfi Sándor Ä munkabérek és fizetések elszámolásáról Az október 24-e óta eltelt idő­szakra esedékes munkabéred és fizetések elszámolása sokhelyütt vitára ad okot. Ezért az aláb­biakban a pénzügyminiszter rendeletéi, illetve a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ha­tározatai alapján ismertetjük, hogyan kell elszámolni erre az időszakra a dolgozók keresetét. 1. Az 1956. október 24-től 31-ig terjedő időszakra eső munka­napokra a) Az állami vállalatok azon dolgozóinak, akik a Budapesten folyó harcok miatt munkát vé­gezni nem tudtak, az utolsó havi átlagkereset alapján számított napi állagkeresetet kell kifi­zetni'. b) Az állami vállalatok és egészségügyi intézmények azon dolgozóinak, akik a fenti idő­szakban a vállalatnál, intéz­ménynél munkát végeztek, a munkában eltöltött időre járó bér kétszeresét kell kifizetni. c) A hivatalok és intézmények dolgozói részére a rendes havi fizetést kell folyósítani. A fenti rendelkezések érvénye a pénzügyminiszter október 30-i rendelete szerint nemcsak Buda­pestre, hanem azokra a vidéki üzemekre, intézményekre is ki­terjed, ahol a harcok miatt nem -•Tehetett d'olgozni. Azt, hogy a b) pontban foglaltak, a vállalatok és egészségügyi intézmények mely dolgozóira vonatkoznak, a munkástanács, illetve ahol ilyen nincs, az üzemi bizottság dönti el. 2. A november 1-től 10-ig ter­jedő időre eső munkanapokra a) Mindazok, akik a munkát a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány rendelkezései szerint november 10-ig felvették, erre az időre fizetési előleget kaphat­nak. Ez az előleg azonban nem haladhatja meg a szokásos ke­reset felét, azaz legfeljebb 5 napi fizetést. Azoknak, akik ebben az időszakban nem öt munkanapot dolgoztak, hanem ennél több na­pon végeztek rendszeres, tény­leges munkát, természtesen a tényleges munkában töltött idő­re járó munkabér, illetve fizetés számfejtendő. b) Azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol a dolgozók a munkát felvették, de terme­lési előfeltételek hiányában őket foglalkoztatni nem tudták, ugyancsak ki kell fizetni a tel­jes időszakra eső napi átlagbért, amennyiben előlegként már 5 napot kifizettek, annak levoná­sával. 3. A november 10-e utáni idő­szakban munkabér, vagy fizetés csak azoknak folyósítható, akik rendszeres, tényleges munkát vé­geztek, illetve, akiket a vállalat, a termelés előfeltétele hiányá­ban, foglalkoztatni nem tudott, valamint azoknak, akik ön­hibájukon kívül távol voltak, és távollétüket a vállalatoknál a munkástanácsok, hivatalokban, intézményekben a hivatal, vagy intézmény vezetője elfogad­hatóan igazolják. A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány november 7-i rendelete alapján nem fo­lyósítható bér abban az esetben, ha az üzeni dolgozói a munka beszüntetése mellett döntöttek és a munkát nem vették fel, va­lamint azoknak, akik a kormány rendelkezései ellenére egyénileg nem vették fel a munkát. : Megbecsülés nemcsak szóban, hanem anyagiakban is Tudomására hozzuk megyénk kereskedelmi dolgozóinak, hogy szakszervezetünk követelésére a kormány által bejelentett 10— 15 százalékos béremelés — ami­kor a rádióban közölt iparágak­ra vonatkozóan életbelép — a kereskedelmi dolgozókra is vo­natkozni fog. Ezzel bizonyos mértékig orvosolni tudjuk az el­múlt évek jogos kéréseit. Szak- szervezetünk elintézte azt is, •hogy mindazok a kereskedelmi (dolgozók, akik október 23-tól 31-ig dolgoztak, ezekre a napok­ra kétszeres bért kapjanak. Azok, akik november 1. és 10. között olyan helységekben, ahol fegyveres harcok voltak (pi. Kecskemét) cs dolgoztak, erre az időre is megkapják a kétszeres bért. Szakszervezetünk elnöksége most dolgozza ki, a megyei bi­zottságok javaslatainak alapján, azokat a követeléseket, amelye­ket szervezett dolgozóink nevé­ben a kormány elé terjeszt, A > követelésekről szakszervezetünk rádión is tájékoztatja dolgozóin­kat. E követelések közül csak néhá­nyat említünk meg: a vasárnapi munka megszüntetése a keres­kedelemben. A nyolc órás mun­kaidő betartása úgy, hogy a nyitvartatási idő hét óra legyen. A negyedik negyedévre a ju­talékos bérezésben töröljék el a 200 százalékos plafont. 1957. ja­nuár 1-től szüntessék meg a lí. kereskedelmi tarifát. A terv­től függő jutalék helyett alapbér, plusz forgalomtól függő jutalék legyen a dolgozók bére. A kereskedelemben foglalkoz­tatott ipari dolgozókat az adott iparágra érvényes bérkategória szerint fizessék. Nem feledkez­tünk meg a begyűjtési és a pénzügyi dolgozók jogos köve­teléseinek eljuttatásáról sem. Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszer­vezetének Megyei Bizott­sága Sporthírek Az OTSB forradalmi bizottsá­ga értekezletet tartót, ahol Kutas Istvánt, a Sportoktatási Hivatal vezetőjét végleg kitiltották a Ma­gyar Sport Házából. Ezen a ta­nácskozáson felmerült az a kö­vetelés, hogy miután a jelenlegi hivatal vezetés az OTSB rangidős elnökhelyettesére, Sebes Gusz­távra hárul, — akit az OTSB dolgozói egyhangúlag beválasz­tottak a forradalmi bizottságba — szükséges a vele kapcsolat­ban megindított személyi hajsza kérdésének megvizsgálása is, ** A külföldön portyázó magyar labdarúgók újabb sikereket ér­tek el. Az ifjúsági válogatott Stuttgart város ifjúsági váloga­tottját 7:1 (1:0) arányban le­győzte. Az MTK Hainburg város legjobbjait 13:l-re verte meg. Az MTK. Londonban folytatja ven­dégszereplését, míg a magyar ifjúsági válogatott befejezte por­tyáját, indul hazafelé. * Az Ifjúsági Stadion, az Üllői úti FTC és a kispesti pálya tel­jesen sértetlen. A Margitszige­ten lévő valamennyi sportlétesít­mény ép. Ugyanígy a Vasas­sporttelepek is sértetlenek. * A megyei II. osztályú labdarú­gó-bajnokság Északi és Déli csoportjában a döntő mérkőzése­ket december hónapra halasz­tották el. Amennyiben az időjá­rás megengedi, úgy a hátralévő fordulókat a két első vasárnap kell lebonyolítani. internálják az Ausztriába átment fegyveres magyarokat Az osztrák kormány intézke­dést tett arra vonatkozóan, hogy a háborús események következ­tében Ausztriába szállított és osztrák területre fegyveresen ér­kezett magyar állampolgárokat le kell fegyverezni. A lelegyver- zelt menekülteket az osztrák kormány internálótáborokban helyezi el. Eddig 1200 személyt irányítottak internálótáborokba. Mozik műsora November 22-tól: Városi Mozi: Vörös és fekete I. rész. — Árpád Mozi: Nevess velünk. Apróhirdetések W felharsantak a kurták, felkússott a% ötkarikás ioíso^ó Még hivatalos, jelentés nem ér­kezett a melbournei olimpia megnyitásáról, de amikor ezeket a sorokat olvassuk, a messzi vi­lágrészen már feharsantak a kürtök, felkúszott az ötkarikás olimpiai zászló, hogy kifejezésre juttassa a XVI. újkori nyári olimpia kezdetét. Tizenhatodik ez az olimpia — sorszámozás szerint, — de tény­legesen csak a tizenharmadik, mert három olim.piát az első, il­letve a második világháború miatt (1916, 1940, 1944) nem le­hetett megrendezni. Az, hogy tizenhannadszor kúszik fel az árbocra az.ötkarikas olimpiai zászló, szintén csak kép­letes. Mert az ötkarikás zászlót csak 1910-ben tették az olimpiai játékok jelvényévé, s csak 1912- ben lobogott először az olimpián. Az öt karika — kék, sárga, fe­kete, zöld, piros — az öt világ­részt szimbolizálja, de az csak feltevés, hogy a kék Európát, a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a zöld Ausztráliát, és a piros Amerikát jelképezi. Ilyent a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sohasem állított, — de nehéz küzdeni a meggyökeresedett hiedelmek ellen. MAGYARORSZÁG az alapítók között Magyarország nemcsak hogy szerepelt eddig minden olimpián (ha csak ki nem zárták, mint az első világháború alatt...), hanem már az alapítók közölt is ott volt. A magyar csapat egyike volt annak a tizenhárom nemzeti válogatottnak, amely 1896-ban Athénben, az első újkori olim­pián felvonult és részt vett a já­tékokban. Ha lehetséges volt, minden olimpián megjelentünk, s min­dig erőnkhöz mérten értékes, népes csapattal. És mindig tisz­tességes eredményeket értünk el, »őt az utolsó három olimpián — a győzelmeket számítva — a nemzeteknek nem hivatalos, de mindig számon tartott versenyé­ben harmadikként végeztünk. A csütörtöki és pénteki rész­letes műsor a következő: Csütörtök: 15 óra: megnyitó ünnepség, 20 óra: kosárlabda­mérkőzések. Péntek: 8.30 óra: férfi tőrcsa­pat mérkőzések, 9 óra: öttusa tereplovagló számok, 9.30 óra: evezős versenyszámok, 10 óra: magasugrás és női diszkoszve­tés selejtező, 10 óra: gyeplabda- mérkőzések, 10.30 óra: labdarú­gó-torna mérkőzései, 12 óra: ko­sárlabda-mérkőzések, 13 óra: súlyemelés harmatsúlyban, 14 óra: férfi tőrcsapatok mérkőzése, 14.30 óra: 400 m gátfutás selej­tező, magasugrás döntő, 15.30 óra: 100 m síkfutás első forduló, 16.10 óra: női diszkoszvetés dön­tő. 16.15 óra: 800 m síkfutás első forduló, 17.05 óra: 100 m síkfu­tás második forduló, 17.40 óra: 400 m gátfutás második forduló, 18 óra: 10 000 m síkfutás döntő, 14.30 óra: gyeplabda mérkőzé­sek, 15.30 őrá: evezős verseny­számok, T6.30 óra: labdarúgó mérkőzések, 19 óra: férfi tőrcsa­pat mérkőzések, 19.30 óra: ököl­vívó mérkőzések, 20 óra: kosár­labda mérkőzések, 20 óra: súly­emelés, pehelysúlyban. (Az idő­pontok ausztrál időszámítás sze­rint értendők, vagyis az ausztrál és magyar időszámítás között 9 óra különbség van az ausztrá­lok javára. Ezek szerint, amikor Ausztrá­liában déli 12 óra van, nálunk hajnali 3 órát mutat az óra. A pénteki versenynapon a kö­vetkező sportolóink állnak rajt­hoz: férfi tőrvívók, öttusázók, evezősök, 100 m-es síkfutók, 800 m-es síkfútók, 400-as gátasok, 10 000-es futók, ökölvívók. * A Kossuth-rádió az olimpiai tájékoztatót rendszerint az esti (9 órai) hírek után adja; Felszámol az OTSB Javaëlat a sport új reaeíő szervének létrehozáséira 350-ES príma, felülvezérelt motorke­rékpár eladó. Kecskemét, Hoffmann János utca 1. ez. — Érdeklődni le­het: vasárnap és hétfőn. Clöl ELADÓ bordó-huzatú, keveset hasz­nált garnitúra: 1 fotel, 2 szék, eg'y kanapé és asztal. — Kecskemét, Batthyány utca 40. sz. Érdeklődni: 7—4-ig. 6479 DOBFELSZERELÉS eladó. — Kecs­kemét, Károlyi u. 16. ez. 6473 GÉPJÁRMŰVEZETŐK figyelem! A Magyar Gépjárművezetők Szabad Szakszervezete megalakulásával Kecskeméten is megalakítjuk sza­bad szakszervezetünket. A belépés nem kötelező. — Érdeklődni ez ügy­ben a TEFU, Kecskemét, Batthyány utca 23. sz. alatti irodájában. — A Szervező Bizottság. 6430 Felhívás! Férfiak, jelentkezzetek a.pécsi szén­bányába. Kereseti lehetőség: 1000. felsőhatár nincs. — Jelentkezni le­het: Kecskemét, városi tanács, — félemelet 1. 1209 A MEZÖGAZDASAGI Technikum Tangazdaságában. Kisfái 7. sz. alatt, a repülőtéren túl, a gyümölcsfais­kola kiárusítását megkezdtük. 1308 PÁNCÉLSZEKRÉNYEK,' különböző méretekben, eladók. —- Cím: a kiadó­ban. x MINDENFAJTA gyümölcsfacsemete megérkezett a Kecskeméti Föidmű- vesszövetkezet Aluljáró melletti te­lepére. — Gyümölcsfaszükségletét már beszerezheti. 1279 PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; sz. Telefon: 25—16. 26—19, 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Ha, Telefon: 17—09 Bács-Kiskuo tóegyel Nyomda Vi Kecskemét. — Telefon: is—2P Hosszú évek óta szálka a sportszerető emberek szemében az Országos Testnevelési és Sportbizottság. Nem is csoda. Az OTSB, mint valami »állam az államban« uralkodott a sport­ban. Bürokráciától csepegő intéz­kedéseiről, kiskirályoskodó dön­téseiről szinte legendák kering­tek a sportberkekben és a sport­közvélemény körében. Elég csak az OTSB legutóbbi bravúrját megemlíteni: 106 olimpiai ver­senyző mellé 66 kísérőt »terve­zett be«, s ezt az arányt csak a felfrissült légkörben, a sajtó és a sportközvélemény nyomására változtatta meg. Remélhetőleg ezeket az eseteket most már el­fújta a szél. Értesülésünk szerint az OTSB jelenlegi vezetősége és ideigle­nes forradalmi bizottsága igen jelentős szervezeti változtatások­ra tesz javaslatot a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormányhoz. Az előterjesztésben megállapít­ják, hogy hazánk testnevelési és sportmozgalmát a jövőben fo­kozottabban a szocialista de­mokrácia alapelveire, a társa­dalmi munka önállóságára és megbecsülésére kívánják épí­teni, a testnevelési és sportmoz­galom eddigi Vívmányait min­den erővel meg akarják óvni s felszámolják a bürokratikus módszereket. Néhány tervet is megjelöltek a legközelebbi idő­szakra, hogy a magyar sport életét, a legfontosabb hazai és nemzetközi feladatok teljesítését biztosítani tudják. S' OlIg^O-motort részletre is vásárolhat l^Oll^O-val kényelmesen, gyorsan célhoz ér Az előterjesztés egyik legfon­tosabb része arról szól, hogy sür­gősen elő kell készíteni a ma­gyar testnevelési és sportmoz­galom átszervezését. Javasolja: a kormány járuljon hpzzá egy igen széles, a sporttársadalom rétegeit magában foglaló ideigle­nes nemzeti testnevelési és sport« tanács létrehozásához. Ebben a következők foglalnának helyet: az OTSB vezetője, továbbá az OTSB forradalmi bizottságának, a Testnevelési Tudományos Ta­nács, a Testnevelési Főiskola, az összes sportági szakszövetsé­gek, a sportegyesületek, a jelen­legi megyei és budapesti sport- bizottságok, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Ifjúsági Szerveze­tek Országos Szövetsége, a test- nevelési és sportügyekben ér­dekelt minisztériumok, az egye­temi és főiskolai testnevelési tanszékek képviselőiből néhány budapesti és vidéki testnevelő tanár, néhány falusi sportkör képviselője, a Népsport főszer­kesztője, az Egészségügyi Dolgo­zók Szabad Szakszervezete sport­orvosi szakcsoportjának kép­viselője, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségé-1 nek képviselője. Énnek a tanácsnak feladata lenne a magyar testnevelési és sportmozgalom helyzetének tisz­tázására vonatkozó javaslatok részletes kidolgozása. Úgy ter­vezik, hogy a tanács bizonyos időközökben ülést tartana, ezen megszabná a követendő utat, amelynek megvalósítása munkáit egy kisebb bizottság, vagy elnökség vezetné. Az előterjesz­tés végül kéri, a Minisztertanács mondja ki, hogy a. magyar test­nevelés és sport legfelső irányí­tása és vezetése továbbra is közvetlenül a Minisztertanácsra tartozik; *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents