Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-18 / 16. szám

(Folytatás a 2. oldalról)

békés úton oldják meg ezt a problémát.

Ennek ellenére váratlan ug« pesswóva került sor- EsyipiPmpt először Izrael támadtu meg, azután meg Anglia és Francia« ország. Ezt az egész agressziót

valószínűleg együtt készítették eló, s a támadás pillanatát akkor választották meg, amikor Magyarországon a már jólismert sajnálatos eset megtörtént. Számukra a magyarországi zürzu- var csak jól jött, mert már fel« készültek.

A nyugati országok közel« és közép-keleti politikájáról

Anglia és Franciaország felhasználták Izraelt, hogy ürügyük legyen azt mondani: bizto- sitaniok keli a gzuezi-csatornát. Ez, a legtipikusabb agresszió, amely semmiben sem különbözik a gyamfettartó hatalmak egykori klasszikus agresszióitól. Tökéletesen ugyanaz.

Azok az emberek, akik eddig az agresszióig vitték a dolgot, véleményem szerint most bánkódnak, mert nem volt sikerük. Azt hitték, hogy először Egyiptomot néhány nap alatt elintézik, Nusszert pedig megdönük. Másodszor, hogy a világban olyan a hangulat, hogy az emberek nem ukarnak beavatkozni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig nem ítéli el ókel, mert többségben vannak.

De elszámitották magukat. Fordítva történt. Egyiptom, nem mondott csődöt, noha nagy veszteségeket szenvedett. Hadserege jól harcolt ég a beavatkozóknak agm sikerült elfoglalniok az egész csatornát, habár továbbra ;s lövöldöznek. Az egyiptomi nép nem döntötte meg Nasszert, ahogyan Edén várta. Magában Angliában a labouristák nagyon eleien felléptek az agresszió és a kormány politikája ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének óriási többsége elítélte ezt a támadást és most Egyiptom számára nemzetközi rendőrséget lé- isiiének, ahová mi is felajánlottuk a ránk eső részt. Az egyiptomiak kérték ezt és mi is elküldjük a mi katonai egységeinket.

Izrael ezúttal megmutatta, hogy a nagyhatalmak eszköze volt, és hogy mint ilyen, veszélyezte! i a békét. Igaz, hogy az araboknál borzalmas felháborodás uralkodik Izraellel szemben azért Is, mert a világ e részéről majdnem másfél millió arabot kergettek ki, akik most hihetetlenül súlyos körülmények között élnek. Egyiptom és a többi arab ország nem akar együttműködni, sem pedig szavatosságot adni, hogy tiszteletben tartják Izraelt, mint államot, vagyis Izraelt nem ismerték el. Még most sem ismerik el, de az nem jogosítja fel Izraelt az agresszióra. Ez semmi esetre sem ad neki olyan jogot, amelyet az angolok és mások akarnak ráerőszakolni. Hogy az arabok elismerik-e Izraelt, az nagymértékben békés megbeszélésektől és meggyőzésektől függ. A megoldatlan problémák megoldásától függ, melyek a fegyverszünet után folytonosan a levegőben lógtak.

Véleményem szerint az itt a legtragikusabb, hogy a francia szocialisták szégyent hoztak magukra, és ismét megmutatták, hogy a leghűségesebb szolgái azoknak az erőknek, amelyek mindenáron igyekeznek fenntartani a gyarmati uralom régi, klasszikus formáit. Soha többé nem mossák le magukról ezt a gyalázatot, űk az Egyiptom elleni agresszióval nemcsak az algériai kérdést akarták megoldani, hanem be akartak hatolni a Közép-Kelet más országaiba is. Azt hitték, hogy ez az összeütközés átterjed más arab országokra is és ily módon megerősítik támadó pozícióikat.

Az angolok azt gondolták, hogy a Szuezi-csatorna elfoglalása után szilárdabban állanak majd a Keleten és Egyiptomot megdöntve biztosítják közép-keleti érdekeiket.

Tragikus, hogy ezt az agresz- eziót a francia országgyűlés képviselőinek többsége támogatta. Csak a kommunisták és a szocialisták egy kisebb része volt ellene. Ez nagyon tragikus.

Ez pedig, elvtársak, arra kényszerít bennünket, hogy elővigyázatosak legyünk. Mert bebizo- nyult, hogy az úgynevezett nyugati demokrácia hordozói, Franciaország és Anglia, csak szóban vannak az igazság és a demokrácia mellett. Ténylegesen pedig olyan gyújtópontok, amelyek a végső reakcióhoz és az agresszív vállalkozásokhoz fordulnak, ha erre alkalom kínálkozik. Meggyőződésem, hogy a szerencsétlen francia népnek egy napon éppen uz ilyen politika miatt kell majd szenvednie, amilyent a francia szocialisták folytatnak, Guy Mollet vezetésével.

Mi segíteni akartunk a franciáknak az algériai kérdésben. Azt mondottuk Nasszernek, hogy véleményünk szerint a franciáknak nehéz kivonuiniok Algériából és jó volna, hu valami megoldást találnának, például valami uniót Franciaország és Algéria közölt. Mikor Franciaországban jártunk, megmondottuk ezt a francia vezetőknek is. Kár azért, hogy minden nap egymilliárd frankot költenek a hadseregre, melyet Algériában tartanak, adják ennek az összegnek a felét az ottani emberek életszínvonalának növelésére, utak és más objektumok építésére és az algériai népnek nem lesz semmi kifogása önök ellen, nem ellenzi, hogy unióban éljen Franciaországgal. Ahelyett, hogy naponta egymilliárd frankot költenek, ez pedig 30 milliárd havonta, jobb lenne, ha ezen az úton indulnának meg.

Egyes francia vezetők elismerték, hogy ez így van. Mások viszont azt mondották, hogy akkor Franciaország tekintélye válna kérdésessé.

Hát ime, itt van most a tekintélyük! Szégyenbe kerültek az egész világ elölt. Az egész világ elítéli a francia kormány aktusát, az agressziót.

Elv társak! A kérdéseket még nem tisztázták. Még nem világos, hogy mit szándékoznak tenni és mennyire mennek. Nem kételkedem abban, hogy a nemzetközi rendőrséggel való egész ügy simán fog menni. Az angolok valószínűleg azt akarják majd, hogy hadseregük egy része, mint rendőrség, maradjon Egyiptomban, ami az Egyesült Nemzetek Szervezetének statútuma szerint is lehetetlen. De azért is lehetetlen, mert uz angolok agresszorok. Űk nem maradhatnak Egyiptomban. Ebbe Egyiptom soha sem egyezhetne bele, s egyetlen becsületes ember sem egyezhet bele. Ök még találhatnak valami ürügyet, hogy folytassák agresszív vállalkozásukat.

Kissé zavarba hozta őket és gondolkodásra késztette, hogy a szovjet kormány erősebben szállott síkra e kérdésben.

Jobban, mint eddig valaha is, minden erőnket a béke megőrzésének irányában kell felhasználnunk. Jugoszlávia nagyon tevékeny és pozitív hatást fejt ki az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

A magunk részéről mi mindent megteszünk a béke megőrzéséért. A népek óriási többsége nem akar háborút. Ha a világon bárki is becsüli a békét, azt hiszem, ezek a mi népeink, akik azért kívánják, mert békésen akarják építeni további életüket. Mi eleget szenvedtünk, eleget vérez- tünk a legutóbbi és a többi háborúban ahhoz, hogy jogunk legyen minden erőnkkel a világbekéért küzdeni.

Ez a dolog azonban most túl lépett a mi határainkon. Hazánk egységes, szilárd, sziklaszilárd, csalt minél jobban megjavítsuk embereink életét. Nekünk fontos a mi egysegünk, a sziklaszilárdság és a hidegvér. A világ súlyos eseményeit minden idegesség nélkül nézzük cs higgadtan gondolkozunk. Nem szabad megISCÔ. y|. , ç

A Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméti járási Ideiglenes Intéző bizottsága einökségének határozatai

l. A rend helyreállításáról

1. A járásban a lakosság véleményét figyelembevéve a legfontosabb feladat, u béke és a rend, a közbiztonság helyreállítása és megszilárdítása. Jelenleg szökött íegyeneek és más egyéb felforgató elemek zavarják a lakosság nyugodt, biztonságos munkáját. Lopnak, sőt a dolgozók életbiztonságát is fenyegetik. Ezért most felhívjuk a községek, falvak becsületes, szorgalmas lakiót, támogassák a népi rendőrséget minden munkájában.

g. javasoljuk a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak, hogy nyújtsanak segítséget a rendőrőrsöknek az élelmezésben, elhelyezésben, stb, Javasoljuk a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, hogy u rendőrség anyagi ellátásában nyújtson segítséget.

3. Javasoljuk a járási tanács végrehajtó bizottságának, hogy részesítse dicséretben a lajusmi- zsei őrsöt, amely mintuszorűen megszervezte az átmenő forgalom ellenőrzését a községben.

2. A járási és községi tanácsok hatáskörének* önállóságúnak növeléséről, meg felelő népi közigazgatás kialakításáról

Az. MSZMP járási elnöksége azt vallja, hogy a község ügyelt a községben, a járás ügyeit a járásban intézzék. Erre a ltákosi- re/sim Idején nem volt semmiféle lehetőség, tekintve a túlzott centralizáltságot. Ne kelljen a község lakosságának 30—40 km-t utazni azért, hogy ügyes-bajos dolgait elintézzék. Szűnjék meg a lakosság, vagy a község ügyeinek bürokratikus intézése. Olyan államhatalmi és közigazgatási szervekké kell tenni a tanácsokat, hogy minden falusi ügy a faluban, a lakosság széles rétegeinek bevonásával dőljön el. A járási tanács csak járási ügyekben döntsön, továbbá olyan ügyekben, ha valaki a helyi szervek döntésével nincs megelégedve. Lehetőséget kell adni, hogy a tanácsok megfelelő jövedelemre tegyenek szert, önállóan gazdálkodjanak, és amelyik tanács jobban gazdálkodik, többet fektethessen be a falu fejlesztésébe, szociális, kulturális és egyéb beruházásokba a lakosság javára.

Fentiek megvalósítása érdekében a következőket javasoljuk a járási tanács végrehajtó bizottságának :

1. A helyi tanácsok bevonásá- vezdjenck hozzá sürgősen

val

olyan javaslat kidolgozásához, amelyek azt célozzák, hogy valóbein népi és önálló legyen a tanács egcsz működésében.

2. A járási és helvj tanácsok hatáskörébe kell adni a járás területén lévő összes mozit, állami szeszfőzdéket, állami malmokat, téglagyárat, stb. A Tiszakécskei Permetezőgépgyár maradjon a tanács kezelésében, de azt javasoljuk a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy az üzem önállóságát nagymértékben növelje, s a nyereségből tegye lehetővé az üzem fejlesztését.

3. A tanácsok önállóságának, különösen önálló gazdálkodásuk kifejlesztésének előfeltétele: önálló pénzügyi csoportok létrehozása a községi tanácsoknál. Kérjük a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy különösen e téren nyújtson segítséget a járási tanács végrehajtó bizottságának.

.1, A .felvásárlásról es as élelmiszerek tartósításéról

Dolgozó parasztok, helyi pártós lanácsszervek azzal a kéressél fordultak hozzánk, hogy a falvakban nagy mennyiségű, hízott állapotban lévő sertések és baromfiak felvásárlását szorgalmazzuk, hegy a dolgozó parasztok ne szenvedjenek kart. Ezzel teljes mértekben egyetértünk és javasoljuk:

1. Amellett, hogy a járási lamies kereskedelmi és közellálas' bizottsága a központi készlete:: és Budapest ellátása érdekében a kereskedelmi szervekkel felvásárlásokat szervez, a földműves- szövetkezetek is vásároljanak le! hízottsertcst, kacsái, libát cs lássanak hozzá minél előbb azok tartósításához. A helyi lehetőségeknek megfelelően dolgozzák lel a sertést, füstöljék, süssék le és tárolják tavaszra és nyárra a lakosság ellátása érdekében, stb

2. Javasoljuk a megyei tanáén végrehajtó bizottságának, hog) élelmiszeripari üzemeikben kezdjék meg a konzerválást, füstölést és ebből létesítsenek megyei tartalékokat a tavaszi és nyári időszakra.

3. A fulclművesszövetkezetek- nek javasoljuk: valamennyi köz gégben kezdjék meg a lakassáf ellátása érdekében a húskimérést. Erre most lehetőség var azáltal, hogy szabadpiacon szabadon vásárolhatnak sertést, lóvá bbtenyésztésro nem alkalmas szarvasmarhát és borjút.

4. A földművesszövetkezetek legyenek kezdeményeznek, önállóak a kereskedésben, iparcikk beszerzésben, stb.

o o-o-c oooo oooo-ooonoo-ooo-ooo-oo-oo

Értesítjük a szőlősgazdákat

a kecskeméti megyei pénzügyőri parancsnokság felhívása alapján, hogy akik a rendkívüli események miatt musttermésüket eddig bejelenteni nem tudták, a

3 kérdés — 3 felelet

(Folytatás az I. oldalról)

HARMADIK KÉRDÉSÜNK; Meddig terjed a munkástanácsok hatásköre és mi működésük célja?

VÁLASZ: Helyeseljük a mun- húsoknak azt a mozgalmát, amely megvalósítja az üzemek munkás- igazgatását. Fontos. hogy valóban az összmunkásság válassza meg a munkástanácsokat, úgy, hogy azokba építő, alkotó elemek kerüljenek.

A munkástanácsoknak arra kell törekedniük, hogy növeljék az üzem jövedelmezőségét, mert ezen alapszik a dolgozók jóléte. Sajnos még nem minden munkástanácsban ez az egyöntetű vélemény.

A munkástanácsok hatáskörének ki kell terjedni az igazgató megválasztására, a gyár, a vállalat üzemeltetésére, fejlesztésére, a munkások szociális körülményeinek megjavítására és a

tiszta jövedelem meghatározott részének a munkások közötti eloszlására. Emellett a tiszta jövedelem meghatározott részét a központi alapba kell befizetni az állam más szervei működésének finanszírozására, a község, a város kommunális szükségleteinek kielégítésére (lakásépítés, útépítés, stb.).

E feladatok részletes kidolgozására a megyei végrehajtó bizottság minden segítséget meg akar adni a, munkástanácsoknak. Úgy gondoljuk, hogy a munkástanácsok s az egyéb önkormányzati szervek működése elősegíti a közélet további demokratizálódását, Dolgozó népünk szabadságharca tehát nem volt hiábavaló és valamennyiünkön áll, hogy minél eredményesebben törekedjünk a normális élet mielőbbi helyreállítására — fejezte be nyilatkozatát Dallos Ferenc, a megyei tanács VB elnöke.

engedni, hogy különféle alakok, különféle elemek mindenfélét összefecsegjenek. A tömegeknek kell ezeket elhallgattatniok és megakadályozni abban, hogy széthúzást keltsenek.

Ha valamit nem értelek, mi mindig a rendelkezésetekre állunk, mindig megmagyarázhatjuk, hogy miről van szó. Érthető, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket még nem lehet megmondani. Ne gondoljátok, hogy cn ma mindent megmondottam, ezt nem tehettem. De egyet kijelenthetek: amit nem mondottam, annak is óriási a fontossága és az nagymértékben pozitív.

Jugoszlávia ma szerepet játszik a világban és számolnak vele. Hogy továbbra is ezt a pozitív szerepet játszhassa, azt hiszem, folytatnunk kell őzt a politikát. amit eddig folytattunk és

meg kell őrizni erőnket olyannak, amilyen ma.

íme, elvtársak, ezt akartam mondani. Én csak röviden, a legalapvetőbb vonalakban ismertettem a legfontosabb dolgokat, amelyekről úgy véltem, hogy hasznát vehetitek a területi munkában, amikor a népnek magyarázzátok, — fejezte bé beszédét Tito elvtárs.

(Olvasóink elnézését kérjük a Tilo elnök beszédének közlésében fellelhető pontatlanságokért. A beszédet a noviszádi rádió magyar nyelvű adásából vettük magnetofonra. így a légköri zavarok, a szalagcscre következtében elkerülhetetlenek voltak némi pontatlanságok, másrészt a Kossuth rádióban közölt szöveg fordítása sem teljesen azonos a rvviszádi rádióban ismerteteti magyar fordítással:»

bejelentést mostmár sürgősen tegyék meg az illetékes pénzügyőri szakaszon. Bejelentőlap- nyomtatványt a pénzügyőri sza. koszon és a községi tanácsokná kaphatnak.

A bejelentés azért is fontos mert a pénzügyi szervek hamarosan megkezdik minden községben a borkészletek felvételezését. Több községben — igy Jánoshalmán — máris folyik ez » munka.

Mi lesz a borfejadaa és a boradó rendezésével'!

A megye szőlősgazdáinak rég: jogos kérése, hogy emeljék fel s borfejadagot, szállítsák le a 4 forintos boradot. Megkérdeztük s megyei pénzügyőri parancsnokságot, hogy ezzel kapcsolatbar mi a helyzet?

A parancsnokság maga is helyesli és régen támogatja ezt e követelést. Eddig azonban hivatalos felsőbb rendelkezést nem kaptak ebben az ügyben, de értesüléseik szerint, folyamatban van a megfelelő rendelkezés kidolgozása.

A pénzügyőri parancsnokság és a mi véleményünk szerint okvetlenül rendezni kellene s három-négy éves boradóhátralékokat is, amelyek jelenleg is fennállnak, de behajtásuk igen körülményes és bizonylatok hiányában sokszor lehetetlen is. Reméljük, hogy az illetékes megyei és országos szervek ezzel a kérdéssel is sürgősen foglalkoznak majd.

A Kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatóságának közleménye

A Kecskeméti Piarista Gimnázium és Diákotthon igazgatósága értesíti, növendékeit, hogy a. ta- nítás november 12-én, hétfőn megkezdődött. Minthogy a zavartalan munka folytatására a teltételek biztosítva vannak, felhívjuk vidéken lakó tanulóinkat, hogy haladéktalanul jelenjenek meg.

Ifjú Sebestyén. gimnáziumi igazgató

Joszíp üroZ”Tlto besséde Púidban