Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)
1956-11-17 / 15. szám
PETŐFI NÉPÉ POLITIKAI NAPILAP I. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM Ara SO filler 195G. NOV. 17. SZOMBAT Ellenforradalmi banditák fényes nappal rabolták ki a Kecskemét máriavárosi fiókpostát 108 ezer forintot vittek el Miért nem járnak iskolába a diákok? Beszélgetés a megyei tanács oktatási osztályának vezetőjével 108 ezer forint, nem kis ösz- szeg. Ennyit raboltak el a kecskeméti 3. számú, a máriavárosi postat'ióktól. Hogy kik vitték el? Rablógyilkosok, börtönből kiszabadult közönséges bűnözők, ellenforradalmi banditák. Csütörtökön délután 2 óra előtt néhány perccel két ismeretlen fiatalember lépett be a posta ajtaján. Bent, a helyiségben csak Kuczka Kálmán hivatalvezető és felesége tartózkodott. Már éppen pénztárzárás volt, amikor megkezdődött a »művelet«. Az egyik »vendég« — később kiderült: Virág Imre — levélpapírt és egy borítékot vásárolt. Utána kért egy tollat. A tülkénél mindjárt hozzáfogott a levélíráshoz. Nem sokáig forgatta azonban a tollat, meri. egy alkalmas pillanatban jelt adott társának és a kabát aiói villámgyorsan előkerültek a fegyverek és a kézigránátok. Virág Imre pisztollyal a kezében bandita módjára felszólította Kuczka Kálmánt: »Pénzt, vagy életet!« »Elő az összes pénzt!« Hiába volt minden könyörgés, a zsivány félrelökte az idős pos- j tavezetőt, benyomta az ajtót,1 széttépte a telefonzsinórt, felfeszítette a fiókot és a külső ajtót biztosító cinkosának (Szabó Jánosnak) dobálta kifelé a pánz- kötegeket. Szabó, amint a kabát alá gyűrte a tízezreket, kirohant az utcára, ahol a harmadik bandita egy 12Ö-ÖS motorra vette s elszáguldott vele. Virág Imre is futásnak eredt. Az utcára seregtett emberek a menekülő Virágot, aki Cédulaház utca 3. szám alá beugrott, a WC-ben elfogták. Ott rejtette el a még ekkor is felhúzott állapotban lévő pisztolyát és az éles kézigránátot; A rendőrség nyomban a helyszínre sietett és letartóztatta a bűnözőt. Virág Imre bevallotta, hogy hárman követték el a rablást. Szabó Jánoson kívül segítségére volt Nagy Lajos is; A megfontoltságra jellemző, hogy egy nappal korábban (ugyanabban az időben) megjelentek, és helyszíni szemlét tartoltak. Virág Imre néhány nappal ezelőtt szabadult ki a Váci Fegy- házbóJ. Négy év és kilenc hónapot tilt le a tizenegy és fél éves büntetéséből. Izgatás, lazítás, betöréses-lopás, többrendbeli hatósági közeg elleni erőszak és szökés bűntette miatt volt elítélve. Virágot a felkelők szabadították ki. Utána rövid ideig az ország különböző helyein bujkált, majd Kecskeméten, hazaérkezése után kapcsolatot teremtett számos bűnözővel; Az utóbbi napokban a Téglagyár utca 20. szám alatt tartózkodott négy bűnöző társával. A Mária- városban rettegésben tartották a lakosságot. Katonaruhába öltözne, időnként oroszoknak adták ki más; ukat és fosztogattak; Nagy Lajos többszörösen büntetett előéletű, nemrég szabadult ki a börtönből. Pályafutása 1944 őszen kezdődött, amikor jelentkezett »S£«-katenának és nyugatra ment. Onnan 1945-ben tért haza. A népbíróság ebben az évben hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. Kiszabadulása után Juhásszal és társaival fosztogatásból, kisebb-nagyobb betörésekből »tengette« életét. (Dolgozni már akkor sem nagyon szeretett). 1946-ban lopás miatt egy év és két hónap börtönbüntetést kapott. Ez' mit sem használt, mert 1948-ban feketevágásért került a bíróság elé, amikor öt hónap börtönbüntetésre ítélték. 1951-ben hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt kapott két évet. Kiszabadulása után ismét »magánzó« volt. Feketevágással és feketézéssel foglalkozott. 1955-ben a tatai járásbíróság ugyancsak hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt tizenegy hónap és tizenegy nap börtönbüntetésre ítélte. Kiszabaduiasa A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat — budapesti példára — városunkban is megszervezte az üzemek, vállalatok dolgozóinak vállalaton belül történő zavartalan ellátását. Első alkalomra a Gyufagyárba 100 személyre 500 kiló lisztet. 300 kiló cukrot, 200 kilo zsírt és sót szállítottak. A Gépgyár 870 dolgozója 4000 kiló lisztet, 20 q cukrot és ugyanennyi zsírt, 1000 kiló sót kapott. A Kinizsi Konzervgyárban 2000 személy között osztanak ki 60 mázsa lisztet, 34 mázsa cukrot, 19 mázsa zsírt és 25 Elvtársak és Elvtársnők! Tegnap azt az óhajomat fejeztem ki, hogy brioni gyógypi- henőmet kihasználom arra, hogy veletek ismertessem a nagyon bonyolult nemzetközi problémákkal kapcsolatos nézeteinket. Olvastok újságokat, de azokban nem lehet mindent ismertetni és mindent, minden oldalról megvilágítani. Az úisagok különöután ismét a régi ?életét folytatta. Állandó munkahelye nem volt, de ennek ellenére 1956-ban 6902 forintért motorkerékpárt vásárolt. Ebben az évben ismét tettenérték (egy borjút vágott feketén), ezért három hónap börtönbüntetést kapott. Az október 23-i események után ismét megjelent a „közéletben“. Először a városi forradalmi bizottságban biztosított magának vezető helyet, majd nemzetőr lett. Részt vett a párt pénzének elrablásában, melynek összege 230 000 forint. Emellett pedig mint »nemzetőr« több becsületes embert letartóztatott. Szabó János (Kecskemét, Eg- ressy utca 3. sz. lakos) szintén most szabadult ki a börtönből. Rablógyilkosság miatt tíz évre volt elítélve. mázsa sót. A Cipőgyár 800 kiló lisztet, 500 kiló cukrot, 500 kiló zsírt és egy mázsa sót kapott, a Lakatosipari Vállalathoz 25 mázsa lisztet, 15 mázsa cukrot és ugyanannyi zsírt, 1000 kg sót szállítanak. A vasút dolgozóit is ellátják e négy fontos élelmiszerrel. Több mázsa lisztet, cukrot, zsírt, sót osztanak ki köztük. A közel 4000 kecskeméti ipari dolgozó gyáron, vállalaton belüli élelmiszerellátása folyamatban van, a jövőben pedig még jobban kiszélesítik, sen annak okát nem világítják meg, ami Magyarországon és Egyiptomban történt, ahogy sor került az izraeli, francia—angol agresszióra. A helyzet ma meglehetősen bonyolult és nem mondhatjuk, hogy nincs bizonyos veszély arra nézve, hogy nagyobb összeütközésekre kerüljön sor. De a világ békeszeretó erői, amelyek közé Kecskeméten az utóbbi napokban igen sok csatangoló kis- és nagydiákot lehet látni az utcán, annak ellenére, hogy még nincs itt a szokásos téli szünidő. Ezt a városban többféleképpen magyarázzák. A dolgok tisztázása céljából felkerestük a megyei tanács oktatási osztályának vezetőjét és az alábbi kérdésekre kértünk választ: KÉRDÉS: Mi az oka, hogy a diáitok nem járnak iskolába? Van-e ebben szerepük a tanároknak? VÁLASZ: Kettős oka van. Az egyik az. hogy országosan elterjedt az a rémhír, hogy diákokat vittek ki az országból. Megyénkbe Szegedről jutott ide el ez a rémhír, a vasutasok terjesztették. Tegnap a középiskolák igazgatóival beszéltünk erről a kérdésről. Ök megemlítették, hogy Félegyházáról tizenegy egyetemistát vittek el. Telefonon felhívtam Félegyházát s ott azt válaszolták, hogy a hír nem igaz. Ennek ellenére továbbítottam a szájról-szájra járó mendemondát az Oktatásügyi Minisztérium illetékeseinek és kértem őket, hogy a rádióban is cáfolják meg e rémhír valótlanságát. Ennek következtében a diákok között a hangadók, akik nem szeretnek tanulni, úgy gondolják, itt az ideje, hogy ne járjanak iskolába. Tévednek. A tananyagot el kel végezni. Előreláthatólag az évvégi vizsgák később lesznek, különösen vonatkozik ez az érettségizőkre. Olyan értesülésem, hogy tanár izgatta volná a növendékeket, hazánk is tartozik, megmutatták az Egyesült Nemzetek Szervezetében, hogy tántoríthatatlan és fáradhatatlan síkraszál- lásukkal csökkentették a nemzetközi összeütközés lehetőségét és már oda hatották, hogy most már remélhetjük, hogy a békét mégis megőrizzük. Mindenek előtt szeretnék visz- szapillantani arra, ami Magyarországon és Lengyelországban történt, hogy pontos képetek legyen ezekről a történtekről. Ezek nagyon bonyolultak, különösen Magyarországon, ahol az történt, hogy a munkásosztálynak és a haladó szellemű embereknek nagyrésze fegyverrel a kézben küzdött az utcákon a szovjet fegyveres erők ellen. Amikor a magyar munkások és haladó eleinek tüntetni kezdtek. nincs. Azt azonban elmondhatjuk, hogy egyes igazgatók .. hozzájuk forduló kétségbeesett szülőknek felelősségük tudatúban kijelentették, hogy gyermekeik az iskolában biztonság bar vannak. KÉRDÉS: Mi a szovjet katonai parancsnokság véleménye erről t VÁLASZ: Ebben az ügybei megkérdeztük a szovjet katona parancsnokot is. Felelőssége tudatában kijelentette, hogy ilver eset. vagy ehhez hasonló a me I gyében nem történt és nem is fog történni. Éppen ezért mi indokolatlannak tartjuk a szülők részérő! megnyilvánuló bizalmatlanságot az iskolával szemben. Állíthatjuk, hogy gyermekeik ugyanolyan biztonságban vannak a? iskolában, mint odahaza. Küldjék tehát gyermekeiket iskolába A nevelők, igazgatók pedig nyugtassák meg a szülőket, hogy az iskolában gyermekeiknek semmi baja sem lehet, ne higyje- nek a rémhíreknek. KÉRDÉS: Megvan-e a technikai előfeltétele a nyugodt oktatásnak? VÁLASZ: Az oktatáshoz szükséges anyagi feltételeket biztosítottuk, a tanításnak nincs semmi akadálya. A megyében csak az Uj-Kollégium sérült meg az események során. Itt is hoz- zákezdtünk a javítási munkálatokhoz, a tanítás zavartalanul folyik. A szülők kérésére a délutáni oktatás idejét úgy határoztuk meg, hogy mire besötétedik, minden növendék otthonában lehet. majd később ellenállást tanúsítottak és fegyveres akciókat in- dítottak a Rákosi-féle módszerek és a Rákosi-féle irányvonal további fenntartása ellen, mély meggyőződésem szerint ekkor nem lehetett ellenforradalmi törekvésekről beszélni. Mondhatjuk, szomorú és tragikus dolog, hogy a reakció itt nagyon termékeny talajra talált, és aa ügyek folyását fokozatosan a saját malmuk felé hajtották, kihasználva azt saját céljaikra. Ezután Tito elnök arról beszélt, hogy Jugoszlávia népe ismeri a reakciósoknak ezt a törekvését, hiszen Jugoszláviában is próbálkoztak annak idején hasonlóval, Azonban Jugoszlávia népe egységes volt, erős és szilárd. Majd így folytatta: Űfolytalás i 2, cldalSIW Az üzemekben kapnak élelmiszeri a munkások Lisztet, zsírt, cukrot és sót osztanak ki Joszip Broz-Tito nagy beszédet mondott Púidban a magyarországi eseményekről és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára Púidban, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kerületi aktívaértekezletén nagy beszédet mondott. Beszédében részletesen foglalkozott a magyarországi, a lengyelországi és az egyiptomi helyzettel, s a nemzetközi élet főbb kérdéseivel. Tito elnök beszédének első részét az alábbiadban közöljük, a noviszádi rádió magyarnyelvű adása alapján. A beszéd másik részét vasárnapi számunkban ismertetjük. Rendkívül bonyolult a nemzetközi helyzet
