Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-13 / 11. szám

T? A ft PETŐFI KEPE I MIGYIR SZOCIAUSTR MUNKHSPORI BBCS-MISKUK MEGYEI I1PII r~ XI. ÉVFOLYAM, 2G7. SZÁM > __4-----------------------—i-­A ra SO fillér 1956. NOVEMBER 13. KEDD Kádár János elvtársnak, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány miniszterelnökének nyilatkozata Rz általános helyzetről Munkások, parasztok, értel­miségi dolgozók, honfitársaink! Szólni kívánok az általános helyzetről, ezzel kapcsolatban a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány álláspontjáról néhány fontos kérdésben. Kö­zölhetem, hogy az ország egész területén, mind a fővárosban, mind vidéken a Magyar Nép- köztársaság ellen intézett nyílt fegyveres támadást leverték. A fegyveres felkelésben resztvet­tek nagyrésze vagy letette, vagy eldobálta fegyverét. A nagytö­megű eldobált fegyvert katonai és polgári szerveink most sze­dik össze. Budapesten és a Bu­dapestről északnyugatra vezető utak mentén még egyes felfegy­verzett személyek és kisebb fegyveres csoportok kóborolnak és rejtőzködnek. Ezek szórvá­nyos lövöldözéssel és orvlövé­sekkel még mindig zavarják a tömegek békés életét, nyugal­mát, biztonságát. De ezek ártal­matlanná tétele is gyors ütem­ben folyik. Vidéken a békés napi munka megindítása mindenütt rendben megy. A vasutak, a bányák, az üzemek, a közhivatalok jelentős részében a munka megindult. Az iskolákban a tanítás meg­kezdődött. Kedvezőtlenebb a helyzet Budapesten. Bár itt is megkezdődött a munka a hiva­talokban, a közintézményekben, a vasútnál, a fővárosi üzemek­nél, és többezren álltak munká­ba olyan jelentős budapesti üze­mekben, mint a Ganz Vagon, a Beloiannisz gyár, a MA VÁG és más üzemekben, mindez még messze elmaradt a vidéki üze­mekhez képest. A törvényes rend helyreállí­tását illetően is más a helyzet Budapesten, és más vidéken. Az ország vidéki területén egyes Komárom megyei falvakat ki­véve, ahol lövöldözéseket ren­deztek a Budapesten szétvert és innen kiszorított fegyveres tá­madó csoportok szétszórt ma­radványai, teljesen helyreállt a törvényes rend. Budapest egész területéről ezt még nem lehet ma sem elmondani. A megsem­misített fegyveres támadó cso­portokból megmaradt és nappal h pincékben és más helyeken rejtőzködő orvlövészek este elő­bújnak és kisebb bandákba ve­rődnek. Csütörtökön este több helyen áruházakat és vasúti pá­lyaudvarokat támadtak meg és fosztottak ki. Pénteken este szintén garázdálkodtak. Fel­gyújtották például a Royal- ezálló épületét és kifosztották a Rákóczi úton a Guttmann-áru- házat. A lakosságban általános az óhaj a törvényes rend, a bé­kesség, a rendes mindennapi élet, a munka megindítása után és elítélő hangulat lett úrrá az orvlövészekkel, a fosztogatással, a gyújtogatással szemben, mely jelenségek Budapesten még ma is sok kárt, szenvedést és meg­próbáltatást okoznak békés la­kosságunknak. Az általános hely­zetről szólva nyíltan meg kell mondani, hogy más súlyos és gyors megoldást kívánó kérdé­sekkel is meg kell küzdeni _ a kormányszervek, a helyi hatósá­gok és a dolgozó nép egyesített wöfeszitésévelj Ennyit az általános helyzet­ről, azzal a megjegyzéssel, hogy a kormány megítélése szerint két-három napon belül Buda­pesten is végezni lehet teljesen a csoportos orvlövészekkel, a fosztogatókkal, a gyújtogatókkal, s ezzel az egész országban hely­re fog állni a törvényes rend, a békés építő munka első, nélkü­lözhetetlen feltétele. Alapvető feladataink Három alapvető feladatról kell nyíltan beszélni. T Az ország határállomásain-*-*és most már a Budapest felé meginduló vonatokon a testvéri szocialista országokból megsegítésünkre küldött jelenté­keny mennyiségű élelem- és gyógyszerküldemény van. Az ország számos vidékén nagy- mennyiségű zsírt, hízottsertést s más élelmiszert gyűjtöttek ha­tóságaink Budapest számára. Az élelmiszer gyűjtésében becsület­tel vett részt hazafias paraszt­ságunk is. Budapest népe pedig ugyanakkor, sajnos, súlyos ellá­tási nehézségekkel küzd, O Budapesten a harcok so- rán igen sok lakás meg­rongálódott, vagy teljesen el­pusztult. Sok család a tél kü­szöbén hajléktalanná vált, •J Az üzemekben, a bányák- nál, a vasúti és közúti for­galomban bekövetkezett munka­kiesés miatt a most dolgozni kezdő gyárak nyersanyag, de kü­lönösen szén, olaj és más fűtő­anyaghiánnyal küzdenek. A tü­zelőanyaghiány a budapesti ház­tartásokat is fenyegeti. Mi a teendő ebben a helyzet­ben? Mindenkinek a maga he­lyén cs feladatkörében haladék­talanul munkához kell látnia teljes erővel és nagy lendület­tel, Rz ©ksófeer 23-án megindult Ehhez azonban az is szüksé­ges, hogy az ország dolgozó né­pe teljes egyetértésre jusson néhány alapvető kérdésben. Mi­lyen kérdésekre gondolok? Egyetértésnek kell lenni ab­ban, hogy az október 23-án meg­indult népmozgaiom alapvető oka azokban a súlyos hibákban és bűnökben keresendők, ame­lyeket az ország és a párt veze­tésében döntő befolyással bírt Rákosi-klikk követett cl az or­szág dolgozóinak kárára. Tudni kell azt is, hogy a ká­ros cselekedetekkel és módsze­rekkel szemben fellépő töme­gek felháborodása teljesen jogos volt. A megmozdulásban részt- vett tömegeknek nem a Magyar Népköztársaság népi hatalmá­nak megrendítése, hanem ellen­kezőleg. a hibák elleni fellépé­sen keresztül annak megszilár­dítása és megerősítése volt a célja. Amennyire teljesen világos ma már az. hogy a tömegmegmozdu­lásban tiszta szándékú embe­rek vettek í'észt, továbbá, hogy még a fegyveres felkelésben rpsztvett fiatalok nagyrésze is a szocialista rendszer és a népköz- társaság hívének vallja magát, a fegyveres felkelés és tömegmeg­mozdulás részvevőinek soraiban kezdettől fogva jelen voltak, és mindinkább előtérbe kerültek azok az ellenforradalmi erők, amelyeknek célja nem a hibák kijavítása, hanem a Magyar Népköztársaság államának, a dolgozó nép hatalmának meg­döntése volt. Ezek az ellenforra­dalmi erők azt tűzték célul ma­guk elé, hogy megsemmisítsék szocialista forradalmunk vívmá­nyait, az államosított ipart és kereskedelmet, a földosztást s ezzel a kapitalista nagybirtokos rendszert állítsák vissza hazánk­ban. Tudnunk kell, hogy az ellen- forradalom több vonalon indí­tott támadást népi demokráciánk ellen. Politikai vonalon nap, mint nap jobbra tolta a kor­mányt, amelynek az állandó sze­mélycserék is mind jobbolda­libb színezetet adtak. Nem két­séges, hogy az ellenforradalom rövid időn belül magát Nagy Imrét, mint egyetlen kommunis­tát is, felesleges és elavulttá vált holmiként kidobta volna a kormányból. Ezt Mindszenthy bíboros politikai fellépése sok dolgozóval megérttette. Fehérterrorisfák garázdálkodása Az államhatalom ellen fegy­verrel harcolók összetétele, s ennek megfelelően a fegyveres felkelés jellege is gyorsan válto­zott. Miközben kiváltak a népi hatalmat megdönteni _ nem kí­vánó ifjak a harcból, letéve, vagy átadva a fegyvert, roha­mos mértékben aktivizálódtak a börtönből kiszabadult, továbbá a békés polgárok álarcát mindad­dig viselő személyek, végül a nyugati határainkon túl régen lesben álló volt horthysta ka­tona- és csendőrtisztek. Növelte a bajt a börtönökből kiszabadí­tott közönséges bűnözők hada. Ezek fegyverhez jutva, különbö­ző rémtetteket követtek el, nö­velték az anarchiát, s az ellen­forradalmárok szándékait segí­tették clő­De igazi arcát az ellenforra­dalom a íehérterroral fedte fel az egész nép előtt. Mialatt Bu­dapesten a harc első szakasza folyt és vidéken szórványosan a tömegek békés tüntetései zaj­lottak le, ezalatt egyes helye­ken, így például a Dunántúlon, különösen pedig Bács megye déli részén és a győr—soproni vonalon jól szervezett fegyveres ellenforradalmi bandák százával gyilkolták le állati módon a kommunistákat, egyszerű mun­kásokat, parasztokat, értelmisé­gieket, minden haladó embert, akit kezükbe kaparintottak. Ugyanez ismétlődött meg, még nagyobb mértékben és még bru- tálisabb roham tonnájában, ami­(l’olyíatás a 2« oldalon) ...o néppel tűsön vizen át! Szén, ablaküveg, fa és vasáru érkezett Ürömmel közöljük, hogy hét­főn 44 vagon érkezett a kecs­keméti vasútállomásokra. Hon­nan jöttek és mit rejtenek ma­gáikban? Nézzük végig őket szép sorjában. A salgótarjáni dolgozók 11 vagon szenet, 6 vagon táblaüve­get és 15 vagon vegyes árut (kályhát, tűzhelyet, stb.) küldtek. A jugoszláv dolgozók 5 vagon, a szikraiak 4 vagon fával, a ke­cellek pedig 3 vagon tőzeggel enyhítették tüzelőellátási nehéz­ségeinket. Ez a küldemény jelentős se­gítség a kecskemétieknek, r Kö­szönetét mondunk érte a salgó­tarjáni dolgozóknak, a testvéri jugoszláv dolgozóknak, a szik­raiaknak és a kecelieknek. 400 mássa élelmiszer Egy járás Budapestért Elhangzott a kormány felhívá­sa: Segítsétek a fővárost! S a kérő szó visszhangra talált. Meg­mozdult az egész ország. Min­denki ad, amit tud és ebben a segíteniakarásban példásan részt vállalt a kiskunfélegyházi járás is. Egymásután érkeznek a hírek arról, hogy ki, mivel segíti honfi­társait, a fővárosban szűkö­sen élő testvéreit. Ennek a segí­tésnek súly- és értékfelmérése még koránt sem teljes. De maga az a tény, hogy egy járás lakos­sága az első kérő szóra ilyen bőkezűen válaszol — beszédes bizonyíték: milyen nagy kincs az egyetakarás! Milyen nagy kincs az a kívánság, hogy béke, rend és jobb jövőt építő munka honoljon a harcok helyett ebben az országban. Íme a példa,: Budapest dolgo­zó népe ma sokmindenben szűkölködik, a félegyházi járás pedig tudva ezt —• azzal segíti munkástestvéreit, amivel vsak tudja. Alpár község tanácsa arról adott hírt, hogy a lakosság az első kérő szóra 40 mázsa vegyes-* terményt és 12 000 forint kész* pénzt küld a főváros népének( A pálmonostoriali 15 mázsa búzá­val segítenek. Kunszállásról az Alkotmány Tsz 50 mázsa altnál ajánlott fel a pestieknek, egyben pedig közölték azt is, hogy juta- nyos térítés ellenében hajlandók átadni 50 darab hízottsertést. A helybeli földművesszövetkezel hasonló módon 60 mázsa burgo* nyát bocsát a közellátási kor* mánybiztosság rendelkezésére. Szánkon 40 mázsa gyümölcs é* zöldség vár elszállításra. Petőfi» szállásról a Kossuth Tsz 10 darais hízottsertést ajándékoz a pestiek* nek. Döntött a tiszaújfalusi Tisza Tsz közgyűlése is; egy tehergép* kocsi terményt küldenek Pestre, s a községben is összegyűlt máit egy kocsirakományra, való. Útra- készen áll Kiskunmajsándk, m járás legnagyobb községének ajándékküldeménye is, r— kél teherautó élelmiszer, :o<KK0-000QOOOOO'OOOOOO-O-O-O-O-OOOO ÜZEMI KÖRSÉTA Az ország sebeinek begyógyí- tásához elengedhetetlenül szük­séges, hogy megyénk minden üzemében az eddiginél nagyobb ambícióval munkálkodjunk, mert életet csak a munka teremt. Erre pedig, — amint Kádár elv­társ, a Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány elnöke mon­dotta, — igen nagy szükség van. Mindenki a helyén A Kecskeméti Gyufagyár kol­lektívája, lassan egy hete, hogy pontosan megjelenik munkahe­lyén. A munkaidő az elmúlt hé­ten reggel 7-től délután 3-ig tar­tott. A munkástanács javasolta, hogy a héten naponta hét és fél órát dolgozzanak, hogy a szom­bati nap ne kelljen bejönni mű­szakra. A munkástanács javas­latát, mivel az a dolgozók egyöntetű véleményét fejezte ki, a vállalatvezetőség elfogadta. Tette ezt azért is, mert az azon a véleményen van, hogy inkább csökkentett idővel dol­gozzanak, mint egy hét múlva anyaghiány miatt leálljanak, Hétórás a műszak A Kecskeméti Cipőgyár dolgo­zói közül csak azok hiányoznak, akik vidékről járnak be, — hár- man-négyen. A kecskemétiek pontosan megjelennek, s a ter­melés, bár minden nap válto­zik, de egyre ütemesebb lesz. Az első nap még csak 507, a má­sodik 677, a harmadik nap 630, negyedik nap 741, szombaton pe­dig 604 pár gyermekcipőt készí­tettek az üzemben» Naponta négy-öt vagon * készáru Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban a kecskeméti dol­gozók közül mindannyian, a vi­dékieknek pedig 70 százaléka je­lenik meg munkahelyén: A vi­dékiek közül Lajosmizséről, Ke­rekegyházáról és Félegyházáról nem jönnek be a dolgozók, mert a vonatok pontatlanul indulnak, s emiatt nem tudnak bejönni a gyárba. A részleges létszámhiány elle­nére az utóbbi napokban négy-öí vagon készárut gyártottak. Megóvják a nyersanyagot Pénteken délután a munkás- tanács ülést tartott a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban. Az üzem problémáiról, a gyárba'ff lévő harminc vagon nyersanyag megmentéséről volt szó. Ennek egyetlen módja az, hogy min­denki a maga helyén szorgalma­san munkálkodjon. A munkástanács határozatot hozott, hogy a munkaidő reggé? 7-től délután 4-ig. szombaton pe­dig fél egyig tart. Szóbahozták, hogy a gyártott készáruk minő­sége nem megfelelő. Néhányaa megemlítették, hogy a vonatköz- lekedcs rendszertelensége mialt a vidékiek nem tudnak közre­működni a termelésben. Ah egyik munkástanácstag közölte, hogy a gyár részleges működ­tetése mintegy egy millió forint veszteséget okozott már eddig is.

Next

/
Thumbnails
Contents