Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-14 / 243. szám
DEMOKRATIKUSABB LÉGKÖRT üzemeinkben Manapság sokat beszélnek az emberek olyan problémákról, amelyek őket régóta foglalkoztatják, ami nekik fáj, s amelyre orvoslást várnak. így van ez a gyárakban is. Több üzemben igazságtalannak tartják a prémium-elosztást. A Kecskeméti Gépgy árban sokalják a ruha- és cipó kihordási idejét. Félegyházán, a Gépgyár dolgozói sérelmezik, hogy a vállalatot alacsonyabb bérkategóriába sorolták, mert emiatt hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint a Bányászati Berendezések Gyárában dolgozók. Sokan jobb és olcsóbb ctelt akarnak adni az üzem dolgozóinak, meg is tudnák valósiigni, de önálló konyhát nem állíthatnak fel. Ezeket a dolgokat sajnos nem először közük a felsőbb vezető szervekkel. A megvalósításra azonban ma még sem jog, sem lehetőség nincs. A minisztérium tartja fenn magának minden apró-' cseprő dologban a végső szót. Mondjuk meg őszintén, nem is nagyon siet a fájó kérdések orvoslására. A megoldás éppen őzért az, hogy megváltoztatva a regi begyökeresedett központi irányítást, az ügyek intézését a vállalatokra, az üzemekre kell bízni. Miért szükséges ez? Azért, hogy a dolgozók valóban lássák is, ők formálják az üzemet, az ö javaslataik, észrevételeik nyomán javulnak munkakörülményeik, s érezzék, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul az a sokat hangoztatott szó: a gyár a dolgozóké. Néhány gazdaságvezető, hivatalvezető a kötöttségele ellenére is igyekezett a reáruházolt jogkört figyelembe véve segíteni a dolgozók ügyes-bajos gondjain. Ezek között említhetjük meg .Papp Lászlót, a Tatarozó Vállalat és Tóth Lajost, a Terményforgalmi Vállalat igazgatóit. Ók nemcsak a paragrafusokat, a rendeleteket nézik, hanem azt is, hogy az ember mit kíván ahhoz, hogy a munkáját kedvvel, lendü. lettel, szeretettel végezze. Vezetési módszereikben tág teret kairóit a demokratikus szellem, az, hogy a dolgozó beleszóljon a vezetők munkájába. Kedveli-e ezt minden vezető üzemünkben, vállalatunknál? — Sajnos, nem! Többhelyütt a demokratizmus csak szóvirág, ünnepi kinyilatkoztatás. Ebből adódóan egyes igazgatóink bizony nem vették szívesen, ha a dolgozók számonkérték javaslataik végrehajtását, munkakörülményeik javítását. Persze ennek mélyebb okai is vannait. Az elmúlt évek idején virágzó személyi kultusz és annak egyik megnyilvánulása, az erőszakos vezetési módszer beleivódott egyes vezetők munkastílusába. Mit eredményezett? Sok igazga-I tó még ma is azt véti, elég ha a terv teljesítésével törődik, mit bajlódjon a munkások aprócseprő gondjával. S, hogy a dolgozók, akik hozzásegítettek a vezetőt a nagy feladat megoldásúhoz, elégedettek, vagy elégedetlenek az igazgató munkájával szemben, érzik-e az emberséges bánásmódot, hogy mindenki megkapja a megdolgozott bért, ez még nem feltétel. A demokratikusabb légkör megteremtése megkívánja, hogy igazgatóink legalább ugyanúgy képviseljék a dolgozók, közvetlen munkatársuk érdekét a minisztériumban, hogy ahogy azt teszik a terv teljesitcscncl. Nézzük csak, mi a gyakorlat? Az ed- Jig kialakult vezetési módszerek a gazdaságvezetéstől csupán a felsőbb szervek felé követelt jó munkát. Az igazgatóknak a dolgozókkal szemben nem volt különösebb kötelezettségük. A gyár túlteljesítette tervét. Nem volt fontos, milyen eszközökkel. A jövőben nemcsak a vezető akarata, hanem a dolgozó akarata is döntő lesz az üzem vezetésében, s ez megteremti majd a demokratikus légkört. Az új módszert az élet követeli s az szülte. Megtanítja majd a régi típusú embereket, hogy ma már a munkásoknak nemcsali joga, hanem kötelessége is ellenőrizni a vezetés, tervezés, szervezés munkáját. Éppen ezért olyan embereket kell az üzemi bizottságba is beválasztani, akik otthonosak az üzem minden területén. s következetes képviselői a dolgozók jogos követeléseinek. .Nemcsak az üzemi bizottságokba kellenek ilyen emberek, hanem felül kell vizsgálni, rendelkeznek-e a szakszervezetek területi bizottságai ilyen lelkes, hozzáértő szakemberekkel. Csak a hozzáértő vezetés tudja eligazítani a munkásokat a napi élet ezernyi problémájában, tudja megmagyarázni a jelenlegi helyzet reális értékelését és tud reális politikát folytatni. A i szakszervezeteknek feladata: védjék a dolgozók igazát, de soha senkinek se ígérjenek többet, mint amennyit megvalósítani tudnak. S itt kell elmondani azt, hogy ez évben már további béremelésekre nem számíthatunk. Csupán annyit tudunk tenni üzemeinkben, hogy a meglévő bérkeretet igazságosan osszuk el. Ezt különösképpen akkor tehetik meg üzemeinkben, ha bérgazdálkodást nem kötik majd a meglévő, egészségtelen intézkedések. Az érdekvédelemhez hozzátartozik az is, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Ehhez kell a tervszerű, jól szervezett, fegyelmezett munka. Szabó Lajos, az SZMT elnöke, Kecskemét I Talán másodszorra is sikerül... Megyénkben összegyűjtött tejet dolgozzuk fel. Az utóbbi i'él év alatt begyűjtési munkánk javult, az árvíz sújtotta területek tej begyűjtési beadása csökkenésének ellenére 100 százalékra teljesítettük kitűzött feladatainkat. A fellendülés időszakának kezdete május hónap. Az Élelmiszeripari Minisztérium értékelése alapján az első helyre kerültünk, s 6500 forint jutalmat Kaptunk. Ezt a jelentős összeget a legjobb dolgozóknak juttattuk. Azt is el kell mondani, hogy a községi, városi párt- és tarées, begyűjtési szervek segítsége nélkül ma nem büszkélkedlietnénk ezzel a kiváló eredménnyel. A verseny időszaka alatt megnövekedett újítóink alkotókedve is. Az első negyedévben még országos viszonylatban sereghajtók voltunk. Három hónap múlva már az első helyre kerültünk. Ezt a helyezést a harmadik negyedévben is megőriztük, s a következő időszakban sem akarjuk átadni. A legötletesebb dolgozók a megérdemelt újítási díjon felül még 1700 forint jutalmat is kaptak. A munkaverseny, az újítómozgalom fellendülése és hasznossága segített bennünket a harmadik negyedévi jó eredményekhez. Bízunk abban, hogy talán másodszor is elnyerjük a büszke élüzemi címet. Jely Gyula főmérnö'!:, Bács-Kiskun megyei Tejipari Vállalat A Közlekedésépítési Szak- és Szerelőipari V. felvesz: szegezőlakatosokat, villanyszerelőket, villany hegesztőket esztergályosokat, épületszigetelőket, központifűtés-szerelőket, vízvezetékszerelőket, bádogosokat, épületlakatosokat, vasszerkezeti lakatosokat, epületüvegezőket és a fenti szakmákhoz segédmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Közraktár n. 1—3. és — XI., Andor utca 28. 1060 EREDMÉNYES MÄKGUBO-GYÜJTÉS BACS MEGYÉBEN A megyében nagy erővel folyik a máKgubó ' gyűjtése. A földművesszövetkezetek ismerve a ; mákgubó gyűjtésének ! fontosságát, némesak az l : előírt mennyiséget rak- \ táreztak el, hanem ennél jóval többet, mint- ; ; egy 1750 mázsát. Ebben ; a munkában a kalocsai járás került az első helyre. 380 mázsa mákgubót gyűjtöttek be. Dicséretet ; érdemel a kalocsai, az öregcsertői, uszódi, miskei íöldművesszövetkezet. A legjobbak között foglal helyet a bajai járás is. 410 mázsa mákgubót helyeztek el a raktárakban. Kitűnt a ; Sükösdi Földmüvesszö- j vetkezet kollektívája is. Országos Gyógynövcnylorgalmi Szövetkezeti Vállalat Goór Imre olaj-, es grafikai kiállítása Szépszámú, lelkes művészpártoló közönség jelenlétében, a nemzetközi múzeumi napok alkalmából nyílt meg Goór Imre olaj- és grafikai kiállítása a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. A kiállítás a művész szülővárosának kezdeményezésére jött létre, bizonyítva, hogy a város nem felejtette el idegenbe sbo-w kadt fiát; s bár fejlődéséhez nem tudott hozzájárulni, mégis örül eredményeinek s büszke rá. Ezt olvashattuk le a jelenlévők arcáról is, akik örömmel szorítottak kezet a művésszel Goór Imre fejlődése és elért eredményei láttán méltán örülhetünk mind annyimi, akik öt ismerjük. Az öntevékeny művészet nehéz útját járva — minden szabadidejét feláldozva, vasakarattal fejlesztette tudását. A kiállításon szereplő művek ennek az áldozatos munkának a gyümölcsei Széles érdeklődési köre kiterjed a tájnak olykor tüzeshangulatú, olykor borongás képére. Másutt, alakos kompozícióján az emberi jellem megnyilatkozásait ábrázolja, általában erőteljesen megmintázott képein. (Ugyanezt mondhatjuk a kiskunhalasi iskolatörténet kiállításon bemutatott műveire.) Igen kifejezőek grafikai munkái. Tájképein az Alföld szép világáról tett vallomásait olvas-, hatjuk: mély emberszeretetéről pedig a kiállítás nagyobb részéi tevő, embert ábrázoló művei tanúskodnak. Goór Imre festői munkássága nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy Kecskemét városa (amely már magáénak tekinti a művészt), kiállításain eredményes képzőművészeti életről számolhasson be. Igen örvendetes, hogy Goór Imre fejlődése egészséges és folyamatos, festőisége cs képalkotó készsége mind jobban kibontakozik. Kiskunhalas egyre nagyobb büszkeséggel tekinthet a művészre. Udvardy Gyula Mik cs teendők áss 1957. évi községi beruházások előkészítésében? Az idei beruházási tervek előkészítése nem volt megfelelő. Amilyen volt a beruházások előkészítésében a részvétel, olyan lett a munka megkezdése is. A hibákon okulva, a tervezési utasítást már megváltoztatták. A megyei tanács VKG osztálya a tervezésbe időben bevonta a járási tanácsokat. A tervek ilyen formában történő előkészítése érezhető lesz majd a megvalósítás ütemén is. Miután a megyei tanács VKG osztálya ismeri a kereteket, mind a tervezési,' mind pedig a kivitelezési szerződéseket már most megkötheti. Ennek alapján nem lesz semmi akadálya annak, hogy a vállalatok már januárban megkezdhessék a munkákat. A tervek kidolgozása nagy körültekintést igényel. A kiskőrösi járás tervében szerepelni fog a Kiskőrösön keresztül húzódó nyílt csatorna lefedése, vízmű létesítése és az 1955-ben megkezdett strandfürdő továbíejlesztése. A csatorna lefedésénél például tekintettel kell lenni arra, hogy az alapul szolgáljon a község egész belterületének csatornázására. Alkalmas legyen a csapadékvíz, üzemi, lakóházi szennyvíz Vezetésére. Vagyis olyannak kell lenni, hogy körülbelül 50 évre a közművesítés fejlődésének is megfeleljen. Jelenleg a kertek alatt vezet a Téli ismeretterjesztő előadások a bajai járásban A bajai járásban mindenütt folynak az előkészületek a téli ismeretterjesztő előadások megtartására. A községi értelmiség soraiból mindenütt előadói közösségek alakulnak, melyekben helyet foglalnak a pedagógusok, az orvosok és a mezőgazdasági szakemberek. Az előadói munkaközösségek az ismeretterjesztő előadások megrendezése során, — előre megtervezett előadásaikban, — szerteágaziWsmeretekkcl igyekeznek a fülű népének ismereteit gazdagítani. Dávodon az előadói munkaközösség az első negyedéves munkaprogramot már össze is állította. Novemberben: »Télennyáron takarmánybázis«, »Kína, a béke országa«, »A sportolok életmódja« és »Mit kell tudni a járványos gyermekbénulásról«, december hónapban: »Az élet keletkezése«, »Nyelvjárásaink», »A nap földi hatása«, »Hogyan érhetünk el nagyobb eredményeket a sertéshizlalás terén«, januárban pedig: »Az edzés szerepe a sporteredmények fokozásában«, »önköltség és életszínvonal«, »Rákóczi szabadságharca«, »Zseblámpától a rádióig« címmel rendeznek előadásokat. nyitott árok nyomvonala. Így nehezen tisztítható. Üj nyomvonalat kell kijelölni, hogy a csatorna lehetőleg az utcán, könnyen I hozzáférhető helyen épüljön cs j a szennyvíz gravitációs úton ke- I rüljön a Dunavölgyi csatornán I keresztül a Dunába. Az új nyomvonalra már javaslatot tett a községi VKG állandó bizottság Még ebben a hónapban szakbizottságot alakítanak az új nyomvonal és a csatorna méreteinek megbeszélésére. A bizottság javaslatát a községi végrehajtó bizottsági ülésen, majd tanácsülésen megvitatják. A végleges nyomvonalról a lakosságot körzetenként a tanácstagok tájékoztatják. nek megkezdésekor a távlati tervekbe illeszkedő, a lakosság akarata szerinti munka indul meg. A többi állami beruházásokat is így készítik elő. Az állami beruházásokkal egyidőben már most meg kell kezdeni a községfejlesztési tervből iétesítendő beruházások előkészítését is. A tanácsok ismerik az igényeket és meg tudják haiA'ozni, hogy abból a következő évben mit tudnak megvalósítani. Ennek alapján már januárban szerződést köthetnek a tervező és kivitelező vállalattal. Az így előkészített községfejleszlési terveknél reális lesz a társadalmi munka, az anyag-, a pénzelőirányzat és az 1955- és 1956-os évek tapasztalataival ellenkezőleg, minden tétel megvalósul. Füzes István. a Megyei Tanács munkatársa így a beruházás kivitelezésé-Oálmx cul aüm&Ák kínlbYive BUZINCSAK ERNŐ PAHI, TŐTH ANTAL KECSKEMÉT. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézetének Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden van alapfokú tanfolyama. A tanfolyam időtartama 15 hét. Napi átlagos elfoglaltság 5—6 óra. Személy- és tehergépkocsi vezetési kiképzésére a tandíj 1000, a vizsgadíj 200 forint. Egy kocsinemre (vagy személy-, vagy tehergépkocsira) a tandíj 600 forint, a vizsgadíj 150 forint. A rendőrorvosi vizsgálat megtörténte után (amennyiben az eredményes volt, ifehát nem lett a jelentkező elutasítva), a jelentkező a helyszínen kapott kérvényűrlapot kitölti és azt ugyanott be is adja. A késS^ényürlapon azt is meg kell jelölni, hogy a fenti városok közül hcá litvánja a tanfolyamot elvégezni. A tanfolyamokra a behívás ^írásban) a kérvények beérkezése sorrendjében történik. Vidékeken rendszerint 15 hetenként indulnak a tanfolyamok. Lakásról és ellátásról az intézet nem gondoskodik. FABKASINCKI JÖZSEFNÉ BAJA. Részlet vásárlási kedvezményt a munkavállaló csak olyan mértékben vehet igénybe, amikor összes levonásai és havi részletfizetésének együttes összege fizetésének a 33 százalékát el nem éri. Aki ezt a mennyiséget kimerítette, részletfizetési kedvezményt újból csak akkor vehet igénybe, ha összes részletfizetési kötelezettségének már eleget tett. (A vásárláskor a 10—20 forintos különbség esetén a vállaiai a fentiektől eltekint.) * HORVÁTH JÂNOSNË KECSKEMÉT. A nylon fehérneműké' minden esetben teljesen ép, símafalú edényben kell mosni, mert így is védjük a szálhúzódásoktól. A mosást célszerű lúgmentes szappannal vagy mosószerrel végezni, olyan hőmérsékletű vízben, amelyet éppen a kéz elbír. Mosás közben a nylon fehérneműt ne dörzsöljük, csak nyomkodjuk jól át. Bőséges langyos vízben öblögessük úgy, hogy az anyagban ne maradjon szappan. A blúzokat és férfiingeket fogasra téve szárítsuk. Ha szárítás után enyhe gyűrődést látunk az anyag színén, meleg, de nem forró vasaló".i' vasalhatjuk. ^ TÓTH BÉLA KISKUNHALAS. A vállalati étkezesi hozzájárulásban csak azok a dolgozók részesülhetnek, akik szervezett üzemi étkezésben vesznek részt. Szervezett üzemi étkeztetésnek tekintendő a vendéglátóipari vállalatoknál az előfizetéses étkezés (előfizetéses menü). A szervezett üzemi étkezésben részvevő dolgozókat azonos vállalati hozzájárulás illeti meg, akár vendéglátóipari vállalat, akár üzemélelmezési vállalat, sajálkezelésű konyha vagy más konyhával bíró vállalat biztosítja a csoportos éreztetést.
