Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-13 / 242. szám
B-H S Az értelmiségi határozat megvalósításáért A napokban megtartott értelmiségi nagygyűlésen kevesen szólaltunk fel. Miért tartózkodtak és nem hallatták szavukat a pedagógusok, a műszaki értelmiségiek, az ügyészek, az orvosok, az értelmiségi tanácsi dolgozók és mások? Talán nem tudtak volna mit mondani, talán nincs problémájuk? A kérdésre a feleletet két felé lehet osztani: kétkedésből fakadó »Ne szólj szám, nem fáj fejem«, az egyik; másik: túlsokáig kényszerült az értelmiség a politikai megnyilatkozásoktól való tartózkodásra, kísért a műit, »az ellenség hangja«, »reakciós értelmiség« jelzőktől való félelem. De van még más ok is. Voltak nem kis számmal az értelmiségiek, de mások között is olyanok, akik nem ellenkeztek, mindent jónak, helyénvalónak találtak, puhány gerincük folytán nem volt véleményük, pozíciójuk biztosítására behódoltak, de mindig érezték bensejükben és' bizalmasan kifejezésre is juttatták a külső megnyilatkozásaik és valódi énjük közötti összeütközést. Ez a típus összetéve'sztette a funkcionáriusokat a párttal, a párt és a funkcionárius közé az egyenlőség jelét tették. Viszont a funkcionáriusok némelyike éppen az ilyen szellem és magatartás térhódítása következtében — nem lévén kollektív vezetés — önmagát képzelte a pártnak. A személyi kultusz hordalék iszap talaján hirtelen naggyá rptt kiskirályok »öntudatát«, »nélkülözhetetlenségét •*, -tellebbezhetetlenségct«, »csalhatatlanságát« segített kitermelni az eddig vázolt szellem. „Egység és bizalom!" vált jelszóvá a júliusi határozat nyomán. A dolgozó nép érdekében a júliusi határozatból számtalan intézkedés látott napvilágot. Éppen ezért nem osztom azt a nézetet, hogy az értelmiségi határozat okos és ügyes »taktikai« lépés a párt részéről. A KV határozata megállapította, hogy a párt egy részében, az .értelmiség egyes csoportjaiban s elszórtan, a munkások és a dolgozó parasztok között is ingadozás és a párttal szembeni bizalmatlanság lépett fel. Az értelmiségi határozat nem taktikából látott napvilágot, hanem azért, mert a párt leszámolt a múlt hibáival, a történelmi és emberi igazság, a párt erkölcse és becsülete volt a szülője az értelmiségi határozatnak. Raji: elvtársnak és számos más volt kommunista vezetőnek, a középparasztság rehabilitása azt bizonyítja, hogy a júliusi határozat valósággá válik. A dolgozó nép bizalma megerősödött a pártban, ezt a bizalmat pedig »taktikával«, tettek nélkül nem lehet elérni. A bizalom szükséges az alkotáshoz. Minden határozat annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. Mi, értelmiségiek az érdekünkben hozott határozattól várjuk életünk, sorsunk jobbrafordulását. A határozat szerint gyakorlati intézkedéseket kell tenni. De ki tegye meg ezeket az intézkedéseket? Észlelem, hogy sokakat közülünk a páholyból való szemlélet jellemez. Mondják: ez a KV határozata, hajtsa végre a párt. Tetteket várunk a párttól és a kormánytól. Helyes, ha a szavakat tettek követik a vezetés minden szintjén. De mi csak némán szemlélődjünk és sült galambként várjuk az eredmények szánkba pottyanását? Mi magunknak is cselekednünk kell a párt programjával kezünkben, eszünkben és szívünkben. Lesz-e politikai biztonság, erkölcsi megbecsülés, emelkedő életszínvonal? Mcgvalósul-e a szocialista demokrácia, az építés programja? Tőlünk, a mi munkánktól, a dolgozó néptől — benne vagyunk mi is, az értei-' nűség — mindannyiónktól függ! Kötelességünk a cselekvés. Ezért javaslom, hogy az értelmiségiek az egész megyében foglalkozási, hivatási áganként üljenek össze, tárgyalják, vitassák meg .a határozatot és dolgozzanak ki széles programot a megvalósításra. Ezekután Kecskeméten üljünk össze és közösen dolgozzuk ki a megye értelmiségének akcióprogramját. Csak így lesz valóság, alkotó valóság a haza javára és a szocializmus építésére ebből a nagyszerű határozatból. Igazságot, nyilt politikát, őszinte szót és tetteket a júliusi határozat megvalósítására — programot írjuk a »tiszta lapra« a megye vezetői és az értelmiségiek. Eszünkkel, szívünkkel és teljes erőnkkel dolgozzunk a júliusi határozat megvalósításáért, hogy elmondhassuk Vörösmarty Mihállyal: »Mi dolgunk a világon! Küzdeni Erőnk szerint a legnemesebbekért, Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivittük a mély süllyedésből, S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! Áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!« Dr. Magócsi Géza, megyei bíróság A Megyei Begyűjtési Hivatal javaslatára a Begyűjtési Minisztérium jóváhagyta, hogy a fagykárt és a peronoszpórakárt szenvedett szőlőbirtokosok beadási kedvezményben részesüljenek, amennyiben a károk önhibájukon kívül következtek be. Ha az illető nem permetezett időben, vagy kellő mennyiségben, kedvezményben nem részesülhet. A rendelkezés nagy jelentőségű, mert eddig víz-, illetve tűzkár címén juthattak a termelők ) beadási kedvezményhez. Bár a ; rendelkezést a megyei tanács pe- I csétjével hitelesítette, s ezáltal i érvényben levőnek is tekinthet- I jük; a városi begyűjtési hivattál október 1-én meg is kapta (iktatta 5-én!), semmi, de semmi sem történt. Olyannyira, hogy a mezőgazdasági osztály még csak nem is tud róla, holott a károkat a mezőőröknek kellene feliilvizsgálniok. Megyénk több községében már be is jelentették az összes fagy- és peronoszpérakárokat, más községekben pedig most van mindez folyamatban. De a kecskeméti begyűjtési hivatal csupán két hasonló ügyet intézett ei eddig. (Ezek sem kapcsolatosak a peronoszpőra-, vagy fagykárral!) S lia megnézzük (és megnéztük!), e két kérelmet, keltezésükből megtudhatjuk, hogy jóval e tanács VB-rcndciet előtt kérték beadásuk eltörlését. Az egyik özv. Náfrádi Istvánná Voclker telep II. utcai lakos, aki idős kora miatt 800 négyszögöles földjét gondozni nem tudja, a föld 20 éve nem kapott trágyát. Kérte, s igaz, most meg is kapta 516 literes, 3 évi beadási kötelezettségének érvénytelenítését. Járó Gábor belsőnyíri 2 és fél holdas gazda a másik, akinek sziutén eltörölték a kivizsgálás alapján hátralékát. Sok-sok termelőt érint ez a kedvezmény. Ha például földje a 4-cs íájegységkategóriába csík, és ezen az átlag /szőlőtermés 8 mázsa, de peronoszpőra-. vagy fagykár okozta körülmények miatt mindössze 7 mázsája termett, a 7 mázsa számít majd beadási alapul, beadásának 13 százalékát elengedik. Ügy véljük, egy ilj'en hasznos és sokakat érintő rendelet megérdemel annyit, hogy tudassák minden érdekelttel, s hogy azok bátran fordulhassanak a tanácshoz kivizsgálás, elintézés végett' Négy év alatt nem épült annyi járda, mint az idén A pénteki hetipiacon mint újdonság megjelent a sper.ót. 3—4 forintot kértek kilójáért. A burgonya kilója 2—2.20, a sárgarépa csomója 0.90—1 forint, a gyökéré 1.20—1.40 forint volt. A vöröshagyma kilóját 2.80—3, a fokhagymát 9—10 forintért mérték. Sok fejeskáposzta várt eladásra, 2.50— 2.80 forinért kínálták kilónként, á kelkáposzta kilója 3— 3.20 volt. A kalarábét 1.50—1.60, a karfiolt 3—3.50 forintért adták kilogrammonként. A paradicsom kilója 1—1.20, a zöldpaprika 2.50 —4, a zöldbab 5—6 forint között kelt el. Zöldtengeri is volt 30— 40 fillérért csövenként. A gyümölcspiacon az alma ára 2.50— 4, a körte 3—5, a szilva 1— 1.40, a szőlő 3.50—4 forint volt. A dió kilóját 13—15 forintért mérték. A baromfipiacún az eiőcsirkfe kilójáért 24—26, a tyúkért 20— 22, a pulykáért 15—16 forintot adtak. A sovány kacsát 16—18, a hízottat 24—25, a soványlibái 18—20, a hízottat 25—26 forintra tartották az őstermelők. A tojás darabja 1.60—1.70 forintért kelt el. A tejpiacon a tej literjét 3— 3.50-ért adták. A tejfel literje 20—22, a vaj kilója 55—60 forint volt. A túrót 12—14, a juhsajtot 30—32 forintért adták kilogrammonként. Még egy újdonság: megjelent a rizs. Sokat hoztak belőle, és 28—30 forintért adták. Finomlisztet is kínáltak 3 forintos áron. Mák is volt a piacon, 18—20 forintot adtak literjéért és savanyúkáposztát is árultak 6 forintos áron. A Kiskereskedelmi Vállalat felkészülten cárja a zord hónapokat Tároljak a téli almát és a diót A raktárak egyre zsúfolódnak. A lisztes, cukros zsákok, a fűszerfélék, a tárolható élelmiszerek gyűlnek, egyre gyűlnek és szűkre zsugorítják a raktárak szabad terét. Telnek a raktárak, hogy télen az esetleges járhatatlan utak, a hófúvás miatti szállítási kiesésekről ne vegyenek Nyitott szemmel ELFELEJTEIT PA PILONOK A Hírős Hét emlékéit egy hét elmúltával is szívesen idézzük. Szívesen meghallgatjuk az elkésett jelentéseket is, de nem szívesen látjuk az ittfelejtett, utat elzáró, városképet csúfitó maradványokat. lilmúlt a Hírős Hét és már másnap, hétfőn annak rendje és módja szerint szétszedték a pavilonokat, elhordták az árukat, a deszkákat. De két pavilont ittfelejtettek. Az egyiket már alaposan megtépázta az idő, csinos külsejét leszaggatták róla, meztelenül, szűrös deszkavázzal áll a járda közepén. Bizonyára szégyenül mdgát, de sajnos nem adatott meg neki a kegy, hogy elmeneküljön a szidalmakat szóró járókelők elől. Nem adatott meg a kegy, hisz ő és tőle nem messze álló társa, csak tehetetlen fából készült. Könyörüljenek rajtuk gazdáik. Nem forgalmaztak eleget? A KISKER és a Vendéglátóipari Vállalat — úgy emlékszünk, az ö pavilonjaik, — akkor is másként büntessen. És főleg mást. Ne az egész várost, a csúnya képpel, ne a Szabadság térén sietőket a forgalmi akadályokkal! Ugye megteszik? Az árva pavilonok nevében is kérjük ezt mi, városiak valamennyien. tudomást a családok kamrái, a terített asztalok. Mindenféle élelmiszercikkből van elegendő, hiánycikkről — hacsak rizsről nem — alig szólnak a kereskedők. Ha az áruellátás javulása felől kérdezősködünk. a zsír és húsféleségekkel hozakodnak elő. Joggal. A hús- és zsirellátás 70 százalékkal jobb a tavalyinál. Míg tavaly sorbaállással jutottak zsírhoz a háziasszonyok, az idén a legkisebb boltban 10 kiló számra vár kimérésre a disznózsír. Mig tavaly egy héten kétszer mértek friss húst a húsboltokban, az idén mindennap válogatni lehet a szebbnél-szebb tőkehúsokban. Arra is gondolnak, hogy a külterületi lakosság jobb ellátásának érdekében két új húsboltot nyissanak. A terv a Máriavárosba és a Bethlen-városba szól. Kolbász, felvágottféleség is van. Mennyiségére és változatosságára csak dicsérő szavakat mondhatunk. Élelmiszerben, húsféleségekben nem lesz hiány. Es gyümölcsökben? Zöldségfélében? Most kezdték meg öt-hat vagon alma tárolását, 60 mázsa dió is vár az ünnepekre, Ez hivatalos vélemény, a Városgazdálkodási Vállalat útépítő részlegénél mondták. És bizony, aki régen lakja e homokos várost, koptatja girbegörbe útjait, kénytelen aláírni e megállapítás helyességét. De egy felétellel: jövőre építsenek még az ideinél is többet. Az útépítő részleg alig kéthónapos múltra tekinthet. E rövid idő mégis annÿi szép munkáról hagyott emléket az építési napló lapjain. Hosszú éveken út a®megyei Útfenntartó Vállalat gondozta, javította, építette a város útjait, de az 56-os esztendőtől — a fő közlekedési utak kivételével — a város gondja mindez. A néhány hónap bebizonyította, hogy nem is utolsó gondja! Előbb a legesúnyább, legkínzőbb sebekre kent gyógyító írt, jövőre már a kisebb szépséghibák eltüntetésére is futja majd erejéből. De nézzük csak. Széles aszfaltjárdát kapott a Széchenyi tér, több mint 600 négyzetméteren botladozás, kerülgetés nélkül kopognak már a léptek. A Rákóczi úton, a törvényszék épülete előtt is járható már az út, a Villám István utca és a Beloiannisz tér egy része is sima már. Most építik a Katona József Színház bejáróját is. E nagyobb munkák mellett több brigád a kisebb javításokat végezte. _ Az elmúlt hónapokban a város számtalan útján javították ki a gidres-gödrös aszfaltjárdákat. De ezzel még nem ért véget ez az esztendő. A posta és az Okollégium előtti járdát még az ff (ír(iftién// : 16500 Cft idén rendbehozzák. Rendezik a forgalmas útvonalon a parkok közpiti átjárókat, a Beloiannisz téren is lesz még munkájuk és ha az idő megengedi, és megérkezik a kézimeghajtású aszfaltkeverőgép, az Arany János utca páratlan oldalán is megépítik az új járdát. Ha csak a járdákról szólunk, csonka képet adunk az útépítő részleg várost szépítő munkájáról. Egy egész sor köveséit átrakása, kijavítása mellett komoly földmunkát is végeztek. Rendez-, ték az Ipoly utcát, — több, mint 1360 köbméter földet mozgattak meg itt — a Kerltápoly utca rendezéséért is hálásak az ottlakók. A Reiszmann Sándor utcában a földmunkák mellett már salakozták is, és most salakozzák a Küküllő utca szinte járhatatlan portengerét. A Kossuth körúton sem áll meg ezután a víz, einyesték a padkákat — 2300 köbméter földet mozgattak meg — rendbehozták a kövezetét. De még felsorolhatnánk tucatnyi utcát. teret, ahol meglátszik jó munkájuk. Az idén még sok a tennivaló — csak bírja az idő, — jövőre pedig még több. Még ez esztendőben megérkezik az úthengei, a négy kézimeghajtású forgódobos aszfaltkeverő, a 3.500 litere1- bitumenfőző üst. A már meglévő szerszámokkal együtt már elegendő gépi felszereléssel rendelkeznek. Megvan minden biztosíték arra, hogy jövőre még több járdát, értat építenek, minebben az esztendőben. Házfalakon, hirdetőoszlopokon, kirakatokban pirosbetűs plakátokat olvashatunk: — »Vegyen könyv sorsjegyet.’« Mint hírlik, ez a sorsjegy a világ lagkockázaiménteseb b nyereményjáléka. — Nincs, aki vesztene. Az egész úgy történik, hogy bemégy egy trafikba, vagy egy könyvüzletbe ás 20, 10, illetve 5 forintért vásárolsz egy sorsjegyet. Ha szerencséd van és kihúzzák, nyerhetsz: Pannónia motorkerékpárt, zeneszekrényt, televíziós készüléket, magnetofont, írógépet, porszívót, 40—2000 forintig könyveket. Ha nem húzzák ki, visszaválthatod a jegyet — könyvre. Megkérdeztük Német Jánost, a Szikra könyvesbolt vezetőjét, milyen célt szolgál ez a sorsjegyjáték? így válaszolt: — A pénzét itt senki sem veszti el, de nyereményiáryiiáinkkal azt szeretnénk elérni, hogy olyanok is vásároljanak sorsjegyet, ezáltal könyvet, akik nem a betűket, hanem mondjuk, a motorkerékpárokat szeretik, A könyvsorsjáték bevált. Ezt bizonyítja, hogy már eddig is — október 1-e óta ■— 1500 darab sorsjegy fogyott. el. A húzás december 15-én lesz, s biztos vagyok benne, hogy addig még sokezer sorsjegy kel el. Mert így legalább biztosítva van a karácsonyi ajándék. Piaci árak Jó álmokat városi begyűjtés!
