Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-11 / 240. szám
ROS ■^^^OîKKKHKKMKKXXXXKMXMXKKïOOOOO v OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OGOOOOOOOOOOOWjOOOW»*. A mai napon... 0<>CH>CK>0<>C-CK>0<X>00<)<K>00 ck>ooo<>oo acKworKxxxxKXKyoooo ooo-oc ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt ismét megtartja értekezletét. A jövő évi költségvetésről tárgyalnak. A második napirendi pontban a végrehajtó bizottság tagjait tájékoztatják az őszi munkák állásáról, a begyűjtés helyzetéről. Bejelentésekre is sor kerül. Egy pályázat megvitatása Vizsgáznak a művezetők A Kecskeméti Cipőgyárban a mai nap folyamán művezetők, segédmüvezetök mintegy 12-en, Hegedűs Menyhért műszaki vezető, Oláh József szakszervezeti munkavédelmi felelős és Aranyi Géza karbantartó vezető előtt adnak számot, hogy az állam által előirt munkavédelmi utasításokat ismerik-e, tudják-e azokat a gyakorlatban alkalmazni. A vizsgán a 35 kérdés cgyikéremásikára kell alaposan felelni. Ez igen helyes, mert így képet kapunk arról is, hogy a műszaki vezetők mennyiben viselik szívükön a dolgozók balesetvédelmét. Azt a művezetőt, vagy segédművezetőt, aki nem felel meg, pótvizsgára utalják. S ha ott sem tud a kérdésekre válaszolni, leváltják felelős posztjáról. Az MSZT pedagógus szakosztálya hosszú hónapok áldozatos munkájával egy több mint 200 oldalas dolgozattal válaszolt az MSZT országos központja »Közösségi1 nevelés« című pályázatára. A szakosztályba tömörült > pedagógusok saját gyakorlatuk- j ban kikristályosodott, célraveze- > tő módszereket gyűjtögették öszsze, kidolgozták az újabb lehetőségeket, hogy ezzel is hozzájáruljanak a gyermeknevelés eddig sokat vitatott ága, a közösségi nevelés mind jobb módszereinek kiterjesztésében. A dolgozat elkészült, továbbították már a központnák, de még beszélgetnek róla. Ma este 6 órakor a TT1T klubjában ankétot tartanak erről a pályázatról. A bevezetőt Tornyai Jenő tanár tartja, a vitaindító pedig Madarász László tanár, a TTIT megyei titkára lesz. „Mitől olyan édes az Ősz van, hideg van, a férfiak peszszimisták, hisz leszakadt egy gomb a kabátjukról, ízetlen volt az ebéd a vendéglőben, hozták a villanyszámlát és a prémiumosztásnál kifelejtették őket. De a nők, az asszonyok? Azok csinosak, aranyosak, a szél sem tudja róluk elfújni a kacér mosolyt, a szemük úgy kacag, mintha tavasz lenne. Vagy valóban ő]c hozzák a tavaszt? A női szépség titkait bogozva lopakodtunk be aSzéche nyi téri Illatszerboltba. Férfiak szegyeinek ide bejönni, nem nekik találták fel a kozmetikát. De a nők valósággal személyi tulajdonukká avatták. Kis tündérpalota. Virágzó bolgár domboldalak, csendes, napsütötte török völgyek illatát hozták el ide kis üvegekben és a sok szín kápráztatóan csillog a tükörlapokon. Az őszi borút eloszlatja pár csepp Carmen, Ábránd, Széna, Opera. S mint Zimai Lászlónétól megtudtuk, még ezen a héten kapható lesz a legfinomabb és legújabb csókálló rúzs. Szakértők mintegy száz főnyi érdekelt előtt, már ki is próbálták, persze — csak kézre dörzsölve. De ennek ellenére nagy sikert aratott, s bizonyára kecskeméti hölgyolvasóink is meg lesznek vele elégedve. Az őszi évad másik újdonsága a ajka?...“ gyöngyház lakk. Színe sokkal szolidabb, tetszetősebb, mintáz eddigiek, viszont tartóssága jóval nagyobb. Védekezésül az őszi szelek ellen kiváló bőrápoló krémeket lehet kapni. Az lllatszerbolt már most felkészül a karácsonyra. Ajándékcsomagokat fognak összeállítani, melyekben a manikűrkészlettől a boroivaf elszerelésig minden megtalálható. Nemcsak az ész — (úgymond egy drámaíró), — de a szépség is bajjal jár, mert néha sokáig kell várni a kiszolgálásra. Ez persze nem a bolt dolgozóinak hibája, hanem a vevőké, ugyanis néha háromszázan is megfordulnak itt naponta, (benedek) ÍMég ebben a hónapban befejezik a mükerii alkotóház építkezését A Műkert öreg fáit is megölelte az ősz. Színesednek a levelek, a szél fuvallatára már könnyűvé száradva imbolyogva szállnak az avarra. Ősz van a Műkertben is, művészetre ihlető csendes ősz. Az alkotóház még nemrég kopott épülete frissen vakolt falaival, ablakszemeivel peckesen áll a halódásra készülő környezetben. Mintha mondaná: — Lám, én nem elmúlni, éledni készülök. A hét műterem még üresen áll, a hozzájuk tartozó szobák hiányolják még a berendezést, de már nem sokáig. Az építők kopácsolását, a mázolok füttyét lassan felejtik a falak, tanyát üthet a csend. Több mint egymillió forint felhasználásával újjávarázsolták a kopott épületet, és meg is növelték. Még e hónapban átadják rendeltetésének, hogy neves lestők, szobrászok i alkossanak benne maradandó 1 műveket. Válasz a »tekete zongora e»yik ismerőjének« A városi tanács tulajdonát képező hangversenyzongora felett kesergő sorokat őszinte megértéssel olvastuk valamennyien. Végre a fekete zongora egyik ismerője is felfigyelt a kérdéses hangszer nem éppen dicsőséges pályafutására. A kesergő sorok azonban — véleményünk szerint — nem elég tárgyilagosan és nem a valóságnak megfelelően publikálták a zongora ügyét. A tisztánlátás érdekében részünkről, a városi tanács dolgozói részéről az alábbiakat kívánjuk hozzáfűzni: Kezdjük talán azzal, hogy a város kistanácstermében őrzött zongora egy napon a népművelési csoport akkori vezetőjének intézkedésére helyet változtatott. Akkor még az illetékesek nem is sejtették a teljesen új zongora elkövetkező megpróbáltatásait. A zongora hosszú hónapokat töltött az Új Kollégium dísztermében, közben rövidebb ideig kiegészítette egyik iskolánk tornatermének felszerelését is. Ez ídó alatt a zongora helyre nem hozható rongálódásokat szenvedett. Amikor illetékesek rendelkezésére a zongora visszakerült a tanácsházára, az azonosságot illetően még a »fekete zongora egyik ismerője« is csak a márka elolvasása után mert volna nyilatkozni. A zongora egyik lába kitörve, zárak felfeszítve, a zongoratetőt tartó zsanérok kiszaggatva, összekarcolva, összeverve. Így került hozzánk a zongora, olyan rongálódásokkal, amelyek rendbehozatala szakértői vélemény szerint 4—5000 • forintba kerülne. Bizony az történt, hogy az illetékesek által jó helyen tudott és lezártnak hitt zongora csákiszalmája volt. Az Új Kollégium díszterme gyakran visszhangozta a hangversenyzongora akkordjait és nem mindig avatott kezek voltak azoknak interpretálói. Az átvonulok, akiket a terembe beszállásoltak, bizony nem nagyon méltányolták a zongora előkelő származását. A zongora tetején talált nyomok legalább is ezt igazolják. Ki tudná azt most utólag kideríteni, hogy hány alkalommal szolgált a zongora poros szalmazsákok tartópilléréül. Mindezek után ne vegye rossz néven senki, ha a népgazdasági vagyon megóvása érdekében is a »gazdák« nagyobb összegű költséggel a zongora formáját úgy, ahogy visszaadták és magát a hangszert biztonságba helyezték. Nagyon jó néven vettük volna, ha a zongora egyik ismerője időben hívta volna fel az illetékesek figyelmét annak szomorú sorsára. Talán nem róható fel bűnül az sem, ha az illetékesek egyelőre biztosabbnak látják a zongora helyet egy »szerényebb igényű« klubhelyiségben még akkor is, ha az csak — uram bocsá’ — »magyar , nótázgatáshoz« szolgáltatja a kíséretet. Elmondtuk a tényeket. Befejezésül az érdekeltek megnyugtatására kijelentjük, hogy klubhelyiségünkbe beérjük jóval szerényebb képességű zongorával is és bízunk abban, hogy e rövid epizód után a fekete zongora újra elfoglalhatja azt a helyet (de most már biztosabb helyet), amelyet a város egyre fejlődő zenei életében .méltán meg is érdemel. A fekete zongora másik ismerője, a városi tanács dolgozója. V** * ■'<. Almaszüret Az Új Tavasz Termelőszövetkezet tagsága szüretel. Nem a tőkék felett hajladoznak, lábujjhegyen, létrán ágaskodva szedik vigyázva a nagyfejű, mosolygó almákat. Úgy bánnak minden gyümölccsel, mint a hímes tojással, hisz egy erőteljesebb ütődés és az egész évi gondos munka gyümölcse veszít értékéből — nem alkalmas a tárolásra. Szép, egészséges az alma és nem is kevés. 240 mázsát raknak ládákba, kosarakba ezen a héten, az alrnaszüret végeztéig. És ha már megszabadították a fákat súlyos terhűktől, a szőlősorokba állnak. Jövő héten megkezdik a valóságos szűrőiét. Visszavonhatatlanul közeleg a tél — Vásárolják a bundacipőt — & Ha módunk lenne beletekin( teni a családi költségvetésekbe, I úgy meggyőződhetnénk, hogy I kivétel nélkül mindegyikben ott I szerepel egy-két valóban téli té- I tel. A költségvetések átnézése helyett inkább elmentünk az Állami Áruház csak egyetlen osztályára, a cipőosztályra. Nagy a forgalom — de az eladók megjegyzését elcsípve nyugodtan leírjuk, hogy nagy az árukészlet, a választék is. Minek van igazi keletje? a téli cipőknek. Az őszi kiárusításon leszállították a női bundacípő árát; 300 forint helyett 250 forintért vásárolja meg képünk szereplője is a csinos fazonú meleg cipőt. Hogy hányadik párat próbálja? Talán a negyvenediket, — mert 50 pár már tulajdonosára talált. De legalább ennyien vásárolják 303 forint helyett most már 200 forintért az ízléses, bőrtalpú női félcipőket. A nyersgumi- es a mikrópórusos talpú cipőkben pedig különösen nagy a választék. Idén a férfiak sem panaszkodhatnak, igazán lehet válogatni a szebbnél szebb, jobbnál jobb zárt cipőkben. De érdekes, hogy a férfiok meg októberben is inkább a nyárra gondolnak. A PVC-talú barna antilop cipőket úgy vásárolják, mintha legalább is tavaszi napsugár csalogatná a rügyeket. Magyarázatot 'kértünk, meg is kaptuk egy vevőtől: — 120 forintot megér még akkor Is ez a cipó, ha egy fél esztendeig a szekrény őrzi. Nyáron 239 forintot adtam volna érte. No, de azért a tél közeledtével is gondolnak. Vásárolják a meleg cipőket, a csizmákat, bakancsokat is egyre sűrűbben húzzák fel, egyelőre még próbaként. Es a gyerekek? Gyermekcipőkben is gazdag a választék. A hócipők már ott tornyosodnak, vevőkre várnak. Ha valaki kér belőle, ezt mondja az eladó: — Milyet parancsol? Fehéret, színeset, gombosat, zippeset? Tehát jöhet a tél... A kereskedelem felkészült, a tavalyinál gazdagabb választékú, nagyobb mennyiségű meleg cipő várja a vásárlót az Állami Áruházban, a cipőboítokban egyaránt. Néhány nup múlva megkezdi működésit a esőst kent munkaértékűek szövetkezeté Ämint már hírt adtunk róla, a KISZÖV szervezésében Kecskeméten is létrehozzák a csökkent munkaértékűek kisipari szövetkezetét. Most arról értesültünk, hogy az alapító közgyűlést a jövő héten tartják meg, s utána a szövetkezet működését meg is kezdi. A megyei és városi tanács szociális osztálya, továbbá a városi tanács igazgatási osztálya komoly segítségének köszönhető, hogy nem is egészen egy hónapi szervezés után létrejön ez a szociális célokat szolgáló szövetkezet. E szervek vezetői ugyanis a szociális cél érdekében a nagy nehézségek ellenére is megoldották a szövetkezet műhely- és iroda kérdését. A szövetkezet megalapításához szükséges létszám együtt van, az alapító tagok kellő számban alá is írták a megalapításra vonatkozó szándékukat. A KISZÖV szervezési osztályának az a célja, hogy az új szövetkezetben minden iparág több taggal legyen képviselve, mert így a lakosság minden kisebb-nagyobb ipari javítási igényét kielégítheti. Éppen ezért arra kéri a KISZÖV az intézmények, vállalatok vezetőségét, valamint a magánkísiparosokat, hogy az önkéntesség betartásával irányítsák az új szövetkezetbe a bármely ipari munkához értő 50 éven Xelüli nőket és 55 éven felüli férfiakat, polgári és katonai rokkantakat, nyugdíjasokat. E szövetkezetben ugyanis az ilyen csökkent munkaértékűek 60 százalékos munkateljesítményért 100 százalékos bért kapnak, s itt a napi munkaidőt is csökkenteni lehet 8 óra helyett 5 órára. Az új szövetkezetbe belépők minden eddigi szociális jogaikat továbbra is megszakítás nélkül megtarthatják. JCapuzáfáj Mottó némi célzatossággal: Minden széninek magafele hajlik a keze.) Szín: Széchenyi tér 1, lapunk szerkesztősége. Sötét kapualj, idő: este 10 óra 05 perc. Újságíró (lefelé botorkál a lépcsőn, ezelőtt két másodperce fejezte be harcos cikkét a lakásügyi bürokrácia ellen. Láthatóan fáradt és éhes. Vágyik a jó meleg szoba, a paplan és egy érdekes könyv után. Leér a kapuhoz, kezét a kilincsre helyezi. Arcán döbbenet: zárva van! Órájára tekint, még csak 10 óra 06. Zörget — semmi válasz. Bemegy a házmesterhez): Izé ... bocsánat... zár... Házmester: No, 10 óra elmúlt... Újságíró (zavartan): Tetszik tudni, úgy tudtam, hogy 11-kor van kapuzárta ... (Ö tudja a »zártákat«, lapzárta is van a világon!) Házmester: 10-kor, ha mondom! (Ballag ajtót nyitni és — nem mint a szent — az újságíró felé hajtja a kezét.) Újságíró (fizetni akar, de előtte még megkoclcáztat egy kérdést): Van rá rendelet, nem, hogy 11-kor?... Házmester: A rendeletet kérem, nyáron adták ki tizenegyre. Azóta visszahúztuk az órát, 10-kor van kapuzárta' Újságíró (elcsodálkozik, kotorászik, pénz nincs nála, dühösei felmegy vissza a szerkesztőségbe és megírja ezt a cikket. S. hogy megjelent, bizonyítja, »lapzárta« előtt adta le!) BIS
